Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
1978. június 18. KÉPÚJSÁG 3 A megyei pártbizottság megállapította : Fejlődik, gazdagadik művészeti életünk Szemelvények, feljegyzések a pártbizottság üléséről A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén mélyreható vitában elemezte Tolna megye művészeti életének hely- * zetét és meghatározta a további feladatokat. A párt- bizottság számba vette, hogy milyen változások mentek végbe a megye társadalmi, politikai, gazdasági fejlődésével egyidejűleg a kulturális élet e területén, valamint azt, hogy a párt művelődéspolitikai irányelveinek érvényesüléséhez milyen további feladatok várnak , megoldásra. Pártunk XI. kongresszusa megfogalmazta, hogy a szocialista társadalom kedvező feltételeket teremt a művészetek számára, sajátos valóságfeltáró és tudatformáló hivatásuk betöltéséhez. Ezért a művészetek a szocializmusért folyó harc, a teremtő munka, a dolgozó ember hiteles ábrázolásával jelentős szerepet tölthetnek és töltenek be a szocialista tudat alakításában. Éppen ezért a fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi az egyes emberek ,és a közösségek sokoldalú képzését szolgáló közművelődési rendszer erősítését, mert így érhető el, hogy a javuló anyagi feltételeinkkel szocialista módon éljünk. * Az elmúlt két évtized változásait úgy összegezhetjük, hogy: az állandóan bővülő és korszerűsödő közoktatási és kulturális intézményhálózat mind jobb lehetőséget biztosított a legkülönbözőbb művészi alkotómunkához is. Fejlődő, gazdagodó művészeti életünk a maga eszközeivel eredményesen hozzájárult a megyében élő emberek életmódjának, közízlésének és gondolkodásmódjának szocialista átalakításához. A különböző művészeti ágakban jelentős művészi értékek születtek és a közösségi alkotó munka sokféle lehetőséget kínál a művészetek útján történő esztétikai és világnézeti neveléshez. i Megyénk művészeti életében javuló színvonalú és alapvetően eredményes munka folyik. Tolna megye művészeti életében a műkedvelő, amatőr művészeti mozgalom a meghatározó. A tájegységek hagyományait jól őrző népművészet eredményei a tánc- és dalkultúra ápolásában és a díszítőművészetben a legjelentősebbek. A gyermek és felnőtt népi- és néptáncegyüttesek egy része hagyományőrző csoportként működik (pl. Öcsény, Madocsa, Sióagárd, Bogyiszló, Pári, Izmény). A nagyobb néptánc együttesek olyan önálló koreográfiákat is bemutatnak, amelyek helyi motívumok megyei gyűjtése alapján készültek (pl. Szekszárd, Dombóvár, Duna- földvár). A népművészet tánc- és dalhagyományaink ápolása, valamint a díszítőművészet (hímzés, szövés, faragás) jelentős helyet foglal el a megye nemzetiségi kultúrájának őrzésében és bemutatásában is. A német éneklő csoportok rendszeresen és sikerrel szerepelnek anyanyelvükön. A nemzetiségi táncokat többi együttesünk is szívesen műsorára tűzi. * A díszítőművészet országosan kiemelkedő színvonalú megyénkben, és egyben művészeti életünk legnépesebb ága is. A szakköröknek jól felkészült vezetői vannak. A gyűjtő- és alkotó munka legszebb eredményei a Sárközből, a Kapós-mente vidékéről és Váraljáról valók. Szép eredményeink vannak a német ajkúak és a székelyek körében folyó munkában. Műkedvelő, amatőr művészeten belül mennyiségileg és színvonalában is kiemelkedő a kórusmozgalom. A felnőtt és ifjúsági kórusok közül minden második országos minősítéssel rendelkezik. Legszínvonalasabb mű. vészi munka a fesztiváldijas Szövetkezeti Madrigál Kórusban folyik. A kórusmozgalom fejlődésé1 összefüg az egyre színvonalasabb iskolai ének-zeneoktatással. ♦ A zenekarok színvonalában nagy különbségek vannak. Gyakori a megszűnés és újjáalakulás. A tánczenekarok többsége csak alkalmi, helyi igényeket elégít ki. A fúvószenekaroknak jelentős szerepük van a társadalmi, politikai megmozdulások ünepélyessé tételében. Színvonalas hangversenyprogramra Szekszárdon, Si- montornyán és Dunafeldvá- ron van lehetőség. A közeljövőben átadásra kerülő új művelődési központok javítani fogják a hangversenyrendezések feltételeit. Megyénkben kiépült a zeneiskolai hálózat, amely jól szolgálja a zenei műveltség megalapozását, a zenekultúra fejlesztését. A zeneiskolák művésztanárai növekvő szerepet töltenek be a megye művészeti életében. Munkájukat dicséri például a diákok országosan kiemelkedő szereplése, a zongoratanáról; országos hangversenye Szek- szárdor, hangversenyek, emlékestek, zene; sorozatok. Szekszárd város zenei életében és a Liszt Ferenc-ha- gyományok ápolásában jelentős szerepet tölt be a “Liszt Ferenc Társaság. * A látás- és mozgáskultúra fejlesztésében nagy szerepe van a bábmozgalomnak megyénkben is. Legszínvonalasabb munka a szekszárdi Musica zenei bábcsoportban folyik. A színjászás és irodalmi színpad műfajában történt visszaesés és stagnálás után biztató fejlődés indult el. Ma már több községi, üzemi és középiskolai színjátszó csoport jónak minősíthető (Tolna községi, bátaszéki és szekszárdi gimnázium). A korszerű színpadi játék kö. vetelményei szempontjából legtöbbet ígérő a szekszárdi Kísérleti Színpad munkája. A szakmai irányításban és témaválasztásban viszont még jelentős fejlődésre, korszerűsítésre van szükség. A mennyiségileg növekvő, színvonalában gazdagodó műkedvelő, amatőr képző- művészeti munka jelentősége növekvő. A szakkörökben folyó munka és a vezetés színvonala eltérő. A Fiatalok Stúdiójában folyó munka a legkiemelkedőbb. Az országos nívódíjat nyert közösség sókat erősödött, de a további fejlődésükhöz szükséges szakmai irányítási feltételek nincsenek meg. * Megyénkben 6 Képzőművészeti Alap-tag dolgozik, 4 festő, 2 szobrász. Egyikük sem csak a művészi munkából él. Jelenlétük és munkásságuk — korrábj helyzetünkhöz viszonyítva — fejlődésnek számít. Az alkotó munka feltételei javultak Szekszárdon a két műtermes lakás átadásával. Folyamatban van még két műterem építése. 1972 óta rendszeres kapcsolat épült ki a megyéből származó képzőművészekkel. Egyéni és csoportos bemutatkozásaikkal nagymértékben hozzájárultak a megye művészeti életének gazdagodásához. * Művészeti életünk szerves részét képezi a megyénkhez fűződő irodalmi hagyományok ápolása. Kötelességünk Vörösmarty, Garay, Petőfi, Babits és Illyés Gyula műn* kásságának bemutatása, az irodalmi ízlés-nevelésben történő eredményesebb fel- használása. Megyénk irodalmi életére a hivatásos újságíróként dolgozó, önálló irodalmi munkásságot is folytatók hatása egyre jelentősebb. Munkájukat megillető rangot, nevet szereztek maguknak. Irodalmi munkásságuk megyénkben jól ismert. Uj piblikációs lehetőséget kínál a Dunatáj című tudományos és művészeti antológia. Első számának megjelenése pozitív országos visszhangra talált. Kedvező, pezs- dítő hatása lehet a megye művészeti életére. Már hagyományosság vált, hogy megyénk az írószövetséggel közösen szervezi a gyermek- és ifjúsági irodalommal összefüggő országos tanácskozást. ♦ A növekvő szabad idővel is összefügg, hogy nőtt a népszerűsége a fotó- és amatőr filmművészetnek. Egyre többen vállalkoznak a honismerettel és helytörténettel összefüggő témák kisfilmes, fotós feldolgozására. A művészeti ágak közül legtömegesebb hatása a filmművészetnek van. A televízió filmközvetítései mellett növekvő szerepe és felelőssége van a filmesztétikai nevelésben a megyei Moziüzemi Vállalatnak. A középiskolában elkezdődött filmesztétikai oktatás és a filmklub hálózatban folyó munka ellenére a filmértő közönség nevelésében még nem értünk el megfelelő eredményeket. * A művészi közízlés fejlesztése szempontjából jelentősek a művészeti beruházások. Megyénkben az ötödik ötéves tervidőszakra a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyeztetett elképzelések vannak. A tervezett — és az anyagi lehetőségektől függően megvalósuló — főbb beruházások például: a szekszárdi zsinagóga átépítése; továbbá Pakson az atomerőmű lakóelepen, Szekszárdon a Tambov lakótelepen és a pártbizottság előtti téren, a Tanítóképző Főiskolánál, Dombóváron és Bonyhádon az épülő művelődési háznál, Tengelicen a továbbképző intézetnél, különböző oktatási intézményeknél és lakótelepeken lesznek. ♦ Tudományos jellegű köz- művelődési intézményeinknek sajátos szerepük van a művészeti alkotó-nevelő munkában. (Levéltár, megyei múzeum, zeneiskolák, megyei könyvtár, simontornyai és dunaföldvári vár.) Kiállításaik, művészettörténeti rendezvényeik, fesztiválok és bemutatók zsűrizése, rendhagyó irodalomórák, bibliográfiák készítése köz- művelődési feladatként végzett munkája az intézményeknek a művészeti ízlésnevelés terén. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat művészeti szakosztálya útján végzi a művészeti ismeretterjesztést. A lakosság részéről a filmművészet,, a környezetesztétika és a lakáskultúra iránt van nagyobb érdeklődés. * Megyénk művészeti életében sajátos helyet foglal el a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet és az építőanyagipari vállalat kerámiaüzeme. A Tolna megyei népi fazekasság, a szőtteskultúra, a hímzés és festettbútor-készí- tés hagyományainak intézményes folytatói ezek az üzemek. » A közművelődés társadalmi fontosságának növekedése mind jobban ráirányítja a figyelmet a művészeteknek a közízlés változásában betöltött szerepére is. Világnézeti és esztétikai nevelő funkciójuk állandó hatással van az életmód szocialista átalakulására. A művészi értékek befogadása, az életmód változására kifejtett hatása azonban ma még jelentős különbségeket mutat. Megyénk közvéleményének növekvő része örömmel fogad minden jó művészeti alkotást, igényli a színvonalas műveket, örül annak, hogy a köztereinken egyre több új művészi alkotás jelenik meg. Lakosságunk egyre jelentősebb hányada képes különbséget -tenni a valódi művészeti értékek és a silány, sekély művek között. Ez nagyon fontos körülmény, mert az értő, igényes közönség számának gyarapodása bátorítja és újabb alkotásokra ösztönzi a megye művészeit. A művészi ízlés pozitív irányú változását nehezíti, hogy bizonyos rétegek ízlése — és ezzel együtt kulturális igénye — még ma is a múlt rendszertől örökölt kispolgári álkultúra színvonalán mozog. A kispolgári ízlés viszonylag széles körű hatását még nem sikerült visszaszorítani és néha intézményes támogatást is kapnak például a kiskereskedelemben forgalomba hozott giccses műtárgyakkal. * A közművelődési határozat megjelenése óta tovább bővült a kultúra hatóköre, javult, gazdagodott a munka szakmai színvonala és világnézeti tartalma. Ugyanakkor ismertebbé váltak a gyorsabb fejlődés útjában álló társadalmi, gazdasági, szervezeti és szemléleti problémák is. * A szocialista világkép terjesztésének egyik legfőbb eszköze az irodalom. A könyvkereskedelem állandóan emelkedő forgalma mellett a megye könyvtárállománya nőtt és jobb az országos átlagnál. A megye könyvtári hálózata az elmúlt években tovább korszerűsödött, de még minden harmadik könyvtár alkalmatlan a feladata jó ellátására. A szakképzett könyvtári dolgozók száma lassan emelkedik. * A film széles tömegekre hatást gyakorló tényező az információ, a propaganda és az esztétikai befolyásolás terén egyaránt. Emellett továbbra is jelentős tömegszórakoztató tényező. A szakmunkástanulók és a középfokú iskolai végzettségűek a legrendszeresebb mozilátogatók. Az iskolai filmesztétikai oktatástól, a népszerűsödő filmklubhálózattól és az amatőr filmezéstől lehet e téren további fejlődést várni. A mozihálózat 10 százalékkal lett nagyobb 1974 óta. Megyénk jobban ellátott az országos átlagnál. A technikai és kényelmi berendezések iránti igények gyorsabban nőnek, mint a lehetőségek. * A tárgyi tudás gazdagítása és a történelmi szemlélet alakítása szempontjából nagyon jelentősek a kiállítások. Látogatóik száma egyre több. A közművelődés világnézeti nevelő munkájához mind többet hasznosít a közgyűjteményekből, a kiállítások által kínált lehetőségekből. Az ifjúság körében népszerűek a honismereti táborok, a múzeumbaráti körök, a hely- történeti kutatómunkák. Még átgondoltabb rendezési koncepcióval javítható a kiállítások világnézeti nevelésben betöltött szerepe. Múzeumi hálózatunk most van kialakulóban. Intézményeink száma még kevés. A múzeumlátogatók száma emelkedett, de arányaiban még nem éri el az országos átlag felét. Uj törekvésekkel, tematikus kiállításokkal gazdagította a lakosság művelődési lehetőségeit a megyei levéltár. A műemlékvédelemre, az emlékhelyek és tájházak kialakítására ötéves fejlesztési terv van. * A lakosság ízléskultúrájának formálásában nagy szerepük és felelősségük van a művelődési otthonoknak. A megye településeinek művelődésotthoni ellátottsága számszerűen, jobb az országos átlagnál, de minőségében, a működés anyagi, tárgyi feltételeiben nagy különbségek vannak. Az épületeknek mindössze egyharmada kínál korszerű lehetőséget a jó munkához. Az intézmények közül kiemelkedő szerepe van a Babits Mihály Megyei Művelődési Központnak. A munkához szükséges feltételei korszerűek, hatóköre állandóan bővül. Az egész megyére kiterjedő módszertani tanácsadásban szerepét, felelősségét növelni kell. * A művészeti élet irányítása a közművelődésen belül, annak részeként történik. Egyes területeken (pl. színjátszócsoportok és irodalmi színpadok, képzőművészet) a munka világnézeti tartalmának marxista elemzése napi feladattá vált. Az elvi pártirányítás, segítés és ellenőrzés a közművelődési párthatározat végrehajtásának folyamatában ezen a területen is konkrétabb és hatékonyabb lett. A párt politikájának helyes értelmezésében és a cselekvési egység erősödésében jelentős szerepe van annak, hogy a közművelődési és művészeti kérdésekkel való foglalkozás a pártmunka szervesebb részévé vált. A különböző szintű pártszervek és az alapszervezetek a közművelődés helyi eredményeit vizsgálva gyakrabban érintik a világnézeti nevelés ezzel összefüggő tapasztalatait is. A lakosság életmódjának, köz- gondolkodásának elemzésekor mindinkább előtérbe kerül a művészet emberformáló szerepe. A pártalapszer- vezetek munkájában is érezhetőbb az a törekvés, hogy a kulturális, művelődési lehetőségek iránti igény és az ízlésnevelés követelménye nagyobb hangsúlyt kapjon a párttagság körében. * A megyei tanács koordináló szerepe is hatékonyabb, de a szakemberképzés területén ennek még nincs kellő eredménye. Gyakori a szak- emberhiány. Több munkakör betöltésekor hiányzik a szükséges szakmai végzettség. A szükségesnél kevesebb számban mennek felsőfokú népművelési szakra tanulni megyénkből. Mind eredményesebb a tömegszervezetek és társadalmi mozgalmak munkája is ezen a területen, és a közművelődési törvény számos lehetőséget is kínál arra, hogy ezt tovább bővítsék. Ugyanakkor sajátos felelősségük van azoknak a társadalmi szerveknek és tömegmozgalmaknak, amelyek a lakosság különböző rétegei körében végzik politikai nevelő, érdekvédelmi, közéletet alakító munkájukat. Fontos feladat, hogy javuljon a koordinációs munka, s ennek nyomán a különböző szervek és szervezetek kulturális munkájának összhangja. Szobabelső a Babits-emlékházban Uj színfolt az üzemekben tartott önálló kiállítás
