Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
A "tÉpÚJSÁG 1978. június 22. L Kontár Gyula Munkácsy-díj as festőművész sikeres kiállításáról — Veszprémben láthatták az érdeklődők — mutatunk be egy alkotást. Bartók a Nagyszínházban Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját magyar mesterek, Feren- csik János karmester, Mikó András rendező és Forray Gábor díszletező állították a Nagyszínház színpadára. Megpróbálták zeneileg, dra- maturgiailag és képileg egyaránt bemutatni a bartóki művészet összetett jellegét, a zenei, színpadtechnikai és plasztikai megoldások egységére törekedtek, igyekeztek feltárni az opera érzelmi gazdagságát, lelki ösz- szetettségét. Az opera bemutatása nagyszerű lehetőségeket biztosított Jelena Obrazcova és Jevgenyij Nyeszterenko, valamint a színház zenekara számára. Igen nehéz feladatokkal *jár, mind az énekesek, mind a rendezők számára ennek az egyfelvonásos operának a bemutatása. Nagyon összetett az opera tartalma. A kékszakállú herceg legendájában Bartók, a zene megalkotója számára nem az alapjaiban már Maeterlinck- nél megvolt mese volt a legfontosabb. A régi legenda csupán szimbolikusan — allegorikusán megoldotta erkölcsi-etikai problémák kidolgozásának alapjául szolgált és ez teljesen megfelel ama kor szellemének, amikor az opera született. A szövegkönyv különféle értelmezéseket tesz lehetővé: felfoghatjuk individuális drámaként, egy olyan lélek drámájaként, amely minden hatást távol tart saját világától, mint két ember tragédiáját, akik nem tudnak lelkileg egyesülni. Másképpen, átfogóbban is értelmezhetjük a darabot: a jóról és a rosszról, a bűnről és a bűn- hődésről, a tudásról és a tudatlanságról, a harcról és az engedelmességről szóló elmélkedésként... De bárhogy is értelmezzük is a darabot, a legfontosabb, ami az opera értékét adja, ami arra készteti a nézőt, hogy izgalommal nyomon kövesse a két hős érzelmi kitöréseit, az Bartók zenéje. Zenéjének színgazdagsága, érzelmi telítettsége megragadja a hallgatót, a hangok világán keresztül elmerülhet az örömökben és bánatokban, a fuvolák fütyülő intonációinak hatására érzékelheti a kínzókamrák szörnyűségeit, a kincsek csillogó szépségét (hegedűszóló), ma- gábaszívhatja a nehéz ajtók mögé zárt kertek illatát (vibráló zenekari kísérettel megszólaló vadászkürtszóló). A hatalom epoteózisaként tisztán, magasztosan, ünnepélyesen hangzik fel a kórus, majd ezzel ellentétben, szinte alig érzékelhetően halljuk a klarinétok hol csobogó, hol tompán zúgó hangjait. Ezek a meglepő hangzások árasztják el a köny- nyek tavának termét is. A szerző tömör, de ■ zeneileg igen tartalmas epizódok láncolatából festi meg dinamikus, feszültségekkel és ellentétekkel teli zenei képét. Hasonló kifejezőerővel érvényesülnek az énekszólamok is. Recitativók, párbeszédek, amelyek az ariózok, vagy duettek csupán néhány elemét tartalmazzák. Jelentős mértékben a középkori magyar énekstílus archaikus intonációira és ritmusaira épülnek. A kékszakállú herceg várának premierje csupán kezdetét jelenti e különleges előadás nagyszínházbeli életének. — írja a Szovjetszka- ja Kultúra. Közös könyvraktár A belgrádi könyvkiadók közös beruházással könyvraktárt építenek Belgrádban. A terv kezdeményezői a Prosveta, a Nolit, a Rad, a Narodna knjiga, a Vük Karadzic, a Medicinska knjiga és a Sloboda kiadóvállalatok. A belgrádi kiadóknak — három kivételével — nincs saját raktáruk, kénytelenek helyiséget bérelni a városban vagy környékén. Ezek sokszor nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, és kihatással vannak a könyvek árára is. Az új, közös könyvraktár egy év alatt épül fel, és 31572 négyzet- méter területű lesz. Új akadémiai kiadvány A Bolgár Tudományos Akadémia új folyóiratot ad ki Sztarobolgarisztika (Ó- bolgarisztika) címen. A szakfolyóirat kiadását már évek óta indokolja az óbolgár nyelvről, irodalomról, művészetről, kultúráról és történelemről folyó kutatások sora. Az óbolgár nyelv ugyanis a legrégebbi szláv irodalmi nyelv, ami nem kis jelentőségű dolog, ha meggondoljuk, hogy Európában a IX. századig csak görög és latin nyelvű irodalom létezett. A folyóiratban megjelenő cikkek nemcsak bolgárul, hanem orosz és német nyelven is napvilágot látnak. Dunántúli napló Magyarországot is behálózzák az utak, mint testet az erek. A rajtuk zajló forgalom az ország vérkeringése. Hogy ez zavartalan legyen, ahhoz egészséges, kiegyensúlyozott, életvidám emberekre van szükség a közlekedésben is. Ez lehetne az alapgondolata a „Jó utat, jó egészséggel” című közlekedés-egészségügyi mozgó kiállításnak, amely Pécsett, a Volán 12-es Vállalat Bolgár Néphadsereg úti központi telepén látható. Dr. Sándor Jenő, a vállalat egyik üzemorvosa megnyitójában utalt arra, hogy az idei esztendőt a közlekedésegészségügy évének nyilvánították, ezért különösen nagy jelentősége van ennek a kerekeken guruló bemutatónak, amely önmagukért beszélő fényképein, tablóin a szabad idő kulturált felhasználásához, a rendszeres mozgáshoz, a pihenéshez ad tanácsokat, eligazít az alkoholizmus és a túlzott gyógyszer- fogyasztás káros következményeit tárja az érdeklődők elé, mindezt a gépjárművezetők egészségének megóvása érdekében, a propaganda eszközeivel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Hazánkban évről évre többen vesznek részt a nyári nyelvi továbbképzéseken. Az idén már 350 nemzetiségi óvodában, általános és középiskolában oktató pedagógus gazdagítja nyelvi, módszertani ismereteit. Az Országos Pedagógiai Intézet az idén Székesfehérváron rendezte meg a megyei oktatási kabinet segítségével azt a tanfolyamot, amelyen német, délszláv, szlovák és román nyelveket, illetve nyelveken oktató pedagógusok vesznek részt. Az NDK-ból, Jugoszláviából, Csehszlovákiából és Romániából érkeztek vendégelőadók, egyetemek, pedagógiai intézetek jeles szakemberei; segítségükkel fejlesztik nyelvi kultúrájukat és módszertani ismereteiket a hallgatók. A megnyitó ünnepség népes vendégseregét stílusosan nemzetiségi műsorcsokorral lepték meg a házigazdák. A bakoncsernyei úttörők szlovák, a móri Petőfi Általános Iskola kisdobosai és az etye- kiek triója német nyelvű táncos, zenés, énekes programmal köszöntötték a hazai és külföldi vendégeket. A székesfehérvári Zenei Általános Iskola kamarakórusának békedala illusztrálta Natalia Ignatovkának, a bratislavai pedagógiai intézet főmunkatársának szavait, aki a szomszédos országok képviselőinek nevében kért szót. Többek között ezt hangsúlyozta: „Két hétig különböző nyelveken hangzanak el előadások, konzultációk, de a mi nyelvünk közös: béke, barátság, szocializmus.” A továbbképző tanfolyammal egyidőben, ugyancsak Székesfehérváron intenzív nyelvi alaptanfolyamot is rendeznek, amelyen nemzetiségenként 20—20 pedagógus vesz részt. Ezekben a hetekben, az egyes európai szocialista országokkal kötött kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezmények értelmében, a magyar pedagógusok külföldi nyelvi továbbképzéseken gyarapítják ismereteiket a szomszédos országok magyar nyelv tanárai pedig Budapesten fejlesztik tudásukat. PETŐFI NÉPE Megyénkben immár harmincnyolc az önálló kutatási helyeknek a száma, s ezekben napjainkban már kétezren fejtik ki áldásos tevékenységüket. A tudomány szerepének és rangjának erősödésére mutat, hogy a kutatók közül harmincháromnak van valamilyen tudományos fokozata. S az is, hogy évente Bács-Kiskunban csupán mintegy 40 millió forintot költünk a különféle kutatások szervezésére és végzésére. A zöldségtermesztési, erdészeti, szőlészeti és borászati kutatóintézet több más hasonló tudományos műhely mellett éppen úgy rangot ad ennek a megyének, mint például a Kiskunsági Nemzeti Park, vagy az Akadémia bajai obszervatóriuma. Kiemelte az előadó a felsőfokú oktatási intézmények, az oktatási igazgatóság, valamint a múzeumok és a levéltárak szerepét a marxista— leninista szellemű társadalomtudományi munka végzésében. Somogyi Néptop Két éve kezdődött az a program, amelynek során a megyében fényvisszaverő fóliával ellátott -útbaigazító táblákat helyeznek el. Tavaly az egyszámjegyű fő közlekedési utakra tettek ilyen táblákat, az idén pedig a 67- es, a 68-as és a 61-es út somogyi szakaszán helyezik el. A táblák értéke mintegy 4 millió forint. Ilyenek kerülnek a 6-os főútvonal bafcs— istvándi szakaszára is. A program jövőre fejeződik be s addigra 410 kilométeres útszakasszal végeznek. A kihelyezéssel egyidőben a régi helységnévjelző táblákat is új, fényvisszaverő fóliával ellátott táblákra cserélik. Gondolom, nem veszik rossz néven testvérlapunk szerkesztői, hogy a legutóbbi hozzánk érkezett Freie Presséből nem karl-marx-stadt-i, hanem drezdai hírt is idézünk. Nevezetesen azt, hogy összehívták azt a 114 sportolót, akik az 1980-as téli olimpiára készülő NDK- keretet alkotják. * Megnyílt Karl-Marx-Stadt- ban a 19. újítókiállítás. Az újítások vásárának is nevezhető kiállításon 127 üzemből 298, és az iskolákból 61 olyan újítást mutatnak be az érdeklődőknek, amely máshol is alkalmazható. Érdekesség, hogy ez alkalommal először külföldi kiállító is részt vesz, nevezetesen Karl-Marx-Stadt csehszlovákiai testvérvárosából Usti nad Labemből, három újítást mutatnak be. A kiállított tárgyak főleg a szerszám- és textilgépipart képviselik, de van kereskedelmi jellegű is. Wyspianski-kiállítás Budapesten A lengyel új-romantika kiemelkedő tehetségű, sok. oldalú művészének, Stanislaw Wyspianskinak műveiből rendezett nagyszabású, reprezentatív kiállítást a varsói Miekiewicz Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum. A századfordulón élt képzőművész, költő-drámaíró fejlődését és munkásságát széles összefüggéseiben reprezentálja ez a kiállítás. A krakkói indulás évei, melyek a származás (a szobrász atya tehetségét öröklő fiú) előnyét is magukban foglalják, a történelmi-nemzeti tudat kiala. kulására is erős befolyást gyakoroltak. Az egykori királyi város, Krakkó történelmi légköre, sajátos művészeti patinája a tehetség első iskolája. A külföldi utazások művészérlelő szerepe kétségtelenül nyomon követhető a bemutatott rajzokon. A nagy mesterek — Dürer, Holbein, Raffael — műveinek másolásaiban nemcsak a tehetséges, de a művészi eszményért küzdő ifjú jelentkezését is láthatjuk. Ä német mesterek mellett a francia Art Nouveau megismerése, a párizsi évek televény művészi hatásai — elsősorban Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Puvis de Chavennes alkotó ereje — érlelik modern művésszé. A Gauguintől örökölt műterem, mely egyik kiállított képének témája és címe is, ily módon juthat szimbolikus értelemhez. Artur Gorski szavait idézve: „Művészetünktől azt várjuk el, hogy legyen lengyel, velejéig lengyel — mert ha elveszti nemzeti jellegét, akkor egyszersmind elveszti erejét és értékét, valamint létjogosultságát is. De legyen ugyanakkor fogékony is, újakra kész, az ifjúság tüze égjen benne, sas szárnyakat viseljen, királyi lelket, Mickie- wicz lángoló lelkét” — éppen Wyspianski alkotásaiban véljük megtalálni a romantikus eszme újraéledését, az idézett sorok megvalósulását. Wyspianski művészi tevékenysé. gét ,amely a nemzeti eszme és a modern szellemiség ötvözése jegyében teljesedik ki, a sokoldalú képző-, ipar-, könyvművész — a „Zycie” (Élet) című szecessziós hetilap grafikusa és tipográfusszerkesztője — oldaláról ismerheti meg a múzeumlátogató. Wyspianski elismerése és népszerűsége a képzőművészet erületén korábban következett be, mint irodalmi munkásságáé — jóllehet irodalmi alkotásaiban közvetlenebbül nyomon követhető a nemzeti eszme megtartására és a nemzeti öntudat továbbépítésére tett művészi kísérlet. Lódón ülő ióny (1893 kréta - akvareil) Mint a színház szenvedélyes szerelmese — színpadi művei mellett, melyek az antik dráma, a shakespeare-i és a lengyel romantikus színház hagyományait fejlesztik tovább — rendezőként, díszlettervezőként is említésre méltót alkotott. Legismertebb műve az 1901- ben befejezett „Menyegző” című drámája, amely a századfordulón válságba jutott lengyel társadalom nagyszabású körképét rajzolta meg. Udvari ruha — eredeti jelmez a Merész Boleszlo krakkói ősbemutatójához (1903) A stílszerűen megrendezett kiállítás termeiből a századvég szellemi izgalma sugárzik, a falakra festett virágok, melyek Wyspianski „Füvészkönyvé”-nek lapjairól kerültek a látogatók szeme elé — szimbolizálják a századvég szellemi útkereséseit. Egy jelentős, figyelemreméltó alkotó sikerült bemutatása várja a Károlyi- palota Wyspianski kiállításának látogatóit. Krakkói fasor hajnalban (1894 festmény)
