Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

2 KÉPÚJSÁG 1978. június 21. Tito elnök referátuma JKSZ XI. kongresszusán ban kifejtett sikeres tevé­kenység méginkább fokozta a dolgozóknak a JKSZ irányvo­nalába és politikájába helye­zett bizalmát. Ez lényeges hatással volt a kommunisták szövetsége fejlesztésére, hi­szen az eltelt időszakban csak­nem 700 ezer taggal gyarapo­dott a JKSZ, úgyhogy 1977 végén 1 millió 629 ezer 29 tagot számlált. Jelentős kö­rülmény, hogy az újonnan felvett tagok túlnyomó része, több mint 71 százaléka fiatal. A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előterjesz­tett dokumentumok fölötti vi­tát. * A magyar pártküldöttség a Központi Bizottság nevében átadta az MSZMP írásos üd­vözletét a JKSZ XI. kong­resszusának. A JUGOSZLÁV KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGE XI. KONGRESSZUSÁNAK BELGRAD Tisztelt Kongresszus! Kedves Jugoszláv Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönti a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kong­resszusát, a jugoszláv kommunistákat, Jugoszlávia dolgozó népét és átadjuk a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, őszinte jókívánságait. Pártunk, a magyar nép ismeri és nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia dolgozó népe a szo­cialista építés minden területén elért. A jugoszláv elvtársak jogos büszkeséggel vonhatják meg a párt X. kongresszusa óta végzett munka mérlegét. A Jugoszlávia által elért eredmények azt bizonyítják, hogy a jugoszláv kommunisták szövetsége, élén Joszip Broz Tito elvtárssal, a jugoszláv nép kiváló fiával, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy személyiségével, betölti vezető szerepét és a dolgozó tömegekkel, a néppel egységbe forrva dolgozik. Saját példáinkból is tudjuk, hogy az eredményekért a szocializmus építésének minden szakaszában keményen kell dolgozni, harcolni. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975- ben megtartott XI. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy hazánkban a politikai helyzet szilárd, érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe és eredményesen folyik a szo­cialista építőmunka minden területen. A Magyar Szocialista Munkáspárt népünkkel szoros egységbe forrva a XI. kong­resszus határozatainak végrehajtásán, a fejlett szocialista tár­sadalom építésén munkálkodik. A feladataink igen nagyok, tovább kell növelnünk népünk életszínvonalát, országunkat gazdag, virágzó állammá kell fejlesztenünk, amelyben a nép boldogan él és amely eredményeivel a jövőben is példázni tudja a szocializmus erejét. Úgy érezzük, hogy céljaink reá­lisak, lelkesítőek. Mindennapos erőfeszítéseinkben kimeríthe­tetlen erőforrás számunkra a szocialista országok barátsága, a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ haladó erőinek szolidaritása. Központi Bizottságunk plénuma két hónappal ezelőtt ér­tékelte a XI. kongresszusunk óta eltelt időszak eredményeit. Megállapította, hogy annak határozatai a gyakorlat próbáján is helyesnek bizonyultak és a hátralévő időben is azok irány- mutatása szerint kell az eddigieknél még jobban dolgoznunk. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresz- szusára olyan időszakban kerül sor, amikor a nemzetközi élet­ben egymásnak ellentmondó tendenciák vannak jelen. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt úgy értékeli, hogy a legutóbbi években tovább erősödtek a szocializmus, a haladás erőinek a pozíciói szerte a világban. A nemzetközi helyzetben folyta­tódtak a kedvező változások, az emberiség sorsát mindinkább a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői határozzák meg. Korunk három fő forradalmi ereje — a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszaba­dító mozgalom — egyre tevékenyebben lép fel a nemzetközi küzdőtéren. A szocialista országok folytatták erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az általános és teljes leszerelés felé vezető intézkedések előmozdításáért. A katonai enyhülést segítő kezdeményezések, különösen a Szovjetunió leszerelési javaslatai kedvező visszhangot váltot­tak ki a nemzetközi közvéleményben. A szocialista országok erőfeszítései mellett felsorakoztak a békeszerető erők, a ha­ladó társadalmi és tömegmozgalmak is. A szocialista országok külpolitikája, az imperialistaellenes erők — köztük az el nem kötelezett országok — összefogásának eredményeként to­vábbra is az enyhülés maradt a nemzetközi helyzet fő ten­denciája. Az enyhülés folyamatának fenntartása azonban a néhány évvel ezelőtti időszakhoz képest nagyobb erőfeszítéseket igé­nyel, mert a béke és a társadalmi haladás ellenségei ellen- támadásba lendültek. A fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják taszítani az emberiséget. Erősí­tették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyével megpróbálnak beavatkozni bel- ügyeikbe. A nemzetközi reakció dühödt kísérletei a haladó erők, minden békeszerető ember tömörítését követelik a béke védelmében, amelynek megóvása ma az emberiség legfonto­sabb feladata. Az egész világon fellendülőben van korunk legjelentősebb politikai ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom. A kommunista és munkáspártok többségének növekedett a taglétszáma, szélesedett tömegbefolyása, erősödött belpoli­tikai szerepe. A tőkés és a fejlődő országokban több testvér­párt visszanyerte legalitását, egyes afrikai országokban napi­rendre került a nemzeti felszabadító mozgalom átalakítása marxista—leninista párttá. Néhány kommunista pártnak ugyanakkor a korábbinál nehezebb harci feltételekkel kell számolnia. A társadalmi fejlődés következtében a testvérpártoknak új, vagy új módon felvetődő kérdésekre is választ kell ad­niuk, új feladatokat kell megoldaniuk. Mi természetesnek tartjuk, ha a testvérpártok egymás kölcsönös tisztelete alap­ján, elvtársi szellemben vitákat folytatnak az új kérdésekről. A testvérpártok közötti elvtársi, internacionalista viszony közös céljaink valóraváltásának legfőbb biztosítékát jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalom összefogásának szüntelen erősítésén fáradozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége közötti kapcsolatok az internacionalista barátság jegyében töretlenül fejlődnek. Nagyra értékeljük pártjaink vezetőinek, Kádár János elvtársnak és Joszip Broz Tito elvtársnak a találkozóit, amelyek mindig újabb lendületet adnak baráti kapcsolataink fejlődésének. Pártjaink elvi ala­pokon nyugvó együttműködése jó feltételeket teremt népeink és országaink sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális, tudo­mányos kapcsolatainak fejlesztéséhez és szüntelen gazdagítá­sához. Elvi politikánk eredményeként fontos szerepet játsza­nak népeink barátságának elmélyítésében a Magyarországon élő szerb, horvát, szlovén nemzetiségűek és a Jugoszláviában élő magyarok. Országaink szinte az élet minden területén hatékonyan együtt dolgoznak. Közös elhatározásunk alapján mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az inter­nacionalista testvéri magyar—jugoszláv barátság évről évre mindig erősebb legyen. Kedves Elvtársak! A Jugoszláv Komrsunisták Szövetsége XI. kongresszusá­nak felelősségteljes munkájához sok sikert kívánunk. A mos­tani kongresszusukon elfogadott határozatok adjanak további lendületet a szocialista építőmunkához, megvalósításuk pedig segítse elő Jugoszlávia népei jólétének gyarapodását, szép hazájuk további felvirágoztatását. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Varsó-Budapest Magyar-lengyel együttműködés Magyarországon és Lengyelországban egyaránt folyik a kijelölt társadalmi-gazdasági program megvalósítása. A két ország olyan feladótok megoldását vállalta, melyek nemcsak, hogy hozzájárulnak anyagi-műszaki bázisának gyorsobb fej­lődéséhez, hanem befolyást gyakorolnak a KGST-togállamok szocialista gazdasági integrációjának egészére is, s utat nyit­nak az újabb, tortós gazdasági kapcsolatok előtt. a (Folytatás az 1. oldalról). mányolják saját országuk szé­les tömegeit, akárcsak más országok népét és javait. Joszip Broz Tito ezt köve­tően az el nem kötelezettek mozgalmának jelentőségét méltatva kijelentette: „Az el nem kötelezett országok, ame­lyek a világközösség többsé­gét alkotják, a népek jobb és emberibb életéért vívott harc élvonalában vannak.” A JKSZ elnöke hangoztat­ta, hogy „Mi mindig nagy je­lentőséget tulajdonítottunk a két nagyhatalom, a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának és tá­mogattuk a közöttük kiala­kult enyhülést. A két ország viszonyában beállt javulás egy időszaka után az utóbbi időben ismét a rosszabbodás jelei mutatkoznak. A kölcsö­nös kapcsolataik javítása nemcsak e két ország tartós érdekeiket szolgálja, hanem az egész nemzetközi közösség létérdekeit is.” Tito ezután a leszerelés kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a lesze­relés kérdése a nemzetközi viszonyok legfontosabb prob­lémáinak egyike. Az elnök ezután az ország belső helyzetét elemezte, majd referátumát a követke­zőképpen folytatta: a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge X. kongresszusa világos állásfoglalásaival mozgósítot­ta a kommunisták szövetsége tagságát és a társadalom va­lamennyi szocialista erőit, ki­tartó munkával sikerült meg­szilárdítanunk a kommunis­ták szövetsége eszmei-politi­kai és akcióegységét. Ez dön­tően hozzájárult a dolgozók szociális helyzetének megszi­lárdításához, a szocialista ön- igazgatási rendszer egészének érvényesüléséhez és stabili­tásához. Ez az egység alkotja az önigazgatáson alapuló szo­cialista társadalom további fejlődésének, valamint a Jugoszláviában élő nemzetek és nemzetiségek elmélyülő egyenjogúságának, testvérisé­gének és egységének lényeges feltételét. A X. kongresszuson kije­lölt feladatok végrehajtásá­Az 1971—1975. közötti esz­tendők a magyar—lengyel árucsere-fprgalom, valarmnt a szakosítási és kooperációs együttműködés dinamikus fejlődésének évei voltak, a kétoldalú szerződések célkitű­zéseit több mint 20 százalék­kal teljesítettük túl, s a köl­csönös forgalom értéke elér­te az 1,7 milliárd rubelt. A következő 5 évre szóló új szerződés további 54 százalék­kal kívánja növelni a forgal­mat. A tavalyi eredmények azt bizonyították, hogy ezek a célkitűzések reálisak. A Magyar Népköztársaság külföldi kereskedelmi partne­rei között Lengyelország az ötödik helyet foglalja el. A lengyel kereskedelem listá­ján a magyarok az áruforga­lom nagysága terén a 11. he­lyen állnak, a KGST-országok közül pedig a negyedikek. HOSSZÚ LISTÁK Lengyelország a következő fontosabb árucikkeket impor­tálja Magyarországról: beru­házási javak, vegyipari, köny- nyűipari és élelmiszeripari gépek és berendezések, mező- gazdasági, vendéglátóipari és hűtőipari berendezések, kor­szerű szerszámgépek, gépjár­műipari alkatrészek, orvosi műszerek és berendezések, rádióelektronikai és erősára­mú elektrotechnikai termé­kek, timföld és bauxit, pet­rolkémiai termékek, alumí­nium, valamint alumínium félkész és késztermékek, ve­gyianyagok, élelmiszeripari termékek (kukorica, búza. gyümölcs és zöldség, bor, paprika) pamutanyagok, kö­töttáruk, bőrcipők, gyógysze­rek, bútorok, sport- és turisz­tikai cikkek. De vasúti kocsik komplett sertés- és szarvas­marha-hizlaldák, autóbuszok és személyautók alkatrészei is szerepelnek ezen a listán. Magyarország a következő árucikkeket kapja: személy­vagonok, személy- és teher­autók, mezőgazdasági repülő­gépek, építőgépek, elektro­technikai termékek, szerszám­gépek, mezőgazdasági gépek. OTT VANNAK PAKSON IS A gazdasági együttműkö­désben nagy jelentőségű tény a lengyelek által épített hatalmas, korszerű kábái cu­korgyár, mely a termelőmun­ka megkezdése után pz 1979— 80-as cukorrépaszezonban a magyar cukoripar termelési kapacitásának 20 százalékát adja majd. A lengyel építők 12 városi létesítményt emelnek Veszp­rémben — iskolákat, mozikat, áruházakat, városi mosodá­kat — de jelen vannak a paksi atomerőmű építkezésén is, s több fontos gazdasági létesítményt építenek fel Le- ninvárosban. Végül pedig meg kell említeni a lengyel kikötőkön keresztül a nagy­világba áramló magyar áru- tranzitot is. Igen jelentős a kölcsönös kooperáción alapuló szállítás, amely már az egész forgalom 25 százalékát teszi ki. Jelen­leg egy tucatnyi kooperációs szerződés megvalósítása fo­lyik, többek között a gép- járműipar, a műanyag- és alumíniumipar, szerszámgép­gyártás területén. Már évek óta szépen fejlődik az együtt­működés a Wroclaw melletti Jelczben levő autógyár és a győri Rába Magyar Vagon- és-Gépgyár, valamint a Cse­pel Autógyár között. A jelezi teherautókba Rába hátsó- hidak és csepeli kormány- szerkezetek kerülnek. A magyarok kiveszik ré­szüket a népszerű lengyel kisautó, a Fiat—126 P gyár­tásából is, hat igen fontos, műszaki szempontból rend­kívül bonyolult alkatrészt szállítanak a mostani ötéves tervben összesen 50 millió ru­bel értékben. Egy másik pél­dája az együttműködésnek, az az 1973-ban aláírt szerző­dés, melynek értelmében Len­gyelország pvc-port kap, s cserébe a magyarok poliesz- terselyemhez jutnak. SOKAT ÍGÉRŐ TÁVLATOK A magyar—lengyel együtt­működésre csak néhány pél­dát hoztunk fel. Hiszen is­meretes: kooperációs szerző­déseket kötött a két ország szerszámgépek, orvosi beren­dezések és felszerelések, gyógyszerek gyártására is, s Lengyelország magyar tim­földet is kap hamarosan, melyért kész alumíniummal fizet. Igen sokat lehetne még be­szélni és írni a magyar- lengyel együttműködésről. A gazdasági együttműködés, a magyarok és lengyelek közöt­ti baráti szálak létrejöttét és megerősítését szolgálja, s tar­tós kapcsolatok kialakulásá­hoz vezet az egyes termelő­üzemek és azok dolgozói kö­zött. Példaként szolgálhat a százhalombattai petrolkémiai kombinát, és a plocki olajfi­nomító; a székesfehérvári Könnyűfémmű, és a sziléziai Ketyben lévő hasonló profilú üzem; s azok a Somogy me­gyei termelőszövetkezetek, melyek rendszeres tapaszta­latcserét folytatnak a varsói és a ciechanowi vajdaság te­rületén lévő termelőszövetke­zetekkel és állami gazdasá­gokkal. A példákat sokáig le­hetne sorolni. S mint ebből a rövid át­tekintésből is kitűnik: orszá­gainkban fejlődik a termelési kapacitás és a munkamegosz­tás. A magyar és a lengyel gazdasági élet jelene sokat ígérő távlatokat nyit a jövő­beni együttműködés előtt. J. R. BUDAPEST Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának és Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének meghí­vására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk, ba érkezik Muammar Al- Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsa- mahirija Általános Népi Kongresszusa főtitkárságá­nak főtitkára. (MTI) TÜNTETÉS NEW YORKBAN Ethel és Julius Rosenberg Többezer amerikai gyűlt össze hétfőn este a New York-i Uniort Squere-n, hogy a koholt vádak alapján hu­szonöt évvel ezelőtt ezen a napon kivégzett Ethel és Ju­lius Rosenberg emlékének adózzék. A megmozdulás résztvevői a Rosenberg házaspár em­lékét felidézve hangoztatták, hogy az Egyesült Államok­ban továbbra is folytatni kell a harcot az emberi jo­gokért és a demokráciáért. A szónokok — köztük a Rosenberg házaspár két fia, Robert és Michael, továbbá Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának elnöke, az összesen 282 évi börtönre ítélt „wilming- toni tízek” hozzátartozói és mások — a fajüldözéssel, az elnyomással és atombombá­val való fenyegetőzéssel szembeni ellenállás de­monstrációjának nevezték a tömeggyűlést. (ADN) FELMENTÉS, KINEVEZÉS A Vas megyei Tanács ked­den dr. Gonda Györgyöt — érdemei elismerése mellett — megyei tanácselnöki tisztsé­géből felmentette, és dr. Bors Zoltánt, a megyei tanács el­nökhelyettesét, a megyei ta­nács elnökévé megválasztot­ta. A Minisztertanács dr. Gon­da Györgyöt az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökévé, Ra- konczay Zoltánt a hivatal általános elnökhelyettesévé, dr. Tőkés Ottót elnökhelyet­tesévé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gonda Györgyöt, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. (MTI) A MEGYEI TANÄCS ELNÖKÉNEK latogatasa a pécsi MEGYÉSPÜSPÖKNÉL Tegnap délelőtt dr. Szabó- pál Antal, a Tolna megyei Tanács Elnöke látogatást tett dr. Cserháti József római ka­tolikus megyéspüspöknél, a püspöki kar titkáránál. E látogatás a több éves gya­korlatnak megfelelően a pécsi püspök elmúlt évi szekszárdi látogatásának viszonzása volt. A látogatás során a me­gyei tanács elnöke és a pé­csi egyházmegye ordináriusa időszerű egyházpolitikai kér­déseket vitatott meg. A meg­beszélésen jelen volt: dr. Csigi Imre, püspöki iroda­igazgató és Varga István, a megyei. tanács vb. egyház­ügyi titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents