Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-24 / 147. szám
1978. június 24. KÉPÚJSÁG 3 Megnyílt a XIII. ODOT (Folytatás az 1. oldalról). romiaknak sem kellett úszóleckét venniük. így nem csoda, hogy az esti szekszárdi felvonuláson teli torokból éltették a vendéglátó Tolna megyét. Ez egyébként elmondható az egyen- trikót viselő Heves megyeiekről éppúgy, mint a Pest megyeiek lelkes gárdájáról. A Pest megyeiek mással is beírták nevüket az idei ODOT történetébe. Közülük mintegy negyvenen, kajakokkal, csónakokkal csurogtak le a Dunán Budapesttől Domboriig. Az ODOT-táborban mindenki elismeréssel szólt a teljesítményükről éppúgy, mint azokról a baranyai fiatalokról, akik az ODOT-ra utazásuk egy részét — a Grábóc és Szekszárd közötti utat — gyalog tették meg. Az idei ODOT egyik technikai szenzációja kétségkívül a legutóbbi Ki mit tud?-ról sokak által ismert Hemmert László hegedűje volt. Amikor Hemmert Laci álla alá igazította a hegedűt, mindenki a vonót kereste kezében, de ő csak az egyik húrfeszítőt csavarta meg és máris felcsendült a zene. A hegedűbe épített mini rádió a közelebbi összes rádióállomás adását kiválóan fogta. A régi ODOT-osok, a budapestiek között az egyik legnépszerűbb ember Káli bácsi, azaz Káli András, a budapesti 5-ös számú Általános Iskola országjáró diákkörének vezetője volt. Tíz éve nyugdíjasként vezeti az országjárást kedvelők diákkörét és eddig tizenegy ODOT-on vett részt. Mint elmondotta, először Fel- sőtárkányban találkozott az ODOT-tal és azóta mindegyiken részt vett. Hozzá hasonlóan, órákig tudna a különböző ODOT- okról beszélni a paksi Vak Bottyán Gimnázium földrajztanára Mittler József, aki viszont ott volt az eddigi ösz- szes ODOT-on. — Négyen utaztunk Tolna megyéből az első ODOT-ra, amit Miskolcon rendeztek 1966 j úniusábamjAkkor ,ösz- szesen nyolcszáz ^résztvevője volt a találkozónak. A másodikat — 1967-ben — BalatonMagasba kúszik az ODOT zászlaja A megérkezés percei füreden, a következőt pedig Felsőtárkányon rendezték — mondta. — Ha most visszagondolok az első találkozókra és összehasonlítom az ideivel, talán az az alapvető különbség. hogy akkor sokkal romantikusabb, de lényegesen egyszerűbb, kevésbé szervezett keretek között találkoztunk. Sok volt az esetlegesség. Ezzel szemben ma már az ODOT mozgalommá vált, hagyományai vannak, felnőttkorba lépett. Kora reggeltől sorra érkeztek a fiatalokat szállító autóbuszok. Hozták a fiatalokat az ország különböző részeiből. Feltűnést csak az az autóbusz keltett, amely miatt egy időre felborult a tábor délutáni élete. A VIT-busz, ami mozgó kiállításként járja az országot, tegnap délután érkezett a dombori táborba, ahonnét vasárnap megy tovább Tatára, az úttörők nyári olimpiájára. A hatalmas csuklós panorámabusz nehezen fordult be a szűk táborkapun. Népszerűek voltak azok a lengyelországi fiúk is, akik Bazyli Kalinwski vezetésével érkeztek Domboriba. Mint vezetőjük elmondotta a HARCTUR utazási iroda szervezésében jöttek Magyarországra, az ODOT-ra. Valamennyien az egyik varsói elekt^otechnikum tanulói és az iskolai természetjáró- szakosztály aktív tagjai. Délután fél ötkor huszonnyolc autóbusszal indultak az ODOT-os fiatalok Szek- szárdra, ahol a város fiataljai tornabemutatóval, a hagyományőrző decsi népi együttes pedig rövid folklórműsorral köszöntötte őket. Fél hatkor a Beloiannisz utcából indult az ODOT-felvonulás, a fiatalok nagy politikai demonstrációja, ahol jelszavaikkal hitet adtak szocialista elkötelezettségükről, hazaszeretetükről. A hosszan kígyózó menet a Felszabadulás térre vonult. A kétezer fiatal a tér északi oldalán felállított dísztrü- bün előtt sorakozott fel. A megnyitó ünnepség előtt még egy vidám kis műsorra, tapssal, kacagással kísért együtt- éneklésre került sor, ahol Csizmadia Sándor és Orsós György pécsi bol-beat énekes kísérte gitárral a kétezer fiatalt. Pontban fél hétkor megszólaltak a fanfárok, s kezdetét vette a táborozás ünnepi megnyitója. Két Tolna megyei diák köszöntötte az ország minden részéből, s Lengyelországból ideérkezett fiatalokat, a XIII. ODOT fővédnökeit, K. Papp Józsefet, a Tolna megyei pártbizottság első titkárát, dr. Szabópál Antalt, Tolna megye Tanácsának elnökét, valamint a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Fejti Györgyöt, Bódi Jánost, az MHSZ főtitkárhelyettesét. A fiatalok üdvözlő szavait követően Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára szólt az ország minden részéből ide érkezett, kétezer fiatalhoz. Pár szóval bemutatta a megyét, s kérte a fiatalokat, ismerjék meg az országnak ezt a részét. Ezután Fejti György, a KISZ KB titkára állt a mikrofon elé. Bevezetőben arról beszélt, hogy már tizenhárom éve szép hagyomány, hogy a tanév befejezése után egy-két ' héttel találkozóra hívják az ország diákfiataljait: táborozva ismerjék meg hazánk egy-egy részét. Idén Tolna megye a találkozó házigazdája. Megnyitójának további részében a fiatalok munkájáról, feladatairól, s eddig elért nagyszerű eredményeiről beszélt, majd megnyitotta a XIII. ODOT-ot. Az ünnepélyes megnyitás pillanatában léggömbök százai emelkedtek a magasba, több, csokorba kötve a magasba emelte az ODOT feliratú táblát. Ugyanekkor megkezdődött az ünnepélyes zászlófelvonás, s a DIVSZ- induló hangjai mellett emelkedett a zászlórúdon feljebb- feljebb a nemzetiszín zászló, melyen a tizenharmadikként volt felhímezve Fadd-Dom- bori, a mostani tábor színhelye. Az ünnepség után a megyeszékhely este tízig látta vendégül a fiatalokat. Beatzenekarok adtak műsort, a Béla téren utcabál volt, s a Panoráma mozi előtti téren színes rajzfilmeket vetítettek az ODOT résztvevőinek. — czs — tj — sz l — A törvényesség őrhelyén Az ügyészség szerepe (5.) irta: Dr. Pájger Vince megyei főügyész AZ ÜGYÉSZSÉG SAJÁTOS HELYE ÉS SZEREPE A SZOCIALISTA ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERÉBEN III. Az előzőekben már említett jogszabályokból — mint alapvetően meghatározó jellegű rendelkezésekből — kiindulva az ügyészség helyét és szerepét vizsgálva a szocialista állami szervek rendszerében elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete szigorúan centralizált, a legfőbb ügyész egyszemélyi felelőssége és irányítása alatt működő, közvetlenül és kizárólag a legfelsőbb államhatalmi szervnek — az Országgyűlésnek — alárendelt, a központi államigazgatási és a helyi államhatalmi — államigazgatási szervektől, valamint a bíróságoktól független a Magyar Népköztársaság egységes államszervezetén belül külön szervtípust képező szervezet. Az ügyészi szervezet sajátossága, hogy az állami szervek^ rendszerében nem azért hozták létre, hogy a társadalmi viszonyok ezen, vagy azon területén mind kizárólagosan illetékes állami szerv eljárjon. Ellenkezőleg; éppen az a feladata, hogy a jogilag szabályozott társadalmi viszonyok összmozgását figyelemmel kísérje és jogsértések esetén lépjen be a sérelmet szenvedett jogviszonyokba és a jogsérelem orvoslását kezdeményezze. Az ügyészi tevékenység során nem keletkeznek speciális „ügyészi” társadalmi viszonyok, hanem az adott anyagi és eljárásjogi szabályok által rendezett társadalmi viszonyok, azaz jogviszonyok keletkeznek, módosulnak vagy szűnnek meg azáltal hogy az ügyész valamilyen hatáskörébe tartozó cselekményt foganatosít. Mint önálló szervezetnek, az ügyészségnek az a feladata, hogy az állampolgárok és az állami, társadalmi szervek közötti, valamint e szervek, illetve állampolgárok egymás közötti jogviszonyaiba önálló alanyként, társadalmi funkciójának gyakorlásaként belépjen; hogy e szervekkel és állampolgárokkal kapcsolat, ba kerüljön. önállósága tehát arra szolgál, hogy a különböző jogágak által szabályozott társadalmi viszonyok önálló érdeket képviselő alanya legyen. Ez az önálló érdek egy sajátos össztársadalmi érdek: a törvényesség védelme. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a szocialista ügyészség funkciója, ebből eredően szervezete minőségileg különbözik a burzsoá ügyészségtől és olyan szerephez kapcsolódik, amely csak a proletárdiktatúra megteremtésével jöhet létre. Ez pedig a szocialista törvényesség védelme és biztosítása. Az ügyészségnek e szerepe a szocialista állami szervek rendszerében kialakította azt a tevékenységi formát, amelynek lényege, hogy az ügyészség nem önmaga dönt a törvénysértések orvoslása érdekében, hanem eljárást kezdeményez ilyen döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveknél. Az ügyészség a törvényesség védelmét az anyagi jogviszonyok sérelme, illetve általában a jogilag védett társadalmi viszonyok sérelme esetén is köteles ellátni, ami magában foglalja a bűn- cselekmények elkövetőinek felelősségre vonása iránti bírói eljárás kezdeményezését, tehát a vádemelést, ezen kívül a jogalkalmazó szervek tevékenységének törvényességét is figyelemmel kell kísérnie, amiből következik a nyomozás törvényességének felügyelete és az az ügyféli pozíció, melyet az eljárás törvényessége érdekében a vád képviseletében betölt. A törvényesség védelme tehát a különböző jogágak által szabályozott társadalmi viszonyok területén mindenütt megjelenik és az ügyészség alapvető funkciója számos részfeladaton keresztül érvényesül. Egyes bűnüldözésen kívüli feladatokat — amint azt a korábbiakban már kimutattuk —, a burzsoá ügyészség is ellátott, de kizárólag az egyes állami szervek közötti munkamegosztás ad-hoc jellege folytán. A szocialista ügyészség tudatosan kialakított hatáskörében a törvényesség védelmének különböző területeken különböző módszerekkel történő megvalósítása jelenik meg. A szocialista- ügyészségnek ebből a szerepéből folyik a sajátos helye az állami szervek rendszerében s ez lényegében nem változott a megalkotott új jogszabályok rendelkezései következtében sem, Mi tette indokolttá a jogszabályi változásokat? Jogrendszerünk reformja összefügg a gazdasági-társadalmi életünkben végbement változásokkal. A gazdasági struktúra átalakítása igényelte a gazdaságirányítás rendszerének korszerűsítését. A gazdasági életben lejátszódó folyamatok a társadalom egyéb viszonyaiban is változáshoz vezettek. Mindez az állami szervezet felépítésének, az állami szervek rendszerének, az egyes állami szervek feladatkörének és hatáskörének módosítását tette szükségessé az új körülményeknek megfelelően. Az új szabályozásokban tükröződik az államélet fejlődése, illetve az alap és felépítmény dialektikus egysége. A társadalmi fejlődésünk korábbi szakaszában alkotott alkotmányunk is rögzítette már az ügyészség szerepét feladatát. E szakaszban — s ezt ma már világosan kell látnunk —, más törvényességi garanciák kialakítását is gátolva az ügyészségre hárult az a feladat, hogy küzdjön a törvénysértések ellen. Ez vonta maga után a Szovjetunióban a miénktől eltérő sajátos társadalmi-történelmi viszonyok közt kialakult ún. „legfelsőbb felügyelet” koncepció hazai kialakítását, melyben az ügyészi törvényességi felügyeletet tekintették a szocialista törvényesség elsődleges biztosítékának. Kifejeződött ez egyértelműen az 1949. évi XX. tv. 42. § (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezésben, mely szerint: „A törvényesség megtartása felett a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze őrködik.” Ezzel szemben az államitársadalmi és gazdasági életünkben bekövetkezett változásokat, illetve az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését tükrözve az 1972. évi I. törvénnyel módosított alkotmányunk rendelkezéseiből kitűnik, hogy a törvényesség megtartása feletti őrködés nem kizárólagos ügyészi feladat, a törvény 77. § (3) bekezdése ugyanis lerögzíti, hogy: „Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, és feladatkörében eljárva megtartassa.” Muitán a törvényesség, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása minden állami szerv kötelességévé vált hangsúlyozottabban, ezért a jelenlegi alkotmányos rendelkezések alapján az ügyészi szervezet feladata: a törvényesség megtartásának segítésében és ellenőrzésében határozható meg. Jogrendszerünk fentiekben idézett jelentős változásai tehát összefüggnek a gazdasági-társadalmi és államelméletben végbemenő folyamatokkal. így az Alkotmány, a Tanácstörvény, a bírói és ügyészi szervezetről szóló törvények a legfontosabb állami szervek — feladatuk gyakorlásához kényszerítő eszközökkel is rendelkező állami szervek —, rendszerének és szerepének új szabályozását tartalmazzák. (Folytatjuk) A tapasztalatcsere hasznos volt Valerij Szergejevics Bon- darszkij, a Tambov megyei mozi vállalat vezetője, valamint a tambovi és a pet- rovszkiji járási igazgatók a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat meghívására egy hetet töltöttek nálunk. Programjukban az üzem- és termelőszövetkezeti látogatásokon kívül megyénk filmszínházainak megismerése, a vállalat nyomdájának és dekorációs műhelyének megtekintése és a filmforgalmazás tanulmányozása szerepelt. Kedden a háromtagú delegációt fogadta dr. Király Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának titkára isi Valerij Szergejevics Bon- darskij — aki már mászod- szor jár hazánkban — elmondta, hogy 1974 óta nagy változáson ment át megyénk moziparkja, s örömmel látta a felújított,-» korszerű, kényelmes filmszínházakat. Elismeréssel szólt a delegáció vezetője arról is, hogy Tolna megyében milyen gyümölcsözők a párt-, az állami szervek, a termelőszövetkezetek és a mozi vállalat közötti együttműködés. Hasznosítva a magyarországi, illetve a Tolna megyei tapasztalatokat: szeretnék Tambov megyében is bevezetni a nálunk látott sokrétű propagandamunkát, a hasznos alkotó-közönség találkozókat és a különböző filmakciókat. Vendégeink elmondták, hogy megyéjükben 750 filmszínház tartozik hozzájuk, 350 pedig úgynevezett szak- szervezeti mozi. Tambov megyének sok ötven és száz lakosú települése van, ezért tervezik, hogy ezeken a helyeken „nyári mozit” vezetnek be kertmozi rendszerben. A megyeszékhelyen a közeljövőben kezdenek el építeni egy ezeregyszáz személyes filmszínházat, s mint mondták, remélik, hogy sok Tolna megyei dolgozó is megláthatja majd ezt az új, korszerű mozit. — vhm — Sátor sátor mellett... Készen van az ODOT- kapu, csak bújjatok rajta...
