Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-23 / 146. szám
1978. június 23. Képújság 3 Társadalmi munka Dunakömlődön A törvényesség őrhelyén Százan jelentkeztek óvodaépítésre Dunakömlőd egész lakossága összefogott a bölcsőde és az óvoda korszerűsítésére, illetve bővítésére. Kivételesen sok társadalmi munkát végeznek, magánemberek és brigádok, azért, hogy mielőbb megfelelő körülmények közé jussanak a gyerekek. A bölcsőde átalakítása megtörtént. Bevezették a vizet — azelőtt csak udvari csap volt —, szép mosdót építettek, korszerűsítették a konyhát és a szennyvíz eltávolítását. Mindez mellett még festés-mázolás is volt, ugyancsak társadalmi munkában, kevés kivételtől eltekintve. Kránicz Endréné, a tanácsi kirendeltség vezetője azt mondja, így már megvan a lehetőség arra, hogy az eddig idénybölcsődeként működő gyermekintézmény egész évben rendelkezésre álljon. Kérték ehhez a hozzájárulást. a közeljövőben megtörténik a szükséges vizsgálat és remélhetőleg nem lesz akadálya az állandósításnak. A paksi közös tanács anyagot adott a munkához, egyéb segítségre nem volt szükség. Tehát még a szakipari munkákat is elvégezték a köm- lődi emberek. Kern József, a Szabadság Tsz gépműhelyének vezetője például villanyszereléssel járult hozzá a-El bölcsőde korszerűsítéséhez, bekötötte a bojlert. Több munka lesz az óvodánál: itt új termet építenek a régi épület végén, és vizesblokkot, mosdókat, vécéket. Az épületrész alapásását már elvégezték a munkásőrök, ők készítik az alapbetont is. Egyébként bontásokkal kezdődött a munka, sokan részt vettek benne. Az egész létesítmény megvalósításához százan tettek felajánlást, írásba adva pontosan, mit akarnak csinálni és hány napon keresztül. Közöttük vannak olyanok, akik már nem visznek gyerekeket az óvodába és vannak egészen fiatalok még messze a családalapítástól. A száz emberen kívül segít a termelőszövetkezet három brigádja, a vízitársulattól egy brigád amelynek legtöbb tagja kömlődi, továbbá sokat vállaltak a már említett munkásőrök. Toller László villanyszerelő 75 óra társadalmi munkát ajánlott fel, az összes szerelés elvégzését, de ha ennyi idő alatt nem fejeződne be a villanyszerelés, akkor még többet dolgozik ingyen. Ugyanennyit vállalt Virág István asztalos, ö az összes üvegezést megcsinálja és a nyílászárók passzítását. De mások is mondták, sokan: vállalnak még többet, ha szükséges. Dunakömlődön 110 az óvodás korú gyermek, jelenleg 63 jár óvodába, olyan körülmények között, hogy csak 44-nek van hely. Mindenki tudja ezt a faluban, és mivel egyébként is vérükben van a kömlődieknek a szorgalom meg a segítőkészség, hatalmassá nőtt a felbuzdulás a nagyobb óvoda megvalósítására. G. J.—G. K. Az új óvodarész al apját már kiásták A felújított bölcsőde konyhája Ismerkedés a pártiskolával Nagy a forgalom ezekben a napokban a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Államvizsgáznak a szakosítósok, az utolsó napokat töliik itt az egyéves pártiskola hallgatói, folyik a felvételi beszélgetés az ősszel „bevonuló” pártiskolásokkal. Együtt vannak mind a huszonketten, kitűnő alkalom arra, hogy már most megismerkedjenek az iskolának — amely egy évig otthonuk, „munkahelyük” lész — rendjével. Képünkön a végzős Ta- paszti Gyula, a dombóvári Láng gyár szakmunkása, a megyei pártbizottság tagja — felhasználva az egy év alatt összegyűlt tapasztalatait — vezeti'végig a leendő „újoncokat’ az épületben, tájékoztatja őket az iskola rendjéről, szabályairól, így az őszi induláskor ez már nem lesz gondja, feladata a vezetőségnek. Az ügyészség szerepe (4.) Irta: Dr. Pájger Vince megyei főügyész Az ügyészek más állami szervek, társadalmi szervezetek hivatalos személyek és állampolgárok tevékenységét csak törvényességi szempontból vizsgálhatják, szemben az állami felügyelettel, amely nemcsak a törvényesség szempontjából, hanem a célszerűség szempontjából is vizsgál. Úgy vélem, ezzel az elvi jelentőséggel bíró tétellel néhány mondatban külön is érdemes foglalkoznunk. Azt hiszem, vitathatatlan, hogy itt nem a törvényesség és a célszerűség szembeállításáról van szó. Az ilyen álláspont a törvényellenes cselekmények igazolását eredményezné azzal a jelszóval, hogy ezek a cselekmények „célszerűek”. Lenin azon útmutatása, hogy az állami felügyelet nemcsak törvényességi szempontból vizsgál, hanem célszerűségi szempontból is ítéletet mond, azt kívánja aláhúzni, hogy az ellenőrző szervek joga és kötelezettsé. ge értékelni az eljienőrzött hivatalos személyek cselekményeinek gazdasági célszerűségét, köztük olyan cselekményekét is, amelyek nem ellentétesek a törvénnyel. Néhány gondolatban foglalkozni kívánok azzal is, hogy Lenin milyen nagy jelentőséget tulajdonított az ügyészi tevékenység pártirányításának. Azt írta ugyanis, hogy az ügyészség központi irányítása „három olyan pártszerv közvetlen felügyelete alatt, s velük a legközvetlenebb kapcsolatban kell, hogy működjön, amelyek maximális biztosítékot nyújtanak a helyi és személyi befolyások ellen.” Lenin a KB Szervező Iro. dáját, a KB Politikai Irodáját és a Központi Ellenőrző Bizottságot jelölte meg ilyen pártszervként. Lenin azt hangsúlyozta, hogy a pártszervekkel való kapcsolatra azért van szükség, hogy az ügyészség „valóban ellen tudjon állni a helyi befolyásoknak, a helyi és minden más bürokratizmusnak és elférje azt, hogy a törvényességet az egész köztársaságban és majd az egész föderációban valóban egyformán alkalmazzák.” Ugyanakkor aláhúzta, hogy az ügyészek munkájának közvetlen figyelemmel kísérése a vezető pártintézmények részéről lényeges feltétele annak, hogy az ügyészség munkájában mutatkozó esetleges hibákat azonnal kijavítsák. Az ügyészségnek a szocialista törvényesség védelme terén jelentkező újszerű, Lenin által megfogalmazott feladatai, az ügyészség szervezeti formája és hatásköre, az ügyészségnek a szovjet szocialista köztársaságokban való létrehozásáról szóló jogszabályokban öltöttek testet. A Szovjetunió megalakulása után az ügyészséget össz-szövetségi méretben központosították. Az 1936. évi SZSZSZK alkotmánya az ügyészség felépítését egységes központosított rendszerben rögzítette, amelynek élén az SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa által kinevezett legfőbb ügyész áll. Az alkotmány kimondta, hogy az ügyészi szervek feladataikat minden helyi szervtől függetlenül látják el és csak az SZSZSZK legfőbb ügyészének vannak alárendelve. Lényegében ugyanezt foglalja magában a Szovjeunió Legfelső Tanácsa által 1977. X. 7-én elfogadott új alkotmány 164—168. §-ai. Ily módon az új típusú szocialista ügyészség rendeltetéséről és az ügyészi szervek szervezeti felépítésének alap_ elveiről szóló, Lenin által kidolgozott, előzőekben idézett tételeket a Szovjet Szocialista Szövetséges Köztársaságok viszonylatában az alkotmányban rögzítették. A lenini útmutatások alapján felépített és működő szovjet ügyészi szervek a szocializmus építésének minden szakaszában fontos szerepet játszottak a szovjet állam előtt álló történelmi feladatok megvalósításában. A tényékhez tartozik annak rögzítése is, hogy egyes időszakokban azonban je. lentősen meggyengült az ügyészségnek, mint a szocialista törvényesség védelmező szervének a szerepe. Ez a személyi kultusz éveiben történt, amikor is durván megsértették az állami és pártélet lenini normáit. 1934-ben kivételes törvényeket fogadtak el az államellenes bűntettek nyomozásának és bírói tárgyalásának különleges eljárásáról, és gyakorlatilag megszüntették az állambiztonsági szervek tevékenységének törvényessége feletti ügyészi felügyeletet Az ügyészi szervek össz- szövetségi szinten való köz- pontosításának befejezése után az ügyészség hatáskörét és jogait szabályozó törvények hosszú időn keresztül nem fejlődtek. Ez nem volt véletlen. A szocialista törvényesség garanciáinak fejlesztésével, a jogi normák kodifikálásával és rendszerezésével való nemtörődés a személyi kultuszra jellemző egyik jelenség volt, amelyre az SZKP XX. kongresszusa rámutatott. Az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére — a XX. kongresszust követően — azonban intézkedéseket foganatosítottak az ügyészi felügyelet jogainak és tekintélyének teljes visszaállítására. Az SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletéi pedig hatályon kívül helyezték az SZSZSZK alkotmányával ellentétes határozatokat, amelyek korlátozták az ügyészi felügyeletet. II. A népi demokratikus államok — köztük hazánk is — figyelembe véve a szocialista átalakulás eltérő gazdasági és társadalmi folyamatát a Szovjetunió szocialista ügyészségének tapasztalatait felhasználva, a lenini alapelveket figyelembe véve alakították ki a maguk ügyészi szervezeteit. Az ügyészségekre vonatkozó alapvető tételek rendszerint helyet kaptak ezen országok alkotmányaiban is, ugyanakkor külön ügyészségi törvények részletesen szabályozták szervezetüket és működésüket. Magyarországon a felszabadulást követően a demokratikus ügyészi szervezet fejlődésében az első jelentős lépés a népügyészségek felállítása volt 1945 elején. A népügyészek a népbíróságok előtt képviselték a vádat. Ezen ügyészi szervek mellett a népbíróságok eljárásaiban találkozhatunk az ún. megbízott közvádló, a „politikai ügyész” intézményével is, aki a népügyészség szervezetén kívülálló személy volt, egyes konkrét ügyben kapta megbízatását az igazságügyminisztertől. Megbízatása körében azonban ugyanazon jogok illették meg, mint a népügyészt. Szerepére a háborús bűntettek elbírálása szempontjából volt szükség, főleg a kiemelkedő bűntető perekben. A népügyészségek — a népbíróságokkal együtt — fontos feladatot láttak el a népi demokratikus államrend védelmében és megszilárdításában. A magyar szocialista ügyészség kialakulásában a döntő lépés az alkotmánnyal következett be. Az 1949. évi XX. (alkotmány) törvény külön fejezetben foglalta össze az ügyészségre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, amelyek alapján jött létre a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet. E tvr. Hívta életre nálunk az új típusú szocialista ügyészi szervezetet. (Kiegészítette — a katonai ügyészségek elnevezésére vonatkozó — az 1954. évi 11. sz. tvr.) A gyakorlati tapasztalatok tanulmányozása és megfontolása után — nem utolsósorban az ügyészi felügyeleti módszerek,'eszközök és tevékenységi formák fejlesztése érdekében — került megalkotásra az 1959. évi 9-es tvr., amely az időközben bekövetkezett gazdasági, társadalmi változásokra megváltozott körülményekre és követelményekre tekintettel módosította az ügyészi szervezetre és tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A legutóbbi időben alkotott új jogszabályok — az alkotmányunk módosításáról rendelkező 1972. évi I. tv., továbbá az 1972. évi V. tv., azaz az ügyészi törvény — pedig a szocialista építőmunka során eddig elért társadalmi, gazdasági eredményeinkre támaszkodva újból meghatározták az ügyészség helyét, illetve szerepét a szocialista állami szervek rendszerében. (Folytatjuk.) Dinamikusan emelkedett az iparcikkek forgalma SZMT-elnökségi ülés Tegnap Szekszárdon ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége. Az ülés jelentést vitatott meg az 1977—78. évi tömegpolitikai és tisztségviselői oktatások tapasztalatairól, valamint az idei oktatási év terveiről. Tájékoztató jelentés hangzott el, az üzemorvosi tevékenységről, valamint a megye egészségügyi helyzetéről. Az ülés keretében az SZMT elnöksége elfogadta második félévi munkatervét. Az elmúlt oktatási évben tizenhárom és fél ezren vettek részt valamilyen, a szak- szervezetek által szervezett, oktatási formában. A kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában — állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium gyorsjelentése — 9,1 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A lakosság vásárlásaiban a vegyes iparcikkek forgalma növekedett a legdinamikusabban, 11,8 százalékkal. A kiskertek gazdái és a háztájiban dolgozó családok részére 68 százalékkal több mezőgazdasági kisgépet és szerárut adtak át az üzleteknek, de az ellátás még' így sem volt teljesen zavartalan, egyes mezőgazdasági szerárukhoz nehezen lehetett hozzájutni. A műszaki árukból az értékesebb cikkeket keresték a vásárlók. A híradástechnikai termékek közül — a színes televízió kivételével — az üzletek a kereslet többségét kielégítették, de még mindig nehéz hozzájutni kazettás magnetofonhoz és lemezjátszóhoz. Az 50 literesnél nagyobb elektromos forróvíz- tárolokból csaknem 60 ezret szállított a nagykereskedelem az üzleteknek, 15 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt, de a nagyobb, a 200 literes villanybojlerből nem jutott minden vásárlónak. Hasonlóképpen jelentősen növekedett a kínálat mosógépekből, de az automata mosógépből és centrifugából többet is megvásároltak volna. (MTI)
