Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

1978. június 15. "KÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Iskolai dolgozatok Vannak örökzöld iskolai lémák. Olyanok, amelyeket már a palatáblára is felír­tak dolgozatcímként a ta­nárok, olyanok, amelyeket vizuál-cinema-quadrofon (stb.) szerkentyűkön is fel­vetítenek három (négy) di­menzióban majdan a jövő diákjai elé. Ilyen az Előt­tünk az élet nevezetű dolgo­zati téma is, mely hivatott felmérni, hogy milyen in­tenzitással váltott ki a pu- bertázsból a felnőtt korba, az életnek nekivágó ifjú. Az alábbiakban, régi dol­gozatot szeretnék bemutat­ni, amelyet a városi lomta­lanítási akció során sikerült zsákmányaimon, egy tudo­mányos guberálási munka keretében. (Irta Kérlek Pé­ter IV. D. oszt. tan. 1966). „Az Elet nem könnyű. Mert ott soha nincs igaza annak, aki igazat mond. Ezt mondja a papám is, csak nagyon csúnya szavak kísé­retében. £s szidja a Kovács elvtársat, aki szerinte egy nagyon rongy ember és csak így lehetett belőle valaki. Ö a papámék üzemében a művezető. És az már valaki. Ezenkívül szidja a házmes­tert, az üzemikonyhát, a tv-híradót — no és persze legtöbbször engem. Mert aszongya, hogy én egy élhe- telene alak vagyok, akit kár taníttatni, hisz úgysem vi­szem semmire. Pedig viszem. Ezt én el­határoztam, még akkor, amikor a biológia tanár meg­kérdezte, hogy ki tud olyan fajról, amely elakadt a törzsfejlődés létráján. Rám nézett ugyanis és azt mond- na: Na kérlek... Rajtam röhögött minden­ki. Később jöttem rá, Rogy csak kis kával mondta a ta­nár a nevemet. De akkorra már megvolt az elhatározás, hogy viszem valamire, és nem hagyom, hogy a felnőt­tek elvegyék a kedvem az Élettől. Mégis mit szeretnék? Be­csületes munkával, rendes szakmában, tisztességgel pénzt keresni, családot ala­pítani és köztiszteletnek ör­vendeni. Mert az is nagy do­log.” A napokban — mert ez a szerencse — összeakadtam Kérlek Péterrel, aki jelen­leg osztályvezető. Bár a kol­légái véleménye szerint nem sokáig — várja ugyanis az igazgatói kinevezést, amit hosszas közutálatot ered­ményező törtetésnek kö­szönhet. Ezt — ha valaki szóvá meri tenni neki, csak egy gúnyos fintorral ma­gyarázza, és legfeljebb hozzáteszi: Ti ezt úgysem értitek, mert elakadtatok valahol a törzsfejlődés lét­ráján. .. Aztán nyújtózik egyet, megropogtatva hajlé­kony derekát... * A múltkor rendezgettem megmaradt iskolás cuccai­mat. Kezembe akadt egy dolgozatom, a témája: Előt­tünk az élet... Beleolvastam. Aztán csüggedten állapí­tottam meg — hogy az ott leírtakból ugyancsak keve­set sikerült megvalósítanom. Ugye „Kérlek”, van aki elakad azon a bizonyos lét­rán. ..? — gyvgy — Havannai útlevéllel Zászlók és szóvivők Rendhagyó, eseményekben gazdag hetekre nézhet vissza az ifjúkommunisták serege. A forradalmi tavasz megün­neplése mellett ugyanis or­szágszerte bensőséges ünnep­ségekre került sor; átadták a KISZ KB vörös vándorzász­lóit a legkiválóbb KlSZ-szer- vezeteknek, alapszervezetek­nek. Nyolcvanhét helyen lo­bogtatták meg örömmel az átvevők a magas kitüntetés szimbólumát. S nyolcvanhét helyen felelősséggel döntöttek arról, hogy rendkívüli „aján­dékként”: küldöttet válassza­nak a XI. havannai világif­júsági és diáktalálkozóra! A SZERVEZETI DEMOKRATIZMUS A KISZ Központi Bizottsá­gának Titkársága érettnek, felnőttnek ítélte meg az ifjú­sági szövetség demokratizmu­sát; és közvetlenül a KISZ- szervezetekre, az alapszerve­zetekre testálta a felelősség- teljes döntés jogát, hogy sa­ját soraikból válasszák ki szóvivőiket a havannai rande­vúra. A KISZ hagyományos, szervezeti életviteléhez iga­zítva, titkos szavazással adták le voksaikat a fiatalok jelölt­jeikre. Ugyanolyan nyílt, megelőző vitákkal, vélemény- kutatásokkal, mintha tisztség- viselőiket választották volna meg közösségeik élére. A szer­vezeti demokratizmus próbája volt ez a lehetőség, amellyel végül is nagyszerűen éltek az ifjúkommunisták. A VIHARSAROKTÓL AZ ORMÁNSÁGIG Lapozgatom a véglegessé vált listát, neveket böngészek és közben sorra kinyílnak az „ablakok”, egy-egy fiatal arc bukkan fel, válik ismerősé a Viharsaroktól az Ormánságig. Maroknyi magyar lány és fiú már gondolatban Havannában jár, kubai olvasmányokat vá­logat. Hajdú megyéből Lud- man György toppan elém. Esztergályos a nádudvari Vö­rös Csillag Mgtsz-ben. Éle­tében először, az olajos, meg­hitt műhelyből az óceánon túlra küldi társai bizalma. Békésből Barna Imre László, a kardoskúti Rákóczi Ferenc Mgtsz hizlalási részlegének vezetője mellett tették le a voksot a fiatalok. Horváth Feri Budapestről, a MÁV Északi Járműjavítójából in­dulhat a messzi útra. A fia­tal villamosgép-szerelő talán még most sem hiszi, hogy ez igaz lehet..., de ugyanúgy érezhet Hallgató Géza is, a Budapesti Telefongyár elekt­roműszerésze. Baranyából Schlitt István veheti fel a VIT-egyenruhát. Náluk, a Zipernovszky Ká­roly Gépipari Szakközépisko­lában hárman is a jelöltek listájára kerültek, és valódi, forró választási izgalmak kö­zepette kapta meg a voksok többségét. Egyre inkább kerekedik örömöm, ahogy a küldöttek­kel ismerkedem. Dolgos, két­kezi munkások, ifjúmunkások teszik ki a vándorzászlósok több mint egynegyedét. To­vább rezdül bennem a jó­kedv, amikor az 1961-ben (!) született Szíjártó Zolit fede­zem fel a névsorban. A ki­váló szakmunkástanulót a fóti gyermekváros ifjúkom­munista közössége tisztelte meg a kitüntető bizalommal. Az ő küldetése emberi és tár­sadalmi értékében sokakat megelőz a listán ... MAGYAROK — NDK-BÓL, SZOVJETUNIÓBÓL Ugyancsak „rekord”-vá- lasztás volt az NDK-ban dol­gozó magyar fiatalok körében is. A riesai nagyüzemi KISZ- bizottság rendkívüli küldött­gyűlésen döntött szóvivőjé­ről. Hat jelölt közül a tizen-, kettedik szavazási menetben dőlt el, ki képviselje őket. A kiragadott példák is bi­zonyítják, hogy KISZ-eseink érett felelősséggel éltek de­mokratikus jogukkal, amikor kiválasztották a jók közül a legjobbakat. Így került a kül­döttek sorába a Szovjetunió­ban tanuló magyar fiatalok közül Vörösházi Ferenc moszkvai egyetemista. Róla, a baráti országban működő legjobb magyar KlSZ-alap- szervezeti titkárról azt a vé­leményt mellékelték a szava­zási dokumentumokra, hogy példamutató magatartása mellett jelentős segítséget nyújtott a városi és az orszá­gos KISZ-rendezvények meg­szervezésében. Távol hazájá­tól — de mégis közel a KISZ- hez. Kőhalmi Erika Gyöngyös­ről, a Berze Nagy János Gim­náziumból kapott havannai útlevelet. Róla azt írják, hogy egyéniségében a szerénység, a meggyőződés, a közösségért vállalt felelősségérzet szinte felnőtt módra érvényesül. Jó választás volt! Veszprém me­gyéből Boczkó Gyula lakatost ismerem meg. Tapolcán, a Bakonyi Bauxit Vállalat dol­gozója, „veterán” KISZ-es. Kitüntetései között szerepel a KISZ Érdemérem és a Ne­hézipar Kiváló Dolgozója Alapszervezeti KISZ-titkár, aki már turistaként részt vett a X. berlini VIT-en. „Üjrá- zik”, társai még mindig őt tartják a legjobbnak, a leg­érdemesebbnek. A nyolcvanhét „rendkívül- li” VIT-küldött az ország leg­jobb választása — s egytől- egyig a nagykorúvá vált szer­vezeti demokratizmus legki­válóbb szóvivői. VARGA LÁSZLÓ A Dunán végeznek mérési gyakorlatot a Műszaki Egye­tem építőmérnöki karának harmadéves hallgatói. Meg­állapítják a folyó sebességét, mélységét, áramlási viszo­nyait. A rockzene után: Egy New York-i pszichiá­ter 20 000 lemez elemzése után rájött arra, hogy bizo­nyos rockzeneszámok után miért érezte magát olyan ernyedtnek: izmaiban — nem a fejében. Sok rocklemez vagy akár klasszikus lemez ritmusa pontosan ellentétes az emberi szív ütemével (az előbbi két rövid, majd egy hosszú, az utóbbi egy hosszú, ernyedt izmok majd két rövid ütem), és ez kimutathatóan gyengítő ha­tást gyakorol a szívizmokra és az erekre. A szívre és az izmokra ártalmatlan Bob Dylan és a Beatles együttes zenéje. Különösen gyengítő hatásúnak bizonyult a Rol­ling Stones együttes zenéje és Sztravinszkij Sacre du Printemps című műve, írja a Der Spiegel. Rádiósötlet kerestetik! „Rólunk szól, nekünk szól — csináljuk együtt!” Röviden ez is lehetne a mottója a pécsi stúdió minden hónap harma­dik hétfőjén jelentkező, fia­taloknak szóló műsorának. Szeretnénk, ha a műsor hall­gatói és készítői azonosak lennének. Ezért sok közös ak­ciót, programot szeretnénk szervezni. Terveink közt sze­repel, a regionális rádiózás lehetőségeit kihasználva, a dél-dunántúli együttesek, ze­nekarok, művészeti csopor­tok rendszeres szerepeltetése Baranyában, Somogybán és Tolnában egy-egy „Rádiós- ötletklub” alakítása, stb. Tehát várjuk ötleteiteket, javaslataitokat, elsőként a műsor leendő címére és a szignálra. A pályázatra bárki nevez­het a következő feltételekkel: — A maximum 2 szóból álló cím és az egy percnél nem hosszabb szignál tükrözze a műsor fiataloknak szóló, ma­gazin jellegét. — A pálya­munkákat 9,5 vagy 19 centi- méteres sebességgel kell magnószalagra rögzíteni és beküldeni. Beküldési határidő: 1978. július 5. Eredményhirdetés az augusztus 21-i adásban. Cí­münk: Magyar Rádió Pécsi Stúdiója (FIATALOK) 7621 Pécs, Zetkin Klára u. 1. A győztes díja; egyheti ba­latoni üdülés. Görgényi Zoltán a szakmunkások katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára A Honvédelmi Miniszté­rium jelentkezésre hívja fel mindazokat a szakmunkás­fiatalokat, akik dolgozó né­pünk fegyveres szolgálatát önként, hivatásuknak választ­ják és a Magyar Néphadse­reg tisztjei kívánnak lenni. Vállalják és szilárd elhatáro­zást éreznek, hogy eredmé­nyesen fejezik be a 8 hó­nap időtartamú előkészítő tanfolyamot, majd tanulmá­nyaikat a katonai főiskolák valamely, szakképzettségük­nek és érdeklődésüknek is megfelelő szakán folytatják. A Honvédelmi Miniszté­rium várja mindenekelőtt: — az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok jelentkezését, akik elsősor­ban technikai jellegű (vas- és gépipar, műszeripar, hír­adástechnika és villamosság) vagy a néphadsereg igényei­nek megfelelő más szakkép­zettséggel rendelkeznek és szakmájukban dolgoznak. Munkájukban, a magatartás­ban és a közösség érdekében végzett tevékenységben mun­kahelyükön kitűntek és a ka­tonai főiskolai felvétel egyéb követelményeinek megfelel­nek; — a szakmunkás-képe­sítéssel rendelkező katona­fiatalok jelentkezését, akik a katonai szolgálat teljesítésé­ben, a szocialista verseny­mozgalomban kitűntek, ma­gatartásban, szorgalomban és a közösségi életben példa­mutatónk és a katonai fő­iskolai felvétel egyéb köve­telményeinek megfelelnek. 1. FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK — magyar állampolgárság, — erkölcsi-politikai meg­bízhatóság, — büntetlen és feddhetet­len előélet, — hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai al­kalmasság, — szakmunkás-képesítés (legalább jó eredménnyel), — nőtlen családi állapot, — 21 évnél nem magasabb életkor, — a tanult szakmában el­töltött legalább 1 év munka­idő. 2. A jelentkezés a katonai főiskolai felvételre kiadott jelentkezési lapon történik, amelyet a pályázók a terüle­tileg illetékes megyei had­kiegészítési és területvédelmi parancsnokság személyügyi osztályától (Budapest Fővá­rosi Hadkiegészítő Parancs­nokság iskoláztatási osztályá­tól), sorkatonák parancsno­kaiktól kaphatnak. A kitöltött jelentkezési lap­hoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt, részle­tes Önéletrajzot, — erkölcsi bizonyítványt, — a végzettséget igazoló szakmunkás-bizonyítványt (másolatot). 3. A jelentkezők elsősor­ban a katonai főiskolák azon szakaira pályázhatnak, ame­lyek leginkább megfelelnek polgári szakképzettségüknek és érdeklődésüknek. Egyéni elbírálás alapján a jelentke­zők a főiskolák bármely sza­kára felvehetők. Azok a pályázók, akiknek szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Ér­demrend, a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem ki­tüntetéssel rendelkeznek; to­vábbá akik a Magyar Par­tizán Szövetség tagjainak, a munkásmozgalom mártírjai­nak, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hősi ha­lottainak gyermekei; vala­mint a nemzeti gondozottak, az arról szóló igazolást a fel­vételi bizottságnak mutassák be. Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, az előkészítő tanfolyamon ta­núsított eredményei, szorgal­ma, valamint kérelmének fi­gyelembevételével történik döntés. 4. A pályázók 1977. novem­berében a kijelölt katonai fő­iskolán felvételi beszélgeté­sen vesznek részt, melynek időpontjáról értesítést kap­nak. Ide hozzák magukkal a területileg illetékes ' tbc­gondozó intézet által kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkas-röntgenernyő fény­képet. A felvételi eljárás magá­ban foglalja: — az egészségi alkalmas- sági vizsgálatot; — speciális katonai képes­ségvizsgálatot ; — a jelentkezők felkészült­ségi szintjének (általános is­kolai követelmények) teszt és beszélgetés útján történő el­lenőrzését. 5. A felvételre kerülő fia­talok részére a katonai fő­iskolai előkészítő tanfolyam kezdete: 1978 január. Helye: Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola (Szol­nok). A polgári fiatalok behívás­ra, a sorkatonák vezénylésre kerülnek. A tanfolyamon el­töltött idő beszámít a sorka­tonai szolgálat időtartamába. A tanfolyamot befejező hall­gatók tanulmányaikat azon főiskolán folytatják, ahová felvételt nyertek. A katonai főiskolák I. évfolyamán a ta­nulmányi év kezdete 1978 ok­tóber. A katonai főiskolákról, az ott folyó képzésről, a hallga­tók életéről és ellátásáról a főiskolákra vonatkozó „Pá­lyázati felhívás” és más ki­adványok részletes felvilágo­sítást nyújtanak. A katonai előkészítő tan­folyamra a pályázati határ­idő: 1978. augusztus 20. Honvédelmi Minisztérium Mire. hívnak Szakályba? A napokban levelet kapott a szerkesztőség Szakályból. Érdeklődve bontottuk ki a borítékot, amiből középen összehajtott fehér papír ke­rült elő. Az első oldalon, a címerrajzban lévő felirat ar­ról értesített, hogy a VI. Ka­pos menti fiatalok találkozó­jára június 18-án kerül sor a községben. No, és vajon mikor kezdő­dik a program. Mivel? Mit válasszunk ki az egész napos kínálatból? — lapoztunk to­vább. Hiába. A meghívóból kimaradt a szöveg. Van ilyen. Az a tanulsága, hogy a sokszorosító gép sem tökéletes, így hát a körmére kell nézni. Különben sem árt ellenőrizni, hogy mit küldünk el a postával. Reméljük, azért a találkozó jól sikerült, és a szakályiak tudósításának nem nekünk kell kitalálni a közepét... —e

Next

/
Thumbnails
Contents