Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
12 KÉPÚJSÁG 1978. május 14. MAGAZIN I MAGAZIN £ ■ MAGAZIN ,11 ^MAGAZIN Ilii SKiiSíSííi MAGAZIN , ■ MAGAZIN .üss?"' Aäjjjj MAGAZIN W MAGAZIN P MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Azonosítás hajból Nyomelemeket határoztak meg a hajzatból, amelyeknek szintje függ az étkezéstől, a környezeti és közelebbről meg nem határozható anyagcsere-viszonylatoktól. Ilyen módon a nyomelemek összetétele egyedi sajátosságokat mutat. 800 egyén haját vizsgálták meg Angliában és Welsben. A hajat előzetes mosás után reaktorban besugározták, és utána mérték az indukált sugárzás mennyiségét. 12 nyomelemet vizsgáltak az egyes egyének hajából. 90 százalékban a vizsgá- la alapján határozottan meg tudták mondani a nemet. 5 százalékban az egyes nyomelemek magas koncentráltságát találták, melyből a foglalkozásra következtettek. Magas értéket mutatott például a réz a rézműveseknél, az antimon a nyomdászoknál, a króm a galvanizálóknál. Olyanoknál, akik kemény vizet ittak, magas kalciumérték volt kimutatható, míg a magas magnézium az északangliaiaknál jelentkezett. A kutatók konklúzióként megjegyzik, hogy a vizsgáló eljárás nem olyan pontos, mint az ujjnyomat vizsgálat, de legalább annyira megbízható, mint az egyéb személyazonosító eljárások, melyek a bíróságok előtt bizonyító érvényűek. Színház — Körülbelül 500 statisztára lesz szükségünk — mondja a rendező a szerzőnek. — Történelmi kosztümökben? — Nem. Egyszerű társasági ruhákban... — Egy történelmi darabhoz? — Nem. A nézőtérre. Vízen és levegőben Nyugat-Németországban az 50-es években létrehoztak egy céget, az Egyesült Repüléstechnikai Műveket (VFW), amely később fúzionált a neves holland Fokker repülőgyárral. A fejlesztők elkészítették egy különleges katonai hidroplán prototípusát, amelyet most a Balti-tengeren a legkülönfélébb próbáknak vetnek alá. Légpárnás repülőgépnek is nevezik az X—114 jelű hidroplánt. Ezt a nevet azzal érdemelte ki, hogy a szokványos szárnyprofilú gép fordított delta elrendezésű szárnvai V-alakú bemélyedést képeznek, amelyben a beáramló levegő légpárnát alakít ki, ha a gép a talaj, vagy a víz felülete közelében repül. A kétéltű jármű egyébként a víz felületéről függőlegesen is képes felemelkedni, mégpedig úgy, hogy a függőleges helyzetűre állított propelleres hajtóművet fokozatosan fordítja el a pilóta vízszintes állásba. Az X—114 törzsében — a pilótán kívül — öt személy számára van hely. A gép maximális óránkénti sebessége 150 kilométer; üzemanyagtartályaiban kb. 20 órai repüléshez elegendő hajtóanyag fér el, ami azt jelenti, hogy megszakítás nélkül mintegy 2000—3000 kilométernyi utat tehet meg, ami ilyen kis gép esetében rendkívüli teljesítménynek számít. A kisméretű és fürge hidroplán 4000 méteres maximális magasságig használható. Elsősorban a hadsereg tart rá igényt, de bizonyos, hogy a polgári használat számára is hozzáférhetővé teszik majd, ha 1980-tól megindul a sorozatgyártás. Évi több ezer darabot szándékoznak előállítani belőle. Az X—114 jelű hidroplán (MTI Külföldi Képszolgálat — ‘ KS) Rozskenyér és jó tanulás ? A freiburgi egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy sok iskolás gyermek teljesítménye javulna, ha szervezete több B-vita- minhoz jutna. A B-vitaminhiány következményei : a koncentrálóképesség csökkenése, főfájás, gyengébb iskolai teljesítmény, szellemi fáradtság, testi bágyadtság, valamint emésztési zavarok. Az Egészségügyi Világszervezet Táplálkozástudományi Csoportjának megállapítása szerint a szervezetnek naponta legkevesebb 1,2 milligramm Bl-vi- taminra van szüksége. Ezt azonban igen sok gyermek nem kapja meg. A hiányártalmak az utóbbi időben Nyugat-Németországban halmozódnak, s főleg a fiatalabb nemzedékben mutátnak emelkedő tendenciát. A kutatók a rozskenyér fogyasztását ajánlják, amely bőven tartalmaz Bl-vitamint, vagy a fehér kenyérnek B-vita- minnal való dúsítását javasolják. Uhubagoly - vándorsólyom Az uhubagoly és a vándor, sólyom nem tartoznak a barátságot tartó madarak közé. Sólymok idomításánál is felszöktök használni az „uhucéltáblát”. A francia Jurában élő uhuk száma a hetvenes évtizedben 70 párra szaporodott, azaz kétszeresére áz 1965-ös állapothoz viszonyítva. A tapasztalat szerint azonban elég lett volna 35 pár uhu védelme, mivel a baglyok jóformán minden vándorsólymot elűztek és elfogtak a környékről. Európa más vidékein is hasonló a helyzet, az uhuk megritkították a vándorsólymok sorait. Az uhu a legnagyobb testű európai bagoly, hossza eléri a 70 cm-t. Sárgásbarna tollazata sötétbarnán sávozott. Az uhu elég falánk állat, és a siketfa jd nagyságú állatig mindenfajta állatot zsákmányol, így a vándorsólymot is. Az uhu a szirtes hegyoldalakon, sztyeppéken, faodvak- ban stb. él. Magyarországon nagyon ritka ez a madár. A Grizzly „jelbeszéde” Alaszkában, a McNeil folyó partján élő grizzly-med- vék a lazacok vándorlása idején nagy csoportokban gyülekeznek a partokon, és a halakat a folyamon felfelé vándorlásuk közben elfogják. E 30—45 nap alatt majdnem kizárólag hallal táplálkoznak, és ezáltal a korábbi hónapok fehérjehiányát fedezik Erre az időre az egyébként magányosan élő medvék alkalmazkodnak a csoportban való élethez. Filmfelvételek azt bizonyítják, hogy a halfogáshoz összegyűlt állatok „jelbeszéddel” érintkeznek, és hogy e jelek ismeretében az ember is következtethet az állat várható magatartására. A felvételeket most akként elemzik, hogy a különböző gesztusok összefüggését az őket követő magatartásmódokkal számítógép segítségével kiértékelik. A tea útja Japán monda szerint Dar- ma, a kegyes Buddha-követő, hogy imádkozás alatt távol tartsa magától a fáradtságot, levágta szemhéjait és eldobta. Ebből keletkezett a teacserje, amiben erő lakozik és elűzi az álmot... Akárhogy is keletkezett a tea — természetesen a monda szerint semmiképpen —> tény, hogy a teafogyasztás világszerte elterjedt, milliók italává vált. Termesztése Hátsó- és Elő-Indiában, Kínában, Jáván, a Szovjetunióban, Grúziában, Azerbajdzsánban, Krasznodarszk- ban, Kelet-Afrikában, Dél- Brazíliában nagyon elterjedt és földünk ezen területei látják el teával az egész világot. A termesztési folyamatban a tea szedése igényli a legtöbb munkát. Teaszedésnél a fiatal hajtásról a csúcsrügy alatti 2—3 fiatal levelet lecsípik. A tea semmiképpen sem tartalmazhat a csúcstól számított, negyedik levélnél idősebb, sötét színű, kemény leveleket. A növény folyamatos fejlődése esetén a szedést 5—15 naponként megismétlik. A leszedett levél gondos kezelést és szállítást igényel; ha megtörődik, megnyomódik, vagy befülled. mielőtt a feldolgozóüzembe kerül, és a fermentáció idő előtt megindul, akkor értéktelenné válik. A feldolgozásnak három módja terjedt el; készítenek zöld, sárga és fekete teát. Az első két esetben — az ázsiai országok- helyi ízlése szerint — nem, vagy félig fermentálódott leveleket szárítanak és ezeket különböző módon illatosítják. Ilyenkor a tea saját illatanyagai nem fejlődnek ki, viszont több a hatóanyaga. Az európai ízlésnek a fekete tea felel meg. Ilyenkor a tealeveleket először fony- nyasztják, majd a leveleket komplex gépsor segítségével összesodorják és felaprózzák. Ezután kerül sor a legkényesebb, legnagyobb szakértelmet igénylő folyamatra, a fermentációra. A szárítás után nyeri el a tea a barnásfekete színét. Légmentes csomagolás mellett is csak mintegy 3 évig tartja meg a tea igazi aromáját és színanyagait. Bár egy csésze teában több, vagy ugyanannyi koffein van, mint ugyanannyi kávéban, élénkítő hatása mégis valamivel enyhébb, valószínűleg azok miatt az anyagok miatt, amelyek csökkentik a koffein élettani hatását. A tcaszüret Kelet-Afrikában nehéz fizikai munka Sólyomszem A sólyomféléknek nagyon éles látásuk van. Például a vércse repülés közben 1500 méter magasságból meg tud látni egy bogarat. A kutatások kimutatták, hogy a sólyom látása 2,6-szor élesebb az emberénél. A hét karikatúrája (Nagy János rajza) Ősül lägt fenyő Kubinyi Ferenc, a lelkes kutató 1837-ben Nógrádban járt, amikor pásztorok vezették el az ipolytarnóci „gyertyánkő lócához”, ahogyan ők nevezték, mivel azt hitték, hogy megkövesedett gyertyánfa az a 42 méter hosszú törzs, amely átívelt a falu közelében a patakon Árvízkor ezen mentek át a pásztorok Romhány felé. A lezúduló víz idővel kimosta a törzset a beágyazó kőzetből, mely több millió éven át védte, s lassan összetöredezett. A lelet a korabeli újságok nagy szenzációja volt, a becslések szerint a törzs átmérője 120 centiméter, kerülete 4 méter lehetett. Ettől kezdve igen sok tudós — geológus, botanikus — foglalkozott a lelettel. Felvetődött az elszállítás gondolata is, hiszen a faóriásnak múzeumban lenne a helye. Ipolytarnócnak azonban ekkor még nem volt vasútja, így az időközben 22 méter hosszúra csökkent, de még így is 800 mázsa súlyú lelet elszállítása komoly nehézségekbe ütközött. A kutatók felismerték, hogy nem gyertyánfáról, hanem egy ősi fenyőfáról van szó, amelynek a pontos fajmegállapítására csak 1964-ben került sor. A kihalt fenyőfaj mai legközelebbi megfelelője egy Észak- Amerika nyugati részén, a Sierra Nevada lejtőin, kb. 1000—1600 méteres magasságban élő fenyő. Hogyan maradhatott fenn ez a faóriás? Az ipolytarnóci riolittufa kőzetek kb. 23 millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység során képződtek. A riolittufába ágyazva igen sok levélmaradvány őrződött meg, amelyek elárulják, hogy milyen növényekkel élt együtt a fenyő. A fatörzs azonban nem a riolittufa be- temetődésének köszönheti fennmaradását A vulkáni működés eredményeként nagy mennyiségű kova képződött, és a kovás oldatok ugyanúgy kerültek be a növény szöveteibe, mint a táplálékoldatok : lerakodtak a sejtfalakba. Miután a kova anyaga, a szilíciumvegyület igen ellenálló, konzerválódott a fatörzs szöveti szerkezete. Az évgyűrű-vizsgálatokból a kutatók újabban fontos következtetéseket vontak le az akkori idők naptevékenységére vonatkozóan. Az ipolytarnóci kovás fatörzs darabja- a Termeszettudományi Múzeumban. Egy sziget élővilága Goug Island 6 millió éves vulkanikus sziget az Atlantióceán déli részén. Az összes ott élő állat és növény kívülről került a szigetre. 30- féle virágos növény és 26- féle páfrány található a szigeten, de nem élnek rajta kétéltűek, csúszómászók, édevízi halak és a behurcolt egerektől eltekintve szárazföldi emlősök sem. Az ilyen fajokban szegény ökológiai rendszerek vizsgálata egyszerű, és modellnek tekintve elősegíti a fajokban gazdagabb és ezért bonyolultabb ökológiai rendszerek vizsgálatát. Az utolsó farkasok Olaszország az utolsó pillanatban kísérli meg a farkasok teljes kihalásának megakadályozását. Már csak mintegy 150 farkas él kis és szétszórt tálkákban az Appe- ninek hegyei között. Az olasz farkasokat szigorú védelem alá helyezték. Az elmúlt két évben sokat elfogtak közülük, kis rádióadókkal látták el, majd újra szabadon bocsátották őket, hogy regisztrálni tudják vándorlásaikat. Az eredmények szerint a farkasok főleg a falvak környékén fekvő hulladékokból és a szemétlerakóhelyek hulladékából táplálkoznak. A telet csaknem ugyanezen a módon húzzák ki, mivel az erdőkben alig van már vad. Újabban szarvasokat és őzeket importálnak az olaszországi állatvilág gazdagítása céljából. /
