Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

1978. június 30. 2 KÉPÚJSÁG Brezsnyev és Gierek táviratváltása a nemzetközi nrnégyessel Megkezdődtek a közös kísérletek Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Röviddel azután, hogy a Szojuz—30 űrhajó nemzetkö­zi személyzete, Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski átszállt a Szaljut—6 űrállo­másra, megérkezett oda Leo. nyid Brezsnyev és Edward Gierek közös üdvözlete az űrhajósoknak. Az SZKP KB főtitkára és a LEMP KB el­ső titkára szívből jövő. üd­vözletei küldött az űrállomás négytagú nemzetközi sze- ményzetének a közös munka kezdete alkalmából. „Együtt- tes űrrepülésük a megbont­hatatlan szovjet—lengyel ba­rátság, a gyümölcsöző együtt­működés jelképe, 'népeink testvériségének, az egész szo­cialista közösség egységének ragyogó megnyilvánulása. A szocialista országok tervsze­rűen és következetesen való. sítják meg a világűr-kutatás közös programját, népeink és az egész emberiség javára” — hangzik a többi között az üdvözlet, hangsúlyozva, hogy ezek a sikerek mindenekelőtt az élenjáró szocialista tudo­mány és technika fejlődésé­nek köszönhetők. A négy űrhajós: Vlagyi­mir Kovaljonok, Alekszandr Ivancsenkov, Pjotr Klimuk, s az első lengyel űrhajós­kutató, Miroslaw Herma­szewski együttesen jelentette Loenyid Brezsnyevnek és Edward Giereknek, hogy megkezdte a munkát a Szal­jut—6 űrállomáson. „Min­den erőnkkel és tudásunkkal azon leszünk, hogy sikeresen teljesítsük a repülés prog­ramját” — jelentették azúr. hajósok, akik külön távirat­ban mondtak köszönetét a két párt vezetőjének a szí­vélyes hangú üdvözletért. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jab- lonski, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnö­ke és Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnöke Leo- nyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elnö­kéhez és Alekszej Koszigin­hez, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökéhez küldött üdvözlő táviratot az együttes űrrepülés megkezdése alkal­mából. Pártunk és az egész lengyel nép rendkívül nagy örömmel 'fogadta ennek a nemzetköz; űrrepülésnek a hírét — írják a többi kö­zött. Külön aláhúzza az üd­vözlet, hogy a lengyel nép öröme azért is nagy, mert Hermaszewski űrutazása a népi Lengyelország megszü­letésének 34. évfordulója kü­szöbén kezdődött meg, s ez az év egyben a lengyel nép­hadseregnek a Szovjetunió területén történt felállítása 35., valamint a lengyel füg­getlenség 60. évfordulója is. A távirat hangsúlyozza: a közös űrrepülés a két párt, a két nép testvéri barátságá­nak jelképe, s egyúttal jel­képe a szocialista közösség országait összefűző szocialis­ta internacionalizmusnak is. A szerda esti összekapcso­lás és az éjjel 11 óra után bekövetkezett személyes ta­lálkozás nagy örömet hozott a négy űrhajósnak — az űr­állomáson még sokáig nem hirdettek takarodót. Az ösz- szekapcsolás egyébként si­mán ment végbe, nagyjából Ulan-Ude fölött. Érdekesség, hogy a manőver befejező szakaszában az űrhajó és az űrállomás nemcsak a földi irányító központtal állt rá­diókapcsolatban, hanem egy­mással is: a beszélgetéseket a földi állomások és a világ­tengereken úszó szovjet ku. tatóhajók antennái továbbí­tották egymáshoz, így az egymás közelében lévő űrha­jósok földi közvetítéssel be­szélgettek egymással. Csütörtökön már megkez­dődött a közös kísérleti prog­ram végrehajtása is. Az első programpont a „Sziréna” el­nevezésű kísérlet megkezdé­se, az űrállomás olvassztó- kemencéjével. Az űrhajósok higany-kadmium-tellur fél­vezető kristályosítását hajt­ják végre. A súlytalanság körülményei között egységes összetételű félvezetőt állíta­nak elő, amelyet azután rész­letes vizsgálat céljából visz- szahoznak a Földre. A há­rom, egymástól jelentősen eltérő atomsúlyú elemből a világűrben előállított félve­zető az infravörös sugárzá­sok kutatásánál használható fel, és tulajdonságainak vizs­gálatával a Lengyel Tudo­mányos Akadémia Fizikai Intézete már évek óta fog­lalkozik. A jelenlegi kísérle­tet a lengyel fizikusok a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Űrkutatási Inté­zetével közösen készítették elő. Az űrállomás négytagú személyzete kitűnően érzi magát és nagy munkakedv­vel készül az első próbákra. Klimuk és Hermaszewski programja ezen a napon még csökkentett volt, mivel szer­vezetüknek még át kell áll- [ ni a tartós súlytalanságra, I de az orvosi jelentések sze- J Tint nincs különösebb prob­lémájuk és képesek a fel­adatok végrehajtására. A to­vábbi programban orvos­biológiai, pszichológiai kísér­letek, fényképezési feladatok szerepelnek, s még egy kris­tályosítási feladatot végre­hajtanak a mini-olvasztó­kemence segítségével. LAPZÁRTA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Gromi- ko, külügyminiszter és Vaszilij Kuznyecov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese a repülőtéren fogadja a hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érke­zett Didier Ratsiraka-t, a Madagaszkári Demokratikus Köztársaság elnökét. (Képtávírónkon érkezett) MAGYAR—AMERIKAI KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS Tanácsülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város Tanácsá­nak második negyedévi ülése rendhagyó módon kezdődött. Brunner Vince tanácselnök­helyettes üdvözlő szavai után dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Tanács elnökhelyette­se „Kiváló társadalmi mun­káért” kitüntetést és pénzju­talmat adott át Németh La­josnak, a dombóvári Alkot­mány Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet gépesítési szo­cialista brigádvezetőjének, és Kása József kőművesnek, a MÁV Épület- és Hídfenntar­tó Főnökség 4. számú építés- vezetőség szocialista brigád­vezetőjének. Mindkét kitün­tetett lelkes szervezőmunká­val, szocialista brigádjuk élén, igen sok társadalmi munkát végzett Dombóvár város fejlesztése, szépítése ér­dekében. Még egy kedves színfoltja volt az ülésnek. Kelemen Gáspár Dombóvá­ron élő idős pedagógus, a ta­nácsülésen vehette át gyé­mántdiplomáját. A tanácsülésnek kilenc na­pirendje volt, melyek közül a város és város környéki köz­ségek kereskedelmi ellátásá­nak helyzetéről és továbbfej­lesztésének lehetőségéről vál­totta ki. Több kérdés és ja­vaslat után a tanács úgy fog­lalt állást, hogy a legfonto­sabb feladat továbbra is a lakosság alapvető élelmisze­rekkel való ellátása. Eredményként állapította meg a tanács, hogy a sütő­ipari termékek minősége, a tejféleségek kiszállításának szervezettsége sokat javult. Dombóváron folyamatos az ellátás tőkehúsból, húskészít­ményekből, és ruházati cik­kekből is megfelelő a válasz­ték. MAGYARSZÉKI ENDRE Az Egyesült Államok sze­nátusa június 27-én szótöbb­séggel jóváhagyta a Magyar Népköztársaság és az Egye­sült Államok kereskedelmi kapcsolatairól szóló megálla­podást. Mint ismeretes, ezt a meg­állapodást, amelynek leglé­nyegesebb vonása, hogy a ko­rábbi kölcsönös megkülön­böztetéseket kiküszöbölve biztosítja az úgynevezett leg­nagyobb kedvezményes elbá­nást a két ország kereskedel­mi kapcsolataiban, március 17-én Budapesten írta alá Bíró József külkereskedelmi miniszter és Philip M. Kai­ser, az Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövete. A szenátusi szavazást meg­előzően a megállapodást jó­váhagyta a képviselőház is, így a szenátusi jóváhagyás azt jelenti, hogy az Egyesült Államok részéről megtörtént az utolsó lépés, amely a meg­állapodás hatályba lépéséhez szükséges. (MTI) Befejeződött a bukaresti ülésszak (Folytatás az 1. oldalról). Nicolae Doicaru idegenfor­galmi miniszter búcsúztatta. Részt vett a búcsúztatáson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Megjelent dr. Biczó György, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykö­vete. A Kölcsönös Gazdasági Se­Bukarest (MTI) 1978. június 27—29. között a Román Szocialista Köztár­saság fővárosában, Bukarest­ben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron lévő, XXXII. ülésszakát. Az ülésszakon Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, román kormányfő elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztár­saság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai­nak sorába. Az ülésszak résztvevői melegen üdvözöl­ték Le Thanh Nghi-nak, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a VSZK kormánya miniszter­elnök-helyettesének bejelen­tését. Az ülésszak egyhangú­lag határozott a VSZK-nak a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagjainak sorába történő felvételéről. Az ülésszak megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa a XXXI. és XXXII. ülésszaka között vég­zett tevékenységéről, vala­mint a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intéz­kedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő előirányzatok megvalósításá­nak gyakorlati eredményei­ről szóló beszámolókat. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok eredmé­nyesen oldják meg a szocia­lizmus és a kommunizmus építésében előttünk álló al­kotó feladatokat, fejlesztik gazdasági potenciáljukat. Eredményeikben igen fon­tos szerepet játszik az egy­más közötti együttműködés elmélyülése. A testvérpártok vezetőinek 1977. évi krim-félszigeti ta­lálkozóján és más találkozóin elért megállapodások alap­ján a KGST keretében erő­södik a sokoldalú és kétolda­lú együttműködés összhang­ja, s ez elősegíti a hosszú távú együttműködési célprog­ramokban szereplő intézkedé­sek megvalósítását. Az ülésszak megállapította, hogy a kommunista és mun­káspártok által vezetett mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség önfeláldozó al­kotó munkájának eredménye­ként sikerrel teljesítik az öt­éves terv soron lévő felada­tait, s megalapozták az öt­éves népgazdasági tervek egészének teljesítését. A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1977-ben az 1975. évihez viszonyítva 12 száza­lékkal nőtt. az ipari terme­lés pedig 12.4 százalékkal. Az ipari termelés növekedésének mintegv négyötödét a munka­termelékenység növelése út­ján érték el. A KGST-tagál­lamok összes külkereskedel­mi áruforgalma 1977-ben az 1975. évivel szemben 24 szá­zalékkal nőtt és meghaladta a 158 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok gaz­daságának magabiztos és di­namikus fejlődése a tőkés vi­lág válságjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak ellentéteként meggyőzően szemléltetik a szocialista ál­lamok társadalmi és politikai rendszerének előnyeit, köl­csönös együttműködésük ha­tékonyságát. Az ipari terme­lés volumene a fejlett tőkés országokban 1977-ben a vál­ság előtti 1973. évihez viszo­nyítva 7 százalékkal, a KGST- tagállamokban pedig ugyan­ezen időszak alatt 32 száza­lékkal nőtt. A közlemény ezután a töb­bi közt megállapította: gítés Tanácsának XXXII. ülésszakán részt vett magyar küldöttség, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével csütörtökön ha­zaérkezett Bukarestből. Fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Áczél György miniszterelnök-he­lyettes. Ott volt Victor Bolo- jan, Románia budapesti nagy­követe is. Az ötéves tervidőszak első két évében a sokoldalú in­tegrációs intézkedések 1976— 1980. évi egyeztetett tervében előirányzott objektumokon több, mint 3 milliárd rubel összegű beruházást eszkö­zöltek. A folyó év végére be­fejeződik a „Szövetség” gáz­vezeték (Orenburg—Szovjet­unió nyugati határa) objek­tumainak felépítése. Ez biz­tosítja, hogy a Szovjetunió­ból földgázt szállíthassanak Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelország­ba, Romániába és Csehszlo­vákiába. Ez a nagy építkezés a részt vevő országok több ezres nemzetközi építő kol­lektívája által végzett haté­kony munkát példázza, a KGST-tagállamokat nagy gazdasági jelentőségű tervek együttes megvalósításának értékes tapasztalataival gaz­dagítja. 1978-ban befejeződik a Vinnyica (Szovjetunió) — Albertirsa (Magyarország) 750 kilovolt feszültségű első rendszerközi villamos táv­vezeték felépítése, ami biz­tosítja a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerei és a Szovjetunió egységes energetikai rendszere párhu­zamos munkájának megkez­dését, lehetővé teszi a köl­csönös villamosenergia-csere növelését, az egyesített ener­giarendszerben résztvevő or­szágok villamosenergia­ellátása hatékonyságának és megbízhatóságának fokozá­sát. A KGST-tagállamok kö­zött tovább fejlődik és mé­lyül a szakosítás és kooperá­ció az anyagi termelés terü­letén, s az együttműködés, a tudomány és a technika te­rén. A kölcsönös együttműkö­dés keretében a tudósok, mérnökök, technikusok és munkások közös erőfeszítésé­vel a KGST-tagállamokban tudományos kutatásokat és tanulmányokat végeztek, számos új gép és berende­zés, készülék mintapéldányát készítették el, új anyagfaj­tákat és korszerű technoló­giai folyamatokat fejlesztet­tek ki. A termelésben való meghonosításuk nagy jelen­tőségű lesz a népgazdaság hatékonyságának növelése szempontjából. Az ülésszak résztvevői üd­vözölték az űrkutatás terü­letén való sokoldalú együtt­működés programjának gya­korlati megvalósítását. Fon­tos fejleményként értékelik a KGST-tagállamok állam­polgáraiból álló nemzetközi személyzet első útját, vala­mint a Szovjetunió és Len­gyelország űrhajósainak el­ső közös űrrepülését. Az ülésszak jóváhagyta az 1990-ig terjedő hosszú távú tgyüttműködési célprogra­mokat az energetika- a fű­tő- és nyersanyagipar, a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar, valamint a gépipar te- rülétén. Az ülésszak által jóváha­gyott programokat a KGST- tagállamok kommunista és munkáspártjainak határo­zatai értelmében dolgozták ki. Megvalósításuk újabb lé­pést jelent az együttműködés további elmélyítését és tö­kéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program végrehajtásában. Az ülésszak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál messzeme­nően vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai foko­zatos közelítésének és ki­egyenlítődésének feladatait, nyújtsanak támogatást és se­gítséget a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasága fejlesztésének meggyorsításában és haté­konyságának növelésében. Az energia-, a fűtő- és nyersanyag területén a hosz- szú távú együttműködési cél­program legfontosabb együttműködési intézkedése­ként irányozza elő az atom- energetika gyorsított? ütemű fejlesztését, a szilárd fűtő­anyagfajták hazai készletei kitermelésének növelését és felhasználásának javítását, a KGST-tagállamok egyesített villamosenergia-rendszerei- nek továbbfejlesztését, a kő­olaj és a földgáz hatéko­nyabb feldolgozását, fűtő­anyagként való felhasználá­suk korlátozását, az érdekelt országok együttes erőfeszíté­sével új kapacitások létreho­zását a kohászati, vegyipari, cellulóz-papíripari és mikro­biológiai termékek előállítá­sa területén. Az európai KGST-tagálla­mok és a Kubai Köztársaság energetikai problémáinak megoldása érdekében terüle­tükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőműveket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban még két, egyenként 4—4 mil­lió kilovolt teljesítményű atomerőmű létesül. A testvé­ri országokba történő villa- mosenergia-szállítás - céljá­éból. A KGST-tagállamok ezeknek a feladatoknak a megoldására megszervezik az atomerőmű-berendezések gyártásának nagyarányú, sokoldalú kooperációját. A KGST-tagállamok táv­lati motorhajtóanyag-szük­ségleteinek jobb kielégítése érdekében közös intézkedő, seket terveznek, a kőolaj hatékonyabb feldolgozására és ésszerűbb felhasználására. A program távlati tudo­mányos kutatások elvégzését irányozza elő az új energia- források hasznosítására. A KGST-tagállamok acél- és vastartalmú alapanyagok­kal való ellátásának problé­máit az érdekelt országok közös erőfeszítésével oldják 'meg a Szovjetunióban létesí­tendő új termelőkapacitások segítségével. Előirányozták a KGST- tagállamok együttműködésé­nek kiegészítését a Kubai Köztársaság nikkeltermelé­sének továbbfejlesztésére. Tervbe vették a vegyi ter­mékek gyártásának fejlesz­tését és a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállítások kiszélesítését. Az ülésszak tudomásul vette, hogy a Jugoszlávia és a KGST-tagállamok közös érdekét képező kérdésekben Jugoszlávia érdekejt szervei részt fognak venni a hosszú távú együttműködési cél­programok intézkedéseinek a kidolgozásában és megvaló­sításában. Az ülésszak kedvezően fo­gadta azt a tényt, hogy a Laosz; Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Né­pi Köztársaság és a szocia­lista Etiópia érdekelt a sok­oldalú és kétoldalú gazdasá­gi, valamit tudományos-mű­szaki együttműködés bőví­tésében a KGST-tagálla- mokkal. A KGST-tagállamok kor­mányfői annak a szilárd el­határozásuknak adtak kifeje­zést, hogy a jövőben is ál­landóan fejlesszék és mélyít­sék a KGST-tagállamok együttműködését a gazdaság, a tudomány és a technika területén, s azt olyan fontos tényezőnek tekintsék, amely aktívan járul hozzá a szo­cialista és kommunista épí­tés terveinek sikeres teljesí­téséhez, a szocialista orszá­gok népei összeforrottságá. nak és megbonthatatlan ba­rátságának megszilárdításá­hoz a marxizmus—leniniz- mus és a nemzetközi szoli­daritás elvei alapján. A KGST XXXII. üléssza­kának munkája a barátság, a teljes, kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. Közlemény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents