Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

A KÉPÚJSÁG 1978. június 15. Kiss Attila festőművész 1941-ben Nagyváradon született. A mostani, salgótarjáni kiállítása a tizenegyedik önálló tárlata a művésznek. Szerencsétlenség Dinara Aszanova új, Sze­rencsétlenség című filmében egv, a Szovjetunióban eddig ritkán előkerülő témát vá­lasztott: az alkoholizmust te­szi kritika tárgyává. Az ügy a Szovjetunióban is igen fontos, nemrégen foglalkozott az alkoholizmus kérdésével a Legfelsőbb Tanács plénu­ma is. A történet egy nagy ipari város külvárosában ját­szódik, itt él egy munkás­házaspár egyetlen leányával A férfi (Alekszej Petronko játssza) az alkohol rabja. A feleség pedig (Ligyija Fe- doszejeva, Suksin özvegye alakítja) némán tűri sorsát. A férfi munkáját látszatra lelkiismeretesen végzi, de az ital miatt egyre lejjebb süly­lyed, míg végül egy alkohol­elvonó munkateráphiás in­tézetbe kerül. A férfi anyja elindul, hogy felkeresse a távoli Szibériában a rég nem látott fiát, de a találko-* zás nem úgy sikerül, ahogy azt eltervezte: az ötnapos vonatozás után fáradt anya egy más, teljesen megválto­zott fiút talál. A fiú az át- nevelés hatására katonásan, fegyelmezetten viselkedik, és válaszol anyja kérdéseire. Az anya pedig megérti, hogy fia és családja élete tönkre­ment, mert a nevelő szándék már későn érkezett, és az egy „túlérett, rohadt gyü­mölcsöt talált” — ahogy ezt a rendezőnő szimbolikusan fejezi ki filmje végén. Arany Glóbusz Minden évben átnyújtják Holywoodban a különböző Arany Glóbusz díjakat. Idén a legjobb külföldi filmek az Amerikában dolgozó külföldi újságírók Ettore Scola Egy különleges nap című filmjét találták. Négy díjat kapott a The goodbye girl című ame­rikai vígjáték. Ez a film kap­ta a legjobb forgatókönyv (Neil Simon), a legjobb víg­játéki színész (Richárd Drey- fuss) és a legjobb vígjátéki színésznő (megosztva Marsha Manón és Dyane Keaton) dí­jait Az év legjobb drámá­jának Herbert Rose Forduló­pont (The turhing point) cí­mű filmjét tartották. A leg­jobb drámai főszereplő dí­ját Jane Fonda nyerte el a Júlia című filmben nyújtott alakításáért, díjat kapott Va­nessa Redgrave is. A legjobb drámai alakítás díját Richard Burton kapta az Equus című film főszere­péért. Ljubimov nyilatkozik 4$ Az olasz—szovjet színházi kollokvium megrendezése al­kalmából Grappali meginter­júvolta Ljubimovot. A Sze- csuáni jó ember előadásáról a rendező elmondta, hogy a 14 évvel ezelőtt bemutatott előadáson nem tartott szük­ségesnek változtatást. Bár lehetnek az előadásban bi­zonytalanságok, a Mester és Margaritához képest stilisz­tikai egyenletlenségek, de arról, hogy ezek eltűnjenek és az előadás megújuljon, ő gondoskodik. Próbát mindennap tart, olykor naponta kettőt, eset­leg különböző szövegek be­tanulására, és minden este figyelemmel kíséri a világí­tási munkát. Arra a kérdésre, miért ré­szesíti, előnyben az irodalmi művek színpadi adaptálását, azt válaszolta, azért, hogy a regényben megformált em­ber) lényeget a színpadi kö­zegben megjelenítve is meg­ismertessék a közönséggel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ismét hangos a balatoni úttörőváros, hazánk legna­gyobb úttörőtábora, melynek építését 1968-ban kezdték, s két évvel ezelőtt, május 25-én adták át a magyar úttörők­nek. Az idei, ünnepélyes meg­nyitó után az első turnusban összesen 2516 gyermek vett részt az üdülésben, illetve az úttörőváros rendezvényein. Az első turnus, mely jú­nius 7—12-ig tartott — az Éneklő ifjúság nagydíjas kó­rusainak tábora, 350 fővel. A XIV. nyári úttörő-olimpia — labdajátékok ' tábora 1086 résztvevővel. Az úttörő hon­védelmi versenyek táborában 750, a szolgálatellátó úttörők táborában 170 úttörő pihent, játszott, sportolt. A nyár folyamán összesen öt turnus fogadja a gyereke­ket, változatos programmal. A második turnusban pél­dául a társadalomkutató út­törők táboroznak, de népes­nek ígérkezik az eszperantó nyelvet beszélő úttörők tábo­ra is. A technikai és termé­szettudományos szakkörök táborába hatszáz úttörőt vár­nak. Az úttörő képzőművé­szek 350 fővel képviselik ma­gukat a táborban. Az idén összesen több mint tizenegyezren üdülnek a Ba­laton menti úttörővárosban. PETŐFI NÉPE Számunkra talán az a leg­érdekesebb, hogy a 48/49-es események egyik legsokolda­lúbb és leginkább vitatott alakjáról, Mészáros Lázár egykori hadügyminiszterről tudunk meg többek között érdekes dolgokat. Azt például, hogy az 1796-ban Baján szü­letett kitűnő férfiú már if­jú korában kézzel írt folyó­iratot szerkesztett. Gyulai Pál minden idők egyik legna­gyobb magyar kritikusa így írt róla: „Kitűnő írói tehet­ség lappang benne”. A hét nyelven beszélő politikus mél- 'tán lehetett az Akadémia tagja. A már említett Mészáros Lázárnak, mint hadügymi­niszternek egyik legelső tény­kedése volt, hogy leverte, il­letve leszerelte az egyik fő­városi laktanya fellázadt ka­tonáit. Nos, ezek a „rosszal­kodó” honvédek a kecskeméti vértesezrednek tagjai voltak. Lázadásról volt szó akkor, amikor a kunszentmiklósi születésű Wirágh Gedeon császári-királyi hadnagyot szökésért körözték 1848-ban. E szökés „gyanítható oka” ugyanis a fennmaradt iratok szerint a hazaszeretet volt. Dunántúlt napló A Magyar Táncművészek Szövetsége elnöksége az idei évben „Az évad legjobb tán­cosa” elnevezésű nívódíjat Zarnóczai Gizellának, a Pé­csi Balett művészének ítélte oda. A nívódíjat a városi ta­nácson Körtvélyes Géza, a táncművész-szövetség főtitká­ra nyújtotta át a kollégák, pályatársak, a Pécsi Balett vezető művészei, köztük Eck Imre Kossuth-díjas művész, művészeti vezető és Tóth Sándor balettigazgató jelen­létében. Zarnóczai Gizella egyre több, jelentős feladatot ka­pott az utóbbi években Eck Imre és Tóth Sándor koreog­ráfiáiban. Ezeket magas mű­vészi színvonalon, fejlett stí­luskészséggel és technikai fel- készültséggel oldotta meg. SomoQiji Néplap A jobb technikai felkészült­ség ellenére a múlt évinél nehezebb aratásra számíta­nak mezőgazdasági üzemeink. Nemcsak a gyakorlatot leg­közvetlenebbül ismerő két szövetkezeti vezető — Illés László, a böhönyei és Szabó Gábor, a kaposmérői tsz el­nöke — foglalt így állást a megyei tanács fejlesztési al- bizottsági ülésén, hanem ezt támasztotta alá a bizottság minden tagja. összesen százegyezer hek­tár gabonát és ipari növényt — repcét, borsót — kell be­takarítani a nyáron, a ter­méskilátások szerint mint­egy 353 ezer tonna termést kell veszteségmentesen, jó minőségben biztonságba he­lyezni. Termelőszövetkezete­inkben a múlt évhez viszo­nyítva 24 százalékkal nőtt a betakarítókapacitás, így a számítások szerint tizenhét nap alatt elvégezhető az ara­tás. A technikai felkészült­ség fokozódását számos más körülmény is alátámasztja: ma már olyan szárítóhálózat épült ki a megyében, amely képes lépést tartani az ara­tással (tizenhét nap alatt a teljes termés szárítható húsz­órás üzemelés mellett); az aratást követő talajmunkák ’ elvégzéséhez pedig bősége­sen elegendő traktorpark áll rendelkezésre. Mindezek a körülmények azonban nérft feledtetik azokat a kedvezőt­len tényeket, melyekkel fel­tétlenül számolniuk kell a nagyüzemeknek a munkák megszervezésénél. Bátya Péter: ÁSATÁS „Egészséges emberek tár­saságára vágyom”, gondolta Kerekes, „ha egyáltalán van­nak ilyenek”. — Nincsenek — dünnyögte Széky, a másik betegszállító, azelőtt gróf, most részeges eltartott, hi­szen az ezerforintos kórházi fizetés semmire sem volt ele­gendő, főképp nem a napi tíz pálinkára, amelyet Széky magába döntött. — Nos? — kérdezte Széky. — Semmi — mondta Ke­rekes. A reumaosztály előterében ültek, fél négy volt, már el­végezték a napi teendőket, várták a „fájrontot”. És lám, a főnővér dugta ki a fejét a főnővéri a.itón. — Ferenc, Lacika! — sü- völtötte. — Jelen — mondta Széky. — Itt — jelentkezett Ke­rekes. — A telepfelügyelő hívatja magukat. A telepfelügyelő: Vak Bé­la. Széky nevezte el így, fél szeme miatt. (A másikat a fronton hagyta, katonatiszt korában.) — Uraim — mondta Kere­keséknek — holnap negyven mázsa mész érkezik a kony­ha tatarozásához. A gödröt önök fogják megásni az ud­var szabad sarkában. Végez­tem. Elfordult. — Nos? — kérdezte Széky. — Semmi — mondta Kere­kes. Ásót, lapátot fogtak, kivo­nultak az udvarra. — Mikor is kezdődik a hi­vatalos tél? — kérdezte Szé­ky. (Ősz volt, barna, szagos idő. Kerekes a következő őszt várta, amikor elpályázik a Fürdőkórházból, egyetemi polgár lesz. — „Én is jár­tam egyetemre — mondta egyszer Széky —, de abba­hagytam a vadászatok mi­att.”) — Ide figyelj, Kerék — mondta a gróf, és ásóját a földbe vágta. — Mekkora gö­dör kell negyven mázsa mász­nék? — Nagy — mondta Kere­kes. — Ez igaz — mondta Szé­ky elgondolkozva. — Ha na­gyobb gödröt ásunk, abból nem lehet baj. Ástak. Keményen, izzadva. Még szerencse, hogy néha keresztüllibegett egy-egy nő­vér az udvaron, fityulával vagy anélkül, lobogó, őszi hajjal, földig érő malaclopó- ban... — Elég — nyögte Széky, leült a gödör szélére. — Méltatlan munka ez a ku- bikolás. A platánok halk susogásba kezdtek, s hamarosan a szél is megérkezett a kórházud­varra. — Nos? — mondta Széky. — Semmi. Kerekes belerúgott a föld­kupacba. — Odanézz — lökte meg Székyt. Jobbágysors a XVIII. század végén; Egy barnás színű borda­csont fordult ki a földből. — Lócsont — mondta Szé­ky. — Itt állomásozott vala­melyik tüzérosztag, talán ép­pen Vak Béla századosé. — Embercsont — vélte Ke­rekes. Lemászott a gödörbe, ásni kezdett. Csont, csont, csont, végül előkerült a koponya is. — Ember — mondta Széky. — Volt — mondta Kere­kes. — összerakjuk? — Nincs meg mind. Ültek a gödör szélén. — Ki lehetett? — mondta Kerekes. — Katona. — A. Meztelen volt, semmi ruha körülötte. . • — Régi katona. Végvári vi­téz, a ruháját ellopták a tö­rökök. — Szerintem áldozat. — Hm — dünnyögte Szé­ky. — Minden halott áldozat, végül is. — Megölték, elásták. — Rémeket látsz. Illetve csontokat látsz, és mivel fia­tal vagy, be vagy szarva. — Most mit csinálunk? — Semmit. Elássuk a gö­dör alián. — Azt nem lehet. Szólni kell valakinek. — Minek? — Hátha ... — Ide figyelj, Kerék, bár­hol ásni kezdesz, előbb-utóbb találsz néhány csontot. Nem olyan nagy ez a földgolyó, és mindig sok ember élt rajta. Visszaássuk. Visszaásták, másnap föléje került a negyven mázsa mész. Kerekes nemsokára eltűnt a Fürdőkórházból, de még sokáig érezte, hogy csontokon jár. Székyvel nem találkozott többé, mert a gróf meghalt, mielőtt a tél beállt volna. Évente 6000 új könyv Az NDK-ban évente 6000 új könyv, mintegy 135 millió példányban bővíti a könyv- terjesztők árukínálatát. A 750 állami és 900 magánkereske­dés félmilliárd márka érték­ben vásárol évente könyveket Az ország 78 könyvkiadója 1949 óta háromszorosára emelte a kínálatot. A legtöbb család kis könyv­tárral rendelkezik. A köny­vek nagyon olcsók, s a leg­kedvesebb ajándékozási cik­kek közé tartoznak. Már gyer­mekkorban, az iskola elkez­désekor felkeltik a gyerme­kek érdeklődését a könyvek iránt. A legtöbb iskolás ko­rú gyermek könyvtári tag. A több mint 30 000 állami vagy üzemi, szakszervezeti könyvtárban 40 millió kötet található. Minden negyedik polgár kölcsönkönyvtári tag. A könyvtár iránti érdeklődést igazolják azok a felmérések, melyeket Schwerin megyé­ben, a kulturálisan meglehe­tősen elmaradott területen végeztek: ma ott a lakosság 30 százaléka jár rendszeresen könyvtárba. Többnyire a szépirodalmi műveket kedvelik, és növek­szik az igény az NDK-szerzők modern irodalmi művei iráni is. Igen népszerűek a külföldi szerzők művei. Évente közel 40 nyelvből jelennek meg fordítások, közöttük francia, amerikai, angol, olasz, oszt­rák és nyugatnémet irodalmi művek is jelentős példány­számban jelennek meg. Egyszerű majsai ember ír­ja az alábbi megrendítő le­velet Tolna vármegye veze­tőinek, vagy mondja tollba a regölyi nótáriusnak. Levele hűen tolmácsolja az akkori állapotokat, hogy mint bán­hatott egy uradalmi tiszt, egy ispán a jobbágyokkal: Tekintetes Nemes Vármegye! Anno 1791 télen Majsai Is- pány Uram engedelmébül 1 Kotsira való tűzre való fát Vágván, Amelyből egy Vasta­gabb darabot ki Választván, Abbul Válut tsináltam: Amellyet meglátván Nagy György Ispány Uram az Ud­varomon, Maga házához hi­vatott, Azon okbul, hogy a Fát úgy loptam Volna. Any- nyira elvert, Öszve tagolt, hogy ha Tamási Smich Josep Borbél nem ért Volna, és nem Kúrált Volna. Az életemnek is Vége lett Volna, A ki is Ugyan életemet is meg tar­totta, mint pedig Sebjeimet is meggyógyította. Amint mindeneket ide mellékelt Látleletből ki lehet látni, mely Veszedelemben forog­tam. Már Esztendőiül fogva mint Majsai Pusztát bíró Méltósá- gos Uraságnál, mint Tekinte­tes Nemes Vármegyénél fo­rogván Ezen esetem Alázatos Instantiám Áltól; Az Üdő alatt is emlétett Nagy György Ispány Ür Tekintetes Nemes Veszprém Vármegyében ál­tal ment Szilasi Helységbe Kenesei Páll Úrhoz. Mint hogy pedig Nékem ide Accludált (mellékelt) Speci- ficátió Szerént Tamási Smich Josep Borbély özvegyének 86 forintokat a Gyógyéttására meg kelletik fizetnem. A vé­gett Alázatossan esedezek a Tekintetes Nemes Vármegyé­nek, hogy említett Nagy György Ispány Ürral legelső­ben Szenvedésemet, mint hogy Örökös koldussá tett, mivel Ámbár a Borbély Áltól meggyógyítottam Sebjeim- bül, de kezemmel nem emel­hetek, mint pedig több ízben tett költségeimet, fáratságo- mat, miután Instántiám Által Ötét keresem, mind az Or­vosságok Árát a Borbélnak meg fizettetni méltóztatna. Mivel pedig már Nemes Veszprém Vármegyében Szi­lasi Helységbe Áltol ment Kenesei Páll Űrhoz több íz­ben említett Nagy György Ür: továb is Alázatossan esede­zem, hogy ha mind ezen ese­tem miát Tekintetes Nemes Veszprém Vármegyének írni méltóztatna. Mellyért is Örök hála Adással vagyok a Tekintetes Nemes Vármegyének Aláza­tos Szegény Felhajtó Szolgá­ja Bíró György Majsai Pusz­tán Lévő Lakos Manu propria (saját kezűleg) 1792. május ?2. A látlelet alatt: Tamási die 24 May. 1791. Joseph Schmi- deri manu propria Helyi Ki­rurgus. HEGEDŰS LÁSZLÓ Mtoils • kabődoszkép Kiállítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents