Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
XXVIII. évfolyam, 145. szám ARA: 0,80 Ft 1978. június 22., csütörtök M& számún ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) A TÖRVÉNYESSÉG ŐRHELYÉN (3. old.) ODOT-START HOLNAP DÉLUTÁN (5. old.) RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS (7. old.) WYSPIANSKIKIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN (4. old.) Csodát a gép sem tehet ÉRTÉK ALAPJÁN számítva, öt esztendő alatt megkétszereződött az építőipar gép- és berendezésállománya, amit örvendetes lépésnek tarthatunk, önmagában. A gyarapodás azonban összefüggéseiben nyeri el igazi értelmét, s nem a többi tényezőtől elszakítva, azaz akkor örvendezhetnénk nyugodt lelkiismerettel az előbb említett bővülésnek, ha kedvező hatásait a hasznosításban is egyértelműen tapasztalhatnék. Csakhogy erről nem beszélhetünk. A nagyobb értékű gépek másfél millió lóerőt magába sűrítő állományának kihasználtsága ugyanis a jelzett időszakban romlott. Sok igazság van abban, hogy bár az építőipar technikai eszköztára — feladataihoz mérten is, nemzetközi összehasonlításban is — meglehetősen szegényes, a meglévő javak kamatoztatása jóval elmarad a kívánatostól, a lehetségestől. Korántsem elegendő tehát pusztán tovább gyarapítani a gépállományt, hanem meg kell szervezni a működtetés zavartalan menetét is, hiszen csodát a gép sem tehet; holt jószágként az ember teremtette feltételekhez igazodik. Ha ezek a feltételek olyanok, hogy bizonyos eszközök — így az emelő- és rakodógépek, a vakológépek, a betonkeverők — tényleges teljesítményüknek mindössze 35—40 százalékát nyújtják, ezért nem a technikai fegyvertár hibáztatható. Szolgálnának ezek a gépek többet is, jóiban is, csakhogy némelyik vállalat — amint azt egy népi ellenőri vizsgálat megállapította — még azzal sincs tisztában, hogy eszközei valójában mire képesek. Ezért azután nem ritka eset, újabb kanalas kotró kerül a már meglévők mellé, ahogy autódaruk, hegesztőberendezések szintén, s a friss darabok ugyanúgy tétlenül állnak a munkaidő nagyobb részében, mint kopottabb elődeik. Napjainkban az építőipari vállalatoknál százezer gép várja napról napra a parancsokat, de ezeknek az utasításoknak olykor nagy baja van: elszakadtak a valóságtól, azaz végrehajthatatlanok. A vállalati szervezeten belül élesen tagolódnak a rendelkezési jogkörök. A gépészeti osztály csak azért felel, hogy egy-egy berendezés a tetthelyen legyen, ám azt, lesz-e munkája, nem firtatja, nem az ő dolga, hanem a termelési osztályé... Felületesen szemlélőnek úgy tűnik, teszi mindenki azt, ami a a kötelme, azaz rendben megy a munka, s mégis — véletlen? —, a részek nem akarnak egésszé formálódni, hiányzik a darabokat összefogó kötőanyag. FÖLÖSLEGES illedei meskedés lenne hallgatni arról, az ilyesfajta állapotokért nem csupán a vállalatok kárhoztathatok, hanem az irányítás úgyszintén. Igaz, gyakran az irányító szervek is, a vállalatok is kényszerhelyzetben cselekedtek. A sürgős beruházás félretétette az időt követelő józan megfontolásokat, a sürgetők megvásároltatták azokat a gépeket, melyeket éppen kapni lehetett, s ezek nem mindenkor bizonyultak a legcélszerűbbeknek. Mindössze érzékeltetésül: harminc ország gyártmányai lelhetők meg az építőipar gépállományában, s például darukból százhúsz típust használnak... Ha használnak, hiszen ennyiféle eszköz megfelelő karbantartása, javítása, alkatrész-utánpótlása szinte megoldhatatlan. Furcsa, de igaz': mindössze másfél esztendeje történt első ízben lépés — tárca szinten — a gépbeszerzések összehangolására, az alkatrészigények egyeztetésére! Hozzátehetjük persze: most már legalább mozdult valami a rend irányába. Labirintusba keverednének annak taglalásával, a vállalatok belső szervezettségének alacsony színvonala miként ölelkezik az építőiparon kívüli cégek, intézmények, hivatalok — egyszerűbben: a beruházók, a megbízók, az engedélyezők — nehézkességével, bürokratizmusával, késedelmével. Mert hiszen hiába csődíti föld- munkagépeit az építkezés színhelyére a kivitelező, ha a területet még nem bocsátják rendelkezésére, ha akkor derül ki (!), az ott álló vityilló kisajátításának aktája valahol elakadt, a talajvizsgálat felületes, volt, ezért az eredeti alapozás nem megfelelő, s így tovább. Az anekdotikusan hangzó esetek sajnos mindennaposak, ahogy az is, a toronydaru hetekig áll, mert a csarnokszerkezet elemeit szállító speciális járműveket átcsoportosították... A HETVENES ÉVEKBEN a gépek száma lassabban nőtt, mint teljesítőképességük, azaz egyre nagyobb értékű, mind termékenyebb eszközök kényszerülnek átmeneti pihenőkre. Ezért azután a befektetés a vártnál lassabban térül meg, a kívántnál vontatottabb a hasznosítás kamatainak bevételezése a közös pénztárba, s a leegyszerűsített gondolatmenetből is kiviláglik: ez már nem pusztán építőipari belügy. Csodát a gép sem tehet, s a sem szócska arra utal, az ember szintén nem képes erre. Nem is csodák kellenek. Annál inkább következetes intézkedések, ösztönzési lehetőségek, vállalati szervezési programok, hogy az ilyesfajta szándékokból mielőbb napi valóság lehessen. LÁZÁR GÁBOR ■ Megérkezett Varsóba a magyar párt- és kormányküldöttség A magyar párt- és kormányküldöttség Varsóba érkezett. A képen Kádár Jánost egy lengyel kislány köszönti. (Képtávírónkon érkezett.) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Varsóba utazott a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció tagjai: Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter és GaramVölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, aki a lengyel fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, a KB titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, Győ. ri Imre, Havasi Ferenc, Korom Mihály, a KB titkárai, Benkei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Rácz Pál külügymi- nisztériumi államtitkár. Jelen volt a búcsúztatásnál Marian Chruszczemski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. * Varsó, Barabás János és Bajnok Zsolt, az MTI tudósítói jelentik: „Éljen és erősödjék a lengyel és a magyar nép barátsága!” „Éljen a Magyar Szó-, cialista Munkáspárt!” „Üdvözlet a Magyar Népköztársaság dolgozóinak!” — ilyen és hasonló üdvözlő feliratok, ■transzparensek köszöntötték a lengyel főváros zászlódíszbe öltözött repülőterén és Varsó föllobogózott utcáin a magyar párt- és kormányküldöttséget élén Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával. Szerda délben landolt a varsói repülőtéren a magyar párt- és kormányküldöttség TU—134-es különgépe. A repülőtéren varsóiak ezrei gyűltek össze a magyar vendégek fogadtatására. A betonon csapatzászlóval felsorakozott a lengyel néphadsereg földi, légi és haditengerészeti erőinek díszalakulata. A delegációnkat — amelyhez a repülőtéren csatlakozott Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jablonski, a népköztársaság államtanácsának elnöke, Piotr Jaro- szewicz, a minisztertanács elnöke, továbbá a LEMP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai, az államtanács vezető tisztségviselői, a kormány tagjai, a lengyel néphadsereg tábornoki karának számos tagja, és Varsó párt- és tanácsi vezetői fogadták. Jelen volt a lengyel társadalmi, politikai élet számos vezető közéleti személyisége. Ott voltak a varsói diplomáciai képviseletek vezetői, a magyar nagykövetség diplomatái és a varsói magyar kolóniái tagjai. A gépből kilépő Kádár Jánost és a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait elsőként Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Jaroszewicz üdvözölte meleg szeretettel, szívélyes kézszorítással. Felcsendült a magyar és a lengyel himnusz, majd díszjel harsant: a katonai egység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd az MSZMP KB első titkára Edward Gierek társaságában ellépett a díszalakulat előtt, s köszöntötte a katonákat. Kádár Jánosnak ezután bemutatták a megjelent lengyel közéleti vezetőket és diplomatákat. Ezután Kádár János és Edward Gierek barátságosan integetve üdvözölte a vjfrsói dolgozókat. A főváros lakosságának képviselői őszinte szeretettel viszonozták az üdvözlést, s köszöntötték a Sía(Folytatás a 2. oldalon) A török kormányfő Moszkvában Ünnepélyesen fogadták Moszkvában Bülent Ecevit török miniszterelnököt, aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba. A szovjet és török zászlókkal feldíszített repülőtéren tiszteletére díszszázad sorakozott fel. A török kormányfőt Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizottságának tagja és más hivatalos személyiségek köszöntötték. A két ország himnuszának elhangzása után Ecevit a szovjet kormányfő kíséretében ellépett a díszszázad előtt, majd Koszigin társaságában, motorkerékpáros rendőrök kíséretében szállására ment. Az útvonalat, amelyen a gépkocsisor elhaladt, a két ország zászlai, orosz és .török nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. Ecevitet elkísérte moszkvai tárgyalásaira Hikmet Cetin államminiszter és Gun- duz Okcun külügyminiszter is. Bülent Ecevit török miniszterelnök több napos hivatalos látogatása alatt tárgyalásokat folytat Alekszej Koszigin szovjet kormányfővel, és fogadja őt Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is: (MTI) Kazántisztítás vegyszerre! Az olajtüzelésű kazánok tisztítása mindig nagy gondot okozott a felhasználó vállalatoknak, de ugyanannyit a kéményseprőknek is. A koromszennyeződés eltávolítása mintegy 10 napot vett igénybe, ugyanakkor nagy fizikai megterhelésű munka is. Ezen a gondon igyekezett segíteni a budapesti Ferrokémiai Vállalat két dolgozója is, amikor benyújtották találmányukat új kazántisztítási technológiára, melyet elfogadtak és a vegyszert már használják is. Ennek az új eljárásnak lehettek tanúi azok a vállalati szakemberek is, akik részt vettek Szekszárdon az állami gazdaság két kazánjának tisztításánál. A tatai Márvány Ktsz szakemberei, akik első ízben kaptak arra jogot, hogy a találmányt használják, itt mutatták be a Tolna megyei Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat szakembereivel a már említett 21 vállalat képviselőinek a vegyszeres tisztítást. Az új technológia rendkívül gyors és hatásos, hiszen 10 nap helyett mindössze két nap kellett a gazdaság kazánjainak tisztításához. Sok előnye van ennek az új technológiának: nem kell a kazánokat lehűteni, mivel a vegyszer 60—70 C fokon dolgozik a legjobban és a nehéz fizikai munkát teljes egészében kiküszöböli. A bemutatón a Tolna megyei vállalatok is megismerkedhettek az új eljárással. A megyében a tatai ktsz és a kéményseprő- és tüzeléstechnikai szolgáltató vállalat jogosult a vegyszer használatára; így a. Tolna megyei vállalat újabb és korszerűbb szolgáltatást vezethetett be a Ferrokémiával kötött szerződés alapján. Kiss László és Horváth Dávid bemutatják az új technológiát *\ I
