Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-14 / 164. szám
1978. július 14. Képújság 3 ÁG-igazgatók értekezlete Kiemelt feladat a munkavédelem, a kalászosok betakarítása Mindig az igazgatót keressük ? Nagy hatalmú sorompóőrök A SZENTLŐRINCI Állami Gazdaságban megtartott igazgatói értekezleten az első félév eredményeit, gondjait elemezték, és a további aktuális feladatokat határozták meg az ÁGK Tolna—Baranya megyei főosztály vezetői — a két megye állami gazdaságainak igazgatói. Az első napirendi pont keretében Somogyi József, műszaki főmérnök kiemelten a baleseti helyzettel foglalkozott. Megjegyezte, hogy együttes erőfeszítés eredményeként az elmúlt két évhez viszonyítva főosztályi — nyolccal, illetve 32-vel — és megyei szinten egyaránt csökkent a bekövetkezett balesetek száma, azonban az országos helyzethez hasonlóan bizonyos mértékben emelkedett időarányosan a kiesett munkanapok, a csonkulásos és a halálos kimenetelű balesetek száma. Tolna megyében is az első félévben egy halálos baleset következett be. Rámutatott, hogy a balesetek okainak vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy sok esetben nem kielégítő a megelőző tevékenység. A kivizsgálást végző bizottságok nem tárják fel minden esetben kellő körültekintéssel a valódi okokat, az okozati ösz- szefüggéseket és nem vonják le belőlük a kellő következtetéseket, nem élnek javas- lattételi lehetőségeikkel a hasonló balesetek megelőzése érdekében. Emiatt helyenként előfordul, hogy elmaradnak a megfelelő, hathatós intézkedések. Ezért különösen most, a nyári nagy munkák idején, feltétlenül szükséges fokozottabban megkövetelni a munkavédelem szabályainak betartását. A feladat végrehajtása fokozottabb figyelmet és hatékonyabb intézkedést követel valamennyi gazdasági és társadalmi szerv vezetőjétől, de megvalósítása érdekében jelentős segítséget nyújthatnak a szocialista brigádok az egymás testi épségére való fokozottabb figyeléssel és különösen az „Egy brigád — egy munkavédelmi őr” mozgalom kiszélesítésével. A MÁSODIK napirendi pont keretében Sopronfalvi Hugó termelési igazgató- helyettes a növény-, gyümölcs-, zöldségtermelés és az állattenyésztés eddigi eredményeit, egyes mutatóit értékelte, majd az előttünk álló legnagyobb feladat, az aratási munka előkészületeivel, helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy a kalászosok érése, a sok esőzés miatt mintegy két héttel eltolódott. Elég jelentős a vihar által megdőlt terület, mely gyomo- sodásával fokozottabb erőpróbára teszi ki az embert és a gépet egyaránt. Az aratásra való felkészülés, a gépek kijavítása jó minőségben megtörtént. A munka még igazán nem indult be, csak az őszi árpa betakarítása történt meg eddig. A Tolna megyei állami gazdaságokban összesen 13100 hektár az aratandó terület, melyből 11 218 hektár az őszi búza. Az utóbbi napokban megérkezett kombájnok figyelembevételével 87 — zömmel nagy teljesítményű — kombájnból álló betakarító géppark áll rendelkezésre. Egy kombájnra 140—150 hektár jut, melynek figyelembevételével — kedvező időjárás esetén — az aratási munka 16—17 nap alatt fejezhető be az előzetes számítások szerint, a gépek átcsoportosításával. Megfelelő a rendelkezésre álló szárító- és tárolókapacitás is. AZ ARATÁSI munka sikere, az előzetes becslések alapján várhatóan ígérkező termés minél kisebb szemveszteséggel történő betakarítása nagyon tervszerű, fegyelmezett munkát követel a vezetőktől, a betakarításban részt vevő minden dolgozótól. Szakszervezeti szerveinknek a termelést segítő, mozgósító munkájukkal oda kell hatni, hogy elősegítsék a gépek kapacitásának mind teljesebb kihasználását, az aratásra alkalmas minden kedvező perc hasznosítását, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást, az ösztönző bérrendszer alkalmazását. KOVÁCS JÓZSEF MEDOSZ MB titkár ízletes vizsga íme egy sajátos vizsga: Megjelenik az ember orra alatt egy ínycsiklandozó étektál, rajta olyan illatokat árasztó falatokkal —, hogy a zord vizsgáztató is csak nyelni tud, ha ránéz. A laikus még inkább a gasztronómiai örömök hatása alá kerül egy ilyen szekszárdi; szakácsvizsga alkalmával. A vendéglők zömében megszokott „generál” ízek helyett itt illatban-ízben, „belbecsben” gazdagabb vizsgamunkákba márthatja kését — villáját. Szakácsszakmunkások záró vizsgája. Roppant szigorú ez a máskülönben jóízű vizsga. Azok, akik éveken át a szakma rejtelmeibe vezették be a gyerekeket, szigorú mércével mérik — a szó teljes értelmében ízlelgetik, hogy ki milyen szakmai tudásra tett szert a tanulmányi idő alatt. Mindez azért, hogy a vendéglátás színvonalát, a legendás magyar konyha dícséretét ne csak legendák — hanem az új szakembergeneráció tudásban, munkában teremtse újjá. Tanácskozás — tanulságokkal (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Fontos napirendeket tárgyalt legutóbbi ülésén a si- montornyai ÁFÉSZ igazgatósága. Az áruellátás féléves tapasztalataiból kiindulva határozta meg a II. féléves tennivalókat. A kritikus, önkritikus hangvételű vitából érződött, hogy a választott testület határozott intézkedéseket követel, hogy a szövetkezet — amely a korábbi években kiemelkedő eredményeket ért el — a II. félévben ne legyen „sereghajtó”. A készletek felülvizsgálata, a beszerzések korszerűsítése, a kereskedelmi vásárok, akciók szervezése, a boltok zárva tartásának csökkentése, a reklám- és propagandamunka javítása, a kitűzött tervfeladatok teljesítését szolgálja éppúgy, mint a kereskedelmi dolgozók utánpótlásának szervezettebbé tétele, vagy a munkafegyelem megszilárdítása. Tűrhetetlennek minősítette a pincehelyi TÜZÉP-telepen kialakult helyzetet. Ebben az egységben a telepvezető huzamosabb idő óta egyedül dolgozik, ami a lakosság áruellátásának rovására megy. A második napirendi pont — hasonlóan az elsőhöz — ugyancsak nagy érdeklődésre tartott számot. Kiss Józsefné, szövetkezet- politikai előadó számolt be az intézőbizottságok munkájának tapasztalatairól, amihez a pincehelyi és az ozorai intézőbizottság elnöke adott kiegészítő tájékoztatást. A helyi szervezetek vezető testületéinek, az intéző bizottságoknak a működtetése ma a fogyasztási szövetkezetek egyik kiemelt feladata. A közelmúltban lezajlott egyesülésekkel az optimális szövetkezeti nagyságrendek kialakultak. Az igazgatás centralizálásának a szövetkezetpolitikai munka decentralizációjával kell párosulnia. A szövetkezeti jogszabályok kötelezően írják elő a tagság ügyes-bajos dolgait, közvetlen irányító helyi vezetőségek létrehozását. A Sió menti ÁFÉSZ körzetében hat ilyen intézőbizottság működik, több-kevesebb eredménnyel. Üléseik látogatottsága, aktivitása, a tárgyalt napirendek azt igazolják, hogy az intézőbizottságok a helyi szervezetekben folyó kereskedelmi, felvásárlási munka tényleges szervezői, irányítói, partnerei a községi tanácsoknak és más, a községekben működő szervezeteknek. Jó szolgálatot tesznek a körzeti szövetkezet igazgatóságának azzal, hogy jelzéseiket, észrevételeiket, javaslataikat folyamatosan beküldik. A simontornyai példa azt igazolja, hogy jelzés akad bőven: — akadozik az olajellátás, . — esetenként késik a tápok, takarmányok kiszállítása, — gondok adódnak a háztáji és kisgazdaságok termelésszervezésénél, a megtermelt áruk átvételénél, — esetenként göngyöleghiány akadályozza a felvásárlást. Ezekre a nélkülözhetetlen jelzésekre számít a szövetkezet igazgatósága és munkája során hasznosítja. Az igazgatóság és az intézőbizottságok közötti munka- kapcsolatnak Simontornyán vannak kialakult tapasztalatai: — az intézőbizottságok elnökei a körzeti igazgatósági ülések állandó meghívottjai, így havonta rendszeres a munkakapcsolat és elsőkézből értesülnek a tárgyalt napirendekről, a hozott határozatokról, — a községekből választott igazgatósági tagok részt vesznek az intézőbizottság ülésein és segítik munkájukat, — a körzeti ügyvezető — aki a területen folyó gazdasági, szövetkezetpolitikai munka első számú vezetője — rendszerint elnöke az intézőbizottságoknak, így élő a kapcsolat a hivatali és választott szervek között. Az eredmények számbavétele mellett elhangzottak a munka javítását célzó bírálatok, észrevételek is. A megválasztott intézőbizottságok joggal igénylik, hogy kapják kézhez a feladatokat, jogaikat és kötelességeiket egyaránt tartalmazó szervezeti, működési szabályzatot, hogy annak szellemében dolgozhassanak. Szabályozzák az igazgatási dolgozók és az intézőbizottságok munkakapcsolatait. Az igazgatóság adjon tájékoztatást az intézőbizottságoknak a jelzésükre, javaslatukra tett intézkedéseiről. A szövetkezetek belső ellenőrzését szabályozó kormányhatározat alapján a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a közelmúltban irányelveket fogadott el az ellenőrzés korszerűsítésére. A helyi szövetkezeti munka tagsági ellenőrzésének az intézőbizottságok nélkülözhetetlen fórumai. A szervezeti kereteket megteremtettük. Rajtunk múlik, hogy mikor és mennjdre töltjük meg tartalommal. A simontornyai ÁFÉSZ igazgatósága elindította ezt a folyamatot és rpásutt is hasznosítható tanulságokkal szolgált. (SZ. J.) Spijjjl zerettünk volna írni Bősz Ferencről, a Hő- IlJIf! gyészi Állami Gazda- iüsüiia ság dolgozójáról, ő az egyetlen ember a megyében, aki modern (Stihl márkájú) motorfűrészt javít és ezzel nagy hasznára van az egész megye erdőgazdálkodásának. Még a télen megismerkedtünk Bősz Ferenccel Pakson, az itt szervezett szaktanfolyamon, de akkor nem volt lehetőség hosszabb beszélgetésre, akadályoztuk volna az oktatást és egyébként is úgy láttuk jónak, kölcsönösen, hogy majd Hőgyészen keressük fel, a megfelelő környezetben, a javítás helyén. Szerettük volna megírni, hogyan dolgozik, hogyan szerezte meg tudását, ha máraz egyetlen a megyében, menynyire nagy az elfoglaltsága, mit csinál, esténként, nevel-e valakit utánpótlásnak, szóval megírni mindazt, amit érdemes egy dolgozó emberről ma Magyarországon, amit általában megírnak a legkülönbözőbb újságok. A gazdaság központja mellett lévő szerelőcsarnokban meg is találtuk és szóltunk Auth műhelyvezetőnek, mi a szándékunk. — Van-e engedélyük? — kérdezte a műhelyvezető, miután töprengett háromnégy másodpercig. — Milyen engedély kellene? Azért szólunk önnek, mert ön itt a vezető. — Igazgatói engedély. Nyeltünk egyet, nem ez az első eset, hogy így fogadják az újságírót, olyan helyen, ahol semmiféle engedélyre nincs szükség. Beváltottuk, hogy nem kértünk külön engedélyt, erre az irodájába kísért bennünket a műhelyvezető és elkezdett telefonálni. Tudta, hogy mindenki határszemlén van. de azért próbálkozott, hátha ott található valaki, aki adhatna engedélyt az igazgató vagy helyettesének távollétében(?!) Miután meggyőződött arról, amit úgyis tudott, tehát hogy mindenki határszemlén tartózkodik, sajnálattal közölte ismét, nem lehet riportot készíteni. Megkérdeztem, mikor adott ki olyan tilalmi rendelkezést az igazgató, hogy engedélye nélkül bárki is szóba álljon az újságírókkal, riport készítés ügyében. Tehát, hogy írjunk róla. A műhelyvezető azt mondta, nem biztos benne, hogy van ilyen tilalom. — De egyszer elhangzott valahol, hogy illik bejelenteni, ha újságíró jön. Sürgősen fölkeltünk és elköszöntünk. ő mentegetőzött, nézzünk be később, valószínűleg sikerül beszélni az igazgatóval, talán bejön egy fél órára. Érdekes elgondolás és invitálás volt, hiszen már a beszélgetés legelején közölte: a vezérkar kint jár a határban egész nap. Talán észbekapott: túllőtt a célon, mégis csak lehetne riportot csinálni. Legfeljebb ő „tartja a hátát”, vállalja a „súlyos felelősséget”, hogy illendő bejelentés nélkül beszéljen egy munkás a munkájáról, az örömeiről. A következő eset is a napokban történt. Gyulajon jártunk, a magazjnhoz gyűjtöttünk írnivalóinkat, tehát arra készültünk, hogy egész oldalon mutatjuk be Gyulaj érdekességeit, elmondjuk az innen fontos közlendőket, mint minden héten egyszSfr valamelyik községből. Gyulaj nevét viseli a híres érdő- és vadgazdaság, kézenfekvőnek látszott, írunk valamit a gazdaságról, az erdészetről, valami apróságot, ami színesíti az oldal tartalmát. Tudtuk, itt aztán kell az igazgatói engedély, de millió más téma, elfoglaltság miatt megfeledkeztünk arról, hogy egy héttel előbb levelet írjunk Tamásiba, engedélyt kérjünk a gyulaji apróság (például egy fénykép, rajta szép erdőrészlet, vaddal) megszerzéséhez. Megpróbáltunk kijutni a közeli erdészethez, hátha sikerül ezt a semmiféle adatot és semmiféle felelős nyilatkozatot nem tartalmazó kis írást vagy fényképet elkészíteni, miután megérti a kérést az erdész vagy más, aki illetékes lehet ilyen apróság megvalósításához. A faluvégén, ahol kezdődnek az erdők, ott a sorompó. Gusztusos faházból mord képpel előbújt egy ember. Köszöntünk, bemutatkoztunk, mondtuk, hogy gyulaji magazin készül, nem akarjuk kihagyni az erdőt sem. Keményen beszélt: csak igazgatói engedéllyel lehet bemenni. Próbáltuk megértetni vele, Tamásiba menni most nincs idő, se lehetőség. Meg különben is mi a biztosíték arra, hogy az igazgató éppen Tamásiban tartózkodik. Föllelkesült és még erősebb lett a hangja. — — Hát ez nem biztos, hogy Tamásiban van, mert sokat jár Pestre, ő miniszter, benne van a minisztertanácsban! ... Erre nem is tudtunk válaszolni. Otthagytuk a tájékozatlan, hatalmasságot, az erdei „titkok” őrzőit. GEMENCI JÓZSEF m Uj iskola épül Pakson Három házat lebontanak a paksi Béke téren és a helyükbe új, nyolctantermes általános iskolát építenek. A nagyközségnek ezen a részén — a régi központ szomszédságában — több felújításra váró iskola van, némelyik már nem is nagyon alkalmas tanításra. Mindenképpen indokolt az építés, sőt sürgős már. A Béke téri létesítmény megvalósításához ebben az évben hozzálátnak. Fotó: GOTTVALD Fotó: BAKÓ J. Osztálykép a tűzhely mellett
