Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

2 -iíÉPÚJSÁG 1978. június 11, Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Közös közlemény a magyar—mozambiki tárgya­lásokról — Öt NATO-hatalom párizsi tanácskozása a Zaire-i beavatkozás módjairól — Tartományi választások Ham­burgban és Alsó-Szászországban. Kedd: Vietnam határozottan visszautasítja a kínai rá­galmakat — Az egyiptomi hadügyminiszter washingtoni útja — Desszai Londonban. Szerda: Leonyid Brezsnyev és a svéd király találkozója Moszkvában — Carter beszéde a szovjet—amerikai vi­szonyról, washingtoni állásfoglalások a SALT-tárgyalások- kal kapcsolatban — Brandt Szófiában. Csütörtök: Üj szocialista javaslat a bécsi haderőcsökken­tési megbeszéléseken — Helsinkiben előzetes konzultáció kezdődik a műhold-elhárító fegyverek eltiltásáról — A kí­nai külügyminiszter Mobutunál. Péntek; Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakán befejeződik az általános vita — Véget ér a chilei hazafiak éhségsztrájkja, a junta kénytelen megígérni, hogy megvizsgálja az „eltűntek” ügyét. Szombat: Az Olasz Kommunista Párt felhívása: szavaz­zák meg a vasárnap népszavazás elé bocsátott törvényja­vaslatokat — Kína egyoldalúan felmondja a Vietnammal kötött gazdasági megállapodásokat. A hét 3 kérdése Ézsiás prófétától kezdve Hérodotoszon keresztül egészen Einsteinig sok mindenkit és sok mindent idéztek az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, amely a héten eljutott öthetes tanácskozásának félidejéhez. Az általános vitában részt vevő majd 140 felszólaló — közöttük sok ál­lamfő, kormányfő és külügyminiszter — a legkülönbözőbb A Szovjetunió vendége a svéd királyi pár, amely jelenleg a hivatalos tárgyalások befejezése után, országjáró körutat tesz. Képünkön Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királyné társaságá­ban a moszkvai repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett.) oldalakról közelítette meg a leszerelés bonyolult kérdését, számtalan észrevételt és javaslatot tettek. A New York-i ülésszak vitathatatlan érdeme, hogy ismét a középpontba állította a fegyverkezési verseny korlátozásának és meg­szüntetésének szükségességét, az elfogadásra kerülő aján­lások nyilván ezt juttatják majd kifejezésre. Ugyanakkor a tanácskozás gyenge pontja, hogy nem jogosult kötelező határozatok hozatalára, arra egy leszerelési világértekez­let lenne hivatott, amelynek összehívását változatlanul szorgalmazzák a szocialista országok, s több más állam képviselői. 1. Mit mutat a washingtoni SALT-álIásfogialás? Kétségtelen érdeklődés, de főként nagy hírverés előzte meg Carter elnök annapolisi beszédét, mivel jó előre közöl­ték, hogy az államfő a szovjet—amerikai viszonnyal kíván foglalkozni. A figyelem azért is indokolt volt, mert az ame­rikai fővárosban az utóbbi időben meglehetősen változatos előjelű és árnyalatú nyilatkozatok hangzottak el ebben a lényeges kérdésben. Akik egyértelmű tisztázást vártak, csa­lódhattak. A New York Times szerint az elnök egyszerre lengetett furkósbotot és olajágat, ami viszont nem valami­féle kiegyensúlyozottságot jelent, hanem inkább kedvezőt­len, a kibontakozást gátló magatartást. A szovjet—amerikai viszonynak ma a leglényegesebb te­rülete a SALT-tárgyalások sorozata, hiszen ezek foglalkoz­nak az atomfegyverkezési verseny szabályozásával, a kap­csolatok különösen érzékeny elemével. Az amerikai meg­nyilatkozásokból megint kitűnt, hogy "nem kívánják a gya­korlatba átültetni az egyenlő biztonság elvét, egyoldalú előnyökre törekszenek, s a fegyverzet-korlátozást össze kí­vánják kapcsolni más, oda nem tartozó ügyekkel, mint például a haladó afrikai országoknak nyújtott szocialista segítséggel. Ez a nyilvánvalóan elfogadhatatlan amerikai álláspont. Legfeljebb az a különbség, hogy ezt a külügymi­niszter mérsékeltebb, a nemzetbiztonsági főtanácsadó pe­dig meglepően éles hangnemben fejti ki, s az elnök mind nagyobb kétértelműségre törekszik. A SALT kétoldalú téma, közvetlenül a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti. A szerződés megkötése azon­ban az egész emberiség létérdeke lenne. Hajdú-Bihar me­gyei látogatása során Kádár János ezért emelte ki olyan nyomatékkai, hogy békére törekszünk, s ez politikánk sar­kalatos kérdése. „Ennek megfelelően dolgozunk az enyhü­lés megszilárdításáért — mondotta többek között — a fegyverkezési verseny korlátozásáért azért, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között létrejöjjön a straté­giai fegyverekre vonatkozó megállapodás.” Hazánk önma­gában természetesen nem meghatározója a nemzetközi helyzet alakulásának, de amint ugyancsak Kádár János kifejtette, „mégis ott van a világ sorsát formáló erők kö­zött, mert társadalmi rendszerét illetően a nemzetek élvo­nalában halad. Külpolitikai törekvéseink is a szocializmus és a béke következetes élcsapatába sorolnak bennünket”. Ezért van súlya, tekintélye a magyar külpolitikának, ame­A héten szólalt fel New Yorkban az ENSZ rendkívüli le­szerelési közgyűlésén Oscar Fischer, az NDK külügymi­nisztere. Képünkön a szocialista német állam diplomáciai vezetője, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár társaságában. (Képtávírónkon érkezett.) lyet tovább erősíthet következetes kiállásunk — a szocia­lista országok egyeztetett álláspontja alapján — a SALT—2 egyezmény mielőbbi aláírása, a fegyverkezési verseny csök­kentése és teljes megszüntetése' érdekében. 2. Mi a jelentősége a helsinki előkészítő tanácskozásoknak? A Helsinkiből keltezett híradás, hogy a héten előkészítő tanácskozások kezdődtek a műhold-elhárító fegyverek el­tiltásáról — jól érzékeltethetik a leszerelési kérdések bo­nyolultságát. Nem titok, hogy a Földünk körül keringő mintegy ezer műhold nemcsak azt a célt szolgálja, hogy „élőben” nézhessük a mundial-t, hanem jó részük katonai feladatokat teljesít. A műholdak azok a „nemzeti eszkö­zök”, amelyekkel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok ellenőrizte öt éven keresztül a SALT—1 betartá­sát, s ez lenne a SALT—2 kontrolljának leghatékonyabb módja is. Mivel az egyes fegyverek és harci célokat szolgáló esz­közök ellenfegyverei mindig megjelennek, van lehetőség rá, hogy megsemmisítsék, vagy „megvakítsák” (fényképezésre, felderítésre alkalmatlanná tegyék) a másik fél műholdjait. Ezzel nem annyira katonai pluszt lehet elérni, hiszen a kozmikus térség békés felhasználásáról szóló korábbi nem­zetközi egyezmény eltiltja az „űrbombákat”, hanem — mint említettük — a lehetséges SALT—2 ellenőrző rend­szereit kapcsolnák ki. Vagyis lehetetlenné válna a megál­lapodás megkötése, illetve folyamatos fenntartása. Ezért olyan jelentős a helsinki előkonzultáció. 3. Miben áll a szocialista országok bécsi kezdeményezése? A közép-európai haderőcsökkentéssel foglalkozó bécsi konferencián lassan az ötödik évfordulóhoz közelednek, de eredmény még nem született. A tárgyalásokban közvetle­nül részt vevő négy szocialista állam (a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország) számos indítványt nyújtott be. Ám jóllehet, azon az elvi alapon készültek, hogy egyik fél biztonsága se szenvedjen csorbát, a NATO- államok mégis visszautasították azokat. A szocialista or­szágok, az elvi határozottságot párosítva a messzemenő ru­galmassággal, most új kezdeményezést tettek. Javaslataik­ba beledolgoztak több korábbi nyugati kívánságot, hogy ily módon mozdítsák elő a kompromisszumot. Elfogadták, hogy a térségben állomásozó atlanti, illetve varsói erők létszámát közös szintre, 900—900 ezer főre csökkentsék, hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett csapat­csökkentés csak a szárazföldi erőkre, s bizonyos meghatá­rozott fegyverfajtákra vonatkozzék, lehetségesnek tartják, hogy a csökkentés első szakaszában csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok vegyenek részt. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy miután — néhány ezer fős különb­séggel — a szembenálló felek csapatlétszáma egyenként egymillióra tehető a térségben, két szakaszban, hozzávető­legesen százezres csökkentéssel, kialakulhatna az egyenlő biztonságot szavatoló 900 ezres „plafon”. A lecke tehát fel van adva, a Nyugatnak válaszolnia kell. A szocialista országok — köztük hazánk, amely, mint kü­lönleges tanácskozási joggal rendelkező résztvevő, minden­ben támogatja a négyek lépését — őszintén remélik, hogy a NATO-hatalmak nem szalasztják el a kedvező lehetősé­get. Reálisan számolnunk kell azonban azzal is, hogy a fe­szültség bajnokai a SALT- és a többi megegyezések ellen­zői, aligha munkálkodnak majd a bécsi sikeren. RÉTI ERVIN Hazánkban tartották tanácskozásukat a testvéri szocialista országok ifjúsági szövetségeinek ideológiai témákkal fog­lalkozó központi bizottsági titkárai. Képünkön a tanácsko­zás résztvevői, akiket fogadott Győri Imre, az MSZMP KB titkára. (Képtávírónkon érkezett.) Neto békét ajánl, Mobutu fenyeget Angola és Zaire viszálya Angola nem képzett ki és nem fegyverzett fel egyetlen katonát sem a zaire-i kor­mány ellen — hangsúlyozta péntek esti rádióbeszédében Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke. Neto határozottan vissza­utasította Mobutu zairei el­nök vádaskodásait arról, hogy az ország szovjet és kubai szövetségesei közbenjártak volna Angolában a zairei Shaba tartományban kirob­bant felkelés támogatása ér­dekében. Az angolai államfő ugyanakkor rámutatott arra, hogy a nyugati országok be­avatkozása Zaire belső prob­lémáiba, nyílt támadást je­lent Afrika ellen. Az afrikai országoknak egyesülniük kell a kontinens felszabadítása és haladása érdekében — hang­súlyozta Agostinho Neto. Az angolai elnök ismétel­ten síkraszállt az Angolai Népi Köztársaság és Zaire közötti kapcsolatok rendezé­se mellett. Agostinho Neto felszólítot­ta a zaire-i kormányt, hogy távolítsa el az országgal ha­táros területekről azokat a zsoldosokat és kormánykato­nákat, akik sorozatos táma­dásokat indítanak Angola el­len. Miközben Agostinho Neío a két ország közötti kapcso­latok rendezésének szükséges­ségét hangsúlyozta, Mobutu zaire-i elnök „bosszút” helye­zett kilátásba Angola ellen. Üjságírók előtt Mobutu kije­lentette, hogy a zaire-i hadse­regen belül egy elit alakula­tot képeznek ki „megtorló ka­pacitással”. A zaire-i elnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Angola ellenségeinek ki­képzésére és fegyverekkel történő ellátására gondol. Az UPI hírügynökség ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a Mobutu-kormány több év óta támogatja az MPLA ellen harcoló nyugatbarát, szakadár angolai gerillamoz­galmakat. Ez a támogatás nem szűnt meg azt követően, sem, hogy az MPLA megszi­lárdította hatalmát az ango­lai függetlenségi háborúban. Kína elutasítja Vietnam tárgyalási javaslatát A pekingi lapok első olda­lon közlik a kínai külügymi­nisztérium terjedelmes nyi­latkozatát a Vietnami Szo­cialista Köztársaságban élő, kínai származású lakosság kérdéséről. A Vietnami Szo­cialista Köztársaság külügy­minisztériuma szóvivőjének május 27-i nyilatkozatára adott ötpontos kínai válasz megismétli a korábbi pekin­gi vádakat, amelyek szerint a vietnami hatóságok „disz­kriminációs politikát” követ­nek a Vietnamban élő kínai származású lakossággal szem­ben és „arra kényszerítik őket, hogy tömegesen vissza­települjenek Kínába”. A kí­nai külügyminisztérium „kö­zönséges propagandafogás­nak” minősíti és kereken el­utasítja a Vietnami Szocia­lista Köztársaság ama javas­latát, hogy a két ország kép­viselői találkozzanak és vi­tassák meg a kínai szárma­zású vietnami állampolgárok kérdését. Azzal vádolja a szo­cialista Vietnamot, hogy tu­datosan aláássa a kínai—viet­nami kapcsolatokat. A kínai külügyminisztérium nyilat­kozata első ízben hozza a közvélemény tudomására, hogy a kínai kormány „be­szüntette a Vietnamnak nyúj­tott gazdasági segítség egy ré­szének folyósítását”. Ezt a nyi'vánvalóan megtorló lé­pést azzal indokolja, hogy Kínának szüksége van anyagi eszközökre ahhoz, hogy gon­doskodjék a Vietnami Szocia­lista Köztársaságból hazate­lepült kínaiakról. A nyilatko­zat végezetül a kapcsolatok „további megromlását” helye­zi kilátásba, ha a Vietnami Szocialista Köztársaság foly­tatja jelenlegi politikáját. Bizonytalanság Dél-Libanonban Erskine tábornok nyilatkozata Emmanuel Erskine tábor­nok, a Dél-Libanonban állo­másozó UNIFIL-erők pa­rancsnoka szombaton az iz­raeli rádiónak adott interjú­jában kifejezte csalódottsá­gát, az ENSZ-erőkkel való izraeli együttműködési kész­ség hiánya felett, ugyanakkor nagyra értékelte Jasszer Ara- fatnak, a PFSZ vb-elnökének e téren kifejtett erőfeszíté­seit. Erskine emellett súlyos aggodalmának adott hangot a térség jövőjének az izraeli csapatok kivonása után vár­ható alakulásával kapcsolat­ban: kifejtette, hogy az iz­raeli csapatkivonásokat kö­vetően a jobboldali fegyveres keresztény milícia akarja birtokba venni a határzónát. „Általában optimista vagyok, de ez esetben úgy vélem, a legrosszabbra kell számíta­nunk” — mondotta a kéksi­sakosok parancsnoka és hoz­zátette, hogy pontosan meg kell határozni: milyen jogaik lehetnek a keresztény milí­ciáknak. PANORÁMA BUDAPEST Predrag Gyurics altábor­nagyot, a jugoszláv néphad­sereg politikai csoportfőnö­két, aki Kárpáti Ferenc ve­zérőrnagy, a Magyar Néphad­sereg politikai főcsoportfő­nöke, miniszterhelyettes meg­hívására katonai küldöttség élén látogatott hazánkba, fo­gadta Csémi Károly altábor­nagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár. A küldött­ség elutazott hazánkból. MOSZKVA Moszkvában közölték, hogy megállapodás szerint június 14. és 19. között egy szovjet hadihajókból álló kötelék tesz hivatalos látogatást Amszter­dam kikötőjében Vitalij Pla­tonov altengernagy parancs- noklatával. (TASZSZ) DACCA Mohammed Farhad, a Bangladesi Kommunista Párt főtitkára szombaton kiszaba­dult börtönéből. Farhadot 1977 októberében tartóztatták le és azóta börtönben tartot­ták, vizsgálat és vádemelés nélkül. Az ország haladó köz­véleménye azóta kitartóan követelte szabadon bocsátá­sát. (TASZSZ) MANAGUA Nicaraguaban ismét heves tüntetések zajlottak le Anas- tasio Somoza elnök ellen. Matagalpában diákok barri- kádokat emeltek az utcákon és robbantásokat hajtottak végre. A rendőrséggel lefolyt összecsapás során több fia­talt letartóztattak. Jinotopec- ben is már három napja tar­tanak a zavargások.

Next

/
Thumbnails
Contents