Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

1978. június ZZ. KÉPÚJSÁG 3 A tomerömü-épitkezós I» KISZ-brigád rengeteget dolgozik >1 törvényesség őrhelyén Az ügyészség szerepe (3.) Irtai Dr. Pájger Vince megyei főügyész Mindenki láthatja, ott a tábla a 6-os útról induló be­járóknál, az atomerőmű KISZ-építkezés. Január ele­jén 72 szakmunkás és 10 mű­szaki fiatal érkezett Paksra, a KISZ Központi Bizottságá­nak felhívására, egy évre, az ország legkülönbözőbb vidé­keiről. Annak idején hírt adtunk a munkába állásukról és most ismét felkerestük őket, hogyan dolgoznak, milyen eredménnyel és kedvvel. Két létesítmény építőipari mun­káit bízta a KISZ-brigádra a 22-es ÁÉV: a segédépület és az egészségügyi épület elké­szítését. A segédépület arra szolgál majd, hogy benne tá­rolják ideiglenesen a ra­dioaktív anyagokat, megfe­lelő biztonságos körülmé­nyek között, addig amíg el nem vihetők a végleges pi­henőhelyre, a radioaktív hulladékok temetőjébe. Az egészségügyi épület az erő­mű kezelőszemélyzetét fog­ja szolgálni, itt öltöznek át munka előtt és után, megfü- rödnek, rendszeres vizsgála­ton esnek át. Mindkét épületen folynak a munkák. Elkísért bennün­ket a helyszínre Gulyás György, a KISZ-brigád épí­tésvezetője (egy brigádnak nevezik a 82 emberből álló közösséget, de valójában nyolc brigád alakult belő­lük), másik kísérőnk pedig Lovászi Péter létesítmény- felelős. Gulyás György, a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalattól jött Paksra, Lovászi Péter Buda­pestről, a MÁV Tervező In­tézetétől. Elmondták, hogy ők maguk teremtették meg a munkafeltételeket a bri­gád számára, már december­ben eljöttek Paksra néhá- nyan. előkészítettek min­dent. A szakmájában dolgo­zik a legtöbb fiatal, a laka­tosok, a hegesztők, a kőmű­vesek, az ács-állványozók, de néhányuknak el kellett sajá­títani a vasbetonszerelő szakmát és ezt a munkát végzik, mert szükség van rá. Megtudtuk továbbá, hogy a 72 szakmunkás közül néhá- nyan „kölcsönben” dolgoz­nak, más helyeken, például most is vannak lakatosok a vízlágyítónál. Arról van szó, gondoskodni kell róla, min­denkinek mindig legyen megfelelő munkája és ami­kor ennél a két elvállalt lé­tesítménynél fölösleges olyan sok ember, ahányan vannak, elosztják magukat, célszerű módon. Persze hiány is adó­dik bizonyos munkáknál, ak­kor meg ők kapnak segítsé­get a 22-es ÁÉV-től. De a munkák zömét maguk teszik meg, s ez így lesz az egész esztendőben, amíg az erőmű építésénél dolgoznak, A ke­resetük átlagosan négy-öt­ezer forint között van. Akik sokat keresnek, hat-hétezer forintot a tavasz óta, azok rengeteget dolgoznak. Nincs semmi kivételezés a KISZ­Csapó Hedvignek aranyat ér a gyakorlat brigád részére, nem is lehet. Ugyanolyan bérezés vonat­kozik rájuk, mint más szak­munkásokra. Gulyás György így mondja: maximálisan ki­használják a túlórázási lehe­tőséget, akik bírják és vállal­ják ezt. Beszélgettünk az egyik ilyen, rengeteget dolgozó brigád vezetőjével, Vadász Ferenc hegesztővel. Balmaz­újvárosból jött, 29 éves, két gyerek apja. A 11 tagú bri­gádban csak ő és Csillag Fri­gyes tatai hegesztő nős. Ha­za mégsem járnak hetenként, fárasztó lenne és kevés ide­jük maradna a munkára. Csak kéthetenként utaznak. Amikor Pakson vannak, rendszerint szombaton és va­sárnap is dolgoznak. A múlt hét végén csak a KISZ-bri- gádból voltak kint az építke­zésen, senki más. Szombaton reggel hattól este hatig he­gesztettek, vasárnap meg délután kettőig. Megebédel­tek, aztán még rúgták a lab­dát egy ideig, a televízióköz­vetítésig. Megkérdeztem, bírja-e mindenki, kitartanak-e egy évig ilyen megterheléssel. Bírják, aki pedig közben pi­henni akar, nem túlórázik. A legkitartóbbak hétezer forin­tot keresnek havonta márci­us óta. Ebben persze éjsza­kázás is van és hétvégi mű­szak. rendszeresen. Hogy fo­galma leeven a kívülállónak, milyen sok munkát jelent ez, elmondjuk: napi 11 óra a munkaidő nyáron, éjszakai műszakban. Amikor pedig nappalosok, a rendes 10 órá­hoz tesznek még három-há­rom és fél órát. heti két al­kalommal. Ezt bizony nem csinálná mindenki, még egy hónapig sem, nemhogy egy esztende­ig. Túlzás nélkül mondhat­juk, a legderekabb legények­ből válogattak minden mun­kahelyen, ahonnan Paksra küldték a KISZ-brigád tag­jait. És van itt néhány lány, fiatalasszony. Csapó Hedvig létesítményfelelőssel beszél­gettünk arról, mit jelent ne­ki tapasztalatszerzésben a paksi munka. így summáz­za helyzetét: a munka na­gyon tetszik, jó és érdekes. A MÁV Tervező Intézetétől jött, csak tervezésben .vett részt eddig és mosf tapaszta­latokat szerez arra vonatko­zóan, hogyan valósul meg a tervezői elképzelés, milyen nehézségek adódnak. Azt mondja, sok tervezőnek fo­galma sincs arról, mi a gya­korlat. Itt jön rá az ember, hogyan kellene tervezni, a lehető legegyszerűbb és leg­olcsóbb megoldásokat ke­resni, ezzel is segíteni, gyor­sítani a kivitelezést. A paksi munkában külön érdekesség, hogy szovjet ter­vek jellemzőit kellett megis­merniük, az ottani stílust és a jelrendszert. Csapó Hed­vig a segédépület munkáinak előkészítésén dolgozik, Lo­vászi Péterrel, továbbá szám­lázásokon és egyéb papír­munkákon, de úgy, hogy a helyszínen meggyőződik mindenről, benne van a gon­dok, nehézségek megoldásá­ban is. Sokat tud pihenni. A mű­szakiaknál nincs túlóra és ő minden pénteken hazautazik Budapestre, csak hétfőn reggel indul vissza. Otthon sok kollégának, barátnak, ismerősnek meséli, magya­rázza a munkáját, az építke­zés érdekességeit személye­sen, telefonon. Várják min­den héten és ő boldogan me­sél, olyan kedvvel, ahogyan dolgozik. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly AZ ÚJ TÍPUSÜ — SZOCIALISTA — ÜGYÉSZI SZERVEZET KIALAKULÁSA I. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vég­leg megsemmisítette Orosz­országban a burzsoá — föl­desúri állami apparátust és mindörökre szétzúzta a cári ügyészség szervezetét is. A bíróságokról szóló I. szá­mú dekrétum (1917. novem­ber 24.) után — amely el­rendelte „a vizsgálóbírói és államügyészi felügyelet eddig érvényben lévő intézményei­nek megszüntetését” — a tör­vényesség feletti ellenőrzést az államhatalom és az állam- igazgatás szervei végezték, nevezetesen; az összorosz- országi Központi Végrehajtó Bizottság, a Népbiztosok Ta­nácsa, az Igazságügyi Nép­biztosság és az Állami El­lenőrzés. Bizottsága, vidéken pedig ezek helyi szervei. Az idézett I. számú dekré­tum a forradalom előtti bírói szervek felszámolása és az új bíróságok megszervezése cél­jából igazságügyi biztosokat, jelölt ki, akik a gyakorlat­ban a volt államügyészeket váltották fel, mint a közpon­ti hatalom helyi szervei, no­ha vádló szerepében minden szovjet állampolgár eljárha­tott. A vádképviselet eleinte egyik állami szervnek sem volt a kötelessége, a bűnügyi nyomozások feletti felügyele­tet pedig a helyi bíróságok látták el. A Népbiztosok Tanácsának a forradalmi bíróságokról szóló 1918. május 4-én kiadott rendelete viszont minden for- ’ radalmi bíróság mellett a he­lyi szovjetek által választott 3 tagú közvádlói kollégiumot állított fel és ennek a kollé­giumnak a hatáskörébe ment át a nyomozásfelügyelet, a vádpontok megszerkesztése és a vádképviselet. A forradalom és a polgár- háború évei után a békés építés viszonyai között lehe­tővé vált az új gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelő kodifikálás. így 1922-ben cikkelyezték be a büntető, a polgári, illetve a büntető és polgári eljárási kódexeket. E kódexek szilárd alapra helyezték a fiatal szov­jet állam törvényességét. A szocialista törvényesség egységes értelmezése megho­nosításának, a helyi befolyá­sok leküzdésének feladatát teljességében a szocialista forradalomnak a polgár- háború frontjain aratott vég­leges győzelmével és a békés szocialista fejlődés útjára való áttéréssel egy időben tűzték ki. A szocialista törvényesség fokozott biztosítása és ellen­őrzése céljából azonban szük­ségessé vált egy új, szocialis­ta típusú ügyészi szervezet létrehozása. Az új típusú ügyészi szer­vezet létrehozásában nagy szerepe volt Leninnek, aki a szocialista államhatalom ki­építésével és ezzel össze­függésben a szocialista jog és törvényesség kimunkálásával nagy gonddal és több mű­vében foglalkozott. A fentiekből következik, hogy az egységes törvényes­ség szigorú betartása a társa­dalom állami irányításának egyik lenini alapelve. Lenin a törvények szigorú végre­hajtását nem véletlenül kö­vetelte a szovjet hatalom lét­rejöttének első napjától kezdve, közvetlenül össze­Közeleg a Szekszárdi Hús- kombiánt üzembe állításá­nak ideje, a „nyersanyagot” előállító üzemekben egyre gyakrabban kerül sor tanács­kozásra: azt vizsgálják ho­gyan hajtják végre a megyei vezetés utasítását, amely szerint a Tolna megyei üze­meknek kell ellátni az üze­kapcsolva azt a szovjet ha­talom előtt álló feladatok megoldásával. A lakossághoz szóló 1917. november 5-én kelt felhívá­sával fegyelemre és szerve­zettségre, szigorú forradalmi rend megteremtésére szólítot­ta fel a dolgozókat. Ugyanezen időszakban el­hangzott nyilatkozataiban ki­fejtette azt a gondolatot is, hogy a fegyelmet maguknak a munkásoknak saját soraik­ban kell meghonosítani, ugyanakkor szigorú követel­ményeket állított a szovjet apparátus elé, kitűzve a tör­vények végrehajtása biztosí­tásának, a forradalom által kiharcolt állampolgári jogok és szabadságok védelmének feladatát. Lenin külön aláhúzta a he­lyi irányzatoknak a szocia­lista államiság fejlődésére és megszilárdítására gyakorolt káros hatását. „Nehéz harcot folytatni a helyi irányzatok, a kistulaj­donosi szokások ellen — fi­gyelmeztet Lenin — tudjuk, hogy ez azonnal nem oldható meg, de mi a proletariátus képviselőinél elérjük majd azt, hogy ők ezen igazságot állandóan szem előtt tartsák és érvényt szerezzenek neki, mert enélkül a szocializmust nem lehet felépíteni.” 1921. december 23-án a ta­nácsok IX. összoroszországi kongresszusán a szilárdabb forradalmi törvényesség be­vezetésének megérett szük­ségszerűségéről szólva ki­hangsúlyozta: „Érthető, hogy ha a katonai offenzíva idején helyeztük volna előtérbe ezt a feladatot, amikor a szovjet­hatalom torkát szorongatták, vaskalaposok lettünk volna, csak forradalmasdit játszot­tunk volna, de nem csinál­tunk volna forradalmat. Mi­nél inkább kialakulnak a szi­lárd és megingathatatlan ha­talmi viszonyok, annál el- engedhetetlenebb, hogy ki­adjuk egy szilárd forradalmi törvényesség megvalósításá­nak jelszavát...” Ebben az időszakban éppen ezért szükségszerűen felvető­dött a törvények pontos vég­rehajtását szolgáló szervezeti­jogi garanciák továbbfejlesz­tése, a törvénysértésekkel szembeni harc magasabb, az új történelmi feltételeknek megfelelő színvonalra való emelése. Az e célból létrehozott szovjet ügyészi felügyelet a szocialista törvényesség és az állami fegyelem minden irá­nyú megszilárdításának Le­nin által kitűzött feladatát szolgálta. Az összoroszországi Köz­ponti Végrehajtó Bizottság harmadik ülésszakának 1922. május 28-án kelt határozata — amely az ügyészi felügye­letről szóló első jogszabályt jóváhagyta — kimondta, hogy az ügyészséget „a törvények betartása feletti felügyelet el­látása céljából és a bűnözés­sel szembeni harc helyes megszervezése érdekében” hozzák létre. Ily módon a szovjet ügyész­ség a szocialista államiságra jellemző demokratikus for­mák megszilárdításának és kiszélesítésének időszakában alakult meg, amikor lehetővé vált kulturáltan harcolni a törvényességért. Az ügyészség létrehozásá­ról szóló törvénytervezetnek az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság harma­dik ülésszakán történt meg­tárgyalásakor az ügyészség szervezése kérdésében külön­böző álláspontok alakultak met. Tegnap Hőgyészen ta­nácskoztak a sertéshús-ter­melésben érdekelt gazdasá­gok szakemberei, akiket Gscheidt Mátyás, a HÁG igazgatója köszöntött. Póczik Zoltán, a MAE ál­lattenyésztési szakosztály megyei elnöke mondott be­vezetőt, majd dr. Kálmán ki. Néhány felszólaló csak abban az esetben helyeselte az ügyészi felügyelet felállí­tását, ha az ügyészi szervek nemcsak a központnak, ha­nem a helyi államhatalmi szerveknek is alá lesznek rendelve, azaz kettős aláren­deltség alatt fognak állni. Az ügyészség szervezetéről szóló jogszabálytervezet meg­vitatásánál felmerült nézet- eltéréseket Lenin annyira el­vi fontosságúnak tartotta, hogy a kérdést döntés végett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bi­zottsága Politikai Irodájához áttenni javasolta. „A kettős alárendeltségről és a törvényességről” című, a politikai iroda számára írott levelében — amely a szocia­lista ügyészi törvényességi felügyelet elméleti alapját teremtette meg — Lenin visszautasította a szovjet ál­lami apparátusban jelentke­ző, a helyi érdekeket előtér­be helyező nézeteket, ame­lyek igyekeztek megakadá­lyozni az egységes szocialista törvényesség meghonosítását. Óva intett attól, hogy enged­ményeket tegyenek azoknak, akik fenn akarják tartani „a kalugai törvényességet, szem­ben a kazányival”. Az egész szovjet államban a törvényesség egységesen történő értelmezésének szük­ségességéből indulva ki be­bizonyította, hogy az ügyészi szervekre nem lehet alkal­mazni a kettős alárendeltség elvét. Az ügyészség vonatkozásá­ban ezen elvek védelmezése, mint ahogy Lenin irta „nem­csak akadályozza egyik dön­tő feladatunk teljesítését a törvényesség maradéktalan bevezetését, hanem egyszer­smind annak a helyi bürok­ráciának és azoknak a helyi befolyásoknak érdekeit és előítéleteit juttatja kifejezés­re, amelyek a legártalmasabb válaszfalat jelentik a dolgo­zók és a helyi, valamint köz­ponti szovjet hatalom között. Az előzőekben említett le­vél téziseiben Lenin aláhúzta azt is, hogy a kettős aláren­deltség elvének alkalmazása az ügyészségre „óriási hiba” és elvi szempontból is alap­jaiban téves volna. Ugyanott külön kiemeli a törvényesség és a kulturáltság egységének a gondolatát. Azt írta ugyanis, hogy: „A törvényesség és a kulturált­ság egységes és nem. pedig kalugai”. Az ügyészség feladataival és más állami szervek között elfoglalt helyzetével szoros kapcsolatban feltárta az ügyé­szi felügyelet terjedelmének sajátos vonásait és fő irányait a bűnözéssel és a törvény- sértésekkel szembeni harc terén. Lenin szerint az ügyész azért felelős, hogy „egyetlen helyi hatóság egyetlen hatá­rozata se térjen el a törvény­től.” Az ügyész jogát és kötele­zettségét megjelölve Lenin kihangsúlyozta: „Ügyelni ar­ra, hogy az egész köztársa­ságban valóban egységesen értelmezzék a törvényességet minden helyi különbség és minden helyi befolyás elle­nére”. Rámutatott arra is — s ez­által lényegében meghatároz­ta az ügyészi tevékenység jellegét — hogy az ügyészi jogok alkalmazásának, ér­vényre juttatásának egyedüli és kizárólagos alapját a tör­vénysértés képezi. Gyula, a megyei tanács elnö­kének helyettese értékelte a gazdaságok munkáját. Az eddigi tervek jó részét teljes egészében megvalósították, szükséges viszont a követke­zetesebb végrehajtás, a meg­lévő akadályok eltávolítása.- Pj ­(Folytatjuk) Lesz elegendő hízó Tolna megyéből Lovászi Péter és Gulyás Gyö rgy konzultál a munkahelyen Az egészségügyi épület alapterülete ötvenszer hatvan mé­ter. A szerkezet rengetegében elvész 20—30 ember.

Next

/
Thumbnails
Contents