Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

\ 1918. június 20. A törvényesség őrhelyén . Az ügyészség szerepe írta: Dr. Pájger Vince megyei főügyész Gazos információk Hetvenhatezer fogyasztó Csökkent a várakozási idő A bemutatóterem Nem kell bizonyítani, a pb-gázkészülékek meghódí­tották Tolna megyét, olyany- nyira, hogy az elmúlt évti­zedben nem volt olyan szol­gáltató szervezet, amelyet annyi bírálat ért volna, mint a gázosokat. Pontosabban a DDG szekszárdi önálló üze­mét. Ez az üzem hivatott ar­ra, hogy Tolna megye terü­letén gazdája legyen a gáz­nak. Az elmúlt években or­szágos gond volt, még ma is egy kicsit, a palackhiány. S ezért hiába kérték a fogyasz­tók készülékük bekapcsolását, palack, majd nyomáscsök­kentő hiánya miatt erre csak a bejelentés után hónapokra- évekre kerülhetett sor. Ezért volt a sok bírálat, mert vall­juk be, a fogyasztó ha meg­veszi a készüléket, szeretné mielőbb üzemeltetni. Ma már késő azon meditálni, hogy a készülékeladást összhangba kellett volna hozni a palack­gyártó kapacitással, de a lé­nyeg a következő: ma már lényegesen kevesebb időt kell várni a bekapcsolásra, főleg az új készülék bekapcsolásá­ra, mint korábban. Két-há- rom hét múlva, a vásárlás és bejelentés után, a fogyasztó használhatja új készülékét. Persze, hogy használni tud­ja, ahhoz szakszerűen be is kell kötni, üzembe állítani. Sajnos egy rendelet megszün­tette a fogyasztókészülékek kötelező kétévenkénti felül­vizsgálását, s ezért van olyan gyanú, hogy a megyében sok rossz készüléket üzemeltet­nek, illetőleg, ha elromlik egy égő a tűzhelyen, a másik ket­tőt még használják. Holott mindenkinek saját érdeke a megbízható tűzhely, melegítő. Hiszen nem egy súlyos bal­esetről tudunk, amikor a ké­szülék szakszerűtlen haszná­lata, illetőleg meghibásodása házakat döntött romba, éle­teket oltott ki. A Tolna megyében lévő hetvenhatezer fogyasztó — magán és közületi — huszon­egy hibabejelentőn, illetőleg a körzeti szerelőségeken kö­zölheti készülékük hibáját, kérheti a javítást, amely mondani sem szükséges, ma már gyors. A körzeti szere- lőségek felállítása, majd ezek még jobb felszerelése — a kö­zeljövőben gépkocsikat is kapnak — a gyors hibaelhá­rítást és új készülék bekap­csolását teszi lehetővé. Érde­kes kezdeményezés van a szekszárdi üzemnél: szeretnék az új készüléket, töltött pa­lackot magukkal vinni, ha új fogyasztó van, s így a lakos­ságot megmentik a sok futko- sástól: készülékvásárlás, pa­lacktöltés. megvárni míg odaér a szerelő stb. Az új készülék ilyenformán teljes garanciával gyorsan kerülne a fogyasztóhoz. Természetesen nem könnyű manapság gázszerelőnek len­ni. Tolna megyében ugyanis nem kevesebb, mint 51-féle fűtő-főző készülék van üzem-, ben. Elképzelhető, hogy ezek alkatrészellátása nem jó. Nem is lehet, hiszen egyrészt van­nak húsz-harmincéves tűz­helyek is, és olyan szuper- modern újak is, amelyekhez még egy tartalék alkatrészt sem kaptak. A régiek hiányzó alkatrészei érthető módon nem szerezhetők be — ezért javasolják, hogy új típusra cseréljék ki, — de az újak be­szerzésekor a külkereskede­lemnek gondoskodni kellene alkatrész-utánpótlásról is. így nem kapható a román, az NDK és a lengyel, valamint a jugoszláv készülékekhez al­katrész. Ezért tanácsos, ha az ember pb-gázra akarja ház­tartását állítani, hazai gyár­tásút vegyen. Legszívesebben az 1400 forint körüli áron for­galmazott készüléket ajánla­nánk, a 3—4 ezer forintosok helyett, de sajnos ezek az ol­csó — és jobb — készülékek nem kaphatók, vagy csak nagyon ritkán. Változatlanul gond és be­látható időn belül nem tud­ják a turistapalack-hiányt megszüntetni. A kempingfő- zőkből, fűtőkből, melegítők­ből az ellátás rossz. Olyany- nyira, hogy gyakori a félkilós, és kétkilós palackok hiánya, a lakosság nem tudja azonnal kicserélni. Mégis jobb hely­zetben van, mint az olyan fogyasztó, aki külföldön vá­sárolt turistapalackot. Ennek honosítása igen körülményes, ugyanakkor kockázatos is. Mert előfordul, hogy a hite­lesítésre küldött palackot Kis- kunmajsáról nem küldik vissza, hanem csak egy leve­let, hogy megsemmisítették, s gondolkodjon a tulajdonos azon, hogy mi lett palackjá­nak a sorsa ... Végeredményben gázos ügyben manapság inkább jót lehet mondani, mint rosszat Az természetes, aki új készü­léket vásárol, mihamarabb szeretné üzembe állítani, a néhány hetes várakozás, a mai viszonyok közepette, nem hosszú idő. Az alkatrészellá­tás azonban nem a DDG szekszárdi üzemén múlik, hanem országos szervek ha­táskörébe tartozó, mint ahogy az is, hogy a turizmust se­gítő készülékek lekerüljenek a hiánycikklistáról. Még ennyit a gázos ügy­ben: a szekszárdi Népbolttal közösen bemutatótermet lé­tesítettek, itt a forgalomban lévő készülékeket szemlélheti meg a lakosság. Sajnos olyan tűzhely is van a „placcon”, amely jelenleg nem vásárol­ható ... PÄLKOVÄCS JENŐ A szocialista törvényesség jogi alapelv, amely alaki szempontból a szocialista ál­lam jogszabályainak betartá­sát és betartatását jelenti, tartalmilag pedig azon kö­vetelményt, hogy a jogalko­tói és jogalkalmazói tevé­kenység a munkásosztály, va­lamint a vele szövetséges dolgozó osztályok és rétegek akaratát maradéktalanul ki­fejezze, a szocialista társa­dalmi viszonyok erősítéséhez és védelméhez fűződő érde­keiket érvényre juttassa. A törvényesség jelszavát a hűbéri önkény és a nyílt jog­egyenlőtlenség ellen, a de­mokratikus politikai rend­szer, az alapvető emberi jo­gok, az egyenlőség és a sza­badság érvényesülése érdeké­ben a polgári forradalmak tűzték zászlóikra. E burzsoá törvényesség, amely az adott történelmi szakaszban — a klasszikus kapitalizmus időszakában — népszerű és haladó volt, ké­sőbb — az osztályellentétek éleződésének és az osztály­harc fokozódásának arányá­ban — egyre terhesebbé vált az önmagát túlélt társadalmi rend számára. „A törvényesség megöl bennünket”, idézte Engels Odilon Barrot, az egyik fran­cia politikust. Napjainkban pedig ahogyan nőnek az osztályellentétek a kapitalista társadalmon be­lül, úgy válik terhessé a tör­vényesség az önmagát túlélt társadalmi rend számára. Clark USA-főállamügyész szerint: „A hatóságoktól a törvények megtartását kíván­ni annyit jelent, mint az atomfegyver századában az amerikai polgárháború idejé­ből származó muskétával har­colni.” Clark ezt az őszinte­séget Ihering múlt századi német jogásztól tanulhatta, aki ugyanezt a gondolatot nem atomfegyverrel, de más, korszerű példával fejezte ki: „Aminthogy a hajó kapitá­nya tengerbe dobja a rako­mányt, amikor a hajó és a személyzet biztonsága így kö­veteli, ugyanígy jár el az ál­lam is a törvénnyel, amikor ez az eljárás az egyetlen esz­köz a társadalom megvédésé­re a súlyos veszéllyel szem­ben.” A fentiekkel szemben ugyanakkor a szocialista tí­pusú államban soha sem ad­ható felmentés a törvények betartása alól, sem az állami szervek, sem az állampolgá­rok számára. A szocialista törvényesség, a jog megtartá­sa alóli felmentés a fejlődés egyetlen szakaszában sem ad­ható. A törvényesség sérelme ugyanis egyben a munkás— paraszt hatalom alapvető ér­dekeinek sérelmét az állam tömegkapcsolatának lazulá­sát, az állampolgári jogok el­torzulását jelenti, ezért alap­jaiban ellentétben áll a szo­cialista állam és a szocialista erkölcs alapelveivel, a szocia­lista humanizmussal. Mindezekből fakadóan alapvető érdek fűződik a mi társadalmi viszonyaink kö­zött a szocialista törvényes­ség biztosításához, s a szocia­lista állami szervek rendsze­rében e téren van jelentős szerepe az ügyészi szervezet­nek. Ugyanis a szocialista típu­sú ügyészség az a speciális állami szerv, amelynek fel­adatát képezi az alkotmány rendelkezései alapján a tör­vényesség megtartásának se­gítése és ellenőrzése, a tár­sadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függet­lenségét sértő vagy veszé­lyeztető cselekmények követ­kezetes üldözése, az állam­polgárok jogainak védelme. Az ügyészség azonban nem valamiféle biztonsági csavar az államgépezetben, melynek működtetésével a jogok sérel­me automatikusan megszű­nik, hanem igen fontos és sokrétű tevékenységet ellátó sajátos rendeltetésű önálló szervezet. A szocialista ügyészi szer­vezet feladatának fentiek sze­rinti meghatározásából ki­indulva bizonyos történelmi áttekintésen keresztül kívá­nom a továbbiakban a társa­dalmi fejlődés jelenlegi sza­kaszára vonatkozóan az ügyészség helyét^ illetve sze­repét meghatározni a szocia­lista állami szervek rendsze­rében. I. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Az ügyészség — mint bűn­üldöző szerv — gyökerei a társadalmak történelmi fej­lődése során viszonylag már korán jelentkeztek. így pl. a rabszolgatartó társadalom idejében Rómában a bűnül­dözés feladatait egyes bűn- cselekmények vonatkozásá­ban meghatározott szerv, az of fíció (hivatalból) végezte, bár általában az actio popu­láris (népvád) volt gyakorlat­ban. Később, a feudalizmus ko­rában, pontosabban a III. szá­zadban III. Ince pápa rendel­te el az inkvizíciós eljárás­ban rágalmazás bűntette miatt az ex offíció üldözését, s az 1303. év március 25-i Ordonnance említi első al­kalommal a procuror-t (ügyészt), mint a királyi ügyek képviselőjét azokban a perekben, amelyek az udvar érdekeit érintik. A mai értelemben vett ügyészséget először Francia- országban hozták létre. Az egységes szervezetű bur­zsoá ügyészség az 1880-as francia büntető perrendtartás nyomán fejlődött tovább. Ki­alakult az ügyészség hierar­chikus szervezete, amelynek élén a kormány által kineve­zett tisztviselő állt. Ezzel egy­idejűleg kiszélesedett az ügyész — kezdetben szűk — hatásköre is. így többek közt kialakult a vádmonopólium elve, és az államügyész tevékenysége nemcsak a büntetőeljárás megindítására, előkészítésére, irányítására (Franciaország­ban az államügyész az ún. bírósági rendőrség vezetője is, s mint ilyen, egyben a nyomozás irányítója) és bíró­ság előtt a vád képviseletére szorítkozott, hanem kiterjedt a polgári peres ügyek és az igazságügyi igazgatás felett gyakorolt felügyeletre is. A francia példa nyomán alakultak ki és fejlődtek a burzsoá ügyészségek. Az angolszász (angol—ame­rikai) jogrendszert alkalmazó államokban némileg eltérő képet mutat az ügyészségek szervezete és tevékenysége. Ezekben az államokban az államnak és a magánszemé­lyeknek megközelítőleg egyenlő lehetőségei vannak a büntető eljárás megindításá­ra és lefolytatására. Olyan — többé-kevésbé központosított — állami szerv, amelynek egyedüli jo­ga lenne a vádemelés — mint ahogy ez megvan a konti­nentális jogrendszerhez tar­tozó kapitalista államokban — itt nincs. De ezekben az országokban is létrehozták a központi vádképviseletet el­látó szerveket (Angliában a közvádlói, az Egyesült Álla­mokban a szövetségi főügyé­szi intézményt) az olyan bűn- cselekmények üldözésére, amelyek a tőkés osztály alap­vető érdekeit érintik. Az Egyesült Államokban egyrészt a föderáció minden államának van államügyész­sége, amelyek formailag nem állnak összeköttetésben a szö­vetségi államügyészséggel, amely másrészt a föderáció központosított és közvetlenül az elnöknek alárendelt szer­vezet. Ez utóbbi az igazság­ügyi minisztériumnak megfe­lelő department, amelynek alárendelten működnek a ke­rületi ügyészségek. E rövid áttekintésből is ki­tűnik, hogy a burzsoá álla­mokban kifejlődött ügyészi szervezetek különbségeik el­lenére az alapvető ismérve­ket tekintve azonos jellegűek. A burzsoá ügyészség egyet­len államban sem alkot kü­lön ágazatot az államon be­lül, hanem kifejezetten a végrehajtó hatalomnak alá­rendelten működik, az állam- igazságatási szervezet része­ként helyezkedik el az állami szervek rendszerében. Alapvető funkciója a bur­zsoá társadalmi rendet ve­szélyeztető, az állam törvé­nyeibe ütköző cselekmények üldözése. A kizárólag állam­polgárokat érintő jogellenes cselekmények üldözésében azonban lehetőleg nem vesz részt, törvényességi felügye­letet nem gyakorol, annál is inkább, mivel szervezeti fel- építettségénél fogva a min­denkori politikai áramlatok­nak és helyi behatásoknak nagymértékben ki van téve. (Folytatjuk) Lengyel atomerőmű-építők — paksi Aranykalász Baráti találkozó Azt, hogy lengyelek is dol­goznak az atomerőmű-épít­kezésen, a paksiak a május elsejei felvonuláson tudták meg, amikor a menetben fel­tűnt egy csoport lengyel nyel­vű traszparenssel. Ma már többen ismerik a „paksi” lengyeleket. A béke- és barátság; hónap harminc- három rendezvényeinek egyi­ke volt az Aranykalász Tsz és a lengyel kolónia találko­zója. A látogatást illik visszaad­ni, most szombaton a lengye­lek látták vendégül a tsz-ta- gokat. Igaz, hogy egy kis ne­hézség támadt, az atom-lakó­telepen lévő lengyel klubban tervezték megtartani a talál­kozót, de a lengyel szakem­bercsoport létszáma szinte napról napra nő — pillanat­nyilag százhúszan vannak — a tlálkozón több mint kétszáz résztvevőre számítottak, a „kinőtt” klub nem képes ennyi embert befogadni. Így lett a találkozó színhelye a biritói vadászház. Pontosab. ban, a vadsázház előtti gye­pes-fás tisztás. Terített asztalok, harmoni­kazene, sültkolbász-uzsonna és pohárköszöntő. Egyik a másik után. A vezérigazgató­helyettes üdvözli a tsz-tago- kat, és nem kis büszkeséggel jelenti ki: A napokban ta­nácskozás volt az Építésügyi Minisztériumban, és a mi­niszter mondta, hogy nagyon jó híreket kapott az atomerő­mű-építkezésen dolgozó len­gyelekről. Andrzej Semow főépítés­vezetőtől tudom meg, hogy a csoport „gazdája”, a krakkói Budostal építőipari egyesü­lés — nálunk trösztnek felel meg — tizenhat vállalatot fog össze, és harmincezer em. bért foglalkoztat. Fő profilja a nehézipari beruházások ki­vitelezése. Ök építették Nowa Hutát, és most dolgoznak az új katowicej kohászati kom­binát építésén. Itt, Pakson tavaly novemberben kezdtek dolgozni az első „fecskék”, hegesztenek és, vasbeton-sze­relési munkát végeznek. Most építik a turbinaalapokat. Lét­számuk ma 120, de hamaro­san 200 lesz. — Csodálatos ország ez a Magyarország — mondja Krystina Borzawary, a főépí­tésvezetőség adminisztrátora — szép tájak vannak erre és barátságos emberek. De szá­momra az a legmeglepőbb, amit a magyar mezőgazdaság elért. Pohárköszöntők, nótázás és ... játékos sportversenyek. Természetes, hogy » kötélhú­zásban is, a súlyemelésben is (betonacélból „fusizták” a 17,5 kilós súlyzót) a lengye­lek győznek, hiszen fiatalok, erősek ezek a vasmunkások, a tsz tagjai pedig az idősebb korosztályhoz tartoznak. Nem azonos a „súlycsoport”. Az ötvenéves Féhr Pál ál­latgondozó átöleli a lengyel Attila Riczeket, gratulál. Mert a tsz-tagok közt ő győ­zött, a lengyel és az abszolút győztes Attila. — Édes ko­mám, ha ti ilyen erősek vagytok, eljöhetnétek borsót kaszálni. — Benne vagyunk, csak mutassátok meg, milyen az a kasza és hogyan kell használ­ni. Szemerkél az eső, de a hangulatot nem ronthatja el. A sportversenynek vége, ki­osztják a díjakat (a legerő­sebbeknek sör, a gyengébbek­nek zacskós tej a jutalom), majd a harmonikaszóra tánc­ra perdül a társaság. JANTNER JÁNOS Kern Ferenc, az Aranykalász elnöke köszönti a lengyele­ket

Next

/
Thumbnails
Contents