Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

2 Képújság 1978. július 14. A Béke-világtanács állásfoglalásai Augusztus 6: atomfegyver-ellenes világnap Moszkva, Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön a második na­pirendi pont, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Moszkvában a Béke-világta­nács elnökségének ülésszaka. A BVT 130 tagú elnöksé­gének négynapos moszkvai ülésszakán a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a le­szerelésért és az enyhülésért folyó világméretű harc idő­szerű feladatait vitatják meg, a békeerők egységesebb fellé­pését célzó intézkedésekben állapodnak meg. Az elnökség ülésszakán ed­dig három jelentős felhívás fogalmazódott meg. A Béke­világtanács elnöksége java­solja, hogy augusztus 6-ot, Hi­rosima és Nagaszaki atom­bombázásának évfordulóját a nukleáris fegyverek betil­tásáért folyó harc világnap­jává nyilvánítsák. ”Le a ne­utronbombával, szüntessenek be mindenfajta nukleáris fegyverkísérletet.” — köve­teli a dokumentum. Az elnökség javasolta, hogy a jövőben szeptember elsejé­ről, az 50 millió ember éle­tét követelt második világ­háború kitörésének évfor­dulójáról, mint a népeknek a békéért, a fegyverkezési hajsza ellen folyó általános harcának napjáról emlékez­zenek meg. A BVT elnöksége felhívás­sal fordult a nemzeti béke­mozgalmakhoz, hogy október 15—30-ig világméretű tömeg­kampányt folytassanak a fegyverkezési hajsza beszün­tetéséért és a leszerelésért. A BVT elnöksége támogatja az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszaka által meghirdetett leszerelési hetet, amelyet a világszervezet megalakulá­sának évfordulójához kap­csolnak. Megállapodás Namíbiáról A többségi uralom az ENSZ felügyeletével jön létre PANORÁMA BUDAPEST Irak nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Ahmed Hasszán Al-Bakr-t, az Iraki Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Szaddam Husszeint, az iraki forradalmi parancs­noki tanács alelnökét. WASHINGTON Az Egyesült Államok 7,6 tonna dúsított urániumot szállíthat Indiának, miután a képviselőház szerdán el­utasította az urániumszállí­tás megszüntetéséről szóló határozattervezetet. A terve­zet szállítási tilalmat java­solt mindaddig, míg az in­diai kormány nem csatlako­zik az atomsorompó egyez­ményhez és nem egyezik be­le abba, hogy nukleáris be­rendezései fölött nemzetkö­zi ellenőrzést gyakoroljanak. BONN A nyugatnémet Baumhol- der térségében megkezdő­dött az amerikai hadsereg „Cardinal point—II.” fedő­nevű hadgyakorlata. A gya­korlaton az amerikai száraz­földi haderő 8. lövészhad­osztályának egyik alegysége, 400 harckocsi, páncélozott jármű és egyéb harci felsze­relés vesz részt.' Szerdán este megegyezés született az angolai főváros­ban folyó tárgyalásokon a namíbiai kérdésben és ezzel — számos vélemény szerint namíbiai kérdésben és ezzel Afrika függetlenné válása előtt. Namíbia népének tör­vényes képviselője, a Délnyu­gat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO), a luandai tárgya­lások eredményeként elfogad­ta az ENSZ Biztonsági Taná­csa öt nyugati tagjának ja­vaslatait a többségi uralom fokozatos megteremtéséről. A megegyezésről hírt adó közlemény szerint a követke­ző lépés az lesz, hogy a köl­csönösen elfogadott rendezési tervet a felek az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa elé terjesz­tik. A szerdán született megál­lapodás szerint az átmeneti időszakban a jelenleg Namí­biában állomásozó 20 000 fős dél-afrikai csapatok létszámát 1500-ra csökkentik. Várha­tóan mintegy 5000 ENSZ-ka- tona vonul Namíbia területé­re, közel 1000 polgári ENSZ- szakértővel együtt, hogy biz­tosítsák az átmeneti időszak zavartalanságát és a terüle­ten megtartandó választások megfelelő lebonyolítását. Az ENSZ-személyzet közremű­ködésének költségfedezetét a világszervezet közgyűlésének kell jóváhagynia. David Owen brit külügymi­niszter a BBC-nek adott in­terjújában szerdán igen nagy­ra értékelte azt a szerepet, amelyet az angolai és a mo­zambiki államfő, Agostinho Neto és Samora Machel a tárgyalások eredményre vite­lében játszott. A tárgyalások pozitív ki­meneteléről az Egyesült Nem­zetek képviselője haladékta­lanul tájékoztatta Kurt Wald- heimet, az ENSZ főtitkárát. Carter amerikai elnök — a Fehér Ház által közzétett nyi­latkozat szerint — kijelentet­te: nyitva áll az út, hogy a Biztonsági Tanács mielőbb határozzon és minden féllel együttműködve meghozza a függetlenséget Namíbiának. A Biztonsági Tanács ülésé­re rövidesen sor kerül, ennek időpontja azonban egyelőre bizonytalan, tekintettel az Afrikai Egységszervezet kö­zelgő csúcsértekezletére, vala­mint az el nem kötelezett or­szágok külügyminisztereinek július végére tervezett érte­kezletére, ahol a BT-nek több tagja is érdekelt. Megnyílt a VIT sajtóközpontja A kubai tömegtájékozta­tásért felelős párt- és állami szervek, valamint a hazai és a külföldi sajtó képviselőinek jelenlétében szerdán délután ünnepélyesen átadták ren­deltetésének a XI. Világifjú­sági Találkozó nemzetközi sajtóközpontját, amelyet a főváros központjában lévő Habana Libre szállóban ren­deztek be. A sajtóközpont megnyitá­sakor a nemzetközi előkészítő bizottság állandó bizottsága tájékoztatási osztályának képviselője, az olasz Massi­mo Micucci hangsúlyozta: az állandó bizottság kiemelt je­lentőséget tulajdonít a VIT- re érkező sajtótudósítások munkájának, mint a VIT eszméje és eseményei világ­szerte való megismertetése és népszerűsítése alapvető fon­tosságú csoportjának. A világ minden részéről csaknem nyolcszáz újságírót várnak Havannába és a saj­tó munkásainak összlétszáma — a hazai újságírókkal együtt — eléri majd az ez­ret. Ebben a számban ter­mészetesen benne foglaltat­nak a különböző filmes, te­levíziós és rádiós stábok tag­jai is, akik a kubai rádió és televízió közreműködésével továbbítják majd tudósítá­saikat. (MTI) Buteflika Párizsban Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök szerdán fogadta Abdelaziz Buteflika algériai külügymi­nisztert, aki átnyújtotta a francia államfőnek Huar; Bumedien algériai államfő üzenetét. Az üzenet a francia—al­gériai kétoldalú kapcsolatok alakulására vonatkozik, mert azokból — mint Buteflika Párizsban kijelentette — „hi­ányzik a politikai összehan­goltság eleme”. Buteflika a mauritániai eseményeket kommentálva megjegyezte, hogy Algéria egyelőre várakozási állás­ponton van. Meghallgatunk minden olyan kezdeménye­zést, amely a béke megte­remtését célozza a nyugat. szaharai kérdés igazságos megoldása alapján — jelen­tette ki az algériai politikus. Vitapontok A bonni csúcs előtt Július közepén (pontosan: 16-án és 17-én) tanácskoznak Bonnban a vezető tőkésorszá­gok állam-, illetve kormány­fői. Csak a „nagyok” vehet­nek részt a csúcstalálkozón, tehát az Egyesült Államok, az NSZK, Anglia, Francia- ország, Olaszország és Japán. Ezúttal hangsúlyozottan gaz­dasági problémákat vitatnak meg. A csúcsértekezlet hiva­talosan is a „gazdasági csúcs” nevet viseli. A konferenciát azonban mégsem lehet attól a politikai atmoszférától füg­getlenül kezelni, amelyben lezajlik. Az amerikai politika legújabb akciói nehézségeket gördítettek a nemzetközi eny­hülés további kibontakozása elé és ennek megfelelően a NATO legutóbbi konferenciá­ja a korábbinál agresszívabb hangot ütött meg, szorosabb egységre szólítva fel a tagál­lamokat. Mindennek az a kapcsolata a csúcsértekezleten szőnyegre kerülő gazdasági kérdésekkel, hogy azok éppen a vezető tő­késországok rendkívül mély érdekellentéteiről tanúskod­nak. Némileg leegyszerűsítve a helyzetet: az amerikai poli­tika a maga agresszív céljai érdekében olyan időpontban kíván fokozottan egységes fellépést szövetségeseitől — amikor a közöttük lévő gaz­dasági nézetkülönbségek sok­kalta élesebbek, mint koráb­ban. A júliusi csúcs politikai ér­telemben vett feladata lénye­gében az lenne, hogy e gaz­dasági nézetkülönbségekben kompromisszumot érjen el, ezzel megteremtve a hatalmi­stratégiai akciók jelenleginél szilárdabb gazdasági bázisát. A közelmúlt hetek esemé­nyeinek fényében nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy most igazán komoly meg­egyezés szülessék. Az egyes országok magatartása arról tanúskodik, hogy az érdek- különbségek túlságosan is na­gyok. A legfontosabb vita­pontokat a következőkben le­het összefoglalni. O Az Egyesült Államok összes európai szövetsé­gesei Japánnal együtt azt kö­vetelik Washingtontól, hogy állítsa meg a dollár hosszú ideje tartó értékcsökkenését és ugyanakkor szorítsa le kül­kereskedelmi mérlegének óriási deficitjét. Az amerikai gazdaságpolitika irányítói azonban több mint egy év óta következetesen elutasítják azt, hogy pénzügyi beavatko­zással erősítsék meg a dollár árszínvonalát. Ennek az a magyarázata, hogy a dollár alacsony árfolyama külföldi tőkét vonz az Egyesült Álla­mokba, ami munkaalkalmat teremt. Emellett a dollár esé­se olcsóbbá teszi a világpia­con az amerikai exportot, amely így hatásosabban ver­senyezhet a konkurrens tő­késországok kivitelével. Ami a követelés második részét il­leti, az amerikai külkereske­delmi mérleg óriási deficitjét csak az olajbehozatal radiká­lis megszorításával lehetne csökkenteni. Erre az Egyesült Államok jelenlegi termelési szerkezete és politikai erővi­szonyai nem adnak módot. Carter viszonylag szerény energiatakarékossági tervét immár másfél esztendeje nem tudja elfogadtatni a törvény- hozással. Carter elnök tehát részben az amerikai gazda­ságpolitika szándékai, részben annak korlátái miatt nem elégítheti ki a csúcsértekezle­ten partnereinek legfontosabb követeléseit. © Az Egyesült Államok, Franciaország és Ang­lia azt követelik az NSZK- tól, hogy gazdaságát gyorsabb növekedésre ösztönözze. A nyugatnémet gazdaság idén és jövőre az előrejelzések sze­rint évenként mindössze 2 százalékkal növeli reálérték­ben számított termelését. Ez azonban egy nagyon átgon­dolt és tudatos gazdaságpoli­tika következménye. Ilyen alacsony gazdaságnövekedés mellett ugyanis az NSZK rendkívül kedvező, mindössze 3 százalék körüli szinten tud­ja tartani az inflációs rátát, ami a kormány számára első­rendű politikai és gazdasági követelmény. Ugyanakkor az inflációs ráta alacsony volta is segíti a rendkívül verseny- képes nyugatnémet ipar ex­porttevékenységét. Az NSZK így rendkívül magas, évi 17 milliárd dollár körüli kül­kereskedelmi mérlegfelesleg­gel rendelkezik. A júliusi csúcs előkészítésére folytatott rendkívül viharos tárgyalá­sokon a nyugatnémetek vilá­gossá tették, hogy nem haj­landók beadni a derekukat, és tovább folytatják eddigi gazdaságpolitikájukat. O Az Egyesült Államok, Franciaország és Ang­lia azt követelik Japántól, hogy minden lehetséges mó­don csökkentse kivitelét. A japán külkereskedelmi mér­leg az export versenyképessé­ge következtében évi 17 mil­liárd dollár körül mozog. Ja­pán azonban „exportál vagy meghal”. Nyersanyagai nin­csenek, s a lakosság életszín- • vonala, valamint az ország gazdasági növekedése az ipari export függvénye. Japán en­nek megfelelően csak másod­rendű fontosságú, úgynevezett „önkéntes exportkorlátozá­sokra” hajlandó. Alapvető gazdasági érdekei azonban le­hetetlenné teszik, hogy ex­portmagatartását alapvetően módosítsa. Mint látható, az érdekellen­tétek egész hálója jellemzi a vezető tőkésországok gazda­sági kapcsolatait. Felesleges bizonygatni, hogy ezeknek az ellentéteknek a szövevényét egy 48 óráig tartó formális csúcstalálkozó nem oldhatja fel. A legtöbb, amit a bonni gazdasági csúcstól várni le­het, egy olyan közlemény, amely legalább szavakban e feloldhatatlan érdekellentétek enyhítését ígéri. (—i. —e.) Kínai jegyzék Albániához Megszüntettek minden segítségnyújtást Az ATA albán hírügynök­ség jelentése szerint a Kínai Népköztársaság kormánya Albánia pekingi nagykövet­ségéhez intézett jegyzékében hivatalosan közölte, hogy azonnali hatállyal megszün­tet mindenfajta segítség- nyújtást, felfüggeszti a hite­lek folyósítását, félbeszakít­ja a kínai segítséggel Albá­niában folyó építkezéseket, és hazarendeli az országban dolgozó összes szakemberét. — Ezzel az egyoldalú, ön­kényes cselekedettel — hang­zik az albán hírügynökség közleménye — a kínai kor­mány tudatosan és előre megfontolt lépést tett arra, hogy kiélezze a két ország kapcsolatait, kárt okozzon Albánia gazdaságának és aláássa az ország védelmi ké­pességét. T — A kínai kormány és annak vezetői — hangsú­lyozza az albán hírügynökség — nagyhatalmi dölyfükben megszegik a két fél által hi­vatalosan kötött megállapo­dásokat, lábbal tiporják a marxizmus—leninlzmus és a proletár internacionalizmus elveit, tudatosan megbontják és aláássák a két nép ba­rátságát. A segítségnyújtás leállítása és az Albániában tartózkodó kínai szakembe­rek hazarendelése leleplezi a kínai vezetők Albániával szémbeni képmutató maga­tartását, a pekingi segítség önző jellegét. — A kínai vezetés az or­szágunkkal való gazdasági együttműködést attól teszi függővé, hogy Albánia alá­rendeli-e magát ennek az an- timarxista politikának — ál­lapítja meg az albán hír- ügynökség. A segítségnyújtás felfüg­gesztése és a kínai szakem­berek visszahívása annak a következménye, hogy a Kí­nai Népköztársaság nagyha­talmi politikát folytat, sza­kított a marxizmus—leniniz- mus tudományos elméleté­vel, a nemzetközi imperia­lizmus és reakció erőihez kö­zeledett és velük működik együtt, s hogy megtagadja a segítséget és támogatást a nemzetközi színtéren küzdő forradalmi, felszabadító erőktől — fejeződik be az albán hírügynökség közlemé­nye. (TASZSZ) Égve száguldott a tartályk öcsi A spanyolországi katasztrófa Madrid, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jeleti: A spanyol egészségügyi minisztérium szerint valószí­nűleg a 200-at is meg fogja haladni a keddi szörnyű kempingszerencsétlenség ha­lálos áldozatainak száma, mivel a súlyos sebesültek közül több mint száznak a felépülésére nem igen lehet számítani. A szerencsétlenséget elő­idéző robbanásról mind ez ideig nem adtak ki hivatalos jelentést. Szemtanúk szerint a tartálykocsi égve szágul­dott az országúton, mielőtt a kempinghez érve felrobbant. A gépkocsi vezetője, aki ma­ga is életét vesztette a ka­tasztrófában, nyilvánvalóan nem vette észre, hogy a jár­mű kigyulladt, mert még csak kísérletet se tett a megállítására. A tartálykocsit üzemeltető szállítóvállalat a Cisternas Reunidas Sa. a szerencsét­lenség után kiadott közle­ményében kijelentette, hogy gépkocsijai a nemzetközi biztonsági normáknak meg­felelően közlekednek. Kide­rült azonban, hogy a gépko­csivezető veszélyes szállít­mányával másodvezető nél­kül indult el az 1000 kilomé­teres útra. Tarragora és Barcelona tartomány kormányzói szer­dán betiltották a veszélyes szállítmányokkal közlekedő tartálykocsik forgalmát az autópályákkal párhuzamos országutakon, amit a kör­nyék lakossága már régóta követelt. 1976 óta a keddi volt a harmadik baleset, amely San Carlos de la Ra- pita helységénél veszélyes szállítmánnyal közlekedő tartálykocsit ért. Az etőző két esetben azonban meg tudták akadályozni a ka­tasztrófát. A sebesültek közül néhá­nyat szerdán hazaszállítot­tak részben Franciaországba, részben az NSZK-ba, illetve Belgiumba. A spanyol egész­ségügyi hatóságok csak az identifikált és nem válságos állapotban lévő sebesültek elszállítását engedélyezik. A szerencsétlenség közelé­ben fekvő Tortosa város te­metőjében megkezdték az ál­dozatok azonosítását. Szerda estig azonban ez csak hat spanyol nemzetiségű áldozat esetében sikerült. Az azono­sítás rendkívül nehéz, mert a holttestek felismerhetetlen- ségig összeégtek. Alig huszonnégy órával a Tarragona melletti kataszt­rófa után ismét majdnem végzetes kimenetelű szeren­csétlenség történt Spanyolor­szágban, Palencia város kö­zelében: s~ 410 butángázpa- lackot és négy propángáz. tartályt szállító tehergépko­csi motorja kigyulladt. A ve­zető lélekjelenlétének kö­szönhető, hogy a robbanás következtében senki sem sé­rült meg. A sofőr — amikor látta, hogy lángok csapnak ki a motorházból — leka­nyarodott járművével az út­ról, és figyelmeztette az arra haladókat, a robbanás így csak a közeli település né­hány épületének az ablakait zúzta be, illetve elégett egy telefonoszlop. Folyik a rendőrségi vizsgálat a spanyolországi tömegka­tasztrófa ügyében. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents