Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
2 -iíÉPÚJSÁG 1978. június 11, Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Közös közlemény a magyar—mozambiki tárgyalásokról — Öt NATO-hatalom párizsi tanácskozása a Zaire-i beavatkozás módjairól — Tartományi választások Hamburgban és Alsó-Szászországban. Kedd: Vietnam határozottan visszautasítja a kínai rágalmakat — Az egyiptomi hadügyminiszter washingtoni útja — Desszai Londonban. Szerda: Leonyid Brezsnyev és a svéd király találkozója Moszkvában — Carter beszéde a szovjet—amerikai viszonyról, washingtoni állásfoglalások a SALT-tárgyalások- kal kapcsolatban — Brandt Szófiában. Csütörtök: Üj szocialista javaslat a bécsi haderőcsökkentési megbeszéléseken — Helsinkiben előzetes konzultáció kezdődik a műhold-elhárító fegyverek eltiltásáról — A kínai külügyminiszter Mobutunál. Péntek; Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán befejeződik az általános vita — Véget ér a chilei hazafiak éhségsztrájkja, a junta kénytelen megígérni, hogy megvizsgálja az „eltűntek” ügyét. Szombat: Az Olasz Kommunista Párt felhívása: szavazzák meg a vasárnap népszavazás elé bocsátott törvényjavaslatokat — Kína egyoldalúan felmondja a Vietnammal kötött gazdasági megállapodásokat. A hét 3 kérdése Ézsiás prófétától kezdve Hérodotoszon keresztül egészen Einsteinig sok mindenkit és sok mindent idéztek az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, amely a héten eljutott öthetes tanácskozásának félidejéhez. Az általános vitában részt vevő majd 140 felszólaló — közöttük sok államfő, kormányfő és külügyminiszter — a legkülönbözőbb A Szovjetunió vendége a svéd királyi pár, amely jelenleg a hivatalos tárgyalások befejezése után, országjáró körutat tesz. Képünkön Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királyné társaságában a moszkvai repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett.) oldalakról közelítette meg a leszerelés bonyolult kérdését, számtalan észrevételt és javaslatot tettek. A New York-i ülésszak vitathatatlan érdeme, hogy ismét a középpontba állította a fegyverkezési verseny korlátozásának és megszüntetésének szükségességét, az elfogadásra kerülő ajánlások nyilván ezt juttatják majd kifejezésre. Ugyanakkor a tanácskozás gyenge pontja, hogy nem jogosult kötelező határozatok hozatalára, arra egy leszerelési világértekezlet lenne hivatott, amelynek összehívását változatlanul szorgalmazzák a szocialista országok, s több más állam képviselői. 1. Mit mutat a washingtoni SALT-álIásfogialás? Kétségtelen érdeklődés, de főként nagy hírverés előzte meg Carter elnök annapolisi beszédét, mivel jó előre közölték, hogy az államfő a szovjet—amerikai viszonnyal kíván foglalkozni. A figyelem azért is indokolt volt, mert az amerikai fővárosban az utóbbi időben meglehetősen változatos előjelű és árnyalatú nyilatkozatok hangzottak el ebben a lényeges kérdésben. Akik egyértelmű tisztázást vártak, csalódhattak. A New York Times szerint az elnök egyszerre lengetett furkósbotot és olajágat, ami viszont nem valamiféle kiegyensúlyozottságot jelent, hanem inkább kedvezőtlen, a kibontakozást gátló magatartást. A szovjet—amerikai viszonynak ma a leglényegesebb területe a SALT-tárgyalások sorozata, hiszen ezek foglalkoznak az atomfegyverkezési verseny szabályozásával, a kapcsolatok különösen érzékeny elemével. Az amerikai megnyilatkozásokból megint kitűnt, hogy "nem kívánják a gyakorlatba átültetni az egyenlő biztonság elvét, egyoldalú előnyökre törekszenek, s a fegyverzet-korlátozást össze kívánják kapcsolni más, oda nem tartozó ügyekkel, mint például a haladó afrikai országoknak nyújtott szocialista segítséggel. Ez a nyilvánvalóan elfogadhatatlan amerikai álláspont. Legfeljebb az a különbség, hogy ezt a külügyminiszter mérsékeltebb, a nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig meglepően éles hangnemben fejti ki, s az elnök mind nagyobb kétértelműségre törekszik. A SALT kétoldalú téma, közvetlenül a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti. A szerződés megkötése azonban az egész emberiség létérdeke lenne. Hajdú-Bihar megyei látogatása során Kádár János ezért emelte ki olyan nyomatékkai, hogy békére törekszünk, s ez politikánk sarkalatos kérdése. „Ennek megfelelően dolgozunk az enyhülés megszilárdításáért — mondotta többek között — a fegyverkezési verseny korlátozásáért azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejöjjön a stratégiai fegyverekre vonatkozó megállapodás.” Hazánk önmagában természetesen nem meghatározója a nemzetközi helyzet alakulásának, de amint ugyancsak Kádár János kifejtette, „mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, mert társadalmi rendszerét illetően a nemzetek élvonalában halad. Külpolitikai törekvéseink is a szocializmus és a béke következetes élcsapatába sorolnak bennünket”. Ezért van súlya, tekintélye a magyar külpolitikának, ameA héten szólalt fel New Yorkban az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlésén Oscar Fischer, az NDK külügyminisztere. Képünkön a szocialista német állam diplomáciai vezetője, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár társaságában. (Képtávírónkon érkezett.) lyet tovább erősíthet következetes kiállásunk — a szocialista országok egyeztetett álláspontja alapján — a SALT—2 egyezmény mielőbbi aláírása, a fegyverkezési verseny csökkentése és teljes megszüntetése' érdekében. 2. Mi a jelentősége a helsinki előkészítő tanácskozásoknak? A Helsinkiből keltezett híradás, hogy a héten előkészítő tanácskozások kezdődtek a műhold-elhárító fegyverek eltiltásáról — jól érzékeltethetik a leszerelési kérdések bonyolultságát. Nem titok, hogy a Földünk körül keringő mintegy ezer műhold nemcsak azt a célt szolgálja, hogy „élőben” nézhessük a mundial-t, hanem jó részük katonai feladatokat teljesít. A műholdak azok a „nemzeti eszközök”, amelyekkel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok ellenőrizte öt éven keresztül a SALT—1 betartását, s ez lenne a SALT—2 kontrolljának leghatékonyabb módja is. Mivel az egyes fegyverek és harci célokat szolgáló eszközök ellenfegyverei mindig megjelennek, van lehetőség rá, hogy megsemmisítsék, vagy „megvakítsák” (fényképezésre, felderítésre alkalmatlanná tegyék) a másik fél műholdjait. Ezzel nem annyira katonai pluszt lehet elérni, hiszen a kozmikus térség békés felhasználásáról szóló korábbi nemzetközi egyezmény eltiltja az „űrbombákat”, hanem — mint említettük — a lehetséges SALT—2 ellenőrző rendszereit kapcsolnák ki. Vagyis lehetetlenné válna a megállapodás megkötése, illetve folyamatos fenntartása. Ezért olyan jelentős a helsinki előkonzultáció. 3. Miben áll a szocialista országok bécsi kezdeményezése? A közép-európai haderőcsökkentéssel foglalkozó bécsi konferencián lassan az ötödik évfordulóhoz közelednek, de eredmény még nem született. A tárgyalásokban közvetlenül részt vevő négy szocialista állam (a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország) számos indítványt nyújtott be. Ám jóllehet, azon az elvi alapon készültek, hogy egyik fél biztonsága se szenvedjen csorbát, a NATO- államok mégis visszautasították azokat. A szocialista országok, az elvi határozottságot párosítva a messzemenő rugalmassággal, most új kezdeményezést tettek. Javaslataikba beledolgoztak több korábbi nyugati kívánságot, hogy ily módon mozdítsák elő a kompromisszumot. Elfogadták, hogy a térségben állomásozó atlanti, illetve varsói erők létszámát közös szintre, 900—900 ezer főre csökkentsék, hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett csapatcsökkentés csak a szárazföldi erőkre, s bizonyos meghatározott fegyverfajtákra vonatkozzék, lehetségesnek tartják, hogy a csökkentés első szakaszában csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok vegyenek részt. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy miután — néhány ezer fős különbséggel — a szembenálló felek csapatlétszáma egyenként egymillióra tehető a térségben, két szakaszban, hozzávetőlegesen százezres csökkentéssel, kialakulhatna az egyenlő biztonságot szavatoló 900 ezres „plafon”. A lecke tehát fel van adva, a Nyugatnak válaszolnia kell. A szocialista országok — köztük hazánk, amely, mint különleges tanácskozási joggal rendelkező résztvevő, mindenben támogatja a négyek lépését — őszintén remélik, hogy a NATO-hatalmak nem szalasztják el a kedvező lehetőséget. Reálisan számolnunk kell azonban azzal is, hogy a feszültség bajnokai a SALT- és a többi megegyezések ellenzői, aligha munkálkodnak majd a bécsi sikeren. RÉTI ERVIN Hazánkban tartották tanácskozásukat a testvéri szocialista országok ifjúsági szövetségeinek ideológiai témákkal foglalkozó központi bizottsági titkárai. Képünkön a tanácskozás résztvevői, akiket fogadott Győri Imre, az MSZMP KB titkára. (Képtávírónkon érkezett.) Neto békét ajánl, Mobutu fenyeget Angola és Zaire viszálya Angola nem képzett ki és nem fegyverzett fel egyetlen katonát sem a zaire-i kormány ellen — hangsúlyozta péntek esti rádióbeszédében Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke. Neto határozottan visszautasította Mobutu zairei elnök vádaskodásait arról, hogy az ország szovjet és kubai szövetségesei közbenjártak volna Angolában a zairei Shaba tartományban kirobbant felkelés támogatása érdekében. Az angolai államfő ugyanakkor rámutatott arra, hogy a nyugati országok beavatkozása Zaire belső problémáiba, nyílt támadást jelent Afrika ellen. Az afrikai országoknak egyesülniük kell a kontinens felszabadítása és haladása érdekében — hangsúlyozta Agostinho Neto. Az angolai elnök ismételten síkraszállt az Angolai Népi Köztársaság és Zaire közötti kapcsolatok rendezése mellett. Agostinho Neto felszólította a zaire-i kormányt, hogy távolítsa el az országgal határos területekről azokat a zsoldosokat és kormánykatonákat, akik sorozatos támadásokat indítanak Angola ellen. Miközben Agostinho Neío a két ország közötti kapcsolatok rendezésének szükségességét hangsúlyozta, Mobutu zaire-i elnök „bosszút” helyezett kilátásba Angola ellen. Üjságírók előtt Mobutu kijelentette, hogy a zaire-i hadseregen belül egy elit alakulatot képeznek ki „megtorló kapacitással”. A zaire-i elnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Angola ellenségeinek kiképzésére és fegyverekkel történő ellátására gondol. Az UPI hírügynökség ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a Mobutu-kormány több év óta támogatja az MPLA ellen harcoló nyugatbarát, szakadár angolai gerillamozgalmakat. Ez a támogatás nem szűnt meg azt követően, sem, hogy az MPLA megszilárdította hatalmát az angolai függetlenségi háborúban. Kína elutasítja Vietnam tárgyalási javaslatát A pekingi lapok első oldalon közlik a kínai külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatát a Vietnami Szocialista Köztársaságban élő, kínai származású lakosság kérdéséről. A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma szóvivőjének május 27-i nyilatkozatára adott ötpontos kínai válasz megismétli a korábbi pekingi vádakat, amelyek szerint a vietnami hatóságok „diszkriminációs politikát” követnek a Vietnamban élő kínai származású lakossággal szemben és „arra kényszerítik őket, hogy tömegesen visszatelepüljenek Kínába”. A kínai külügyminisztérium „közönséges propagandafogásnak” minősíti és kereken elutasítja a Vietnami Szocialista Köztársaság ama javaslatát, hogy a két ország képviselői találkozzanak és vitassák meg a kínai származású vietnami állampolgárok kérdését. Azzal vádolja a szocialista Vietnamot, hogy tudatosan aláássa a kínai—vietnami kapcsolatokat. A kínai külügyminisztérium nyilatkozata első ízben hozza a közvélemény tudomására, hogy a kínai kormány „beszüntette a Vietnamnak nyújtott gazdasági segítség egy részének folyósítását”. Ezt a nyi'vánvalóan megtorló lépést azzal indokolja, hogy Kínának szüksége van anyagi eszközökre ahhoz, hogy gondoskodjék a Vietnami Szocialista Köztársaságból hazatelepült kínaiakról. A nyilatkozat végezetül a kapcsolatok „további megromlását” helyezi kilátásba, ha a Vietnami Szocialista Köztársaság folytatja jelenlegi politikáját. Bizonytalanság Dél-Libanonban Erskine tábornok nyilatkozata Emmanuel Erskine tábornok, a Dél-Libanonban állomásozó UNIFIL-erők parancsnoka szombaton az izraeli rádiónak adott interjújában kifejezte csalódottságát, az ENSZ-erőkkel való izraeli együttműködési készség hiánya felett, ugyanakkor nagyra értékelte Jasszer Ara- fatnak, a PFSZ vb-elnökének e téren kifejtett erőfeszítéseit. Erskine emellett súlyos aggodalmának adott hangot a térség jövőjének az izraeli csapatok kivonása után várható alakulásával kapcsolatban: kifejtette, hogy az izraeli csapatkivonásokat követően a jobboldali fegyveres keresztény milícia akarja birtokba venni a határzónát. „Általában optimista vagyok, de ez esetben úgy vélem, a legrosszabbra kell számítanunk” — mondotta a kéksisakosok parancsnoka és hozzátette, hogy pontosan meg kell határozni: milyen jogaik lehetnek a keresztény milíciáknak. PANORÁMA BUDAPEST Predrag Gyurics altábornagyot, a jugoszláv néphadsereg politikai csoportfőnökét, aki Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes meghívására katonai küldöttség élén látogatott hazánkba, fogadta Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. A küldöttség elutazott hazánkból. MOSZKVA Moszkvában közölték, hogy megállapodás szerint június 14. és 19. között egy szovjet hadihajókból álló kötelék tesz hivatalos látogatást Amszterdam kikötőjében Vitalij Platonov altengernagy parancs- noklatával. (TASZSZ) DACCA Mohammed Farhad, a Bangladesi Kommunista Párt főtitkára szombaton kiszabadult börtönéből. Farhadot 1977 októberében tartóztatták le és azóta börtönben tartották, vizsgálat és vádemelés nélkül. Az ország haladó közvéleménye azóta kitartóan követelte szabadon bocsátását. (TASZSZ) MANAGUA Nicaraguaban ismét heves tüntetések zajlottak le Anas- tasio Somoza elnök ellen. Matagalpában diákok barri- kádokat emeltek az utcákon és robbantásokat hajtottak végre. A rendőrséggel lefolyt összecsapás során több fiatalt letartóztattak. Jinotopec- ben is már három napja tartanak a zavargások.
