Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-27 / 149. szám
1978. június 27. Képújság 3 Tudósítóink írják Népművelők nyári továbbképzése A művelődési központ évről évre megrendezi nyári továbbképzéseit, s ezeken ajánlatos, hogy részt vegyenek a szakkörök, klubok vezetői azért, hogy megfelelő elméleti alapokat szerezzenek és megismerjék azokat a korszerű eredményeket, amelyek egy év alatt születtek. Ezért érdeklődtünk a művelődési házaktól, hogy milyen létszámmal vesznek részt a népművelők, szakkör, klub- és művészeti csoportvezetők. Bonyhád A Vörösmarty városi Művelődési Központ szakelőadói több mint tíz ágazatban szerveztek résztvevőket a nyári alap- és továbbképző tanfolyamokra. A közművelődés főhivatású és tisztelet- díjas dolgozói, munkatársai közül ez hatvan főt jelent. 1979 tavaszától Bonyhádon az űj művelődési ház megnyitása az eddiginél is igényesebb tevékenységet követel. A képesítés nélküli népművelők — alapfokú vizsgát biztosító — tanfolyamán hárman vesznek részt a városból, a járás kisebb helységeiből pedig hat közművelődési dolgozó kíván alapfokú képesítést szerezni. Nagy az érdeklődés a klubvezető iránt is, ezzel a lehetőséggel tizen- ketten élnek. Fellendülőben van a néptánc, illetve a színjátszó mozgalom is (10—10 résztvevő) valamint a díszítő- művészeti szakkörök iránti érdeklődés. Ezen a tanfolyamon heten vesznek részt. Növelni kellene a bábozást, a fotó- és arrjatőr filmes klubjainak ^tagságának „értő” bázisát. E területek iránt csak néhányan érdeklődnek. A nyári 3>, közművelődési tanfolyamokra) i n jelentkezettek többségé IstíÍ! gyakorlati módszertan t^rijíletén szeretne indíttatást kapni, ezért tartják fontosnak a taDasz- talt előadókkal, kollégákkal való találkozást. DEVECSERI ZOLTÁN Tolna A nyári időszakban adódik lehetőség arra, hogy a vezetők is továbbképezzék magukat, és megismerkedjenek a legjobb módszerekkel, ismeretekkel. A tolnai művelődési ház gyermekkönyvtárosa és egyik szakkörvezetője főiskolai felvételire készül, Báli János művészeti előadó fotótáborba megy, ahol az elméleti ismeretanyagon túlmenően, sok hasznos, gyakorlati tapasztalatot is szerezhet. A művelődési központ többi dolgozói szervezik a nyári programokat, a tánciskolát, a műsoros esteket, s a fiatalok között nagy népszerűségnek örvendő discókat. Az egyéni és a szervezett továbbképzések mellett sem lesz uborkaszezon a művelődési központban. A továbbképzéseken szerzett ismeretek birtokában még jobban tudják segíteni a közművelődést. SCHÄFFLER ADAM Paks A járás művelődési házaiban dolgozó népművelők, a szakkörök, klubok, művészeti csoportok vezetői és tagjai, az alábbi nyári továbbképzéseken vesznek részt: Három madocsai, egy-egy pálfai és dunaföldvári fafaragó, a paksi művelődési központból két népművelő, a németkéri művelődési ház igazgatója, s a 11. számú Volán paksi kirendeltségének KISZ-titkára, a gerjeni fotószakkör vezetője, a paksi ifjúsági ház fotószakkörének két tagja, a madocsai népiegyüttes, a dunaföldvári és a kajdacsi Pávakor vezetője. Továbbképzésre megy még a németkéri és a madocsai díszítőművész-szakkör vezetője, a paksi művelődési központból egy népművelő, a paksi és a nagydorogi színjátszócsoport vezetője, a dunaföldvári és a paksi gyer- mek-néptáncoktatók vezetője, a paksi felnőttbábszak- kör egy tagja. A tiszteletdíjas népművelők tanfolyamán a gerjeni művelődési ház igazgatója, a járási könyvtár és a művelődési központ két felnőttklubjának leendő vezetője vesz részt. A dunakömlődi művésztelepen hét paksi amatőr képzőművész kíván dolgozni. GUTÁI ISTVÁN Hőgyész Aki a hőgyészi művelődési házat szemügyre veszi, láthatja, hogy bontási munkák folynak, sőt már az új ház alapjait is kiásták. Egy klubszobából átalakított ideiglenes irodában találkoztam a művelődési ház. megbízott vezetőjével, aki a következő tájékoztatást adta: — Annak ellenére, hogy rejtvényfejtő-, bélyeg-, német nyelvet oktató klubunk van, egyikük vezetője sem megy továbbképzésre a nyáron. Vannak szakköreink is. Ezek a fotó-, néptánc- és képző- művészeti szakkörök. Sajnos jelenleg csak a fotószakkör vezetőjének, Szőke Jánosnak a továbbképzéséről számolhatok be, ő július 21—30-ig Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Központban vesz részt egy továbbképzésen, amely kétéves működési engedélyt ad. A képzőművészeti szakkört Csabonyi Hedvig nyugdíjas pedagógus vezeti. Évek óta rendeznek kiállításokat a növendékek munkáiból. Az indiai gyermekrajzversenyre is benevezte diákjait, s a napokban utaztak Budapestre ketten; Mezey Erzsébet és Amment Éva, hogy átvegyék a rajzpályázaton nyert nemzetközi oklevelet. BEKE LÁSZLÓ Dombóvár Huszonkét KISZ-bizottsági kultúrfelelős és 6 klubvezető megy a beiskolázási terv alapján augusztus végén, szeptember elején a fadd- dombori vezetőképző táborba. Ezenkívül a Baranya megyei bári alapfokú klubos táborban augusztus 12—20-ig öten vesznek részt. Reméljük, hogy a tanfolyamokon szerzett tudást, tapasztalatokat eredményesen, és hosszú ideig fogják hasznosítani fiataljaink. W. A. Épül a paksi autószerviz A most folyó ötéves terv legnagyobb ipari szövetkezeti beruházása Pakson lesz. A Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet új konfekciós üzemet, a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet pedig autószervizt létesít. Az előbbinek a beruházási programja nagyjából készen van, az új konfekciós üzem helye is adott, ám maga az építkezés még nem kezdődött el. Az eredeti elképzelésekhez képest valamelyest csúszik a beruházás. Az építőipari szövetkezet autószervize viszont program szerint készül. Az 1200 négyzetméter alapterületű üzem beruházási költsége meghaladja a 28 millió forintot. A hatos számú főútvonal mellett, közel a benzinkúthoz lesz az autószerviz, amely évi 80 ezer óra kapacitásával megyénk legnagyobb szövetkezeti autójavító és karbantartó üzemének fog számítani. A tervek szerint még ebben az esztendőben kell befejezni az építkezést, hogy a jövő év áprilisában megkezdődjék a járművek javítása, karbantartása. MMG-ÁM szekszárdi műszergyára — Egy halom ócskavassal akarnak ilyen tervet teljesíteni, nem tudnak ezek a vezetők számolni, vagy fogalmuk sincs arról, milyen állapotok uralkodnak a műhelyekben?! — fakad ki egyik ismerősöm, aki már évek óta a rossz gépek miatt apellál majd minden fórumon. Egyelőre nem sok eredménnyel. A szerelők, amit tudnak, megjavítanak, amit nem, azt nem... Egyre nagyobb feladatok elé állítjuk ipari üzemeinket, ez rendjén is lenne. Többet termelni, jobban és olcsóbban: ez is reális cél, sőt, lét- szükséglet. A hatalmas beruházások ellenére sem emel. kedik jelentősen az új, az igazán korszerű gépek száma. Marad: a régivel jobban dolgozni. Ebben a tekintetben a vidéki üzemegységek a szegény rokon szerepét játsszák: amit a „gazda" levetett, megkapják ők... A gépek kihasználtságáról érdeklődtünk az MMG-AM. szekszárdi műszergyárában. Sok tekintetben ez a gyár megegyezik a megye üzemeinek nagy részével. Régi gépekkel, hosszú idő óta azonos létszámmal dolgoznak és a produktum, a termelékenység minden évben magasabb lesz. Maholnap már elérik a félmilliárdos termelési értéket. Részlet egy jelentésből: „Az átlagos műszakszóm a vizsgált időszakban emelkedett, a bázishoz (1977) viszonyítva szembetűnő emelkedés mutatható ki a prés-, a bakelit-, valamint a darabológépeknél. Az előző években a szűk keresztmetszetek a kis és közép esztergáknál jelentkeztek. A reduktor-gyár- tásban (hegesztő készülék) csökkent az igény, így ez az esztergák terhelését feloldotta. Az újonnan belépő AGA, valamint a HP (ez is hegesz. tőkészülék) alkatrészek miatt jelenleg az A—20-as, az A— 40-es automata esztergáknál van szűk keresztmetszet...” A szekszárdi műszergyárban 374 termelőberendezés van, ebben szerepel a több milliós értékű, hatorsós automata eszterga és a pár ezer forintos fúrógép is. Ezekből a berendezésekből 75 már nullértékű, illetve csak 100 forintos eszmei értéke van. Az egész gépparkból csak 0 sorolható a nagyértékű, nagy teljesítményű gépek közé. Tehát mondhatnánk, hogy aránylag jól áll gépekkel a gyár, de a 293 gép és berendezés nagy része 10—50 százalékos értékű. Sehogy sem mondhatjuk erre a gyárra, hogy gépi kapacitás szempontjából a legkorszerűbb üzemekhez tartozik az országban, de Tolna megyében a szekszárdi MMG a jól felszereltek közé sorolható. Gépek kihasználtságáról beszélni azért kell, mert nem vagyunk még olyan gazdagok, hogy használható, de korszerű berendezéseket be. olvasztassunk. Az MMG-ben a kétműszakos munkarend a meghatározó. Egy-két helyen éjszaka; műszakban is dolgoznak: bakelitműhely, töltő- és fárasztógépeken, az edzőműhelyben és az automataüzemben időszakonként. Tehát a gépek nagy része elvileg 16 órát üzemel naponta. Elvileg. Egy példa: Az MVE 280-as esztergagép napi 2,5 órát, a szerszámműhely és a tehcnológiai fejlesztés 30 gépe összesen darabonként 6 órát dolgozik naponta, a tmk-ban van olyan gép, melyet napokig be sem kapcsolnak. A másik az ellenpélda: Az NDK gyártmányú, négy darab RUHLA- automata és az ugyanolyan paraméterekkel rendelkező három szovjet gép már a gyár telepítésekor (1964) is használt volt, jelenleg 100 forintos gépek — és mégis egyre jobban szükség van rájuk: 1976-ban 1,68; 1977-ben 2,37; és várhatóan ebben az évben 2,31 műszakot fognak dolgozni. A kihasználtság már túl jó, mert túlhajtják őket. Ez a szóm még emelkedhet, hiszen itt a meghibásodás is többször előfordul, tehát a használható gép a másik helyett is dolgozik. A nagyértékű, nagy teljesítményű gépeknél már más a helyzet, ezekre több figyelmet fordítanak a gyárban és jobban is lehet tervezni rájuk, mert biztonságosan, kevés meghibásodással, pontosan, jól dolgoznak. A RASTER prés két műszakra van terhelve és ezt az időt ki is dolgozza. A két hatorsós eszterga is egyre nagyobb műszakszámmal dolgozik, itt egyelőre a tech. nológia és az anyag biztosítása is gondot okoz. Vannak saját fejlesztésű gépek: a 63-as házmegmunkáló célgép, a darabolok, az ellenőrző berendezések kihasználtsága jó. Fura ellentmondás olyan gépekről, melyek értéke egyenlő a nullával — szerencsére csak hivatalosan —, gépkihasználtságról beszélni. De ennek ellenére egyre nagyobb gondot fordítanak erre is a gyárban — pedig elképzelhető, hogy néha parázs viták folynak a tmk-val, hogy menjenek, termeljenek a gépek, jöjjenek már megjavítani. A műszergyári munkások örömére egyre több gép érkezik, olyan gép, amelyet már nem a gazdag rokon vetett le, hanem a szerelőszalagról került az üzembe és azokra már lehet mű- szakszámot tervezni... hj. _ Fotó: Gallé Tibor Összesítés a MÉM-ben A mezőgazdaságban csökken a kihasználatlan terület, a gazdaságok mind nagyobb arányban vonják művelésbe a parlagföldeket — ezt bizonyítják a tavaszi határszem- lék, amelyeknek tapasztalatairól most összesítés készült a MÉM-ben. A központi és a helyi intézkedések nyomán idén 6000 hektárnyi olyan területet hasznosítanák a termelők, amelyet az elmúlt években elhanyagoltak vagy egyáltalán nem is használtak. A legtöbb parlagföldet Bács-Kis- kun, Borsod és Pest megyében „számolták föl” de másutt is jó eredményeket értek el. A gazdaságok többsége takarmánytermesztésre használja a korábbi parlagot, s ezzel javítanak az állatállomány, elsősorban a tehenészetek takarmányellátásán. A termőföld jobb kihasználását szolgálják az idén megélénkült földcserék. A nagyüzemek mind nagyobb számban állapodnak meg egymással a beékelődött területek átadásában. Idén eddig 12 ezer hektár cserélt gazdát és további eredmény — ezt is a tavaszi hatórszemlék bizonyították —, hogy több mint ötezer hektár szétszórt, elaprózott földet is sikerült összpontosítani nagyobb táblákká. (MTI) Saját tervezésű, kivitelezésű darabológép
