Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-06 / 131. szám
1978. június 6. Képújság 3 Ha nem is zökkenőmentes Javult Szekszárd kereskedelmi ellátottsága Egy év alatt: ételre, italra: 212, ruházkodásra: 211, iparcikkekre: 425 milliót költött Szekszárd lakossága. A kereskedelem és a vendéglátás leggyakoribb beszédtémáink közé tartozik. Legtöbbször bírálunk, az esetek többségében nem is alaptalanul, de ha az összképet nézzük, jobb a helyzet, mint annak egyes részletei. Először essünk túl a sum- mázáson. Ami a Népboltot illeti tavaly közel 14 százalékkal emelkedett áruforgalma 1976-hoz képest. A forgalom növekedése valameny- nyi árucsoportban magasabb volt mint a megyei, vagy az országos átlag és ez elsősorban a kiegyensúlyozottabb árukínálatnak köszönhető. Ugyanakkor azt se hallgassuk el, hogy például édesipari termékekből, déligyümölcsből, cipőkből nem volt mindig folyamatos az áruellátás. Ennek okai zömmel vállalaton kívül keresendők. Az ÁFÉSZ szekszárdi forgalma 13 százalékkal nőtt egy év alatt. A szövetkezeti bolthálózat különösen a külső területek élelmiszer-ellátásában jelentős, mintegy negyven százalékkal részese- , dik. Különösen kiemelkedő szerepet vállalt a szövetkezet a megyeszékhely zöldség- és gyümölcsellátásában, legutóbb pedig a palántaakciója aratott osztatlan sikert. Árukínálata általában megfelelő volt, legfeljebb néhány speciális áruféleségnél mutatkozott időleges hiány, valamint a kisgépeknél és a műtrágyáknál. A fogyasztói érdekvédelem helyzete kielégítő. A száz lefolyt vizsgálatnál csak négy esetben tapasztaltak, akkor is csak formai szabálytalanságot. A higiénés helyzet javult, de van még tennivaló. Megnyugtató, hogy a fogyasztók a minőségromlással nem találkoztak, a vállalatoknak keletkezett némi káruk. Az üzlethálózatban az idén némi, jövőre valamivel nagyobb, 1980-ban megnyugtató fejlődés várható. A tervezett hálózatfejlesztés zöme a városközpontra koncentrálódik, de intézkedések történtek a külső területek ellátásának javítására is. így például 1980-ban átadják rendeltetésének a baktai élelmiszer-áruházát. ■ És ennyi összegzés után, amely a legfontosabb mutatókat végül is felöleli, térjünk át a részletezésre, hiszen a lakossági kereskedelmi ellátás valamennyiünk „húsba vágó” ügye. A Tolna megyei Népbolt Vállalat a megyeszékhely kiskereskedelmi forgalmából hatvan százalékot meghaladó arányban részesedik. Szek- szárdon harminc hálózati egysége van a vállalatnak. A Népbolt élelmiszerboltjainak forgalma tavaly valamivel meghaladta a 130 millió forintot, ez ötszázalékos emelkedést jelentett 1976-hoz képest. A ruházati üzletek közel 180 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Igaz, hogy ez közel 11 százalékos emelkedést jelentett az elmúlt évhez képest, de jobb lehetett volna a választék például cipőkből, méteráruból, import kötöttárukból. A legnagyobb forgalmat vegyes iparcikkekből bonyolította le a Népbolt. 341 és fél millió forintért vásároltunk iparcikket egy év alatt. Különösen jó volt a kínálat híradástechnikai termékekből. Egy örvendetes érdekesség: a járműbolt a vásárolt motorkerékpárokat rendszámtáblával ellátva, levizsgáztatva hozta forgalomba. A szövetkezeti kereskedelemre fokozott feladatot ró az, hogy a korábban önállók is a kereskedelemtől szerzik be mindazokat az alapvető fogyasztási cikkeket, amelyeket azelőtt saját termésből biztosítottak maguknak. Az ÁFÉSZ 29 boltot üzemeltet a megyeszékhelyen. A múlt évi forgalom több mint 177 millió forint volt. Különösen számottevő a piacon üzemelő kertészeti ABC szerepe a háztáji gazdaságok, kiskertek szükségleteinek kielégítésében. A Bartina ABC, az újvárosi ABC, a 43. sz. . csemegebolt, a 40. sz. ruházati bolt és a már említett kertészeti ABC szerepe közismert Szekszárd ellátásában, de jelen: tősek a peremkerületek kisboltjai is. A boltokkal párhuzamosan tíz vendéglátó egységet is üzemeltet a szövetkezet. Közétkeztetést nem végeztek tavaly, összforgalmuk meghaladta a 14 millió forintot. A tíz vendéglátó egységből három melegkonyhás. A Szász sörözőt, a Sió-csárdát és a halászcsárdát nem kell bemutatni a szekszárdiaknak. Ellátási feladatainak jól felelt meg az ÁFÉSZ bolthálózata, vendéglőinek színvonala általában megfelelő. A kenyér minőségénél is javulás tapasztalható, az ellátás esetenként hétfőn reggel és szombat délelőtt akadozik. Savanyúság-konzervekből is többet tudnának eladni, mint amennyit a nagykereskedelem szállít. Ugyanez a helyzet néhány mezőgazdasági kisgépnél is. A vendéglátó vállalat 35 hálózati egységet és két, palackozott italokat árusító boltot üzemeltet Szekszárd területén. A megoszlás a következő: italbolt 4, büfé, falatozó 11, presszó, cukrászda, süteménybolt 6, melegkonyhás borozó 3, ételbár 1, vendéglő 3, étterem 5, cukrászüzem 1, szálloda 1. A vállalat a gyermek- és diákélelmezés keretében 2200 főt étkeztet, a szervezett formában étkezők száma 5500. Napközis ellátást (háromszori étkezés) 1600 tanuló vesz igénybe. A szekszárdi vendéglátóipari egységek forgalma közel nyolc százalékkal nőtt egy év alatt. 1977-ben majdnem 70 millió forint volt. örvendetes, hogy a forgalomnövekedés elsősorban az étel- és kávéforgalomban következett be. Az ételforgalom kétmillióval meghaladta az italforgalmat, valamivel több, mint 32 millió forint volt. Ez jellemző az idei esztendő első negyedére is. Az idei évben a vállalat bővíti a Garay-étterem konyháját, korszerűsíti a cukrászüzemet, tankonyhát létesít a kereskedelmi tanulóiskola növendékeinek, megvalósítja a vasúti vendéglátó belső tatarozását és a Garayban hidegkonyhát létesít. Átadásra kerül a Széchenyi és Beze- rédj utca sarkán egy presz- szó. Jelen felmérésünkben nem szerepelnek a Gemenc-étte- rem és -presszó, valamint az Utasellátó adatai. Megítélésünk szerint mind az étel-, mind az italfogyasztásba csupán néhány százalékkal játszik bele. Kétségtelen, hogy a kávéárak emelkedése is növelte a vállalatok bevételét, de az összes áruforgalomhoz képest ez elenyésző. A forgalomnövekedés döntően a lakosság vásárlóerejének növekedésében és az előző évekénél jobb, kiegyensúlyozottabb árukínálatban keresendő. L. Gy. „Reggeli” a cikói tehenészetben A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet új, cikói tehenészeti telepén több mint kilencszáz literrel emelkedett az átlagos tejtermelés. Sok tényezője van a gyors növekedésnek, többek közt a tisztaság és a megfelelő takarmányozás. Fotó: J. J. Konferencia a járműfejlesztésről A járműfejlesztés sok technikai kérdését csak nemzetközi összefogással lehet megoldani — állapították meg az Autómérnökök Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége (FISITA) hétfőn Budapesten megkezdődött négynapos konferenciáján, amelyet ezúttal a gépipari tudományos egyesület rendez, s 18 ország szakemberei vesznek részt rajta. A konferenciát Soltész István kohó- és gépipari miniszter Tanácskozás a A fejlett ipari országokban az átlagos táplálkozás két- szer-háromszor kalóriadú- sabb a kívánatosnál, míg ugyanakkor az emberek többsége nem jut hozzá a lét- fontosságú tápanyagokhoz sem — állapították meg a magyar és a svéd tudományos akadémia rendezésében hétfőn, Martonvásáron megkezdődött nemzetközi tanácskozáson. Az ötnapos tudonyitotta meg. Hangsúlyozta: Magyarországon és más országokban is mindinkább fokozódik a közúti szállítás és az autóbusz-közlekedés jelentősége. Ez nemcsak előnyökkel jár, de egész sor megoldásra váró gondot is felvet, így környezetvédelmi kérdéseket, a balesetelhárítás körültekintő megszervezését, az energiahasznosítás és általában a gazdaságosság kérdéseit. táplálkozásról mányos szeminárium napirendjén az élelmiszer-termelés és az emberi táplálkozás összefüggései szerepelnek. Meghatározzák az emberi élelmiszer-szükséglet optimális összetételeit, illetve a hiányos táplálkozás következményeit, végezetül javaslatokat tesznek a növény- termesztés és az állattenyésztés gyors fejlesztésére. Olajkályhák hazai piacra A lakosság fokozott igényét figyelembe véve százhatvanezer olajkályhát gyárt a Mechanikai Művek marcali gyáregysége. A termék a korábbinál jobb és esztétikusabb kivitelben készül. Képünkön: szalagon szerelik a Minicalor olajkályhákat. (MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS) A Egy kosár cseresznye, néhány kiló uborka, paradicsom, vagy zöldborsó bármely kiskertben megmaradhat feleslegként. Nem tud mit kezdeni vele a háziasszony: a család már jóllakott, télire is eltett bőségesen, felajánlja hát a jó szomszédnak, a rokonságnak. Érthető, hogy nem hagyja kárba veszni, költött rá, dolgozott érte. Arra nincs ideje, hogy elvigye kis portékáját a piacra. Elajándékozza hát, amire a családnak nincs szüksége. S aztán, néhány nap múltán, amikor a szomszédnak vagy a rokonnak érett be a körtéje, esetleg a barackja, akkor az viszonozza a figyelmességet. Ki tudná megmondani, hogy hány millió forint értékű kertészeti termék cserél így gazdát? Mint ahogy azt is nehéz kiszámítani, hogy milyen értéket képvisel az a burgonya, zöldség és gyümölcs, amelyet a szabadpiacon hoznak forgalomba a kertészkedők. Magyarországon ugyanis több mint 1,7 millió család kertészkedik. Sokan közülük csak a saját szükségletre termelnek, de nem lebecsülendő az a termékmennyiség sem, melyet közfogyasztásra adnak, a felvásárló és a feldolgozó vállalatoknak értékesítik. — AZ ÁFÉSZ-EK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL — Jelentőségét leginkább az bizonyítja, hogy az összes zöldség 30—32 százalékát, a gyümölcs felét a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelik, s a szőlőterület mintegy 50 százaléka a kistermelők kezelésében van. Szerencsés összhang alakult ki a nagyházikertek haszna üzemek és a ház körül kertészkedők között: a tsz-ekben és az állami gazdaságokban termelik azokat a termékeket, amelyek jelentős részben gépesíthetők, a kistermelők pedig a munkaigényes termékek előállításával foglalatoskodnak. Ez az utóbbi években a hajtatott, fólia alatt termelt primőrökön kívül, a friss, fogyasztásra kerülő korai zöldborsó, a zöldbab, az uborka és a zöldpaprika növekvő termelésében mutatkozott meg, ami azért is örvendetes, mert ezeknek a zöldségféléknek gépesítését még nem sikerült megoldani. Jellemző, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokból vásárolták fel az utóbbi években az igen nagy kézi munkaigényű meggy 70, a kajszi 50, a szamóca 43 és a málna 50 százalékát. Az ÁFÉSZ-ek szervező munkáját is igénybe veszik ma már a konzervgyárak és a hűtőipar üzemei, hogy a kertészkedők tevékenységét összehangolják. Tavaly az ÁFÉSZ-ek nem kevesebb mint 7,2 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel a kistermelőktől. Ennek pedig tekintélyes hányada a zöldség és a gyülmölcs. Most már egyre inkább érezhetik a kertészkedők, hogy olyan értéket termelnek, amelyre nagy szüksége van az országnak. Ezért is számol hosz- szú távon is a népgazdasági terv a ház körüli kertészke- dőkkel. Ezért is kap nagy jelentőséget az a döntés, hogy az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek nyújtsanak megfelelő segítséget a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak a termelés szervezésében, az eszközellátásban és a megtermelt áruk felvásárlásában. — FELVÁSÁROLNI KŐTELEZŐ — A kertészkedők a megmondhatói: a legutóbbi két esztendőben valóban fordulat következett be termelésük segítésében. Mind a nagyüzemek, mind az ÁFÉSZ-ek többsége tényleg feladatának tekinti a kertészeti termékek termelésének szervezését. Elsősorban a vetőmag,- a szaporítóanyag-ellátásban van észrevehető javulás. A legtöbb vidéken megoldódott a felvásárlás. Az ÁFÉSZ-ekre is vonatkozik a felvásárlási kötelezettség, a kistermelőktől át kell venni azt az árut is, amelyre nem kötöttek szerződést. A zöldség és a gyümölcs felvásárlásának feltétele az, hogy az áru legyen fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmas. Ennek eredménye például, hogy csupán az ÁFÉSZ-üzletek tavaly 20 ezer tonna terméket közvetlenül vettek meg a termelőktől. Az idén is átvesznek a boltok minden emberi fogyasztásra alkalmas árut. Helyes volna azonban, ha a kistermelők egy nappal előbb jeleznék a boltnak, milyen árut, milyen mennyiségben fognak szállítani, hogy a boltvezető idejében intézkedhessen az áru esetleges továbbításáról. Egyre több kistermelő ismeri fel azonban, hogy biztonságosabb, ha szerződést köt a felvásárlóval kertészeti termékeinek „értékesítésére, s ennek eredménye, hogy szaporodik azoknak száma, akik már nem is egy esztendőre, hanem több évre kötnek értékesítési megállapodást az ÁFÉSZ-ekkel és más felvásárló vállalatokkal. — KICSI TÁRSUL A NAGGYAL — Ugyancsak terjed az a módszer, amikor a termelő- szövetkezet köt szerződést a tagjaival és a kisegítő gazdaságokkal zöldség és gyümölcs termelésére. A szerződésben azt is rögzítik, hogy a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket a nagyüzem teremti elő és látja el velük a kistermelőket. Nagyon sok nagyüzem már előrenevelt palántával látja el a kertészkedőket, s ezzel eléri, hogy egységes minőségű terméket képes felvásárolni a kistermelőktől, s egységes minőségű terméket kap a piacon a fogyasztó vagy a tartósítóipar. Gond azonban még most is akad. Elsősorban az eszközellátás nincs még megoldva. Pedig a házi kertek munkáját is nagymértékben megkönnyítik a kisgépek, a motoros kapa, a kerti traktor, de ezek nagyon ritkán kaphatók és elég drágák. Ugyancsak probléma, hogy az ország egyes vidékeiről őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, valamint több csemege és minőségi szőlőoltványból hiányokat jeleztek. Ezeket a gyümölcsöket elsősorban a házikertekben, a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelik eredményesen és gazdaságosan. Helyes volna tehát, ha a szaporítóanyag-termelők levonnák ebből a következtetést és a szükségletnek megfelelő csemetéket termelnének és kínálnának eladásra. Cs. F.
