Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
1978. június ZZ. KÉPÚJSÁG 3 A tomerömü-épitkezós I» KISZ-brigád rengeteget dolgozik >1 törvényesség őrhelyén Az ügyészség szerepe (3.) Irtai Dr. Pájger Vince megyei főügyész Mindenki láthatja, ott a tábla a 6-os útról induló bejáróknál, az atomerőmű KISZ-építkezés. Január elején 72 szakmunkás és 10 műszaki fiatal érkezett Paksra, a KISZ Központi Bizottságának felhívására, egy évre, az ország legkülönbözőbb vidékeiről. Annak idején hírt adtunk a munkába állásukról és most ismét felkerestük őket, hogyan dolgoznak, milyen eredménnyel és kedvvel. Két létesítmény építőipari munkáit bízta a KISZ-brigádra a 22-es ÁÉV: a segédépület és az egészségügyi épület elkészítését. A segédépület arra szolgál majd, hogy benne tárolják ideiglenesen a radioaktív anyagokat, megfelelő biztonságos körülmények között, addig amíg el nem vihetők a végleges pihenőhelyre, a radioaktív hulladékok temetőjébe. Az egészségügyi épület az erőmű kezelőszemélyzetét fogja szolgálni, itt öltöznek át munka előtt és után, megfü- rödnek, rendszeres vizsgálaton esnek át. Mindkét épületen folynak a munkák. Elkísért bennünket a helyszínre Gulyás György, a KISZ-brigád építésvezetője (egy brigádnak nevezik a 82 emberből álló közösséget, de valójában nyolc brigád alakult belőlük), másik kísérőnk pedig Lovászi Péter létesítmény- felelős. Gulyás György, a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalattól jött Paksra, Lovászi Péter Budapestről, a MÁV Tervező Intézetétől. Elmondták, hogy ők maguk teremtették meg a munkafeltételeket a brigád számára, már decemberben eljöttek Paksra néhá- nyan. előkészítettek mindent. A szakmájában dolgozik a legtöbb fiatal, a lakatosok, a hegesztők, a kőművesek, az ács-állványozók, de néhányuknak el kellett sajátítani a vasbetonszerelő szakmát és ezt a munkát végzik, mert szükség van rá. Megtudtuk továbbá, hogy a 72 szakmunkás közül néhá- nyan „kölcsönben” dolgoznak, más helyeken, például most is vannak lakatosok a vízlágyítónál. Arról van szó, gondoskodni kell róla, mindenkinek mindig legyen megfelelő munkája és amikor ennél a két elvállalt létesítménynél fölösleges olyan sok ember, ahányan vannak, elosztják magukat, célszerű módon. Persze hiány is adódik bizonyos munkáknál, akkor meg ők kapnak segítséget a 22-es ÁÉV-től. De a munkák zömét maguk teszik meg, s ez így lesz az egész esztendőben, amíg az erőmű építésénél dolgoznak, A keresetük átlagosan négy-ötezer forint között van. Akik sokat keresnek, hat-hétezer forintot a tavasz óta, azok rengeteget dolgoznak. Nincs semmi kivételezés a KISZCsapó Hedvignek aranyat ér a gyakorlat brigád részére, nem is lehet. Ugyanolyan bérezés vonatkozik rájuk, mint más szakmunkásokra. Gulyás György így mondja: maximálisan kihasználják a túlórázási lehetőséget, akik bírják és vállalják ezt. Beszélgettünk az egyik ilyen, rengeteget dolgozó brigád vezetőjével, Vadász Ferenc hegesztővel. Balmazújvárosból jött, 29 éves, két gyerek apja. A 11 tagú brigádban csak ő és Csillag Frigyes tatai hegesztő nős. Haza mégsem járnak hetenként, fárasztó lenne és kevés idejük maradna a munkára. Csak kéthetenként utaznak. Amikor Pakson vannak, rendszerint szombaton és vasárnap is dolgoznak. A múlt hét végén csak a KISZ-bri- gádból voltak kint az építkezésen, senki más. Szombaton reggel hattól este hatig hegesztettek, vasárnap meg délután kettőig. Megebédeltek, aztán még rúgták a labdát egy ideig, a televízióközvetítésig. Megkérdeztem, bírja-e mindenki, kitartanak-e egy évig ilyen megterheléssel. Bírják, aki pedig közben pihenni akar, nem túlórázik. A legkitartóbbak hétezer forintot keresnek havonta március óta. Ebben persze éjszakázás is van és hétvégi műszak. rendszeresen. Hogy fogalma leeven a kívülállónak, milyen sok munkát jelent ez, elmondjuk: napi 11 óra a munkaidő nyáron, éjszakai műszakban. Amikor pedig nappalosok, a rendes 10 órához tesznek még három-három és fél órát. heti két alkalommal. Ezt bizony nem csinálná mindenki, még egy hónapig sem, nemhogy egy esztendeig. Túlzás nélkül mondhatjuk, a legderekabb legényekből válogattak minden munkahelyen, ahonnan Paksra küldték a KISZ-brigád tagjait. És van itt néhány lány, fiatalasszony. Csapó Hedvig létesítményfelelőssel beszélgettünk arról, mit jelent neki tapasztalatszerzésben a paksi munka. így summázza helyzetét: a munka nagyon tetszik, jó és érdekes. A MÁV Tervező Intézetétől jött, csak tervezésben .vett részt eddig és mosf tapasztalatokat szerez arra vonatkozóan, hogyan valósul meg a tervezői elképzelés, milyen nehézségek adódnak. Azt mondja, sok tervezőnek fogalma sincs arról, mi a gyakorlat. Itt jön rá az ember, hogyan kellene tervezni, a lehető legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásokat keresni, ezzel is segíteni, gyorsítani a kivitelezést. A paksi munkában külön érdekesség, hogy szovjet tervek jellemzőit kellett megismerniük, az ottani stílust és a jelrendszert. Csapó Hedvig a segédépület munkáinak előkészítésén dolgozik, Lovászi Péterrel, továbbá számlázásokon és egyéb papírmunkákon, de úgy, hogy a helyszínen meggyőződik mindenről, benne van a gondok, nehézségek megoldásában is. Sokat tud pihenni. A műszakiaknál nincs túlóra és ő minden pénteken hazautazik Budapestre, csak hétfőn reggel indul vissza. Otthon sok kollégának, barátnak, ismerősnek meséli, magyarázza a munkáját, az építkezés érdekességeit személyesen, telefonon. Várják minden héten és ő boldogan mesél, olyan kedvvel, ahogyan dolgozik. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly AZ ÚJ TÍPUSÜ — SZOCIALISTA — ÜGYÉSZI SZERVEZET KIALAKULÁSA I. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom végleg megsemmisítette Oroszországban a burzsoá — földesúri állami apparátust és mindörökre szétzúzta a cári ügyészség szervezetét is. A bíróságokról szóló I. számú dekrétum (1917. november 24.) után — amely elrendelte „a vizsgálóbírói és államügyészi felügyelet eddig érvényben lévő intézményeinek megszüntetését” — a törvényesség feletti ellenőrzést az államhatalom és az állam- igazgatás szervei végezték, nevezetesen; az összorosz- országi Központi Végrehajtó Bizottság, a Népbiztosok Tanácsa, az Igazságügyi Népbiztosság és az Állami Ellenőrzés. Bizottsága, vidéken pedig ezek helyi szervei. Az idézett I. számú dekrétum a forradalom előtti bírói szervek felszámolása és az új bíróságok megszervezése céljából igazságügyi biztosokat, jelölt ki, akik a gyakorlatban a volt államügyészeket váltották fel, mint a központi hatalom helyi szervei, noha vádló szerepében minden szovjet állampolgár eljárhatott. A vádképviselet eleinte egyik állami szervnek sem volt a kötelessége, a bűnügyi nyomozások feletti felügyeletet pedig a helyi bíróságok látták el. A Népbiztosok Tanácsának a forradalmi bíróságokról szóló 1918. május 4-én kiadott rendelete viszont minden for- ’ radalmi bíróság mellett a helyi szovjetek által választott 3 tagú közvádlói kollégiumot állított fel és ennek a kollégiumnak a hatáskörébe ment át a nyomozásfelügyelet, a vádpontok megszerkesztése és a vádképviselet. A forradalom és a polgár- háború évei után a békés építés viszonyai között lehetővé vált az új gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelő kodifikálás. így 1922-ben cikkelyezték be a büntető, a polgári, illetve a büntető és polgári eljárási kódexeket. E kódexek szilárd alapra helyezték a fiatal szovjet állam törvényességét. A szocialista törvényesség egységes értelmezése meghonosításának, a helyi befolyások leküzdésének feladatát teljességében a szocialista forradalomnak a polgár- háború frontjain aratott végleges győzelmével és a békés szocialista fejlődés útjára való áttéréssel egy időben tűzték ki. A szocialista törvényesség fokozott biztosítása és ellenőrzése céljából azonban szükségessé vált egy új, szocialista típusú ügyészi szervezet létrehozása. Az új típusú ügyészi szervezet létrehozásában nagy szerepe volt Leninnek, aki a szocialista államhatalom kiépítésével és ezzel összefüggésben a szocialista jog és törvényesség kimunkálásával nagy gonddal és több művében foglalkozott. A fentiekből következik, hogy az egységes törvényesség szigorú betartása a társadalom állami irányításának egyik lenini alapelve. Lenin a törvények szigorú végrehajtását nem véletlenül követelte a szovjet hatalom létrejöttének első napjától kezdve, közvetlenül összeKözeleg a Szekszárdi Hús- kombiánt üzembe állításának ideje, a „nyersanyagot” előállító üzemekben egyre gyakrabban kerül sor tanácskozásra: azt vizsgálják hogyan hajtják végre a megyei vezetés utasítását, amely szerint a Tolna megyei üzemeknek kell ellátni az üzekapcsolva azt a szovjet hatalom előtt álló feladatok megoldásával. A lakossághoz szóló 1917. november 5-én kelt felhívásával fegyelemre és szervezettségre, szigorú forradalmi rend megteremtésére szólította fel a dolgozókat. Ugyanezen időszakban elhangzott nyilatkozataiban kifejtette azt a gondolatot is, hogy a fegyelmet maguknak a munkásoknak saját soraikban kell meghonosítani, ugyanakkor szigorú követelményeket állított a szovjet apparátus elé, kitűzve a törvények végrehajtása biztosításának, a forradalom által kiharcolt állampolgári jogok és szabadságok védelmének feladatát. Lenin külön aláhúzta a helyi irányzatoknak a szocialista államiság fejlődésére és megszilárdítására gyakorolt káros hatását. „Nehéz harcot folytatni a helyi irányzatok, a kistulajdonosi szokások ellen — figyelmeztet Lenin — tudjuk, hogy ez azonnal nem oldható meg, de mi a proletariátus képviselőinél elérjük majd azt, hogy ők ezen igazságot állandóan szem előtt tartsák és érvényt szerezzenek neki, mert enélkül a szocializmust nem lehet felépíteni.” 1921. december 23-án a tanácsok IX. összoroszországi kongresszusán a szilárdabb forradalmi törvényesség bevezetésének megérett szükségszerűségéről szólva kihangsúlyozta: „Érthető, hogy ha a katonai offenzíva idején helyeztük volna előtérbe ezt a feladatot, amikor a szovjethatalom torkát szorongatták, vaskalaposok lettünk volna, csak forradalmasdit játszottunk volna, de nem csináltunk volna forradalmat. Minél inkább kialakulnak a szilárd és megingathatatlan hatalmi viszonyok, annál el- engedhetetlenebb, hogy kiadjuk egy szilárd forradalmi törvényesség megvalósításának jelszavát...” Ebben az időszakban éppen ezért szükségszerűen felvetődött a törvények pontos végrehajtását szolgáló szervezetijogi garanciák továbbfejlesztése, a törvénysértésekkel szembeni harc magasabb, az új történelmi feltételeknek megfelelő színvonalra való emelése. Az e célból létrehozott szovjet ügyészi felügyelet a szocialista törvényesség és az állami fegyelem minden irányú megszilárdításának Lenin által kitűzött feladatát szolgálta. Az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság harmadik ülésszakának 1922. május 28-án kelt határozata — amely az ügyészi felügyeletről szóló első jogszabályt jóváhagyta — kimondta, hogy az ügyészséget „a törvények betartása feletti felügyelet ellátása céljából és a bűnözéssel szembeni harc helyes megszervezése érdekében” hozzák létre. Ily módon a szovjet ügyészség a szocialista államiságra jellemző demokratikus formák megszilárdításának és kiszélesítésének időszakában alakult meg, amikor lehetővé vált kulturáltan harcolni a törvényességért. Az ügyészség létrehozásáról szóló törvénytervezetnek az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság harmadik ülésszakán történt megtárgyalásakor az ügyészség szervezése kérdésében különböző álláspontok alakultak met. Tegnap Hőgyészen tanácskoztak a sertéshús-termelésben érdekelt gazdaságok szakemberei, akiket Gscheidt Mátyás, a HÁG igazgatója köszöntött. Póczik Zoltán, a MAE állattenyésztési szakosztály megyei elnöke mondott bevezetőt, majd dr. Kálmán ki. Néhány felszólaló csak abban az esetben helyeselte az ügyészi felügyelet felállítását, ha az ügyészi szervek nemcsak a központnak, hanem a helyi államhatalmi szerveknek is alá lesznek rendelve, azaz kettős alárendeltség alatt fognak állni. Az ügyészség szervezetéről szóló jogszabálytervezet megvitatásánál felmerült nézet- eltéréseket Lenin annyira elvi fontosságúnak tartotta, hogy a kérdést döntés végett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájához áttenni javasolta. „A kettős alárendeltségről és a törvényességről” című, a politikai iroda számára írott levelében — amely a szocialista ügyészi törvényességi felügyelet elméleti alapját teremtette meg — Lenin visszautasította a szovjet állami apparátusban jelentkező, a helyi érdekeket előtérbe helyező nézeteket, amelyek igyekeztek megakadályozni az egységes szocialista törvényesség meghonosítását. Óva intett attól, hogy engedményeket tegyenek azoknak, akik fenn akarják tartani „a kalugai törvényességet, szemben a kazányival”. Az egész szovjet államban a törvényesség egységesen történő értelmezésének szükségességéből indulva ki bebizonyította, hogy az ügyészi szervekre nem lehet alkalmazni a kettős alárendeltség elvét. Az ügyészség vonatkozásában ezen elvek védelmezése, mint ahogy Lenin irta „nemcsak akadályozza egyik döntő feladatunk teljesítését a törvényesség maradéktalan bevezetését, hanem egyszersmind annak a helyi bürokráciának és azoknak a helyi befolyásoknak érdekeit és előítéleteit juttatja kifejezésre, amelyek a legártalmasabb válaszfalat jelentik a dolgozók és a helyi, valamint központi szovjet hatalom között. Az előzőekben említett levél téziseiben Lenin aláhúzta azt is, hogy a kettős alárendeltség elvének alkalmazása az ügyészségre „óriási hiba” és elvi szempontból is alapjaiban téves volna. Ugyanott külön kiemeli a törvényesség és a kulturáltság egységének a gondolatát. Azt írta ugyanis, hogy: „A törvényesség és a kulturáltság egységes és nem. pedig kalugai”. Az ügyészség feladataival és más állami szervek között elfoglalt helyzetével szoros kapcsolatban feltárta az ügyészi felügyelet terjedelmének sajátos vonásait és fő irányait a bűnözéssel és a törvény- sértésekkel szembeni harc terén. Lenin szerint az ügyész azért felelős, hogy „egyetlen helyi hatóság egyetlen határozata se térjen el a törvénytől.” Az ügyész jogát és kötelezettségét megjelölve Lenin kihangsúlyozta: „Ügyelni arra, hogy az egész köztársaságban valóban egységesen értelmezzék a törvényességet minden helyi különbség és minden helyi befolyás ellenére”. Rámutatott arra is — s ezáltal lényegében meghatározta az ügyészi tevékenység jellegét — hogy az ügyészi jogok alkalmazásának, érvényre juttatásának egyedüli és kizárólagos alapját a törvénysértés képezi. Gyula, a megyei tanács elnökének helyettese értékelte a gazdaságok munkáját. Az eddigi tervek jó részét teljes egészében megvalósították, szükséges viszont a következetesebb végrehajtás, a meglévő akadályok eltávolítása.- Pj (Folytatjuk) Lesz elegendő hízó Tolna megyéből Lovászi Péter és Gulyás Gyö rgy konzultál a munkahelyen Az egészségügyi épület alapterülete ötvenszer hatvan méter. A szerkezet rengetegében elvész 20—30 ember.
