Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
>• 1978. július 1(5. KÉPÚJSÁG 5 Munkavédelem Nem mindig a munkása hibás... Az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések száma országosan csökkent az elmúlt hét-nyolc évben — mondta nemrégiben egy sajtótájékoztatón Főeze Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezetője. Ez — lényegében — érvényes Tolna megyére is, amint Török Tibor, az SZMT osztályvezetője tájékoztatta munkatársunkat, azzal a kiegészítéssel, hogy egyes területeken, az általános javulás ellenére némi visszaesés tapasztalható. Amíg a számszerűséget illetően csökkenés a jellemző, addig országosan nőtt a súlyos balesetek száma, az ösz- szesenen belül. Megyénkre ez nem érvényes, annak ellenére, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket nem számítva hat halálos baleset volt tavaly Tolnában. (A termelőszövetkezetiekkel,együtt 12.) KINEK A HIBÁJÁBÓL? Figyelmet érdemel egy eléggé el nem ítélhető jelenség. A vállalati adatok szerint az üzemi baleseteknek csupán 26 százalékát idézték elő vállalati mulasztások. Ez országos adat, de ugyanez a helyzet a mi megyénkben is. Ezt az adatot azonban valósnak elfogadni nem lehet. A vizsgálatok és a tapasztalatok szerint körülbelül fordított a helyzet. Ami a megyei helyzetet illeti, a kereskedelemben például a balesetek 31 százaléka az anyagmozgatás során történt. Itt is — általában a dolgozót jelölték meg hibásnak, pedig az elsődleges ok a munkahelyi rend hiánya, a szervezetlenség,, a közlekedési utak eltorlaszolása, magyarán a rendetlenség volt. A helyi iparban a balesetek 43, az építőiparban 35, az élelmiszeriparban 26 százaléka történt anyag- mozgatás során. A kép a kereskedeleméhez hasonló. A személyek eséséből a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a helyiiparban, a kereskedelemben 15—20 százalékban következett be baleset — a dolgozó hibájából. A valóságos helyzet — már ami a dolgozók felelősségét illeti — a feltüntetettnek körülbelül fele. örvendetes, hogy a dolgozók munkakörülményei folyamatosan javulnak, azonban a tárgyi feltételekkel még mindig vannak bajok, így például a gépi baleseteknél általában húsz százaléknál a dolgozót jelölik meg hibásnak, holott a gépek állapota nem kielégítő. Jó, hogy újabban a beruházási összegeknek tíz százalékát fordítják balesetvédelmi célokra. CSÖKKENT A SÚLYOS BALESETEK SZAMA Ami a számszerűséget illeti: az 1971—75-ös évek átlagában 130 ezer. tavaly 117 835 üzemi baleset fordult elő. 1977-ben 440-en szenvedtek halálos sérülést, közel kétszázzal kevesebben, mint azelőtt. Megyénkben — a szövetkezetek nélkül — tavaly 1505 (három napon túl gyógyuló) baleset volt, a kiesett munkanapok száma 30116. A súlyos balesetek száma — mint előbb már utaltunk rá — megyei méretekben csökkent, ugyanakkor azonban a helyiipari vállalatiatoknál és a mezőgazdaság állami szektorában nőtt. A munkavédelmi felügyelők egyre határozottabban fellépnek a mulasztókkal szemben. Tavaly az • országban több mint kétezer üzemrész, vagy gép működését tiltották meg arra az időszakra, amíg a dolgozók testi épségéről, egészségéről nem gondoskodnak. 1108 esetben kezdeményeztek fegyelmi eljárást. A megyei kép a következő volt: balesetvizsgálat 603 ízben, üzemrész- illetve gépleállítás 96, fegyelmi eljárás kezdeményezése 14, írásos intézkedés 803 esetben. FELELŐSSÉG Nemrégiben — egy ülésen — a Minisztertanács ismételten foglalkozott a munkavédelmi helyzet alakulásává', s határozatában valamennyi illetékes vezető fokozott felelősségét hangsúlyozta. A minisztereknek, megyei tanácselnököknek ezentúl kiemelten ellenőrizniük kell azokat a munkahelyeket, ahol az átlagosnál több a baleset, meg kell követelniük, hogy a balesetek elhárítására mindenütt teremtsék meg a személyi és tárgyi feltételeket. Gondoskodniuk kell arról, hogy a vállalatok vezetői a változó feladatokhoz, termeléshez technológiákhoz igazodva korszerűsítsék és érvényesítsék munkavédelmi szabályzataikat, s ha baleset fordul elő ne csak annak felelősét keressék meg és vonják felelősségre, hanem tárják fel és szüntessék meg a baleset okát is. A vezetők jutalmazáskor figyelembe kell venni a vállalat baleseti helyzetét, s adott esetben a vezetőt felelősségre kell vonni. A vállalatoknál a jövőben, az eddiginél megbízhatóbb módon, műszeres vizsgálatokkal kel felmérni a munkavédelmi helyzetet, vagyis modern eszközökkel kell megállapítani, hogy megfelelő-e a munkahelyeken a fény erőssége, nem lépi-e túl a megtűrhető határokat a levegő szennyezettsége, vagy éppen a zaj. Egyben a kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy alaposan vizsgálja meg a munkavédelmi előírások egész rendszerét, tegyen javaslatokat a szükséges módosításokra, a szakszervezetek is fokozottan lépjenek fel a munkavédelmi rendelkezések megszegői ellen. Lencsevégen a vadvilág Rókaportré AZ ERDŐ csendje tele titokkal: a lombok közt elsuhanó őzek, a bokrok alatt csibéit vezető fácántyúk, bolyhos kis vadkacsák, vagy a sűrű gallyak árnyékában hűsölő vaddisznó csíkos malackáival, mind-mind az életerőtől duzzadó természet vadvilágát tárják elénk, ha nyitott szemmel, figyelve követjük a csapásokat, becserkésszük az erdőt. Egy-egy erdei, mezei, vízkörnyéki séta rengeteg élményt nyújt a természetkedvelő embernek. A vadászok puskával, de időnként fényképezőgéppel cserkészik be a vadakat. Az itt látható képek többségét vadászok készítették és a Nimród, a Magyar Vadászok Országos szövetségének lapja pályázatára küldték be. Ezekből és saját fotóriportereink anyagából válogattuk ki azokat a képeket, amelyek bepillantást engednek a természet csodájába, a vadvilág életébe. (Adamik Miklós, Czakó Sándor, Kovács Attila, Magyar Ferenc és dr. Rad- nai Tibor felvételei.) Dámbika Egyedül L. GY. Start előtt Mosdás Ritka tiiiUtuü
