Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

a Képújság 1978. május 14. idei éve Bulgária nemzeti jövedel­me 1977-ben a korábbi év­hez viszonyítva 6,4 százalék­kal nőtt. Az ipari termelés különösen a gépgyártás, fém- feldolgozás, elektronika és elektrotechnika, vegyipar és energetika területén hozott jó eredményeket. Az ország termelési állóalapja 61 mil­liárd leva összértéket kép­visel. A tervek szerint a nemze­ti jövedelmet 1978-ban to­vábbi 6,8 százalékkal növe­lik. 1978-ban a beruházási volumen várhatóan eléri az 5950 millió levát. Ezt a je­lentős összeget kétharmad­részben meglévő termelő- kapacitások bővítésére, kor­szerűsítésére, rekonstruk­ciójára szánják. A terv az ipar legjelentősebb ágainak — a gépgyártásnak, vegy­iparnak, fémkohászatnak és energiagazdálkodásnak — a fejlesztésével 7,7 százalékos termelésemelkedést ír elő. Az országban eredménye­sen működő tudományos­műszaki intézmények az év során 3925 tudományos fel­adat gyakorlati alkalmazá­sát segítik elő. Tovább fejlődnek a külke­reskedelmi kapcsolatok a szocialista országokkal, köz­tük a Szovjetunióval, de a fejlődő országokkal is. Az ossz árucsere értékének 11,5 százalékos növelését terve­zik. fi gyógyászat új utjai Eléggé Ismerjük-e az ember biológiai lehetőségeit? Amikor orvosi körökben tudomást szereztek a kis me­gyei város, Kurgana ortopéd­sebészének, Gavriil Ilizarov- nak a munkáiról, enyhén szólva bizalmatlanul fogad­ták azokat. És okkal: ez az ember szakított a csontszö­vet regeneratív képességei­ről, a traumatológiában és az ortopédiában használatos gyógyítási módszerekről al­kotott hagyományos elképze­lésekkel. ítélje meg maga az olvasó: a szilánkos lábszár­csonttörést szenvedett beteg tüstént a baleset után gipsz nélkül jár, a törött karú pe­dig súlyokat emel. A húsz, sőt, ötven centiméterrel rö- videbb lábat normális mé­retűre hosszabbítja meg a se­bész. Dr. Ilizarov paciensei számos csontbetegségből és csontsérülésből 2—8-szorta hamarabb gyógyulnak, mint a szokásos módszerek al­kalmazása esetén. Gavriil Ilizarov most pá­lyájának csúcspontján van: az orvostudományok doktora, professzor, a köztársaság ér­demes orvosa, az OSZSZSZK érdemes feltalálója, Kurgana város díszpolgára, a Kurga- nában létesített kísérleti és klinikai ortopédiai és trau­matológiai tudományos kuta­tó intézet igazgatója. BRUMEL 13 EREDMÉNYTELEN MŰTÉTJE ...Itt vagyok doktor Ilizarov rendelőjében, s abban az al­bumban lapozgatok, amely­ben a betegeiről gyógyulá­suk előtt és után készült fényképek vannak. Sz. észtországi leány. Egyik lába 52 centiméterrel rövi- debb. Könnyű elképzelni, mekkora szenvedéseket oko­zott neki ez a testi fogyaté­kosság. A másik kép a gyó­gyulása után készült: nyoma sincs az egykori fogyatékos­ságnak. Egy másik páciens: 50 éves férfi. Három évvel ezelőtt zárt térdizületi törést szenve­dett. Két évig gipszben járt. Nem segített rajta saját csontjának átültetése sem, amit ultrahangos műtéttel hajtottak végre. A következ­mény: krónikus csontgyulla­dás. Az orvosok kimondták a döntést: amputálni kell. Ilizarov intézetében két hónap alatt meggyógyították a beteget. Valerij Brumel magasugró- világbajnokról sokat írtak a lapok. Közúti baleset folytán szilánkos lábszárcsonttörést szenvedett. Két és fél év alatt 13 eredménytelen műtétet hajtottak végre rajta. A hí­res versenyző lábát külső rögzítésű, speciális készülék­be kellett helyezni Ilizarov klinikáján Valerij Brumel egy hónap alatt már normálisan tudott járni. Négy hónap múlva száz kilo­grammos súlyzót fel tudott emelni, további egy hónap elteltével pedig az edzéseken már sikeresen ugrotta a 2 méter 5 centiméteres magas­ságot, túlszárnyalva a sport­mesterek számára megsza­bott követelményt. S ki tud­ja, mennyire javította volna meg a világcsúcsot, ha nem éri újabb súlyos sérülés, amely a versenyzés abbaha­gyására kényszerítette őt. Vajon miféle módszerről van szó? — A töréseknél nemcsak a törött csontok helyes ösz- szeillesztése és rögzítése a fontos, hanem az is, hogy ebben a helyzetben az Ízü­letek és az izmok normáli­san működjenek — mondja Ilizarov. — A gipszkötésben az Ízületek és az izmok tét­lenkednek, ami akadályozza normális vérellátásukat. En­nek következtében — hosz- szú hónapokig, sőt, olykor évekig tart, míg a csontok összeforrnak. NYUGODTAN JÄRHAT TÖRÖTT LÄBBAL! Mit csinálunk mi? A sé­rült csont minden repeszda­rabján vékony tűket bocsá­tunk keresztül és egy spe­ciális készülékhez rögzítjük azokat. A készülék a csont- repeszek közti távolságot szabályozza. A repeszdarabok kötésének szilárdsága olyan, hogy páciensünk nyugodtan járhat törött lábbal, akinek pedig a keze sérült, súlyokat emelhet. Korábban az volt a véle­mény — folytatja a tudós —, hogy a csontrepeszek feszí­tése, amikor ennek következ­tében rések támadnak kö­zöttük, ellenjavait, mivel ez gátolja az összeforrást. Szá­mos kísérletet és műtétet végrehajtva sikerült bebizo­nyítani, hogy ez az álláspont téves. Kiderült, hogy ha a törött csontot adagolt nyújtó hatású erőfeszítések érik, akkor ez nemcsak hogy nem gátolja a gyógyulást, hanem kedvez a csontforradásnak. Ezt a módszert alkalmazva késztetjük a megrövidült csontokat arra, hogy napi 1—1,5 millimétert, havonta pedig 3—4,5 centimétert nő­jenek. Az intézetben most folyik azoknak a módszereknek a kidolgozása, amelyek nem­csak a végtag meghosszabbí. tását, hanem formálását is lehetővé fogják tenni. Ez pe­dig igen fontos, amikor a végtag elvékonyodásával já­ró izületi betegséget kell gyógyítani. A csontszövet feltárt nagy plasztikai lehetőségei módot adnak a csontok formájának vértelen módszerrel való módosítására. Megnyílt a lehetőség arra, hogy műtéti beavatkozás nélkül hozzanak helyre súlyos deformációkat. Ilizarov 1951-ben meg­konstruált készüléke alapul szolgált száz meg száz új gyógyítási módszer kidolgo­zására, ami nemcsak a gyó­gyulási idő lerövidítését tette lehetővé, hanem immár több minf 50 ezer embernek a ve­le született és szerzett fogya­tékosságokból és bajokból való kigyógyítását is. SZABÁLYOZHATÖ-E AZ EMBER MAGASSÁGA? — Nemrég egy iőős újság­író keresett meg — meséli a tudós. — A fronton elvesz­tette a lábfejét. A csonkon járni elviselhetetlenül fáj­dalmas... Egyelőre nem vál­lalkozom arra, hogy segítsek rajta. De csak egyelőre. Azt hiszem, sőt, csaknem bizo­nyos vagyok benne, hogy egy idő múlva kialakíthatjuk az elveszett lábfejet. Állatokon már mindenesetre végzünk ilyen műtéteket. Az emberi szervezet biológiai lehetősé­geit még nem ismerjük tel­jesen Mi például kidolgoz­tuk azokat a módszereket, amelyek révén a csontok nö­vekedési zónáira hatva, sza­bályozni lehet az ember magasságát, vagyis az óriá­soknál megállítani, a törpék­nél pedig meggyorsítani a növekedést. Az intézetben az ortopé­diai-traumatológiai betegek gyógyítására alkalmazott új módszerek lehetővé tették az egyes betegségek gyógyításá­nak jellegéről vallott és ki­alakult hagyományos néze­tek felülvizsgálását; Egyebek közt a kidolgo­zott módszerek a gyakorlati gyógyászatban első ízben le­hetővé tették poliklinikai viszonyok között gyermekek és felnőttek végtagjainak meghosszabbítását, súlyos deformitások megszünteté­sét, chondrodystrophia ese­tén a növekedés meggyorsí­tását, a hosszú csöves cson­tok defektusainak pótlását, a kéz ujjainak meghosszab­bítását, a rosszul összeforrt törések, a veleszületett és szerzett álízületek, az idült lőcslábúság és más betegsé­gek új módon való és haté­kony gyógyítását. SZTELLA PANTYUHINA APN—KS A Vegyiszálgyártó Nem­zetközi Gazdasági Egyesü­lés bukaresti székházában, ahol az előcsarnokban a tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió — nemzeti lo­bogói láthatók, Georgie Ko- menic vezérigazgató bemu­tatta közvetlen munkatársa­it: Anatolij Bolsakovot és Ralp Eihornt. Kissé meglepő módon kezdődött a beszélgetés. — Mit tud ön az ingéről? — kérdezte Komenic. — Azok­ból a vegyiszálakból készült, amelyeket mi állítunk elő. Az öltönye szintén... Az itt előállított vegyiszálak 80 százalékát a konfekcióipar használja fel. Az ízléses, modern, olcsó öltözködéshez igyekszünk lehetőséget te­remteni. A KGST komplex prog­ramja arra ösztönzi a tag­országokat, hogy erejüket egyesítsék a népgazdasági feladatok megoldása érdeké­ben. Az egyik legfontosabb célkitűzés: a tömeges igé­nyeket kielégítő árucikk ter­melésének a növelése. — Országaink vegyiszál- szükséglete fokozott mérték­ben növekszik — mondja R. Eihorn. — Ennek kielégíté­sére 1990-ig többszörösére kell emelni a vegyiszál ter­melését, amit csak együtt­működéssel érhetünk el. Az elmúlt évben jelentős munkát végzett a nemzetkö­zi kutatócsoport. Egy hóna­pon keresztül tanulmányoz­ták a különböző országok ve- gyiszáltermelését. A terme­lés feltételeinek, a minőség­nek, a nyersanyag- és ener­giaszükségletnek a vizsgála­ta révén gazdag és értékes anyagot állítottak össze a szakemberek. Ennek alapján jött létre azoknak az intézke­déseknek az összevont terve, amely a működő vállalatok műszaki hatékonyságának a javítását hivatott szolgálni. A tev már a megvalósulás útjára lépett. (BUDAPRESS — APN — AGERPRES) V. SZAMOSKIN A bolgár folklór titkai A bolgár nép csodálatosan gazdag és sajátos örökséget őriz zenéből, dalokból, tán­cokból. Folklóregyütteseit már a világ sok országában megcsodálták, és sokan, amikor elismeréssel szóltak bemutatóikról, szakmai tit­kokra is „gyanakodtak”. Pe­dig valójában nincs szó sem­miféle titokról, hacsak nem az, hogy Bulgáriában hagyo­mányosan nagy gondot fordí­tanak a népművészet ápolá­sára. fejlesztésére. A bolgár folklór korszerű­sítésének, restaurálásának folyamatában, a nép sajátos zenei megnyilvánulásainak kutatásában nagy szerepet tölt be például a Bolgár Tu­dományos Akadémia mellett működő Zenetudományi In­tézet. Miközben a bolgár ze­neszerzők és koreográfusok a népművészettől tanulnak, rajtuk, illetve munkájukon keresztül a népzene és tánc is teljes valójában kibonta­kozik. A folklóregyüttesek bemutatásához, népszerűsí­téséhez a Bolgár Rádió és Televízió is hozzájárul — el­sősorban az immár hagyo­mányos népművészeti feszti­válok, versenyek megrende­zésével. Hogy milyen fontos helyei foglal el a népművé­szet a bolgár kultúrában, ar­ról tavaly és két éve a kü­lönböző országok hivatásos népművészeti csoportjainak helyzetét értékelő bulgáriai tanácskozások is meggyőzően tanúskodtak. B. HARDALIEV Nemzetközi f■ (klórtesztivál B urgaszban. A színpadon a bolgár együttes Házi „állatkert” Mongol bányaváros Mongólia " fővárosától 30 kilométerrel keletre fekszik a Nalajh nevű kis bányász- város, mely az ország szén- termelésének csaknem egy- harmadát adja. Még a forradalom előtt egy véletlen folytán fedezték fel a föld mélyén rejlő kin­cset. Állítólag egy mongol kisfiú találta meg az első széndarabokat a sztyeppén élő rágcsálók feltúrta földön. A szenet — jutalom remé­nyében — elvitte egy kínai uzsoráshoz. Az ezt követő feltárási munkálatokat kí­naiak végezték, mivel a la- maista vallás tiltotta a mon­goloknak a föld megbolyga- tását. Ezért is nem foglal­koztak földműveléssel Természetesen mindez már a múlté. 1922-ben, a forra­dalom győzelme után a le­lőhelyet államosították. Ak­koriban sok kis bánya volt itt. és kézi erővel mindössze alig 800 tonna szenet hoztak a felszínre évente. Aztán a kis bányákból egyetlen óriás­üzem lett, ahol mongol bá­nyászok százai végzik mun­kájukat. A két évvel ezelőtt szovjet segítséggel végzett re­konstrukció után a bánya évi termelése elérte a 600 000 tonnát. Azóta már ezt a mennyiséget is jóval túlszár­nyalták. Jelenleg a bányában a vá- jatok kiszélesítésén dolgoz­nak. A távlati tervek szerint 1980-ban egymillió tonna lesz évente a kitermelt szén­mennyiség. Az üzbég főváros, Taskent lakói közül sokan ismerik Manszur Atabekov nyugdí­jas lakását, mely különösen a természetkedvelők és gyermekek között népszerű. Atabekov lakásában ugyan­is „állatkertet” létesített, ahol papagájok, énekes- és díszmadarak találhatók. Jugoszlávia legnagyobb mezőgazdasági gépgyára, a Zmaj, 2400 gabonakombájnt gyártott az elmúlt évben. A belgrádi üzem termé­keit bel- és külföldön egy­aránt nagyra értékelik. Csak tavaly nyáron 20 ezer Zmaj A házigazda szereti zajos „családját”. „Állatkert jével” gyakran keresi fel a város iskoláit, vállalatait, szívesen mutatja meg kedvenceit a madárkedvelőknek, meg­osztja velük tapasztalatait. A nyugdíjas gyűjteménye állandóan gyarapszik. kombájn dolgozott Jugo­szlávia földjein. 1977-ben kezdték gyártani az új Zmaj—161 típusú kombájnt, mely másodper­cenként hét kilogramm ga­bonát takarít be. Charlie, a papagáj és Chapa, a kutya elválaszthatatlan barátok Űj Zmaj-kombájnok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents