Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-27 / 149. szám
2 Képújság 1978. június 27. Erősíteni kell a leszerelésért, a fegyverkezés megfékezéséért a harcot Leanyid Brezsnyev beszéde Minszkben A leszerelés kérdéseiről, különösen a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon előterjesztett új javaslatról beszélt Leonyid Brezsnyev vasárnap Minszkben a városi pártbizottság és a városi szovjet együttes ülésén. Az ülésen adták át Minszknek a hős város kitüntető címmel járó arany csillagot és a Lenin- rendet. Az SZKP KB főtitkára ebből az alkalomból érkezett vasárnap reggel a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába. A beszéd nemzetközi kérdésekkel foglalkozó részében Leonyid Brezsnyev kiemelte, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka ismét megerősítette az emberiség legmélyebb érdekeltségét a fegyverkezési hajsza megszüntetésében. A Szovjetunió és a többi szocialista ország átfogó, bátor és ugyanakkor realista programot terjesztett a fegyverkezés teljes megszüntetéséről az ülésszak elé. Ezek a javaslatok álltak mindvégig az ülésszak tárgyszerű vitájának középpontjában. Nyugati kijelentések és a lényeg „Az ülésszak ugyanakkor megmutatta, hogy a NATO számos vezető tagja, mindenekelőtt az Egyesült Államok, nyilvánvalóan nem kíván konstruktív módon közeledni a leszerelés feladatainak megoldásához” —, mondotta az SZKP KB főtitkára, utalva arra, hogy az atlanti szövetség vezetői a leszerelési ülésszakkal egyidőben Washingtonban nagyszabású fegyverkezési programot fogadtak el. Ez a népek vágyainak és létérdekeinek figyelmen kívül hagyása. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: a NATO vezetői által az ENSZ- közgyűlésen a leszerelést támogató kijelentések csupán a közvélemény félrevezetésére szolgáltak, a lényeget számukra a NATO washingtoni csúcstalálkozója jelentette. Ugyanebben a hangnemben beszélnek a pekingi vezetők is — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Képviselőjük valószínűleg eltévesztette a fórumot, harcias hangnemű beszédét nem az ENSZ-ben, hanem a NATO tanácsának ülésszakán kellett volna elmondania. „Az Egyesült Államokban az utóbbi időben magas szinten és meglehetősen cinikus formában próbálják kijátszani a «-kínai kártyát« a Szovjetunió ellen. Ez rövidlátó és veszélyes politika, amelynek szerzői esetleg keserűen ébrednek majd rá erre” — mondotta Brezsnyev. Brezsnyev hangoztatta: bár a közgyűlés leszerelési ülésszaka rövidesen véget ér, a népeknek folytatniok és erősíteniök kell a leszerelésért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért vívott harcukat. Beszédében a továbbiakban részletesen szólt a fegyverzet és a fegyveres erők Közép—Európában történő csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokról. Sajnálattal állapította meg, hogy az immár ötéves megbeszélések mindezideig nem hoztak eredményt. Hangoztatta: a szocialista országoknak a közelmúltban előterjesztett új javaslatai figyelembe veszik a tárgyalások eddigi tapasztalatait, azt célozzák, hogy a bécsi megbeszéléseket kivezessék a zsákutcából. Ezek a javaslatok új, széleskörű és konkrét programot adnak. Lényegüket két pontban összegezte. Egyrészt a javaslatok legfontosabb eleme az, hogy konkrét számokat tartalmaznak az első szakaszra vonatkozóan a Szovjetunió és az Egyesült Államok által végrehajtandó csapatcsökkentésre. A Szovjetunió kész Félreérthetetlen irányzat Kína és a NATO AZ UTÓBBI hetekben a kínai külpolitika látványos megélénkülésének lehettünk tanúi, aminek alapja továbbra is Peking elvakult'szovjet- ellenessége. Formai szempontból a kínai vezetés „szu- perhatalom”-ellenes szólamai látszólag egyaránt támadják az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, valójában ezeknek a kirohanásoknak éle a Szovjetunió ellen irányul. Világpolitikai szempontból egyértelműen aláhúzták ezt Carter amerikai elnök nemzet- biztonsági főtanácsadójának, Brzezinskinek pekingi tárgyalásai. E látogatás során hangzott el a vendég ajkairól a vendéglátók teljes egyetértése közepette első ízben az a megállapítás, hogy Washingtonnak és Pekingnek „közös politikai és stratégiai érdekei” vannak. A háttérben szövődő kapcsolatokat elevenen mutatja az is, hogy Huang Hua kínai külügyminiszter vadul szovjetellenes ENSZ-beli beszéde után Vance amerikai külügyminiszterrel New Yorkban megvitatta az afrikai helyzetet — majd egyenesen Zaire- ba sietett. Peking támogatásáról biztosította Mobutu kormányát és teljesen az amerikai értékelésnek megfelelő álláspontot foglalt el a zaire-i válság ügyében. Végül: az a cáfolat is a kínai—amerikai kapcsolatok erőteljesebb mozgására utal, amelyet a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hangoztatott. Ez a cáfolat, nem nagyon meggyőzően, azokkal a hírekkel foglalkozott, hogy 1979 februárjáig Washington és Peking között teljes jogú diplomáciai kapcsolat létesül. A KÍNAI külpolitika cselekedetei tehát távolról sem felelnek meg a „szuperha- talom”-ellenes általános szólamoknak. Mindamellett Kínának (elsősorban a harmadik világ országaira való tekintettel) óvatosságot kell tanúsítania. Nem is beszélve arról, hogy az amerikai törvényhozást egyelőre még régebbi keletű törvények korlátozzák a kínai kapcsolat teljesebb kiépítésében. Ez a magyarázata annak, hogy az alapvető amerikai kapcsolat formailag még háttérbe szorul és a felszínen sokkalta inkább Kína és a nyugat-európai NATO-álla- mok kapcsolatainak gyors erősödése figyelhető meg. Ez nem ütközik a kínai külpolitika „elméleti” szólamaival, s ezért belpolitikai szempontból kevésbé jelent problémát Peking számára. A Kína—Nyugat-Európa kapcsolatot Peking elsősorban a szovjetellenesség bázisán kívánja szilárdítani. Huang Hua, aki Zaire után Nyugat-Európába, majd Törökországba látogatott, Hollandia fővárosában kijelentette; a nyugat-európai országoknak erőteljesebben kell szembeszállniok az állítólagos „szovjet, fenyegetéssel”. Ehhez még hozzátette, hogy Kína érdeke egy egységes és erős Nyugat-Európa. SzoroVilágszerte nagy érdeklődést keltett Leonyid Berzs- nyevnek Minszkben mondott beszéde. (Képtávírónkon érkezett.) egy éven belül három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci technikával együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Másrészt a NATO- országok és a Varsói Szerződés tagjai fegyveres erőinek csökkentését úgy kell végrehajtani e javaslatok szerint, hogy megőrizzék az egyensúlyt. Az a javaslat, hogy a két fél fegyveres erői számára közös felső határt szabjanak meg. a nyugati fél elképzeléseit tükrözi. Áz elmúlt évtized egyik legfontosabb békés vívmánya az európai politikai légkör megjavulása —, folytatta az SZKP KB főtitkára. — Különösen érzékletesen nyilvánult ez meg a legutóbb, az NSZK-ban tett látogatásunk során. A Szovjetunió és az san kapcsolódott ehhez a kínai külügyminiszter ankarai nyilatkozata, amelynek során mindent megtett, hogy a NATO válságban lévő délkeleti szárnyának fő pillérét, Törökországot erőteljesebb szovjetellenes magatartásra hangolja. Természetesen nem véletlen, hogy a kínai diplomácia vezetőjének ezt a látványos körútját több, egymással párhuzamos magas szintű kínai delegáció látogatása kísérte. A célpont minden esetben Nyugat-Európa volt. Ku Mu miniszterelnök-helyettes Franciaországba, Svájcba, Belgiumba, Nyugat-Német- országba és Dániába utazott. Ku Ming, az állami tervbizottság helyettes vezetője Londonban tárgyalt. A vezérkari főnök második számú helyettese, Csang Aj-ping Franciaországban, Svédországban, Svájcban és Olaszországban tett látogatást. A TÉNYEK arra mutatnak, hogy a kínai delegációk megjelenése mögött egymással összefüggő katonai és gazdasági okokat kell keresni. Június első hetének végén a fegyveres erők helyzetével foglalkozó országos tanácskozás a kínai hadsereg gyors korszerűsítését határozta el, s ennek során Kína mindenekelőtt a NATO-országok katonai-vezetési, valamint szervezési módszereit kívánja tanulmányozni. A látogatásokon elhangzott nyilatkozatok világossá tették, hogy a kulisszák mögött nagyszabású fegyvervásárlási, illetve li- cencátvételi tervek húzódnak meg. Kína brit és nyugatnémet harckocsik, francia tankelhárító rakéták, svéd tankelhárító ágyúk, valamint NSZK közötti kapcsolatok ma — a negatív momentumokról sem feledkezve meg — az európai stabilitás, az európai enyhülés egyik legfontosabb elemét jelentik. Nagy utat tett meg kapcsolatai fejlesztésében a Szovjetunió és Franciaország is, jól fejlődnek kapcsolataink Olaszországgal, Svédországgal, Ausztriával, Finnországgal. A török miniszterelnök, Bülent Ecevit most végétért látogatása a Szovjetunióban valódi hozzájárulást jelentett az összeurópai értekezlet részvevői közötti békés együttműködés fejlesztéséhez. Brezsnyev síkra szállt azért, hogy állandóan szilárduljon és fejlődjék a békeszerető európai államok e közös vívmánya, az európai enyhülés folyamata. Különösen fontos ez ma, amikor a nemzetközi helyzet ismét éleződik. Éppen Európa mutathat gyakorlati példát arra, hogyan kell egymás mellett élni, együttműködni, közösen dolgozni. Az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy Belorusszia sokat szenvedett, de hősiesen helytállt a háború éveiben. Minsz- ket a fasiszták megszállták ugyan, de meghódítani nem tudták: a város ellenállói három év alatt több, mint 1500 fegyveres akciót hajtottak végre. Leonyid Brezsnyev az ünnepi ülés részvevőinek hatalmas tapsa közepette olvasta fel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét arról, hogy Minszket a Hős város címmel tüntetik ki, majd feltűzte a város zászlajára az arany csillagot és a Lenin-rendet. Hétfőn Minszkből visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev. Visszaérkezett a szovjet fővárosba Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter is. az összes meglátogatott partnerek esetében radar- és elektronikai berendezések iránt érdeklődik. Mindez Kína jelenlegi ' technológiai színvonalán súlyos problémákat vet fel. A legközvetlenebb nehézség az, hogy Kína méreteinek és hatalmi szándékainak megfelelően olyan mennyiségű fegyverre lenne szükség, amelyeknek megvásárlásához nincsenek meg az anyagi feltételek. Emellett vásárlás esetén Kína az utánpótlás vonatkozásában túlságosan nyílt függésbe kerülne a NATO- országokkal. Ezért sokkal inkább előtérbe szeretné helyezni Peking a licencátvételt. Ennek viszont az a technológiai akadálya, hogy a kínai ipar adott színvonalon nehézségeket okozna a megvásárolt licencek szerinti fegyverek sorozatgyártása. ' EGY MÁSODIK és mélyebb probléma, hogy a kínai vezetés jelenlegi gazdasági-modernizálási tervei is már beleütköznek az ország teherbíróképességébe. Ameny- nyiben Kína a nagyszabású fegyverkezés útjára lép, ez a meghirdetett gazdasági programok végrehajtását veszélyeztetheti. Nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai NATO- országokat járó kínai küldöttségek ennek a dilemmának a megoldását keresik. Kína adott gazdasági helyzetében mindenesetre egy előreláthatóan hosszú ideig tartó szakasz első, tapogatózó lépéseiről van szó. Maga az irányzat azonban félreérthetetlen: Peking nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem katonai értelemben is a NATO irányába fordul. —i—e Közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról). Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a meghívására Muammar Al- Kadhafi, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija általános népi kongresszusa főtitkárságának főtitkára küldöttség élén 1978. június 23—26. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon. Kádár János, Losonczi Pál és Muammar Al-Kadhafi baráti légkörben eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Muammar Al-Kadhafi megismerkedett a magyar nép gazdasági és társadalmi eredményeivel. Meglátogatott néhány gazdasági, ipari, mezőgazdasági és kulturális intézményt. Megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Elismeréssel nyilatkozott a magyar népnek a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeiről. Méltatta a Magyar Népköz- társaság békepolitikáját, az imperializmus, a gyarmatosítás, a reakció, valamint a faji megkülönböztetés ellen küzdő népek iránti szolidaritását. A tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek az arab térségben kialakult válságos helyzetnek, amely súlyosan fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. Határozottan elítélték az ismétlődő izraeli agressziókat, az arab területek megszállását, a libanoni szuverenitás elleni izraeli támadást, amelynek célja a palesztin ellenállás felszámolása, újabb arab területek megszállása, a haladó arab front megbontása. Ismételten leszögezték, hogy a Közel-Keleten tartós és igazságos béke csak akkor érhető el, ha felszabadítják az összes megszállt arab területet és biztosítják a Palesztina! nép törvényes nemzeti jogait, beleértve a hazá.- jába való visszatérés, az ön- rendelkezés és a független állam létrehozásának joeát. Hangsúlyozták a palesztinai felszabadító küzdelem támogatásának és a világ haladó erői szolidaritásának jelentőségét. A felek elítélték azt a megalkuvó politikát, és azt az álnok tervet, amelyet az imperialista és reakciós körök az arab országokra igyekeznek kényszeríteni, hogy a palesztinai kérdést levegyék a napirendről és a palesztinai nép jogait alkudozás tárgyává tegyék. A tárgyaló felek kifejezték aggodalmukat az afrikai fejleményekkel kapcsolatban, ahol különösen az utóbbi időben fokozódtak az imperialista és a helyi reakciós erők támadásai a haladó bélés külpolitiká t folytató or- országok ellen. A felek sík- raszálltak a fajüldöző rendszerek felszámolásáért és szolidaritásukat fejezik ki Zimbabwe, Namibia és Dél- Afrika népeinek az egyenjogúságáért és a függetlenségért vívott harcával. Határozottan elítélik a fajüldözőknek Angola, Mozambik és más frontországok elleni fegyveres provokációt. Megbélyegzik az imperializmus fegyveres beavatkozását az afrikai országok belügyeibe és a gyarmatosítók kísérleteit, hogy hamis jelszavak hangoztatásával visszaszerezzék korábbi pozícióikat. Elutasítják az imperializmus kísérleteit, hogy gazdasági problémáit az afrikai népek rovására, azok természeti kincseinek kiszipolyozásával oldja meg. Elítélik a NATO törekvését, hogy egyes afrikai országokat saját befolyása alá vonjon és közös fegyveres erőt hozzon létre az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomására. A felek szükségesnek tartják a gyarmatosító beavatkozás azonnali felszámolását és biztosítani az afrikaiak jogát, hogy problémáikat az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az Afrikai Egységszervezet alapokmányának szellemében oldják meg. A felek elítélik az izraeli és dél-afrikai fajüldöző- rendszerek szövetkezését az arab és az afrikai népek felszabadító harca ellen. Ezután a közlemény a többi közt hangsúlyozza: A két fél nagyra értékeli az el nem kötelezett országok szerepét .különösen azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a jog és igazság támogatása érdekében, az imperializmus ellen, a nemzetközi békéért és biztonságért kifejtenek. A magyar fél méltatta Líbia pozitív szerepét az el nem kötelezett mozgalomban. A felek áttekintették Magyarország és Líbia kapcsolatainak helyzetét és megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése eredményesen fejlődik. A politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesedésében különösen fontos szerepet játszanak a két ország vezetőinek találkozásai. Számos megállapodás jött létre a kereskedelmi kapcsolatok, a műszaki-tudományos és kulturális együttműködés szabályozására. Ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtása eredményesen folyik. Á legfelső szintű tárgyalások és a szakértői megbeszélések során megállapították hogy a két ország gyümölcsöző együtműködésének további elmélyítésére kedvezőek a lehetőségek. Ezek ki. használására, a kapcsolatok szélesítésére intézkedéseket határoztak el, amelyeket új dokumentumokban rögzítettek. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a megtárgyalt kérdésekben nézeteik azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Muammar Al- Kadhafi magyarországi látogatása tovább erősítette a két állam közötti kölcsönös megértést, a magyar és a líbiai nép barátságát és szolidaritását, új távlatokat nyitott az államközi kapcsolatok fejlődésében, hozzájárult a haladó erők egységének erősítéséhez, a nemzetközi imperializmus és reakció elleni harcban. Muammar Al-Kadhafi líbiai látogatásra hívta meg Kádár Jánost és Losonczi Pált. A magyar vezetők a meghívást köszönettel elfogadták. A Külkereskedelmi Minisztér iumban magyar—líbiai külkereskedelmi szerződést írt a Iá dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Abu B akr Ali el Sherif külkereskedelmi miniszter. (Képtávírónkon érkezett.)
