Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

2 IrífÉPÚJSÁG 1978. június 1. Szovjet javaslat a fegyverkezési hajsza megfékezéséről A magyar­bizottság szovjet kormányközi Mözsön és Pakson Barátsági gyűlés Prágában Mözs és Tolna megye — mint Romány Pál megje­gyezte — jó természeti-föld­rajzi adottságokkal rendel­kezik, évek óta magas ter­melési eredményeket érnek el, és e tény vonzza a jó ké­pességű embereket, illetőleg a meglévőiket tartja. A két mezőgazdasági mi­niszter és a szakértők a kei - tészet tanulmányozása után Látogatás Pakson Pakson Rigóczky István, a járási pártbizottság első tit­kára, továbbá az atomerő­mű és beruházásának, ki­vitelezésének vezetői fogad­ták Katusev elvtársat és Marjai Józsefet, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét, K. Papp Józsefet, a Tolna megyei pártbizottság első titkárát és a többi vendéget. Ebéd után rövid városnézés következett az atomerőmű modern, tovább épülő, új lakótelepén. Ezt követően az atomerőmű építkezéseit ke­resték fel, ahol Szabó Ben­jamin, a Paksi Atomerőmű felkeresték Szabó László nyugdíjas szövetkezeti ta­got, s megismerkedtek éle­tével, háztáji gazdaságával Mözsről késő délután tá­voztak a bizottság tagjai, sok sikert kívántak a szö­vetkezet tagjainak, s gratu­láltak a kiváló termelési eredményekhez. Szabópál Antal a bizottság tagjait a megyehatárig elkísérte. Vállalat igazgatója és Hala­si Zoltán, az ERBE igazga­tója tájékoztatta és kalau­zolta a vendégeket a gigá­szi építkezések munkahe­lyein. Egyebek közt az 1. számú reaktor, a turbina­csarnok, a vízkivételi mű építkezését, a nehézberende­zések kikötőjét, s az építke­zésekhez felállított különfé­le üzemeket, így a vaspa- kettszerelőt tekintették meg. A paksi látogatáson részt vett Szily Géza nehézipari miniszterhelyettes és Juhász Ádám -államtitkár is. Az alábbiakban röividítve ismertetjük a fegyverkezési hajsza megszüntetésének gya­korlati útjairól szóló, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, a leszerelés kérdéseivel foglal­kozó ülésszakán előterjesztett, nosságra hozott szovjet jayas- Moszkvában kedden nyilvá- latot: A világban zajló események jelenleg a nemzetközi politi­ka központi kérdésévé teszik a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését. A történelem választás elé állította az államokat és a né­peket. „A nemzetközi kapcso­latok — mondotta nemrég Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtjtkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke — olyan válasz­út előtt állnak, amelynek egyik ága a bizalom növeke­dése és az együttműködés fo­kozódása felé, a másik pedig a kölcsönös félelem és bizal­matlanság fokozódása, a fegy­verek felhalmozódása felé vezet. Ezek az utak végső so­ron vagy a szilárd békéhez, vagy pedig legjobb esetben is a háború szakadékénak szé­lén való egyensúlyozáshoz ve­zetnek.” Csak egyetlen választás le­hetséges: határozott fordula­tot kell elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért ví­vott harcban. Nem szabad több időt elvesztegetni, mivel ez rendkívül súlyos következ­ményekkel járna. A Szovjetunió tehát java­solja annak megvitatását, hogy miként lehetne megha­tározott időn belül végrehaj­tani a következő intézkedé­seket: Először: mivel a nukleáris fegyverkezés fokozódása je­lenti a fő veszélyforrást, az államok erőfeszítéseiben köz­ponti helyet kell elfoglalniuk azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek célja, hogy ezen a területen minél előbb meg­állítsák, majd visszaszorítsák a fegyverkezési hajszát. A nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését és a felhalmozott készletek fokozatos megsemmisítését célzó intézkedések kidolgozá­sával és megvalósításával párhuzamosan és azzal szoros öszefüggésben erősíteni kell az államok biztonságának po­litikai és nemzetközi jogi biz­tosítékait. Jelentős előrelépés lenne ezen a területen, ha a világ valamennyi állama szer­ződésben kötelezné magát ar­ra, hogy lemond az erőszak­nak a nemzetközi kapcsola­tokban történő alkalmazásá­ról. E célok elérése érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi rendkívüli ülésszaka elvi ha­tározatban nyilvánítsa szük­ségesnek a nukleáris leszere­léssel és az erő alkalmazásá­ról való lemondással kapcso­latos tárgyalások megkezdé­sét, határozza meg e tárgya­lások előkészítésének rendjét és megkezdésük konkrét idő­pontját. Másodszor: a fegyverkezési hajsza beszüntetésével kap­csolatban az egyik legfonto­sabb feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. Az utóbbi évtizedben, a nukleáris fegy­verek elterjedésének megaka­dályozásáról szóló szerződés megkötése óta e feladat meg­oldásában sikerült jelentősen előbbre lépni. Nem tettek meg azonban minden szük­séges lépést és most újabb erőfeszítésekre van szükség. A Szovjetunió kijelenti, hogy sohasem alkalmaz nuk­leáris fegyvert azon államok­kal szemben, amelyek le­mondanak a nukleáris fegy­ver gyártásáról és beszerzésé­ről, és saját területükön nem rendelkeznek nukleáris fegy­verrel. Bármely nukleáris fegyverrel nem rendelkező állammal készek vagyunk különmegállapodást kötni er­ről. Felszólítjuk az összes többi nukleáris hatalmat, hogy kövessék példánkat, és vállaljanak hasonló kötele­zettségeket. Harmadszor: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseinek hatékonyabbá tételéhez köz­vetlenül kapcsolódik egy má­sik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegyver olyan államok területén tör­ténő elhelyezésének megaka­dályozása, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen fegy­verrel. Ezt a kérdést szintén meg kell oldani. Negyedszer: a nemzetközi kérdések között jelentős he­lyet foglal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rend­szerei létrehozásának megtil­tása. A Szovjetunió vélemé­nye szerint ezt a kérdést már néhány évvel ezelőtt meg le­hetett volna oldani, akkor, amikor először felvetődött. Néhány állam álláspontja sajnos a kérdés megoldásá­nak elhalasztásához vezetett. Annál nagyobb szükség van azonban arra, hogy most, amikor .a legkülönbözőbb te­rületen folyó tudományos ku­tatások fejlődése érezhetően megnöveli a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rend­szeréi megjelenésének veszé­lyét, e területre összpontosul­janak az erőfeszítések. Rövid időn belül olyan nem­zetközi intézkedésekre van szükség, amelyek véglegesen megakadályozzák a neutron­fegyver megjelenését és ki- fejlesztését. ötödször: a fegyverkezési hajsza megszüntetésének feladata megköveteli a már folyamatban lévő, kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését. Ez mindenekelőtt a stra­tégiai támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgya­lásokra vonatkozik, amelyek arra hivatottak, hogy határt szabjanak a legveszélye­sebb, legpusztítóbb fegyve­rek kifejlesztésének — azon fegyverek kifejlesztésének, amelyek bevetése a nukleá­ris világháború kitörését je­lentené. Reális lehetőségünk van arra, hogy gyorsan eljus­sunk a sikeres befejezéshez az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltá­sával foglalkozó tárgyaláso­kon. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is erőfe­szítéseket tesz annak érde­dében, hogy a vegyi fegyve­rek. betiltásával foglalkozó tárgyalások sikeresen befe­jeződjenek De ugyanilyen erőfeszítésekre van szükség a tárgyalások többi részt­vevőjének részéről is. Előrehaladott szakaszban van a tömegpusztító fegyve­rek egy további fajtája: a sugárfegyverek betiltásáról szóló megállapodás előké­szítése is. Lehetőség van arra, hogy gyakorlati jelleget adjunk a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzetek csök­kentésével kapcsolatos kér­dések megoldásának. A Szovjetunió következetesen és állandóan síkraszáll az erre vonatkozó hatékony in­tézkedések megvalósításá­ért. Ezekről az intézkedé­sekről különböző időpontok­ban már folytak vélemény- cserék. Ideje az általános vitákról áttérni a lényegre. Ideje len­ne kimozdítani a holtpont­ról a közép-európai fegyve­res érők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalásokat. Az európai földrész kato­nai enyhülése megköveteli más, az utóbbi időben a szocialista államok által javasolt lépések megvalósí­tását is — mindenekelőtt azt, hogy az európai biz­tonsági értekezlet résztvevői kötelezettséget vállaljanak arra, hogy nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert. A következő hónapokban befejeződhetnek az Indiai- óceán térségében folytatott katonai tevékenység korlá­tozásával és azt követő csök­kentésével kapcsolatos szov­jet—amerikai tárgyalások. Lehetőség van az előreha­ladásra a hagyományos fegyverek nemzetközi ke­reskedelmének és szállítá­sainak korlátozásával kap­csolatban nemrég megkez­dett szovjet—amerikai kon­zultációkon is. Hatodszor. A fegyverkezési hajsza korlátozását célzó, már érvényben lévő megállapodá­sokat és egyezményeket meg kell erősíteni, biztosítani kell általános jellegüket, kivétel nélkül valamennyi állam csatlakozását. Az ENSZ-közgyűlés már több ízben felszólította a vi­lágszervezet tagállamait, hogy csatlakozzanak a fegyverke­zési hajsza korlátozását célzó, már érvényben lévő megálla­podásokhoz és egyezmények­hez. A jelenlegi helyzet meg­követeli, hogy ezeket a felhí­vásokat végre általánosan kedvező válasz kövesse, amely kifejezné a világ valamennyi államának egységét a fegy­verkezési hajsza megállításá­ra irányuló törekvésben. Hetedszer. Szemmel látha­tóan széles körű egyetértés áll fenn azzal kapcsolatban, hogy korunk gazdasági fejlődése megbonthatatlan kapcsolat­ban áll a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a lesze­relésnek a megoldásával. Az ilyen célú gyakorlati akciók eredményeként felszabaduló eszközök hatalmas lehetősé­get biztosítanak az országok és népek jólétének fokozásá­ra, fontos tartalékot jelente­nek a fejlesztési célokra nyújtott segítség bővítéséhez. Minél radikálisabbak lesznek a megfelelő intézkedések, minél mélyebbre és távolabb­ra hatolnak, annál több pót­lólagos anyagi eszközt for­díthatunk e célokra. Van azonban egy olyan út is, amely lehetővé teszi, hogy a legközvetlenebb módon és még a leszerelésre vonatkozó nagyszabású intézkedések megvalósítása előtt összekap­csoljuk e két dolgot: a fegy­verkezési hajsza anyagi ter­mészetű korlátozásával fel lehet szabadítani bizonyos összegeket békés célokra. Ez a katonai költségvetések csök­kentése. Az ENSZ-közgyűlés több ízben sikraszállt e lépés meg­valósításáért és a megtakarí­tott eszközök egy -részének a ■fejlődő országok megsegítésé­re történő felhasználásáért. A Szovjetunió, amikor az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé terjeszti a fegy­verkezési hajsza megakadá­lyozásához vezető gyakorlati utakra vonatkozó elképzelé­seit, abból indul ki, hogy a javasolt lépések csak mini­málisak. E lépések megvaló­sítása nélkül a fegyverkezési hajszát nem lehet megállítani. Ugyanakkor azonban e lé­pések lényegbevágóak. Meg­valósításuk ténylegesen for­dulópontot jelentene a nem­zetközi fejlődés egészére nézve: a fegyverkezési haj­száról és a katonai feszültség­ről — a katonai enyhülésre, a háborús veszély radikális csökkentésére való áttérést je­lentené. Ezek a lépések mind meg­valósíthatóak. Többségükkel kapcsolatban már tárgyalások folynak, s ezek számos esetben a befe­jezéshez közelednek. A fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez a cél eléré­sére irányuló határozott kész­ségre, politikai akaratra van szükség. Minden államra ak­kora felelősség hárul a népek jelenéért és jövőjéért, hogy az az állam, amely e törté­nelmi feladat megoldásában nem lenne hajlandó az együttműködésre, bűntettet követne el az emberiség el­len. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának megvan a szükséges joga és meghatal­mazása ahhoz, hogy ténylege­sen elősegítse a fegyverkezé­si hajsza megszüntetése felé történő haladást. Ez köteles­sége, s ezt meg is kell tennie. Ezzel az ENSZ-közgyűlés elő­készítené a leszerelési világ- konferencia összehívásának és sikerének feltételeit. A fegy­verkezési hajsza megszünte­tését célzó hatékony lépések megtételével az államok át­térhetnének a leszerelés prob­lémájának gyökeres megoldá­sára — az általános és teljes leszerelésre. (TASZSZ) (Folytatás az 1. oldalról). többet hozni egy hektárról. Szabópál Antal ezt mindjárt bizonyította is: van a me­gyében néhány olyan gaz­daság, ahol az egy tehénre jutó tejhozam 1700 liter, de többségében 3400 liter fe­letti, van ahol 5500 liter A búza termésátlaga pedig 25 —60 mázsa között mozog, sőt: a kukorica 30—96 má­zsa között „váltakozik.” Ez a Tolna megyei tarta­lék, a hektáronkénti hoza­mok nagy különbözősége még teljesebb kihasználásra vár, amely elsősorban a ve­zetés színvonalának növelé­sében és a szigorúbb kere­tek közötti gazdálkodás ja­vításában rejlik. A szövetkezet székházá­ban tartott tájékoztató után felkeresték a kertészeti üzemágat. Itt Szentes Nán­dor kertészmérnök kalau­zolta a vendégeket, s külö­nösen az itt látottak váltot­tak ki sok kérdést: mekkora a hozam egy négyzetméter földről, mennyibe kerül egy kiló primőr paradicsom elő­állítása, hányán dolgoznak a fóliások között, rrftlyen a haszna a fűtött fóliáknak? Hosszú perceket töltöttek a roskadásig rakott paradi­csom- és uborkasorök kö­zött, vizsgálódtak, s beszél­gettek a kertészetben dol­gozókkal a munka technoló­giájáról, a kereseti lehetősé­gekről, a brigádmozgalom­ról, a háztáji munkáról. A kertészetben tett láto­gatás után a kormányközi bizottság egy része Katusev és Marjai elvtársak vezeté­sével, K. Papp József kísé­retében Paksra, az épülő atomvárosba utazott. Mö­zsön maradt Valentyin Meszjac szovjet és dr. Ro­mány Pál magyar mezőgaz­dasági miniszter, szakértőik társaságában. Délután dr. Szabópál Antal, Arany Ist­ván és Duzsi Imre vála­szoltak a feltett kérdésekre. (Folytatás az 1. oldalról.) kormányküldöttségének láto­gatása újabb szemléletes meg­nyilvánulása pártjaink és a két ország népei közötti meg­bonthatatlan barátság és minden irányú együttműkö­dés egyre erősödő kötelékei­nek. — Soha nem feledjük el, hogy a Szovjetunió mindig híven oldalunkon állt, és ha kellett, habozás nélkül segítő kezet nyújtott nekünk. így volt ez tíz éve is, azokban az időkben, amikor a csehszlo­vákiai szocializmus létéről vagy nemlétéről volt szó. Annyi év után ismét kijelent­jük, nagyra értékeljük a Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista se­gítségnyújtását. Husák kitért a szovjet- csehszlovák együttműködés mindennapi gyakorlatának formáira és eredményeire. Köszönetét mondott a Szov­jetuniónak azért, hogy lehe­tővé tette az első csehszlovák űrrepülő kozmikus útját. A CSKP KB főtitkára a to­vábbiakban kifejtette: — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja eszmeileg szilárd, egységes, elismert vezető ere­je társadalmunknak. Az a kezdeményező és alkotó len­dület, amellyel Csehszlovákia dolgozói valóra váltják a CSKP XV. kongresszusának irányvonalát, a párt iránti bizalmuk szilárdságát tanú­sítja. — Semmiféle rágalmazó kampány, amelyet az impe­rializmus reakciós körei a lé­tező szocializmus országai és különösen a Szovjetunió ellen rendszeresen szerveznek, nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy társadalmi rend­szerünk fő célja és értelme az emberről és jólétéről való gondoskodás, az ember jogai­nak érvényesítése, hogy a szocializmus egyre szélesebb távlatokat nyit az ember számára, biztosítva minden oldalú fejlődésének lehetősé­• gét. Megerősíti ezt a Szovjet­unió új alkotmánya is, az új­kori manifesztuma egy olyan társadalomnak, amely az em­beriség történelmében első­nek jutott el a kommunizmus küszöbéig. Gustáv Husák a Szovjet­unió és a csehszlovák—szov­jet barátság éltetésével fejez­te be beszédét. Leonyid Brezsnyev beszé­de elején emlékeztetett arra, hogy a Csehszlovák Köztár­saság már csaknem hatvan éves, s ennek az időszaknak felét már a szocializmus csil­lagzata alatt élte át. — Csehszlovák elvtársaink a múltba visszatekintve ma megelégedéssel mondhatják el, hogy becsülettel kiállták a nem könnyű próbát. Cseh­szlovákiát napjainkban a ha­talmas és tervszerűen fejlődő gazdaság, az élenjáró tudo­mány és technika, a népjólét magas foka jellemzi. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a szocialista államok testvéri családjának megbe­csült tagja nagy szerepet tölt be a nemzetközi életben, te­vékenyen és gyümölcsözően vesz részt az időszerű nem­zetközi kérdések megoldásá­ban, az európai és az általá­nos béke megszilárdításában. Három évvel ezelőtt a Hel­sinkiben megtartott tanács­kozás minden feltételt meg­teremtett ahhoz, hogy az európai földrészen fejleszt­hessük a jó viszonyt. Úgy tűnt, hogy szilárd politikai alapot teremtettünk az eny­hüléshez. Akadtak azonban olyan politikai körök, ame­lyek nyíltan arra törekednek, hogy megsemmisítsék az eny­hülés folyamatát — ráadásul nemcsak Európában —, s visszatérjenek, ha nem is a „hideg”, de legalább is a „langyos” háborúhoz. — Ebben az irányban hat­nak, érthető módon, az olyan akciók, mint a NATO tagál­lamainak véres beavatkozása Zaire-ban. — Az is vitán felül áll, hogy a folytatódó fegyverke­zési hajsza súlyos károkat okoz a békés együttműködés­nek. — A fegyverkezési verseny megszüntetéséről folyó tár­gyalások iránt mi a lehető legkomolyabb és legőszintébb magatartást tanúsítjuk. Elle­nezzük az eredménytelen szó- fecsérlést, ellenezzük, hogy a tárgyalások olyan — tisztes­ség ne essék szólván, — „le­szerelési” konferenciát ered­ményezzenek, mint amilyent annak idején Jaroslav Hasek figurázott ki. Mint emlékeze­tes, az ő hősei, akiket már teljesen megbolondított a sok éjszakai ülésezés és bankett, mintegy a jószándéktól vezet­tetve, mindenkit, aki csak út­jukba akadt, a fegyverkezés­re szólítottak fel. — A napokban kezdődött meg New York-ban az Egye­sült Nemzetek Szervezete közgyűlésének külön a leszé- relésnek szentelt ülésszaka — folytatta beszédét Leonyid Brezsnyev.. Az ENSZ történe­tében először az ülésszak részvevői a leszerelés kérdé­sét annak teljes komplex vol­tában vitatják meg. — A Szovjetunió és a test­véri szocialista országok olyan javaslatokkal és kez­deményezésekkel mentek az ülésszakra, amelyek gondosan mérlegeltek, a konstruktív munkára, gyakorlati eredmé­nyek elérésére irányulnak. — A szocialista országok sokat tettek a leszerelés ügyé­nek előmozdításáért. Bár­mily nagyok legyenek is az akadályok, tovább haladunk a béke és a jószomszédság politikájának minden hívével együtt, tovább keressük en­nek az égetően fontos prob­lémának megbízható és tel­jes megoldását —, jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev beszé­dét számos alkalommal sza­kította meg taps, éljenzés. A beszéd végén a gyűlés részve­vői hosszan tartó, lelkes taps- és* a csehszlovák nép barát­ságát, az SZKP KB főtitká­rát, a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget, éltették a testvéri szocialista orszá­gok együttműködését. Konsztantyin Katusev (közé pen) az atomerőmű-építke­zésen

Next

/
Thumbnails
Contents