Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-23 / 146. szám
u Képújság 1978. június 23. A közoktatás kérdései Pedagógusok Ha visszatekintünk pár évnyit a múltba, nyugodtan leszögezhetjük, hogy a kisiskolák megszüntetését — vagyis a körzetesítést — igazán dialektikusán fogadta a közvélemény. Szidták és magasztalták. Az ellentétekből végül is kikristályosodott az igazság. A gyerekeknek fárasztó ugyan a „nagy” iskolába utazgatni, de feltétlenül megéri, mert így a tudás kútvizéből sokkal többet meríthetnek. Ezzel a véleménnyel nagyjából helyére is tettük a körzetesítés kérdését. a körzetesítés után Lényegesen kevesebb szó esett azonban az érem másik oldaláról, hiszen a körzetesítés nemcsak a gyerekeket érintette, hanem a falusi iskolákban tanító pedagógusokat és képesítés nélküli nevelőket is. Vajon az ő sorsuk hogyan alakult? Erről érdeklődtünk a hő- gyészi Hunyadi János Általános Iskolában, ahova 1962-től kezdődően a kalaznói, a mur- gai és a mucsi iskolát körze- tesítették. Pontosabban, Mu- csiban jelenleg is folyik még alsó tagozatos oktatás, a c! rizsi gyerekek pedig fokozatosan átkerülnek Kurdról Hő- gyészre. Fazekas Józsefné tanítónő Kalaznóról jött a hőgyészi iskolába. — Pedagóguskölcsönnel építettünk itt házat. A magasabb összeget, vagyis kétszázezer forintot kaptunk. Kalaz- nón a szolgálati lakásunk egészségtelenül nedves volt, a gyerekek gyakran szenvedtek légcsőhurútban. A férjem is örült, hogy beköltöztünk Hő- gyészre. Én még egy évig kijártam innen Kalaznóra tanítani. Berta Jánosné a Mucsiból való bejárást választotta. — A férjem a mucsi tsz elnöke, de érzelmileg is nagyon kötődünk ehhez a kis faluhoz. Én ugyan csak hét éve lakom Mucsiban, s úgy vélem ilyen településen is lehet tartalmas életet élni. A szolgálati lakásunk kényelmes, a kocsival bármikor ki tudunk mozdulni. Mucsiból egyébként három pedagógus ingázik Hőgyészre. Nekik is van autójuk, ketten éppen a pedagógusakció révén jutottak hozzá. — Csakhogy a bejárás időt és energiát rabol... — Negyven perc naponta a buszozás, ennyit például a fővárosban is utaznak az emberek. A bérlet hatvanhal százalékát téríti az iskola. A fizetésnél sem jelentett hátrányt a körzetesítés, mivel a Mucsiban juttatott területi pótlékot is alapbéresítették. — Milyen fogadtatásban részesültek az itteni nagy tantestületben ? — A vásár kettőn áll, a segítőkészségnek kölcsönösnek kell lennie, csakis így adhatók át a tapasztalatok. Jól kijövünk a kollégákkal, szeretünk Hőgyészen tanítani. — Engem, mint szakképzetlent vettek át ide, levelezőn végeztem a pécsi tanárképzőt. Rendkívül jólesett, hogy már az államvizsga előtt élveztem a bizalmat, taníthattam a magyar—orosz szakomat. Sőt még osztályfőnökséget is vállalhattam. — Óhatatlanul kínálkozik az összehasonlítás a két iskolatípus között. Mi az, ami esetleg itt, a nagyobb iskolában hiányzik? — A gyerekekkel és a szülőkkel való közvetlen kapcsolat. Nagy létszámnál nem ismerhetjük úgy a gyerekek problémáit, kevesebbet foglalkozhatunk egy-egy tanulóval. — Hogyan látja a gyógyítva nevelés Tolna megyei helyzetét? — tettük fel a kérdést Kiszler Józsefnek, az Iregszemcsei Gyógypedagógiai Intézet igazgatójának, aki 1962-től irányítja az intézményt. — A felszabadulás előtt Tolna megyében semmiféle intézményes alapja nem volt a szellemi fogyatékos gyerekek oktatásának és nevelésének. Az iregszemcsei intézetet huszonöt éve hozták létre; jelenleg 160 bentlakásos tanulónk van — fiúk, lányok vegyesen — és 21 a bejárók száma. Hozzánk a debilis, vagyis az enyhébb mértékben sérült gyerekek kerülnek, az imbecilliseket, tehát a súlyos eseteket a zomba—paradicsompusztai foglalkoztató iskolába és nevelőotthonba utalják, Szekszárdon és Dombóváron kisegítő tagozat működik, más településeken pedig kisegítő osztályok. Okos megoldás, hogy Szekszárdra — Hogyan változott meg a kapcsolatuk Kalaznóval és Mucsival? — Kihelyezett szülői értekezleteket tartunk, látogatjuk a családokat és természetesen magánemberként sem szakadunk el a falutól. — Abbahagyta-e valaki a tanítást azért, mert az iskoláját körzetesítették? Szakképzettekre és képesítés nélküliekre egyaránt gondolok. — Ilyenről nem tudunk. KOVÁCS M. és Dombóvárra külön erre a célra vásárolt Robur autóbuszok szállítják a tanulókat az iskolába. Ha a gyereknél az iskola- érettségi vizsgálaton vagy később, az általános iskola végzése közben kiderül a szellemi fogyatékosság — a kisegítő, vagy a foglalkoztató iskola az ajánlatos. A kisegítő iskola nyolc osztálya a normál általános iskola hat osztályának felel meg és ha a gyerek szakmát akar tanulni, akkor a dolgozók esti iskolájában kell letennie a 7—8. osztályt. S ez az, amivel én nem értek egyet. Abban az esetben, ha a debilis gyerek képes elvégezni a normál nyolc osztályt, akkor megkérdőjeleződik, hogy miért küldték egyáltalán hozzánk? A debilitás ugyanis állapot, amelyről azt vallja az orvostudomány és a gyógypedagógia, hogy megszüntetni és megváltoztatni nem lehet, legfeljebb csak kompenzálni. Remélem, hogy rendeletté válik a javaslat: bizonyos szakmákat a bűvös nyojc általánost igazoló papír nélkül is elsajátíthatnak a fiatalok. Nem beszélve arról, hogy volt tanítványaink között akad, aki egyszerre tanul a dolgozók iskolájában és a szakmunkásképzőben. Hát szabad ilyen terheket róni egy értelmi fogyatékos gyerekre? Országos probléma a társadalmi utógondozás megoldatlan kérdése is. Az intézetből való távozással megszakad a folyamatosság, nem kísérjük figyelemmel ezeknek a gyerekeknek a munkába állását. Pedig ők azok, akik leginkább rászorulnának erre. Annál is inkább, mert nagy részük állami gondozott... Ahogy világviszonylatban, nálunk is emelkedik évről évre az értelmi fogyatékos gyerekek aránya. Ennek okai bonyolultak. Az azonban biztos, hogy legtöbb fogyatékos gyerek a rendezetlen körül- ményű családokból jön. A szülők és a család viszonyulása a debilis és az imbecillis gyerekekhez nagyon különböző. Az egyik végletet a majomszeretet képviseli, amikor agyondédelgetik a gyereket. Persze, ez még mindig jobb, mint a gyakoribb magatartásforma: a megszabadulni vágyás a teherré vált gyerektől. Türelemmel, szeretettel és segítőkészséggel viszonyuljunk ezekhez a gyerekekhez — ez a legemberségesebb, amit értük tehetünk... K. Új főiskola Uj főiskolával bővül július 1-én a magyar felsőoktatási intézmények hálózata: a Minisztertanács most megjelent határozata alapján megkezdi működését a Tanácsakadémia továbbfejlesztésével létrehozott államigazgatási főiskola. Bár papíron július 1-től működik az új főiskola, gyakorlatilag az 1978—79-es tanév kezdetén, szeptemberben kel életre. A főiskola alapvető feladata a tanácsi és más államigazgatási munkakörök betöltésére alkalmas igazgatási szakemberek képzése. A képzés a nappali tagozaton három, a levelező és esti oktatásban négy év. A tanulmányok befejezését követően államvizsgát tett hallgatók főiskolai oklevelet kapnak. A gyermekekért Minden iskolai évben 1,4 millió iskolás és iskolába lépő gyermek vesz részt orvosi vizsgálatokon az NDK- ban. Az iskolaérettséget eldöntő csoportos vizsgálatokat 5—6 éves korban, a beiskolázás előtt két alkalommal végzik. A további vizsgálatokra 3. és 6. osztályos korban kerül sor. Az utóbbi mindenekelőtt a tanuló politechnikai alkalmasságát ítéli meg, s az egészséges gyermeket segíti a pályaválasztásban. A pihenést igénylő iskolásokat 66 gyermek- üdülő, 27 szanatórium és gyógyfürdő gyermekosztálya fogadja, ahql éyente 20 700 gyógy- és 45.900 megelőző kúrát alkalmaznak. Az állam minden évben 12 millió márkát fordít a gyertViékbénulás, diftéria-tetanusz, himlő és tbc elleni védőoltásokra. A gyógypedagógus véleménye: Türelem, szeretet, segítökészség kell! Híwoszgmunk ; 005 Riasztástól az indulásig Beszélgetés egy tűzoltó gépkocsi vezetővel Szinte naponta hallhatjuk a tűzoltógépkocsi szirénáját, láthatjuk a terjedelmes piros autót végigrobogni az utcán. A kocsiban fehér sisakos emberek. A kanyarban víz loccsan az úttestre. A motor hangjából ítélve nagy terhet visz magával. Ilyenkor több kérdés is kikívánkozik a szemlélőből. Mi a teendője egy ilyen nagy kocsi vezetőjének? Milyen gondolatai vannak vonulás közben? Milyen problémákkal találkozik vonulás, oltás és kárfelszámoláskor? Hogyan jutott el a tűzoltókocsi volánjáig? Ezekre a kérdésekre adott választ Marosi József tűzoltó őrmester: — Az utolsó kérdéssel kezdem. A tűzoltói munka ismert volt előttem. Kölesden úttörő tűzoltóként kezdtem. Ottörő tűzoltóként kezdtem Debreceni István volt a tanítómesterem. Ö akkor a községben önkéntes tűzoltó- parancsnok volt. Ma ö is ilyen kocsit vezet. Váltjuk egymást. Autó-motorszerelői szakmát, hivatásos jogosítványt szereztem. A honvédség után ide jelentkeztem. Már öt éve dolgozom itt. Ezt a fecskendőt vezetem. Jó itt lenni. A bajbajutottakon segíteni, legyen az tűzeset, vagy baleset. Kútból, vízből mentés, felhőszakadáskor vízszivatás, minden «lőfor- dult ittlétem alatt. Hivatásomnak érzem, szívesen viselem a szürke egyenruhát. *— Mi a teendőm, ha a csengő megszólal? — A leggyorsabbnak kell lenni. Nekem kell a gépkocsi motorját beindítani, hogy egy kissé üzemmeleg legyen, Első teendőm a motorindítás mire a többiek is elfoglalják a helyüket. A személygépkocsi motorja sem működik addig megfelelően, amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletet. Ez a kocsi pedig nagy terhet visz. Amikor a szerparancsnok közli a tűz- vagy káreset helyét, szokott mozdulattal bekapcsolom a kék lámpát, gondolatban végigfutom az útvonalat és indulok. Gyorsan, de biztonságosan kell közlekednem. Sietni kell, mert sokszor másodperceken múlhat a tragédia bekövetkezése. A szedresi transzformátorállomás tüzénél, amikor megérkeztünk, a szomszédos transzformátorokban isíkorrt az olaj. Nem sok kellett a felrobbanáshoz. Biztonságosan kell vezetni azért is, mert 6 társam ül a kocsiban. Mindet hazavár- ják. Nem utolsó szempont az sem, hogy az ilyen tűzoltókocsi két és fél millió forint. Rosszul teszik azok a személygépkocsi-vezetők, akik a KRESZ szabályaival ellentétben az útkereszteződésben még bravúrosan áthajtanak előttünk. Bizonyos segítséget jelent az újfajta sziréna, ugyanis hangszóró is be van építve és a szerparancsnok rászólhat a szabálytalankodóra. Fél füllel a parancsnokom hangját is figyelnem kell, aki a hely ismeretében röviden meghatározza a feladatokat. Kiérkezéskor fontos teendő megfelelő vízforrást — tűzcsap, víztároló, esetleg patak, vagy tó vizét — keresni. Amíg a parancsnok a sugárvezetővel felderítést végez (megnézi mi ég, mi van veszélyben, személyek nincse- nek-e veszélyben stb.) felkészülök a víz-, por- vagy habadásra. Ugyanis a beavatkozáskor a szivattyút kezelem. Percenként 1500 liter vizet ad ez a szivattyú, a nyomás 10—15 atmoszféra is lehet, azonban külön utasítás nélkül 8 atmoszféra nyomást adhatok. Akkor kell különös gonddal adagolnom a vizet, ha a sugárvezetők létráról, vagy tetőn dolgoznak. A vízsugár visszaható ereje ledobhatja őket a magasból. Nem könnyű mesterség ez. Jó fizikai állóképesség kell a tömlők szereléséhez, a sugarak működtetéséhez. A legszomorúbb, ha embert, különösen gyereket kell holtan kihozni az égő házból. Ilyenkor a fizikai fáradtság mellé a szomorúság is csatlakozik. Mindannyian családos emberek vagyunk. Amikor befejeztük a munkálatokat, összepakolunk és vonulunk be állomáshelyünkre. Azonban ennek is rendje van ám! Ugyanis olyan is előfordulhat, hogy amikor visszafelé megyünk, rádión újabb esethez küldenek bennünket. Ezért a kocsi tartályában a vizet pótoljuk, a felszerelést pedig úgy helyezzük el, hogy újra igénybe vehető legyen. A laktanyába érve rendbe teszünk mindent, a kocsit újra vonulóképes állapotba helyezzük, mosdunk és meEzt a gépkocsit vezetem gyünk a foglalkozásra. Nálunk ugyanis órarendszerűen elméleu és gyakorlati, sőt sportfoglalkozások vannak. Most még arra kell válaszolnom, mi nehezíti a beavatkozást. A legtöbbször a vízhiány okoz problémát. Uj telepeket, koncentrált üzemegységeket hoznak létre, de az oltáshoz víztárolómindencét nem építenek. A legáltalánosabb hiba azonban, hogy a meglévő víztárolót, tűzcsapot eltorlaszolják. Lezárt gépkocsit, odahelyezett árut és göngyöleget kellett eltávolítani a tűzcsapról. Ez mind időveszteség. Ilyenkor a dolgozók csak azt látják, hogy a tűzoltók megérkeztek, de az oltást nem végzik. Nemegyszer bennünket szidnak, pedig saját magukat kellene okolni. A középmagas városi házaknál is vannak gondjaink. Parkoló személygépkocsik szorosan körülveszik az épületet. Adott esetben a gépezetes tolólét\ A szivattyút is én kezelem rával hozzáférni nem tudunk. Községekben nem egy helyen elhanyagoltak a tűzcsapok. Nem jelölik meg azok helyét az előírt táblákkal. Olyan is volt, hogy az építkezéskor a föld alatti tűzcsapot betemették. Csak hosszas keresgélés és ásás után találtuk meg, a tűz eközben tovább terjedt. — Még egy kérdést had tegyünk fel: Mit kérne az olvasóktól? — Tartsák meg a tűzvédelmi szabályokat, mert könnyebb a tüzet megelőzni, mint eloltani, Ha pedig mégis felcsapnak a lángok, azonnal értesítsék a helyi önkéntes, és a legközelebbi állami tűzoltóságot. Segítsék a munkánkat, adjanak szabad utat a vonuláshoz, biztosítsanak oltóvizet, ne torlaszolják el a vízszerzési helyeket. — Köszönjük a beszélgetést. Olvasóinkat kérjük, fogadják meg egy hivatását szerető tűzoltó tanácsait. — 9-i —
