Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
1978. június 30. Képújság 3 Társközségek Nem kell vészharang Az utóbbi évtizedben a kis lélekszámú községek életét több jelentős változás befolyásolta, elég utalni csak a termelőszövetkezetek, a tanácsok, az iskolák és a fogyasztási szövetkezetek összevonására. Mindegyik meghozta a várt eredményt, valahány eredményesnek bizonyult, ami nem jelenti azt, hogy ne okoztak volna új gondokat, ellentmondásokat. Az árnyoldalról A társközségekből, vagyis a kis településekről, az utóbbi években elköltözött a mezőgazdasági értelmiségiek, a szakmunkások egy része, a megszűnt egységek vezető beosztású dolgozói. Különösen súlyosan érintette a településeket a pedagógusok távozása. A lakosság lassan elöregedik és megfogyatkozik. Ugyanez érvényes a párttagságra is, emiatt helyenként gond a KISZ-szervezetek pártirányítása. Működésük komoly problémája, hogy káder- és személyzeti kérdésekbe nemigen tudnak beleszólni, illetve csak áttételesen. Amennyiben nem kapcsolódnak önálló gazdasági egységhez, úgy a tervek kialakításába és más gazdasági kérdésekbe csak közvetett a beleszólásuk. A tanácsokban a képviselete megfelelő, de a tanácstagi csoportok működése esetleges. A KISZ-szervezet néhány. helyen megszűnt, másutt pedig csak az esti órákra, még inkább a hét végére korlátozódik a tevékenysége amiatt, hogy a fiatalok eljárnak dolgozni a falvakból. Nehezíti a helyzetet, hogy a körzetesítés nem mindig átgondoltan, és egyeztetetten történt meg. A nagyszékelyi pártszervezet például Tolna- némedihez, a község tanácsi- lag Pincehelyhez tartozik, az ÁFÉSZ* központja pedig Si- montornyán van. Hogy másutt van az iskola, megint másutt a termelőszövetkezet központja, gyakorta előfordul. Intézkedések Természetesen e gondok nem minden társközségben és nem is ilyen halmozottan jelentkeznek. A felsorolás annak bemutatása, milyen gondokkal kell megküzdeni, mert hogy ez a küzdelem folyik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a fenti észrevételek többsége éppen a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának értekezletén hangzott el, tavaly. Központi intézkedések sora is vagy megelőzte, vagy pedig követte az összevonásokat, de a megyei pártvégrehajtó bizottság is már 1974. augusztus 27-én megtárgyalta a társközségekben folyó politikai munka helyzetét és a lakosság bevonását a községpolitikai feladatok végrehajtásába. Megállapították, hogy a társadalmi élet szervezése nem elég hatékony. Sok helyütt hiányoznak ugyan ennek tárgyi, személyi feltételei, de a hiányosságok elsősorban nem szervezeti, hanem szemléletbeli és munka- szervezési problémákra vezethetők vissza. Az akkori állásfoglalás lényege a következő. Az irányító pártszervezetek foglalkozzanak alaposan és tervszerűen a társközségek problémáival, elsősorban a lakosság ellátásával, mozgósításával. Hangolják össze a különböző szervek, tömegmozgalmak tevékenységét. Az irányító pártszervek ehhez nyújtsanak fokozott segítséget, a KISZ-szel és a népfronttal közösen mérjék fel a helyzetet, dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket, fejlesszék tovább a módszereket. A KISZ és a népfront erősítése szervezetét, illetve tevékenységét, a pártszervezetekkel alakítson ki szoros együttműködést, felsőbb szerveik adjanak ehhez segítséget. A megyei tanács vb. dolgozza ki a tömegpolitikai munka élénkítésének megyei módszereit. A tanácsi kirendeltségvezetők fő feladata a lakosság mozgósítása és szervezése legyen. A párt- és tömegszervezeti osztály mellett működő pártépítési munkabizottság rendszeresen figyelemmel kísérte ennek az állásfoglalásnak a végrehajtását. Az idén újra megtárgyalta a megyei pártvégrehajtó bizottság a társközségek társadalmi, politikai helyzetét, illetve az 1974 szeptemberében hozott állás- foglalás végrehajtásának tapasztalatait. M» a helyzet ma? A társközségek száma 43- ról 49-re emelkedett. Lakosságuk száma több mint 41 ezer, bár évente kb. 2—3 százalékkal csökken, a becslések szerint 1980-ban is meghaladja majd a negyvenezret. A társközségek jelentősége a megye életében nem csökken. A pártalapszervezetek száma emelkedett, jelenleg 43 van. Tizenegy helyen pártcsoport működik. A pártszervezetek a vb. állásfoglalását feldolgozták, ennek eredményeképpen a társadalmi, politikai tevékenység javult. A pártrendezvények az alapszervezetek többségében rendszeresek, de színvonaluk meglehetősen eltérő. Az irányító pártbizottságok, vezetőségek és az alapszervezetek tevékenysége javult. A propaganda erősödött. A politikai vitakörökön párttagok és pártonkívüliek is jelentős számban vesznek részt. A pártnapokat növekvő érdeklődés kíséri, jó hatást keltett, hogy megyei párt- és állami vezetők tartották a pártnapokat. Javult a KISZ-szervezetek munkája, bár nem minden községben egyenletesen. Igény, hogy a KISZ több rendezvényt tartson a társközségekben. A Hazafias Népfront is erősítette szervezeteit a társközségekben, rendszeres és tartalmas a kapcsolatuk a tanáccsal, a KISZ-szel és a Vöröskereszttel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kidolgozta a tanácsi szervek feladatait és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását. Növekedett a társközségekben tartott testületi ülések száma, amelyek igen aktívak. A falugyűléseknek nagyobb a népszerűségük. mint a székhely községekben. Az ügyintézés színvonala jó, ezt segítik többek között a közigazgatási napok. A tanácstagi csoportok egyre inkább a közéleti tevékenység magjává válnak. Az ellátás A már kialakult költség- vetési, ellátási színvonal tovább javult. A tanácsok testületi üléseiken is rendszeresen foglalkoznak a kereskedelmi alapellátással. Egyre több helyen vezetik be a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítását a társközségekben is. A negyvenkilenc kis községből nyolcban van önálló iskola, csak alsó tagozat 23, óvoda 41 helyen működik. A körzetesítés az oktatási színvonal emelkedését vonta maga után, a tanulók 99,2 százaléka szakrendszerű formában tanul, 95,9 százalék tanul tovább. Minden központi iskolába járó diák napközis ellátásban részesül. Változatlanul tény viszont, hogy az egy iskola megszűnése negatív hatással volt a község közművelődési helyzetére. A helyi gazdasági egységek jelentős szerepet vállalnak a községek életében. Hozzájárulnak a községfejlesztési feladatok, a közművelődés, a sport területén szükséges létesítmények fejlesztéséhez, fenntartásához. Segítik a helyi hagyományok ápolását. Általánosságban megállapít- . ható, szögezi le a megyei párt-vb, hogy a társközségek társadalmi, politikai életében határozott fejlődés van, ennek ellenére és a tapasztalatok hasznosítása érdekében. a társközségek közéletének fokozott figyelemmel kísérése továbbra is fontos Feladatok A kisközségek politikai, társadalmi életében meghatározó a pártpolitikai és tanácsi munka színvonala, a tömegszervezetek tevékenysége, a közélet fórumai kialakultak, szervező és tartalmi munkájukat kell erősíteni, ezen belül is a politikai és a mozgalmi elemeket. A pártszervek és pártszervezetek munkáját naprakésszé kell tenni. A pártszervezetek erősítése érdekében, ha szükséges, az élenjáró párt- és KISZ-tagok közül, pártmegbízatásként többet kell hazairányítani, területi munkára. A tanácsok a tiszteletdíjas megbízottak rendszerét úgy alakítsák ki, hogy azok az ügyintézés mellett kiemelten foglalkozzanak tömegpolitikai munkával. A tanácsok, a közművelődési szervek útján konkretizálják a művelődési házak, iskolák, klubkönyvtárak feladatait. Érjék el, hogy azok tervszerűbben dolgozzanak a közélet fejlesztésén is. IHÁRÖSI IBOLYA A kongresszus és a küldöttértekezlet óta végzett munka értékelése A szakszervezetek megyei tanácsának ülése Tegnap Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kamaratermében, dr. Vigh Dezső elnökletével ülésezett a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. A tanácsülésen megjelent és annak munkájában részt vett K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, és dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Első napirendi pontként a tanácsülés megvitatta a magyar szakszervezetek XXIII- kongresszusa és a megyei küldöttértekezlet óta végzett munkát. Az írásos beszámolóhoz Egyed Mihály megyei vezető titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A megye szakszervezeti mozgalma tevékenységének középpontjában a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló agitációs és propaganda- munka, a megyei és vállalati tervek elkészítésében való részvétel és a tervek végrehajtására irányuló mozgósító munka állt. Nagyon fontos helyet foglalt el a szakszervezetek életében a szocialista brigádmozgalom szervezése. Tavaly megyénkben 2714 szocialista brigád működött 30 940 taggal. A szocialista címet elnyert brigádok száma 1900, tagjaik száma 22 767 volt. A brigádtagok között tízezer a nő, tizenkétezer a fiatal. A munkaverseny-vállalások teljesítése során keletkezett érték meghaladta a félmilli- árd forintot. Az iparban foglalkoztatott fizikai dolgozók átlagbére két év alatt 16, a nem fizikai dolgozóké 13 százalékkal emelkedett. A szakszervezeti bizottságok őrködtek a kollektív szerződések végrehajtásán. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat bevezetése hasznos volt, megyénkben jelenleg 23 vállalatnál és öt ipari szövetkezetben működik. Minden munkaterületen fontos célkitűzésként szerepel a baleseti veszélyforrások megszüntetése, a nehéz és veszélyes anyagmozgatási munkák gépesítése, a szociális ellátottság javítása. A MEDOSZ-hoz tartozó gazdaságokban két év alatt 1013 dolgozó kapott támogatást lakásgondjai megoldásához. Ezek 53 százaléka fiatalA választások óta eltelt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a választott szakszervezeti testületek munkája minden szinten javult. Növekedett az ágazati megyei bizottságok és szakszervezeti bizottságok társadalmi szerepe, részeseivé váltak a helyi politika alakításának, formálásának, a feladatok végrehajtásának. Az alapszervezeteknél is jobb lett a gazdaságpolitikai kérdésekkel való foglalkozás aránya, javult az elemző, értékelő és feladatmeghatározó munka. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés vitájában felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. Felszólalásában a megyei pártbizottságok elismerését tolmácsolta a szakszervezeti aktivistáknak. Az elmúlt időszak bebizonyította, — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára — hogy a szakszervezeti mozgalom munkásai ismerik feladataikat, megtalálják helyüket a gazdasági, társadalmi, politikai életben. K. Papp József átfogó tájékoztatást adott a megye gazdasági életének fejlődéséről, gondjainkról és a feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti tanácsülés anyagának legdicséretesebb vonása annak embercentri- kussága. Gazdasági életünkkel kapcsolatosan elmondta, kívánatos és az eddigi eredményeink ennek realitását igazolják, hogy a megye ipari termelése az ötödik ötéves terv végére, a mostani helyzethez viszonyítva ötven százalékkal emelkedjék. Az építőiparban is szeretnénk ilyen fejlődést elérni. A továbbiakban a három Tolna megyei nagy beruházás helyzetéről beszélt, majd a gazdasági vezetés és a szakszervezet viszonyáról, kapcsolatáról szólt’ Az SZMT az első napirend vitája után a számvizsgáló bizottság jelentését, a szocialista munkaverseny idei beindításának tapasztalatait és a két tanácsülés között végzett munkáról szóló jelentést vitatta meg. Diszkózik a Csontbrigád Fórum az állami gazdaságról Kapanyúzó, „ÁCÉ”, Che Guevara, Mundiál, Csekida, Táncsics, Matula és Csontbrigád — igen, bizony ezek brigádnevek, mégpedig a Szekszárdi Állami Gazdaság építőtáborából. Nyolcvan Fejér megyei középiskolás diáklány egy hete dolgozik a gaz. daság palánki építőtáborában, melyet a gazdaság történetében először indítottak idén. Augusztus 12-ig 4 alkalommal húzzák fel a zászlót, s négyszer ülik körül. a tábortüzet. Az állami gazdaság vezetői a héten fórumot tartottak: Bállá Antal igazgató, Kemény István párttitkár, a kertészeti ágazat vezetője és a KISZ-titkár válaszolt a lányok kérdéseire. A kérdések jó része a gazdaság munkájával foglalkozott: mit tér. melnek még a szőlőn kívül; hány országba exportálnak, milyen termés várható a? idén, miért csak most indítanak Szekszárdon építőtábort, voltak-e korábban munkaerőgondjaik. Az utóbbi kérdésekre a válasz: 1973 óta többször foglalkoztak a gazdaság vezetői a tábor gondolatával, de KISZ-tábor építése 10—15 millió forintba került volna, a sátor meg igaz, hogy romantikus, de a fő. zést, étkezést, tisztálkodást viszont nehezen lehetett volna megoldani. A palánki kollégium kínálta az alkalmat; a lányok a munka mellett üdülni, kikapcsolódni is tudnak. Kedden egyébként VIT-vetélkedőt tartottak, este pedig diszkót — bizonyára minden különösebb szervezés nélkül akadtak partnerek. A kora reggeli órákban még nem tudtak enni, délelőtt 10 óra felé pedig az apró jancsiszöget is lenyelték volna. M; sem egyszerűbb: azóta kijár a tízórai is. A szőlőkapálás, -kötözés nem könnyű annak, „aki nem szokta a szántást”, aki meg dolgozik, annak enni is kell. A hétfői napon egyébként a legeredményesebben a Csont, brigád dolgozott: a 8 lány 10 kilométer szőlőt kötött be. Akik pedig lemaradtak: a Matulások. Lehet, hogy még többet ábrándoztak, mint a filmbéli lányok? Ha igen, csak annyit lehet mondani: Matula, Vigyázz! Fotó: B. J. A legjobbak jutalmat kaptak Bállá Antal igazgató „Kapanyúzóék" és társaik
