Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-08 / 133. szám
1978. június 8. KÉPÚJSÁG 3 Sza m ítastecHn í ka a kereskedelemben Nemzetközi szövetkezeti nap Július első vasárnapján Nyíregyháza ad majd otthont az 56. nemzetközi szövetkezeti nap országos rendezvényeinek. A mozgalomnak mindig nagy eseménye a nemzetközi szövetkezeti nap. Ennek kapcsán ismét nyilatkozatot tett közzé a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amely 66 ország 336 millió szövetkezőjét képviselő szervezeteit tömöríti. A nyilatkozatot magáévá tette az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége is, amely fehívással fordult a magyar szövetkezetekhez, hogy gazdasági, társadalmi és mozgalmi tevékenységükkel egyaránt járuljanak hozzá a nemzetközi szövetkezeti nap méltó megünnepléséhez. A felhívás kapcsán az OSZT elnöksége felkérte a szövetkezeteket, hogy az MSZMP KB áprilisi határozatának megfelelően fordítsanak különös figyelmet tervek megvalósítására, az intenzív fejlődést elősegítő, hatékony gazdálkodásra, a jó minőségi termékek előállítására és az exportcélok teljesítésére. Az elnökség kiemelte a szövetkezetek közötti együttműködés fejlesztésének fontosságát, a szövetkezeti önkormányzat szélesítésének feladatait. Fontosnak tartja, hogy a szövetkezeti ágazatok nemzetközi kapcsolataikban a szövetkezés sajátos eszközeivel is szolgálják a társadalmi haladást, a fejlődő országok erősödését, a felszabadulásukért küzdő népek igazságos harcát, a világbéke nagy ügyét. Adjanak hangot a Szovjetunió és a többi szocialista ország leszerelési javaslatainak, a neutronbomba betiltására vonatkozó követeléseinek. (MTI) A kereskedelemben is megjelent a számítástechnika. Szükségessé tette az egyre növekvő forgalom és az adminisztrációban mutatkozó munkaerőhiány. Több mint tíz éve, hogy hazánkban a KERINFORG (Belkereskedelmi Ügyvitelszervezési és Információ Feldolgozási Intézet) kidolgozta a kereskedelem számítástechnikai programját. Azóta beigazolódott felmérhetetlen hasznossága, előnye. Legrégebben a Pest megyei FŰSZERT Vállalat, a BÉTEX, a PIÉRT, az Amfora és a Budapesti FŰSZERT alkalmazza. Ma már közismert a Do- mus Áruház számítógéprendszere is, melynek előnyeit a vásárlók tapasztalhatják. Az adatfeldolgozások egységesítésére mintarendszereket dolgozott ki a KERINFORG az élelmiszer, a ruházati és az iparcikk-kereskedelem számára. A nagykereskedelem a KGST-országok- ban gyártott egységes rendszerű, de különböző teljesítő- képességű számítógépeket, a kiskereskedelem és a vendéglátóipar pedig egyelőre a középgépes adatfeldolgozást alkalmazza. Jelenleg már épül a KERINFORG hatezer négyzetméter alapterületű új üzemháza, ahol a nagy teljesítményű NDK gyártmányú (R—40)-es számítóközpont létesül. A beruházás 300 millió forintba került. Mielőbbi megvalósítása sürgető, mert a KERINFORG csak a számítógép kapacitásának növelésével képes a belkereskedelem egyre növekvő igényeit megfelelően kielégíteni. Az áruházba vagy üzletbe lépő vásárló is tapasztalja a számítástechnika előnyeit: az adatok és készletek alaposabb ismerete, az információ- feldolgozás áttekinthetőbbé és könnyebbé teszi a kereskedői munkát, így a vásárlók tájékoztatása pontosabbá, kiszolgálása pedig gyorsabbá válik. Á. T. Több mint 3000 mágnesszalagon tárolják a kereskedelmi vállalatok készleteit és egyéb adatait A KERINFORG R—20 (szovjet) számítógépterme Nem tapsokért Nehéz úgy cselekedni nap-1 ról napra egy közösségen belül, hogy az mindenkinek tessék. Hajiunk arra, amit szálkaként, s gerendaként szokás emlegetni, azaz önmagunk túl-, s mások leértékelésére. Meglehet persze, a gúnyorosság mögött az irigység lapul. A minap a végszerelde üzemvezetőjével beszélgettünk, az anyagellátás buktatóiról, a fegyelem megkövetelésének vélt, s valódi akadályairól, amikor egy fiatalember ránk nyitotta az irodának csak nagy jóakarattal nevezhető lyukacska ajtaját. Az üzemvezető lehunyta a szemét, s megfeledkezve rólam, sóhajtva kérdezte: — már megint milyen zűr van Bátor Benő?! A harminc év körüli férfit nem izgatta különösebben sem az idegen jelenléte, sem a furcsa név. Rákezdte, s mondta a magáét. Megint nincs fölkészítve az anyag a szerelő- szalag ' tálkáiba, három pneumatikus szerszám nem működik, holott ő már két napja megmondta, gondoskodni kell a műszerész helyettesítéséről... Az üzemvezető elnézést kért, s távozott; siet vissza. Fél órát vártam rá. Addig volt időm, s okom is töprengeni, vajon mikor, kicsodák, miért ragasztották emberünkre a Bátor Benő csúfnevet, mert abban, hogy nem ez a becsületes polgári neve, egy pillanatig sem kételkedtem. Az üzemvezető visszatérte után még több okom teremtődött a morfon- dírozásra, mert beszélgető partnerem arca paprikavörös volt a méregtől; fölhúzták. Bátor Benő is, meg a művezetője szintén, aki tényleg nem gondoskodott a pneumatikus szerszámok mellé műszerészről, dehát akkor is... S ömlött belőle a panasz, elsősorban Benőre, aki ugyan a szereidében a három legjobb munkás közé tartozik, de soha semmit nem hagy szó nélkül, kritizál, javasol, magyarán mondva, az embernek az idegeire megy. S a csúf név? Külön történet. Akkor kapta, amikor fölállt a munkásgyűlésen, s tömör mondatokkal elsorolta, miért maradt el a tervteljesítéssel a végszerelde, s ha ezen, meg azon nem változtatnak, akkor nem lesz másként a következő tizenkét hónapban. Képzelheti — bök felém a hangsúly kedvéért az üzemvezető —, egyenest a vezérigazgatónak címezte, aki ott ült az elnökségben a meghívott vendégekkel... Elképzelem. S ahogy elképzelem, egyre barátságosabb arccal áll előttem ez a Bátor Benő. Sok társa van, s öröm, hogy ennyien vállalják a korántsem hálás szerepet, még akkor is, ha siker és kudarc egyaránt kijut nekik, hiszen némelyek tényleg nem szeretik azokat az embereket, akik az idegeikre mennek; igazat beszélnek, a dolgokat a nevükön nevezik. Örökös elégedetlenek lennének, nem értik meg a nehézségeket? Illúziókat kergetnek? Vagy egyszerűen nem hajlandók beletörődni abba, hogy valami gyatrábban menjen, mint ahogy mehetne? Az utóbbi kérdésben benne a felelet, hiszen pontosan erről, e»v magatartásmódról van szó. Bátor Benő, s a hozzá hasonlók magatartása az, ami nélkül egyetlen termelői szervezet — de tágíthatjuk a kört, egyetlen közösség —, sem létezhet, mert bírálataik, javaslataik a célok és a lehetőségek, a feladatok és a feltételek viszonyát, arányát világítják meg, azaz a ténylegesen elértet az elérhetővel szembesítik. Igényesek környezetükkel, de úgy, hogy elsősorban a saját tetteiknek mércéje magas, azaz nemcsak a kritikához értenek, hanem — és elsősorban — a munkához is, s éppen ezért tudják kitapintani a fájó pontokat, s azt szintén, ezekre mi lehet a gyógyír. Nyugtalanságuk nem egyéni indíttatású, hiszen az esetek túlnyomó részében ők a gondokkal — éppen tudásuknál, rátermettségüknél fogva — úgy ahogy megbirkóznak. Társaikért, a közösségért, a kollektív célok elérhetőségéért emelnek szót tehát, nem pedig tapsokért. Természetes mozgásterük, cselekvési közegük az, ami másoknak furcsaság, ok a meghökkenésre, a csúfolódásra, a gyermeteg nyelv- öltögetésre. Szó sincs arról, hogy bátornak tartanák magukat, s hivalkodónak mutogatnák — tagadhatatlanul létező, s ezért figyelmet érdemlő — sebeiket. Kötelességtudatuk munkál bennük, az a meggyőződés, hogy jó ügyet nem lehet fél kézzel, felületes szóval, és cselekvéssel szolgálni; két kéz kell ahhoz, s olyan szó, aminek a példamutató tettek adják a meggyőző erőt. MÉSZÁROS OTTÓ Enyém, mienk • •• Keresem Bonyhádon az új tornacsarnokot. Az első járókelő középkorú férfi. Bonyhádi lakos, de nem tud eligazítani. Csodálkozása elárulja, hogy nem is tudott eddig az új létesítményről. Ugyanez ismétlődik velem Tamásiban, ahol az a kérdés hol épül a képtár? Nem ismerjük saját környezetünket, a helyet, ahol élünk, dolgozunk? Vagy csak azokról az új értékekről nincsenek napra kész ismereteink, amelyekkel gyarapodik, gazdagodik egy-egy településünk? Ha csak a hiányos tájékozódás, elégtelen információ számlájára lenne írható, akkor is nyugtalanító gondolatokat szülhetne a jelenség. * Járjuk a gazdaságot az agronómussal. A jó néhány ezer hektárról mindent tud, mi merre van, hol, mi történik, mi céllal, mert amiről szó van, az övék. Hagyatéki leltár egy jókora falusi portán. A precíz örökösök, szinte hunyt szemmel sorolják a jegyzőkönyvbe a sokféle ingóságot. Darabra a kávéskanalat, színre a mosódézsa fedelét. Mindenről pontosan tudnak. Az övékről van szó... Üzemi esztergályosok, műszakváltáskor a gyár portája előtt. „Hallottad, hogy kaptunk egy új horizontálpadot? Nem. És, milyen? Oltári klassz.” Még folyik a gép műszaki elemése, aztán mert a busz indulásáig még van idő, visszaugranak a szomszéd műhelybe, megnézni jövendő gépüket. * Százszámra lehetne sorolni az epizódokat, amelyek a tulajdonosi érzésről, vagy annak hiányáról szólnak. Ezek azonban önmagukban keveset mondanak el, mert jócskán különbözik az örökség körül tolongó, mindent tudó tulajdonos alapossága, a szintén fent említett agronómus tulajdonosi érzületétől. A múltkor mesélte egy újdonsült lakástulajdonos, hogy lassan egy éve lakják a sajátjukat, de még mindig nem érzik egészen a magukénak. A gyereknek is időre van szüksége mire megbarátkozik egy új játékkal és birtokba veszi. A tulajdonosi érzés is lassan szüle.ik. Nem elég, hogy tényszerűen gazdagodunk, a birtokossá válás akkor következik be, ha tudatunk befogadja ezeket a tényeket. A régi római jog a corpus et animus elvét — a tény és szándék összefüggését — nem véletlenül alkalmazta. Ugyanis a „magaménak vallás” valamivel kapcsolatosan éppoly fontos része volt a tulajdonosi jog gyakorlásának, mint a tényszerű birtoklás. Enélkül elveszett a tulajdonosi jog... Gazdagodunk, gyarapodunk, de ha nem tudjuk mi, hol, miért van, mikor, hogyan született, csak részben tulajdonunk... Gyvgy Atomerőmű-építkezés Készül a reaktorakna fala Nagy esemény lesz hétfőn a paksi atomerőmű egyes számú reaktorának építésénél: megkezdődik a belső fal betonozása. Az acélszerkezet már kész ehhez a munkához, és szerelik a külső fal vázát, szerkezetét is. A belső fal szabályos kör alakú lesz, ennek megvalósítását acéllemez szolgálja. Az egy méter vas- * tag fal nehézbetonból készül a sugárvédelem előírásainak megfelelően összesen 907 köbméter beton kell egy reaktorakna kettős falának elkészítéséhez. A reaktorblokk mellett építik a szellőző gépházat, itt is vasszerelés folyik jelenleg, rendkívül nagy méretekben. A szelvények egy részét előre elkészítik és daruval emelik a helyére. A szellőző gépház falának megalkotásához úgynevezett falcellákat is felhasználnak, monumentális szerelvényeket, amelyekkel biztosítani lehet a szilárdságot és a mérettartást egyaránt. Mindkét szempont nélkülözhetetlen az erőmű építésénél. Fotó: GOTTVALD
