Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

XXVIII. évfolyam, 133. szám ÄRA: 0,80 Ft 1978. június 8., csütörtök Mai számunkból SZÁMÍT ASTECHNIKA A KERESKEDELEMBEN (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÖP (4. old.) JUBILÁL AZ ÜTTÖRÖVASÜT (5. old.) MAJÁLIS HELYETT JUNIÄLIS (6. old.) Párthatározatok és az alapszervezetek A TÁRSADALOM tagjai a párt politikáját közvet­lenül a határozatokból ismerik meg. Azok ismeretében fogadják el és dolgoznak megvalósításáért. Nagy gon­dot kell tehát fordítania valamennyi pártszervnek és -szervezetnek arra, hogy a párttagok, de a társadalom mind szélesebb köre ismerje meg a párt központi szer­veinek határozatait. A felsőbb pártszervek határozatai — bár a min­dennapi élethez kapcsolódnak — az általános törvény- szerűségekkel foglalkoznak, az ország társadalmi, poli­tikai, gazdasági kérdéseit fő vonalakban taglalják. Bár ezeknek a határozatoknak fogalmazása tudatosan köz­érthető és mindenki számára tanulságos, más határo­zatokkal való összefüggéseiket a politikában jártasak a marxizmust—leninizmust ismerők értik közvetlenül. Ugyanakkor a párthatározatok ismerete nem egy szűk réteg privilégiuma, a lehetőség szerint a legszélesebb rétegekkel kell megismertetni. Ebben hárul jelentős feladat és nagy felelősség a pártszervekre és -szerveze­tekre. A pártszervek határozataikat a sok-sok jelenség j egybevetésével, a jelenségeknek az elmélettel való szin- j tetizálásával hozzák. A határozatok természete, hogy a bennük taglalt kérdésekben általános érvényűek. Ez az j általánosság azonban nem jelent teljes azonosságot. A j határozatokban taglalt jelenségek, vagy az azokban ! meghatározott feladatok az ország egyes vidékeire, vagy í osztályaira, rétegeire, gazdasági ágazataira többé vagy I kevésbé jellemzőek, ebből adódóan több vagy kevesebb feladatot ad végrehajtásuk a pártszervezeteknek. Ez a differenciáltság egyben azt is jelenti, hogy a pártszerveknek és -szervezeteknek már a határozatok I ismertetése során figyelembe kell venniük területük, ; üzemük, intézményük, stb. adottságait, sajátos hely­zetét. A határozatok ismertetésénél leggyakrabban azt í a hibát követik el a pártszervek és -szervezetek, hogy egyszerűen felolvassák a felsőbb pártszervek vjiatáro- i zatai't. Előfordul — elsősorban olyan esetekben, amikor : a cél a gyors tájékoztatás —, hogy valóban ezt kell a pártszervezeteknek tenniük. A határozatok többségének ismertetése azonban alaposabb, elemzőbb munkát kö­vetel. A pártszervezetek a határozatok ismertetésénél semmi esetre se törekedjenek arra, hogy a párttagok­kal és a pártonkívüliekkel elsajátíttassák azok teljes szövegét, de azt se tegyék, hogy „a többi ránk nem ér­vényes” megjegyzéssel a határozatoknak csupán egy- egy részével foglalkoznak. Amikor a határozatok is­mertetéséről van szó, akkor az alapszervezeteknek tu- I • lajdonképpen az a feladatuk, hogy a' határozatok lé- £ nyegét, szellemét, belső összefüggéseit értessék meg a < párttagokkal és a pártonkívüliekkel. Körülbelül azok- í ra a kérdésekre kell válaszolniuk: mi tette szükséges- j sé a határozatot; mi a határozat legfontosabb célkitű- j zése; a határozat végrehajtása milyen tennivalókat há- I rít a település, üzem, vagy az intézmény lakóira, dol­gozóira; a határozat végrehajtása milyen előnyökkel jár a közösség számára, stb. A pártszervezeteknek te- ; hát már az első lépésnél, a határozatok ismertetésénél ! fel kell kelteniük az érdekeltekben — párttagokban, pártonkívüliekben — a határozattal való érdekeltségü- % két. . A párthatározatok több módon jutnak el a párt- 1 szervezetekhez. A leggyakoribb, amikor a felsőbb párt- j szervek határozatait, a párt megyei, városi és járási bizottságai — vagy végrehajtó bizottságai — is megtár- I 2 gyalják. Ezt az utat bejárva, a határozatok az általá­nostól a gyakorlatiasság irányába gazdagodnak. AZ ALTALANOS feladatok konkrét tennivalókban jelennek meg, mind a megyei, a városi, a járási, mind pedig a közbeeső — községi, üzemi pártbizottságok, pártvezetőségek — pártszervek számára. A konkrétság és a gyakorlatiasság nem jelentheti azonban azt, hogy közben megváltozzon, torzuljon a határozatok elvisége, politikai irányvonala, gyengüljön azok mozgósító ere- , je. Az ezen a téren elkövetett hibák táplálják azt az itt- ott hallható véleményt: „Az országos politika jó, de j-j mire ideért, megváltozott”. A megyei, városi járási és a községi pártszervek j nagy segítséget adnak az alapszervezeteknek abban, < hogy a határozatok alapján megfogalmazzák az azok | végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Ebben a te­kintetben igen felelősségteljes a feladatuk a városi és j járási pártbizottságoknak. A pártszerveknek ezen a ; szintjén történik a differenciálás a feladatokban az j alapszervezetek jellege szerint. Mind gyakoribb, hogy a városi és a járási pártbizottságok — éppen a határo- ; zatok hatékonyabb ismertetése és végrehajtása érdeké- i ben — külön tartják a titkári értekezleteket a területi, az üzemi, az intézményi alapszervezetek titkárai szá­mára. Ily módon több lehetőség van a határozatok, is­mertetésére, sőt azok feldolgozására. Felelősségteljes a í feladatuk a közbeeső pártszerveknek is. A PARTHATAROZATOK túlnyomó többsége nem csupán a párttagok számára hozzáférhető, megismerhe­tő. Ma már természetes, hogy azokkal a pártonkívüli­I ® ek is megismerkednek. A pártszerveknek és -szerveze­teknek azonban a kommunistákkal szemben nem csu­I pán a megismerés követelményét kell állítani. Nekik azt is tudniuk kell, hogy mi a tennivalójuk a végre- I hajtásban, ezért fordítsanak nagy gondot alapos, mély I elemzésükre. MIHÖK SÁNDOR Kádár János Hajdú-Bihar megyében Kádár Jánost az ország legnagyobb közös gazdaságában, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a hagyo­mányok szerint kenyérrel fogadták. (Képtávírónkon érkezett.) A Hajdú-Bihar megyei lá­togatáson tartózkodó Kádár János szerda reggel elláto­gatott a megyei pártbizottság székházába. A Központi Bi­zottság első titkárának társa­ságában voltak Katona Ist­ván és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. Gazda László, az apparátus alapszervezeti titkára kö­szöntötte Kádár Jánost, aki ezután a megyei pártvégre­hajtó bizottság tagjaival ta­lálkozott. Az ülésen Sikula György első titkár beszámolt arról, hogy a megye lakossá­gának körében teljes az egyetértés a KB áprilisi ülé­sének határozatával, az elő­adói beszéddel. A helyzet- értékelést reálisnak, a fel­adatokat megoldhatónak tart­ják. A megye munkásai, pa­rasztjai és értelmiségi dol­gozói elfogadják, helyeslik és cselekvőén támogatják a párt politikáját. Kiegyensú­lyozott, jó társadalmi, poli­tikai légkörben, eredménye­sen dolgoznak a XI. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásán. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Kó- nya^István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora a tanácsi munka tapasztalatai­ról, illetve a tudományos, A látogatás következő ál­lomása az ország egyik leg­nagyobb közös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet volt. Részt vett a programban Sikula György, Szabó Imre és Faze­kas Károly, a megyei tsz- szövetség titkára is. A ter­melőszövetkezet székháza előtt százak köszöntötték a vendégeket, köztük Kincses Lajosné, a püspökladányi já­rási pártbizottság első titká­ra, valamint a közös gazda­ság vezetői: Szabó István el­nök, Gonda Sándor, a párt- bizottság titkára és Ludman Károly KISZ-titkár. Kedves jelenet volt, amikor a tagság képviselői szíves szóval, a szeretett vendégnek szóló Moszkva vendége a svéd királyi pár A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meg­hívására szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia király­né. A repülőgépből kilépő svéd uralkodót és feleségét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere kö­szöntötte. A két ország állami himnu­szának elhangzása után XVI. Károly Gusztáv Leonyid Brezsnyev társaságában el­lépett a tiszteletére felsora­kozott díszalakulat előtt, üd­vözölte a fogadására megje­lent szovjet vezetőket, a svéd kolónia tagjait és a moszk­vai dolgozók képviselőit. A repülőtéri fogadtatásnál jelen volt Go göran Ryding, a svéd királyság moszkvai nagykövete. A svéd uralkodó vendég­látói társaságában gépkocsin szálláshelyére hajtatott. (MTI) felsőoktatási területen dolgo­zók tevékenységéről számolt be. Kádár János közvetlen szavakkal üdvözölte a párt­végrehajtó bizottság tagjait és mondott köszönetét a szí­vélyes fogadtatásért és a tá­jékoztatásért. hagyományos ajándékkal: friss kenyérrel és egy kulacs borral üdvözölték Kádár Já­nost. A tsz tanácstermében köz­vetlen hangulatú beszélgeté­sen tájékozódott a Központi Bizottság első titkára a nád­udvariak munkájáról, tervei­ről. Ahogy Szabó István el­mondta, esztendőről eszten­dőre érzékelhető és mérhető a fejlődés. Jóllehet, elég mos­tohák az időjárási viszonyok és a talajadottságok, mégis a legutóbbi öt év átlagában például búzából 54, kukori­cából 81, cukorrépából 654, burgonyából pedig 366 má­zsás hektáronkénti termést takarítottak be. Gyarapodik a gazdaság állatállománya is: a tenyésztők szakértelmét és szorgalmát 55 ezret megha­ladó juh- és sertésállomány tanúsítja. A jubileumi zászló­val kitüntetett szövetkezet tavaly 1,2 milliárd forint ter­melési értéket állított elő, és futotta az erőből a háztáji gazdaságok támogatására is. Ennek is része volt abban, hogy a múlt évben a kisgaz­daságok mintegy 50 millió forint értékű termékkel se­gítették az ellátást. A beszélgetés során szó esett a két évvel ezelőtt ala­kult Hajdúsági Agráripari Egyesülés tevékenységéről is. Tizennégy szövetkezetét, egy állami gazdaságot és egy vál­lalatot tömörít az egyesülés. Tagjai önállóságukat meg­tartva, erőiket olyan jelen­tős közös beruházásokra össz­pontosítják, mint az évente több mint 7 millió csirkét kibocsátó baromfitelepek, vagy a Hortobágy peremére „telepített” korszerű juh­tenyésztő telepek építése. Kádár János kérdéseire válaszolva Szabó István azt is elmondta, hogy őrzik és vigyázzák a szövetkezeti de­mokráciát. Ügyelnek arra, hogy fórumain a tagság min­den lényegi kérdésről hite­les tájékoztatást kapjon és hallathassa, érvényesíthesse véleményét. Szóba került a nádudvari kukorica- és ipari növény termesztési együtt­működés számos kimagasló termelési eredménye, nemzet­közi mércével mérve is el­ismerésre méltó teljesítmé­nye. Jelenleg 350 partner­gazdaság, 544 ezer hektár tartozik az együttműködés­hez. Ahogy Szabó István megjegyezte, a területi szét­tagoltság — a gyakorlati ta­pasztalatok szerint — bizo­nyos szempontból gondok forrása is. A beszélgetés végén Kádár János szívből gratulált a ter­melőszövetkezet és a növény- termesztési együttműködés eredményeihez. Üdvözölte azokat a jövőbe mutató, he­lyes törekvéseket, amelyek­nek jegyében az agráripari egyesülés, létrehozták és munkáját megindították. A házigazdák ezután végig­kalauzolták Kádár Jánost a pulykatelepen, ahol évente 2,5 millió szárnyast keltet­nek, s a most elkészült vágó­hídon és húsfeldolgozón. Rö­vid határszemle következett: a szépen zöldelő kísérleti parcellákon — összesen 600 hektáron — mintegy 110 kü­lönböző búzafajtát termeszte­nek, „vizsgáztatnak” a nád­udvariak. Kádár János üd­vözlő sorokat írt a „XI. párt- kongresszus” szocialista kel­tetőbrigád naplójába, majd megnézte a szövetkezet múlt­ját, életét dokumentáló fil­met. A vetítés előtt veterán gazda, Tóth József, a tsz el­nökhelyettese és egyben ala­pító tagja köszöntötte a Központi Bizottság első tit­kárát. (Folytatás a 2! oldalon.) ÁrvízvédBlem a Sió mentén Árvízvédelmi munkák folynak a völgységi patak Sióba torkoló szakaszán. A Sió ren­dezésének keretében jelenleg a csatornába folyó patak töltésének földmunkáit és a műtárgyak építését, újjáépítését végzik a szakemberek. Fotó: Komáromi A nádudvari termelőstövetkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents