Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból Az építők szerepe hazánk újjáépítésében közismert, mégsem fölösleges újra és újra fölemlíteni a szakmához hű, a legnagyobb áldozatokat is vállaló építők szerepét az eddigre már nemcsak tartalmában, hanem formájában is szocialistává lett Magyarország megteremtésében. A párt vezetésével, a szakmai szakszervezet szervezőmunkájával szép sikerekkel büszkélkedhetnek az építők. Az alapokat lerakó, új országot építő munkában számos nyugdíjas és még ma is aktív kőműves, ács, kubikos — hogy csak a legalapvetőbb szakmákat soroljuk — vett részt. Közöttünk vannak, a közép- nemzedék tagjai, ma új létesítményeinken dolgoznak. Ott vannak hazánk első atomerőművének építkezésén, ott a Szekszárdi Húskombinátén és mindenütt, ahol téglát téglára, panelt panel mellé kell rakni, hogy szebb, jobb, kényelmesebb legyen az élet. Őszinte megbecsülés övezi azokat az építőmunkásokat, akik az első időktől kezdve^ ott harcoltak a mozgalomban, s ma a veteránok megtisztelt táborát gazdagítják. Az öregek munkája előtti tisztelgés jut kifejezésre — a többi között abban is, hogy Merkl János a Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany, | Hódos Sándor és Schmidt János pedig ugyancsak a Szakszervezeti munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta, Schwartz János pedig mostantól a Kiváló munkáért kitüntetés birtokosa. ENSZ-közgyűlés a leszerelésről New York, Pirityi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken a késő esti órákban Burundi képviselőjének beszédével befejeződött New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának háromhetes általános vitája. Mint Lazar Moj- szov jugoszláv külügyminiszter-helyettes, az ENSZ-közgyűlés elnöke záróbeszédében elmondotta, 127 tagállam képviselői, valamint az UNESCO és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megbízottai szólaltak fel az általános vitában. Rámutatott, hogy a tekintélyes államférfiak ilyen nagyszámú részvétele önmagában is mutatta, milyen jelentőséget tulajdonít és milyen várakozást fűz a világ a 10. rendkívüli ülésszakhoz. Lazar Mojszov hangsúlyozta, hogy az általános vita figyelmeztetett a célhoz vezető úton tornyosuló számos nehézségre is. Az Egyesült Nemzeteknek maximális erőfeszítéseket kell tenniök, hogy a vetélkedés, a bizalmatlanság, a csillagászati katonai költségvetések bűvös körét a kölcsönös bizalom és megértés légköre váltsa fel. A hétvégi szünet után a hétfői napon az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán különböző, nem kormányjellegű nemzeti és nemzetközi szervezetek képviselői kapnak szót, egyebek között az Afro-Ázsiai Népek Szolidaritási Szervezete, a Pugwash konferenciák szervezőbizottsága, a Szocialista Internacionálé és a DÍVSZ vezetői. Valentyina Nyikola- jeva-Tyereskova beszél a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség nevében, Romes Csandra elnök pedig a Békevilágtanács nevében. Felszólal a hétfő délutáni ülésen dr. Simái Mihály, az ENSZ-tár- saságok világszövetségének elnöke is. Népszavazás Olaszországban Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Olaszországban vasárnap és hétfőn 41 millió szavazót szólítanak az urnákhoz, hogy a szélsőbaloldali radikálisok kezdeményezte népszavazáson „igent” vagy „nemet” mondjon a közrendről szóló Reale-törvény és a pártok állami dotálására vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezésére. A népszavazást megelőző kampány utolsó pillanatait is incidensek tarkították. Álforradalmi csoportok Milánóban egy újfasiszta gyűlés elleni tiltakozás ürügyén ösz- szetűzést provokáltak a rendőrséggel, ,gyújtópalackokat hajigáltak, kövekkel dobáltak meg a résztvevőket, vasláncokkal támadtak meg békés járókelőket, pisztolylövések is eldördültek. A rendőrség 24 zavargót őrizetbe vett, de közülük 18-at máris szabadon engedett. Számos építőmunkás neve hangzik el ma a kitüntetettek, jutalmazottak között. Őket és minden munkatársukat köszöntjük ma, kiknek keze nyomán épül," szépül megyénk. L.Gy. XXVIII. évfolyam 136. szám Alt a: n Az építők köszöntése Minden szakma közül az építőké a leglátványosabb. Kezük nyomán épületek magasodnak, lakások ezrei nőnek ki a földből. A falvak várossá válnak, korszerű, modern lakótelepek születnek a földhöz ragadt házacskák helyén. Országszerte nagyarányú építkezésnek lehetünk tanúi, de megyénkre és megyeszékhelyünkre nyugodtan alkalmazhatjuk a legdinamikusabb jelzőt. S ebben a dinamikus átalakulásban, növekedésben oroszlánrészt vállalnak az építők, mindenekelőtt két nagyvállalatunk, az állami építőipari vállalat és a TOTÉV. Az építők idei ünnepének jelentőségét növeli, hogy ebben az évben hetvenöt éves az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete. A háromnegyed évszázad szép sikerekben gazdag. Megyénkben 1903. január 4-én alakult az első szervezet Tolnán. Röviddel ezután Bátaszéken, Szekszár- don és Diósberényben szervezkedtek a kőművesek. Egy év múlva már Pakson és Szakadátoh is működik szervezet, azt követően pedig már tucatnyi községben. A szervezett építőmunkások mindig tisztességgel küzdöttek a munkásosztály egyetemes érdekeiért. Ott voltak a Magyar Tanácsköztársaság megteremtésénél, több kiváló vezetőt adtak a forradalomnak. Az országos szerepű személyiségek közül még ma is sokat mond Bokányi Dezső MÉMOSZ-titkár, a későbbi népbiztos neve. A Tolna megyét irányító direktórium tagjai a tolnai Appelshoffer Ádám kőműves, aki egyben küldött a Tanácsok Országos Gyűlésében is. A Tolna megyei ellenforradalmi kísérletek leverésének hősei között olyan kőműveseket találunk, mint Klem Antal, Puxler Ferenc, Katona Ferenc, Váci János — hogy csak néhány nevet emeljünk ki a hosszú sorból. A Horthy-korszak munkanélkülisége, sötét elnyomása sok építőmunkást vándorútra kényszerí- tett. Ok sem hoztak szégyent népünkre. A magyar, s köztük a Tolna megyei építőmunkások kezenyo- mát nem egy világváros hordja magán, s nem minden alap nélkül szoktuk emlegetni, hogy „bátaszé- kiek építették Ankarát”. A húszas évek elején már ismét működik a paksi, a simontornyai, a szekszárdi, a tamási, a bátaszéki, a bonyhádi és a tolnai MÉMOSZ-szervezet, hogy megint csak néhányat említsünk a sok közül. 1922- ben Pakson, majd Simontornyán, 1928-ban pedig Szekszárdon robban ki sztrájk, bérkövetelő megmozdulás. A 23. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSÉ, TÖRTÉNETE (6. old.) ÉN NEKED, TE NEKI, ö NEKÜNK (7. old.) „A GAZDA HARMADIK KEZE” (8. old.) KIÁLLÍTÁS A MŰCSARNOKBAN (11. old.) HOGYAN Nö AZ AGANCS? (12. old.) „MEGBÉLYEGZETT” AUTÓK (12. old.) HALLOTTA? (13. old.) ÉDOSZ-SPORTNAPOK (13. old.) CSALÁD — OTTHON (14. old.) HOGYAN KÉSZÜL AZ OLIMPIÁRA? (9. old.) ANYU, APU MENJÜNK TORNÁZNI! (9. old.) SZIGETVÁR OSTROMÁRÓL — TÖRÖKÜL ÉS MAGYARUL (10. old.) MŰZEUMSZOCIOLÓGIA (11. old.) A SZOVJET TRAKTOR VILÁGHÍRE (8. old.) TÁRSADALOMÁTALAKÍTÁS (8. old.) KÜLDÖTT VOLT AZ EGYESÜLÉSI KONGRESSZUSON (3. old.) ATTILA CSOMAGJAI (4. old.) AZ ÚJJÁSZÜLETŐ MARGIT-HÍD (4. old.) FEL NEM ISMERT KÜLÖNBSÉG (5. old.) A NEMESÍTÉS ÉVEI (3. old.) ÖNVIZSGÁLAT (3. old.) Méhészek a bikácsi erdőben (Képes riport az 5. oldalon.)