Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
1978. június 18. KÉPÚJSÁG 5 Megyénk és az idegenforgalom kyegkezdödött az ide- kÉ||| genforgalmi szezon. ,JT§ Ezt szabad szemmel is könnyű észrevenni, mert a jelesebb helyeken egymást követik a zsúfolt autóbuszok, turistákkal, országjárókkal, vagy egyszerűen csak kirándulókkal. Mások jönnek mihozzánk, mi megyünk az ország, vagy a világ más tájaira. Megyénk belföldi és nemzetközi idegenforgalma évek óta dinamikusan fejlődik. Évente ma már több mint ötvenezer vendég érkezik Tolna megyébe, közöttük mintegy tízezer külföldi. Ugyanakkor megyénkből több mint 24 ezren utaznak külföldre egy esztendő alatt. A megyéből történő belföldi turizmusban részt vevők száma még csak hozzávetőlegesen sem mérhető föl, legalább kétszer annyian utaznak belföldre nyaralási, kirándulási céllal, mint külföldre. A belföldi turizmus ma már társadalmi igény, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy hazánk lakosságának mintegy kétharmada fordítja szabad idejét hosszabb rövidebb tartamú üdülésre, pihenésre, kirándulásra. Ezen belül — természetesen — a városi lakosok számaránya messze magasabb a falusi lakosokénál. Az üdülésben, turistaúton részt vevőknek természetesen „igényeik” is vannak. Ezeknek az igényeknek a kielégítése elsősorban a kereskedelem és a vendéglátás feladata. Semmi okunk taps-, viharban kitörni a megelégedettségtől, de annyira nem is csúnya a „menyasszony”, mint amennyire egyes alkalmi panaszosok mutatni törekszenek. Negyedosztályú helyen elsőosztályú kiszolgálást és környezetet várni túlzás, de persze a modorta- lanság, a rossz áru és a kosz sehol se megbocsátható. Megyénk illetékes szervei már eddig is spkat tettek és kívánnak tenni a jövőben is a jobb ellátás biztosítása érdekében. Tegyük mindjárt hozzá, hogy itt nem valamiféle ajándékról van szó, hiszen a turizmus, legyen az bel-, vagy külföldi, végül is üzlet. Ha jól csinálják, nem is rossz. mi a kereskedelmi elM látottságot, valamint a vendéglői ellátás hely- zetét, színvonalát illeti az ismert. Annyit azonban érdemes felemliteni, hogy ezen a téren az utóbbi néhány évben szépen fejlődött Fadd—Dombori, Gunaras. Tamásiban, Szekszárdon, Bonyhádon, újabban Duna- földvárott a helyzet kielégítő, Simontornya fejlesztésre vár — hogy csak a leglátogatottabb helyeket említsük. A Simontornyán létesülő kisvendéglő, a paksi ételbár, önkiszolgáló étteremmel, a bonyhádi ételbár, presszó, emeletén szállodával — megvalósításra vár, ha elkészülj a helyi igények kielégítésén túl idegenforgalmi célokat is szolgál majd. Továbbra sem megoldott a Gemencbe látogató turisták ellátása. Várhatóan intézkedések történnek valamilyen megoldásra. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években átlag harmincezer turista látogat Gemencbe is. A negyedik ötéves tervben folyt fejlesztés szép eredményeket produkált a szálláshelyek növelésében^ Az igényen azonban nőnek, s ami tegnap elég volt, ma már nem, holnap pedig még kevésbé, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szakemberek megítélése szerint 1980-ban — a mostaninak mintegy kétszerese — százezer turista fordul majd meg évente Tolna megyében. Ezek jelentős hányadának szállást kell biztosítani. A meglévő szálloda- és kempinghelyzet közismert, újak építése feltétlenül kívánatos. A fizetővendég-szolgálat pillanatnyilag kétszáz ággyal száll be az ellátásba. Csoportos turizmusnál ez aligha jöhet számba, az egyéni vendégek viszont — mindenek előtt alacsony árai miatt kedvelik. Szélesedése várható és kívánatos is. Fokozódik az ifjúsági turizmus, nem kis mértékben a vonatkozó kormányhatározat nyomán. Az érdekelt utazási irodák, mindenek előtt az Express — de társszerveik támogatását is élvezik — igyekszik a legkedvezőbb feltételeket biztosítani a fiatalok utazásához, ellátásához, megfelelő programok biztosításához. 1976-tól az ifjúsági turizmus rendelkezésére állnak a középiskolás kollégiumok is, bár ezek igénybevétele még ma sem problémamentes. A fiatalok utazását, ország- és világlátását nagymértékben segítette a részükre biztosított étkezési és szállásutalványok kibocsájtása, valamint az egyes külföldi társasutazásokhoz nyújtott kedvezmények. A megyeszékhelyen lévő kollégiumok turizmust szolgáló igénybevétele felülvizsgálásra szorul, az érintett szervek meg is tették az első lépéseket. . egyé'nk műemlékekben liif viszonylag szegény. Az Jj’l is tény, hogy a meglé- vők rendbehozatala, látogatók fogadására alkalmassá tétele nem mindenütt kielégítő. A munkák lassan haladnak, a propaganda is nem egyszer szegényes. Pedig mi sem bizonyítja jobban a növekvő igényt, mint az, hogy a meglévő műemlékek látogatottsága évről évre nő. ,A simontornyai és a dunaföldvári várat tavaly közel harmincezerrel több turista és látogató kereste fel .mint egy évvel korábban. Igaz, itt a feltételek adottak, mindennemű szolgáltatás — különb különb szíznvonalon, — de biztosított. Sürgető az ozorai vár rekonstrukciója és Grábóc szerb templomának felújítása. Elsődlegesek a kulturális szempontok, de valószínűleg a helyi kereskedelmi szervek is megtalálnák számításukat a növekvő idegenforgalommal, így tehát nekik is érdekük a turisták jobb ellátásában való részvétel. emrégiben a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, a népi ellenőrzési bizottság felkérésére tájékoztatót készített a turizmus helyzetéről megyénkben. Ebben részletesen szóltak az idegenforgalmi propaganda kérdéseiről is. A tájékoztató fejlődésről számol be, ami kétségtelen, mégis azt mondjuk, hogy nem elég. Harmincezer példány, egy, az egész megyét bemutató kiadványból, országos méretekben alig jelent valamit és alig több a Szekszárdiból és környékéről ötvenezer példányban napvilágot látott kiadvány. A propagandára — szabadjon ezt a kifejezést használni: reklámra — nem szabad sajnálni a pénzt különösen, ha értékes „árut” kínálunk. Az eredmények tiszteletet érdemelnek, a további tennivalók, pedig nem kis erőfeszítést. Körülbelül ez az idegenforgalom mostani mérlege. fi hétköznapok utasai Hétezer korán kelő. Nem karnyújtásnyira vannak a munkahelyektől. Vonatok, buszok, motorok, vagy éppen kerékpárok kötik össze őket az üzemmel, gyárral — azzal a hellyel, ahol kenyerüket keresik. Csörög a vekker, két falat a szájba, aktatáska a kézbe, aztán irány a reggelt hozó vonatok, buszok felé. Zöty- kölő, testet rázó kilométerek, lehetőleg a szokott helyen, ablak mellett a sarokban, vagy a busz farában, ahol jobban melegít a lábnál a fűtőtest. Egy héten öt-hat reggel, egyedül, vagy párban, barátokkal, egy éve, vagy húsz éve, esetleg nyugdíjig. Kimért, hosszú, egyforma léptekkel, fél hat után két perccel mindig ugyanannál a saroknál, bár tegnap kicsit jobban siettem, már a híreket mondták a vasúti átjáróban:.. Jó reggelt, bélyegzőkártya, kattanás: 5 óra negyvenI hat perc — éppúgy, mint mindig. És az üzemekben már a gazdát váró — még néma gépek... Szekszárdi hétezer bejáró — huszonhét községből... Fotó: BAKÓ JENŐ Mint a sínek vasán a hajnali pára... Még a biciklik, motorok is összebújnak ...egymás nyomában reggelről reggelre L. GY. ...vagy buszra préselödve... Gyalog, jól kilépve...
