Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

1978. július 2. 'NÉPÚJSÁG 5 Bokafixes napraforgó A terméseredmények hátterében: a kutatás „Európa szójája a borsó” —1 mondta dr- Kurnik Ernő professzor, egy Iregszemcsén nemrég rendezett összejöve­telen. Éppen ezért egyik fon­tos kísérletünk: harminc százalék fölé emelni a borsó fehérjetartalmát, s igen bo­nyolult módszerekkel meg­próbálni azt, ami a termé­szetben évszázadokon át nem sikerült: kinemesíteni a me­rev szárú borsót. Napraforgó­ból az egész világon nem ta­lálható olyan fajta, amely ellenállna a botritisznek és a szklerotina gombabetegség­nek. Mostanában olyan alacsony növésű napraforgó nemesítésén dolgoznak, amely művelése, betakarítá­sa lényegesen könnyebb, mint a ma termesztett ma­gas növésű fajtáké. Ezt a fél lábszárig érő napraforgót jó humorú szakemberek „bo­kafixesnek” keresztelték. Nem kell minden fajtát nemzeti színű szalaggal át­kötni — mondják azok, akik nem gondolták még végig, hogy az éghajlati viszonyok, talajadottságok nálunk egész mások, mint például Dél- Amerikában. Az ott nemesí­tett, nagy termőképességű, ellenálló fajta nem biztos, hogy jól bírja a hazai körül­ményeket. Az élelmiszer- gazdaság fejlesztésével az el­múlt években több párt- és kormányhatározat foglalko­zott. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben egy­re inkább a minőség kerül előtérbe — természetesen úgy, hogy ezzel párhuzamo­san növekedjék az átlagter­més is. Ma Magyarországon az agrárkutatósokra évente másfél milliárd forint jut. A MÉM felügyelete aló 17 ku­tatóintézet tartozik. Ezenkí­vül 19 felsőoktatási intéz­ményben és 23 vállalati la­boratóriumban végeznek kí­sérleteket . A táj intézeteket kutatóbázisok váltják fel, az intézeteket vállalatokhoz, vagy mint például Szegeden, Debrecenben és Gödöllőn egyetemekhez, főiskolákhoz kapcsolják. A kutatások eredményes­ségét igazolja, hogy tavaly a 924 minősített növényfajta kétharmada hazái nemesíté- sű volt- A kukorica vetéste­rületének 75 százalékán, a búzának pedig 30 százalékán magyar hibrideket termesz­tenek. Világviszonylatban ki- emelkedőek az eredményeink a fűszerpaprika, kukorica, meggy nemesítésében, vala­mint az új nyúl- és sertés­hibridek tenyésztésében. Ta­valy 804 kutatási eredmény­ből 416-ot minősítettek, s a gyakorlatban mindegyik hasznosítható. A termelési rendszerek a mezőgazdasági kombinátok, agráripari egyesülések, a tu­dományszervezésben és irá­nyításban is új munkameg­osztás kialakítását igénylik. Egyre sürgetőbb tehát, hogy a mezőgazdaságban a tudo­mány közvetlen részévé vál­jék a termelési folyamatnak. A termelési rendszerek ha­tékonyan képesek alkalmaz­ni az eredményeket, a szak­emberek felkészültek a leg­korszerűbb biológiai, kémiai és technikai eredmények al­kalmazására. Az intenzív kutatás-fej­lesztés a gazdaság növekedé­sének meghatározó eleme. Kiéleződött a gazdálkodás intenzív, és a kutatási bázis extenzív fejlődése közötti el­lentmondás. Gyorsítani kell azokat a törekvéseket, me­lyek eredményeképpen a ku­tatóhálózat koncentráltabbá és komplexebbé válik. Ja­vulnak a kutatás tárgyi és műszaki feltételei, erősöd­nek az agrárkutatás és -okta­tás központjai. Az eddigiek­nél nagyobb mértékben kell a korszerű külföldi eredmé­nyek adaptálására, és az ezt szolgáló kutatásokra beren­dezkedni. Több pénzt kell fordítani licenc- és gvártási eljárások vásárlására. A fej­lettebb gazdaságokban gyor­sítani kell a vállalati oktatá­si központok kialakítását; különös tekintettel a szak­munkások és a vezető szak­emberek továbbképzésére- Szélesíteni kell az oktatási intézmények továbbképzési munkáját, melyben nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a legújabb eredményeknek. A tervezésnél, a kísérletek beállításánál jobban figye­lembe kell venni a hosszú- távú terveket; csak így lehet a gazdasági célkitűzéseket tudományosan megalapozni. Az előző ötéves tervben 106 kiemelt kutatási feladatot ol­dottak meg az intézetek. A koncentrált irányítás követ­keztében ebben az ötéves tervben csupán 38 kutatási programot jelöltek ki, van tehát mód az elmélyült mun­kára. A tudományos munka és a gyakorlat, a termelőegységek kapcsolata még mindig nem hosszú távú, gyakran spon­tán alakul. A jövőben úgyne­vezett céltársulásokat hoz­nak létre, aminek a lényege; a termelőüzemek és az inté­zetek a legfontosabb felada­tokat közösen oldják meg. Az egyik ilyen társulás a Protol, amelynek a központ­ja Iregszemcse. Az olajos­magvak, és az abraktakarmá­nyok nemesítése lesz gyor­sabb ebben a céltársulásban. Tolnanémedí térségében a MÁV Pécsi Igazgatósága nagy vágányfelújítási mun­kát végez. Az idei tervezett munka több mint harminc- millió forintba kerül. A nagy­fokú gépesíés lehetővé teszi a gyors és pontos munkát, és ami lényeges: nyolcszáz pá_ lyamunkást helyettesítenek, pótolnak a nagy teljesítmé­nyű gépek, amelyeket alig több mint ötven ember szol­gál ki. Képriportunk a nagy munka egy-egy pillanatát, illetve a munkásokat mutat­ja be. PÄLKOVÄCS JENŐ GOTTVALD KÁROLY Az építés vezetői: Varga István osztályfőnök, Frei Péter építésvezető, Somogyi Mihály főfelügyelő, a forgalom és az építés összekötője A tsz-ben dolgozó anyák szabadnapja A rendelet kimondja: a tíz éven aluli gyermek gon­dozása vagy ápolása miatt igénybe vett díjazás nélküli szabadság idejét — legfel­jebb azonban egy évet —, a fizetett szabadságra való jo­gosultság szempontjából munkateljesítésként kell számításba venni. Függetle­nül attól, hogy erre az idő­re jár-e gyermekgondozási segély, illetőleg betegségi se­gély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek utón is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozási szabadságon lévő tsz-tagként dolgozó anya a fizetés nélkü­li szabadságon töltött időből egy évre éppen úgy jogosult fizetett szabadságra, mintha ez alatt az idő alatt munkát végzett volna. A fizetett sza­badságot a korábbi, de ma is érvényben levő jogszabá­lyok szerint esedékességének évében, akadályoztatása ese­tén annak megszűnésétől szá­mított 30 napon belül kell kiadni. A munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadnap kiadásé-- ról is intézkedik a most megjelent kiegészítő rende­let: A tagként folyamatosan dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát éven­ként a tizennégy évesnél fia­talabb gyermeke után fize­tett szabadnap illeti meg: egy gyermek után kettő, két gyermék után öt nap­Három és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnap jár évenként. Egész éven át folyamatosan dolgozónak azt a tagot lehet tekinteni, aki a termelőszö­vetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot tel­jesített. A fizetett szabadna­pokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiad­ni. A szabadnapokra jogo­sultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyikben a gyermek a tizennegyedik életévét betölti. Végül kimondja a jogsza­bály : annak a tagként dolgo­zó nőnek és gyermekét egye­dül nevelő apának, aki leg­alább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondoz­za — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor be­osztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgo­zik, a háztartás ellátása ér­dekében havonként egy fize­tés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Az ágyazatrendező gépen három ember dolgozik Krampácsoló, pályamunkás helyett... acél, rugó és százlóerők Ez a gép óránként négyszáz köbméter kavics rostálására képes-------------------------- -----— A régi pályamunkások irigykedve nézik ezt az embert, aki csak ül, és a műszerekre vigyáz, helyet­te a gép dolgozik / A Plasser-gép vezetőfülkéjében félóránként váltják egy­mást a kezelők Figyelem, figyelem — összpontosítás egész műszak alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents