Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

Mai számunkból A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSE (2—3. old.) SZOCIÁLIS tervezés (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT 4 ' ROBBANTJÁK AZ ERDÖSÁVOT (3. old.) Magatartás NEM EGY HELYEN kínos meglepetés érte azokat az országos vezetőket, akik jelen voltak, amikor téesz- szakemberek megvitatták az MSZMP KB március 15-i mezőgazdasági határozatát. A felelős szövetkezeti ve­zetők helyenként úgy viselkedtek, mintha a határozat tervezetének előzetes vitáján vennének részt. Elmond­ták, hogy milyen intézkedéseket kellene hozni ahhoz, hogy enyhüljenek pillanatnyi gondjaik. Sokkal keve­sebb figyelmet fordítottak arra, hogy mit akarnak ten­ni a téeszen belül a nehézségek leküzdésére. Káros magatartás ez, amely ráadásul nem is most fordul elő először. Az elmúlt években is előfordult, hogy bizonyos kérdések országos szakértői figyelmez­tették a téeszeket: vigyázzanak, kicsit keményebb idők következnek. A válasz azonban akkor is az volt, hogy mit kellene, hogy kellene, nem pedig az, hogy miként akarnak alkalmazkodni. És számos csőd, téesz-szaná- lás, vezetőbukás igazolta utólag, hogy csakugyan szi­gorúbbá váltak a viszonyok. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának „A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyze­téről, fejlesztésének feladatairól” szóló határozata meg­vitatott, elfogadott, hosszú időre érvényes állásfogla­lás. Nem is kell különösebben járatosnak lenni ahhoz, hogy kiolvashassuk belőle: a gazdasági környezet gyors és kedvező változására nem számíthatunk, az agráremberek teendője is az alkalmazkodás, a nehe­zebbé váló feltételek közötti helytállás. KÉTSÉGTELEN, hogy a termelőszövetkezeti veze­tők miközben nagyra törő terveik megvalósításán dol­goznak. nemcsak lelkesítő külső körülményeket ta­pasztalnak. Ismert például a szoros hitelpolitika, a be­ruházási költségek folyamatos emelkedése és a terme­léshez szükséges számos kisebb vagy nagyobb kellék hiánya. Ez a helyzet azonban — ha nem is minden vonatkozásában — adott belső és külső gazdasági kö­rülményeinket tükrözi. Az anyagi javak felhasználása megelőzni igyekszik nálu nk azok termelését, miközben az ország gazdasági vezetésének még mindig a ránk is ható kapitalista válság következményével kell meg­küzdenie. Inflációt nem akarunk, kényszerű magatar­tásunk tehát a takarékosság, a belső tartalékok erőtel­jesebb mozgósítása. Belső tartalékok pedig vannak. Egy percig sem ál­lítom. hogy elsősorban a mezőgazdaságban, vagy első­sorban a közvetlen termelés szférájában, de ott is. Bár­melyik vezetői íróasztal fiókjait érdemes lenne kihúz­ni. Szép számmal találnánk taertne határozatokat, ajánlásokat, rendelkezéseket az anyagok ésszerűbb felhasználásáról, a jobb munkaerő-gazdálkodásról, a tudományos igényű üzemszervezésről, a rendszeres to­vábbképzésről, az üzemek közötti együttműködés lehe­tőségeiről, stb. És szép számmal ezek között olyat, ame­lyet már belepett a por, a margóra írt széljegyzetek megfakultak, azaz a helyi adaptálás, a végrehajtás ha meg is indult — elakadt valahol. Most, amikor az MSZMP KB mezőgazdasági hatá­rozatának megvalósításáról beszélgetünk, akkor a he­lyes magatartás az, ha ezeket a hajdan figyelembe vett, de elfeledett, illetve talán figyelembe se vett le­hetőségeket nagyon alaposan végiggondoljuk és kiak­názzuk. Az erre készített okos programok megvalósít­hatók a legapróbb részletekig kiszámított cselekvéssel, a dolgozókra, az emberekre támaszkodva, a végrehajt táshoz azok egyetértését és egyetakarását megszervez­ve. A KÜLSŐ FELTÉTELEK túlhangsúlyozott emle­getése pedig azért nem jó. mert esetleg energiákat von el a tervek megvalósításától. Aki fáradhatatlanul gyűj­ti a bizonyítékokat, hogy a gazdasági környezet meny­nyire kedvezőtlen, annak esetleg kevés ideje marad azt kimunkálni: hogyan lehet ilyen feltételek mellett is előrejutni? Márpedig napjainkban a megoldást kere­ső és találó vezetői magatartás nélkülözhetetlen. FÖLDEÄKI BÉLA Békegyűlés Pincehelyen Béke- és barátsági estet rendeztek Pincehelyen, a községi mozi helyiségében. Részt vettek az esten a Var­sói Szerződés alapján hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet egységek egyik ala­kulatának képviselői, vala­mint Jankó János, a járási pártbizottság titkára is. Űt- törők köszöntötték virággal a vendégeket, majd Czank József, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos El­nökségének tagja mondott beszédet a mintegy száz fő­nyi közönség előtt. Ezután levetítették az „Emlékezz a nevedre” című szovjet fil­met. A pincehelyi békegyűléssel befejeződött megyénkben a béke- és barátsági hónap. ENSZ leszerelési ülésszak Munkában a bizottságok New York, Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Megritkult széksorok előtt zajlik az általános vita New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakán. Ez azonban nem az érdektelenség jele, hanem az egyre jobban decentralizáló­dó munkafolyamaté: a pén­teken este zárult általános vitával párhuzamosan már mind több szövegező és mun­kabizottságban folyik a záró­okmány nehéznek ígérkező végső megformálása. Pénteken az első felszólaló az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmában fontos he­lyet betöltő India kormány­fője, Morardzsi Deszai mi­niszterelnök volt. Rajta kívül még tíz ország képviselője jelentkezett szólásra. Demok­ratikus megfontolásokból ki­indulva a kormányok képvi­selőinek meghallgatása után jövő hétfőn és kedden hu­szonöt nem kormányjellegű szervezet és hat kutatóinté­zet képviselőinek adják meg a szót, hogy érvelésük továb­bi tartalmi-szakmai és moz­galmi-érzelmi elemekkel is segítse a szerkesztési munkát. Csütörtök este a plenáris ülésen ismét a „harmadik vi­lágé” volt a szó: Katar, Guyana, Haiti, Bhutan, Laosz és Kamerun képviselői tettek nyilatkozatot. Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára ez­úttal is, mint a korábbi ülé­sek zömén, személyes jelen­létével emelte a tanácskozás súlyát és tekintélyét. (Folytatás a 2. oldalon). Építők kitüntetése Az Építő- és Famunkások Szakmai Szakszervezeti Szö­vetsége megalakulásának 75. évfordulója alkalmából Lo- sonczi Pál államfő kitüntetéseket nyújtott át a Parla­mentben. (Képtávírónkon érkezett.) Paksi Konzervgyár Szép borsóvá I kezdőd i k a szezon Pénteken délután megkez­dődött a Paksi Konzervgyár­ban az idei feldolgozási te­vékenység a borsószezon nyi­tásával. A borsófeldolgozás mindig a legnagyobb munkát jelenti, ehhez hasonló erő­próba csak paradicsomérés idején van a gyárban. Most kilenc nappal később indulnak a gépek, mint ta­valy, hűvös volt a május. Az első borsót a faddi és a szed- resi termelőszövetkezet szál­lította a gyárnak, tegnap, s annak ellenére sem akado­zott a munka a földeken, hogy előző éjjel esett az eső. örvös Ferenc, a konzerv­gyár igazgatója azt mondja, ehhez már hozzá kellett szok­ni, igazodni, hogy a június mindig esős. Nem is lenne semmi baj, ha a szezonban — július közepéig — nem emelkednék a hőmérséklet 30 fok fölé. Jelenleg nagyon szépek a borsók, jó volt a terméskötés és a tőállomány kifogástalan, az igazgató sze­rint talán még soha nem keltek ilyen egyenletes sűrű­séggel a borsók, mint az idén. Nagy termésre van te­hát kilátás, ha az időjárás nem lesz perzselő. Kell is a sok áru, a gyár még többet szeretne feldol­gozni, mint az elmúlt eszten­dőben, pedig az is nagy mennyiség volt, 12 100 tonna. Az idei terv: 13 600 tonna borsó. Többsége exportáru lesz, így hát a borsószezon sikere népgazdaságilag is je­lentős, nemcsak a gyárnak. Ma, szombaton már a Pak­si Állami Gazdaság és a bo­gyiszlói tsz is megindítja borsócséplőit, belép az első szállítók sorába. A gazdaság két kerületben termeszt bor­sót, a biritóiban és a gyapai- ban. A legkorábbi fajtát vi­szik Paksra mindenhonnan, a Glóriát. A gyár összesen 2670 hektár terület termésé­re kötött szerződést az üze­mekkel. A feldolgozóvonalak fel­készítése időben megtörtént, június 7-én volt az úgyne­vezett vizes próba. Négy komplett vonal áll rendelke­zésre a borsó feldolgozásá­hoz, továbbá a kellő mennyi­ségű doboz és segédanyag. A dolgozók gyári létszáma ke­vés lenne a hatalmas mun­kához, ezért csak úgy tudják megvalósítani a tervezett termelést, hogy a külső tele­pek dolgozóit Paksra hívták, ők is a gyárban dolgoznak a borsószezon idején. Az igaz­gatóság külön kéréssel for­dult a Volán illetékes üze­meihez, segítsék a dolgozók rendszeres, pontos utaztatá­sát Eaddról, Dunaföldvárról, Cecéről, Alapról (Fejér me­gyének ezen a környékén ter­melnek is a gyár részére) és Sárszentlőrincről. Az idén a kiváló címmel ismét kitüntetett Paksi Kon­zervgyár 18 ezer tonnás rak­tára már üres, tehát eladta összes tavalyi — kivételesen nagy — árukészletét. Illetve mégsem üres a készáru­raktár : megrakták töltésre váró dobozokkal. GEMENCI JÓZSEF Magyar—lengyel szakszervezeti tárgyalások A SZOT Elnökségének meghívására június 5-től Ét­ig hivatalos baráti látogatá­son hazánkban tartózkodott Wladyslaw Kruczek elnök vezetésével a Lengyel Szak- szervezeti Szövetség Közpon­ti Tanácsának küldöttsége. A delegáció megbeszéléseket folytatott a Gáspár Sándor főtitkár vezette magyar szak- szervezeti küldöttséggel. Az őszinte, baráti légkörben le­zajlott találkozók során ki­cserélték tapasztalataikat az országaikban folyó szakszer­vezeti munkáról, tájékoztat­ták egymást a feladatokról, áttekintették kétoldalú kap­csolataik fejlődését, és a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom időszerű kérdéseit. A lengyel küldöttség láto­gatást tett Borsod megyében. A lengyel delegáció vi- szontlátogatásra hívta meg a magyar szakszervezetek küldöttségét. A lengyel vendégek pénte­ken elutaztak hazánkból. r Uj lakóházak sora Pálfán A község adatai lélekszám-emelkedésről vallanak (magazinunk a 4. oldalon.) (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents