Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

1978. május 14. Képújság 9 Kölcsön - házépítéshez Az 1971 novemberében ho­zott rendelet óta 45 000 új családi ház épült a Német Demokratikus Köztársaság­ban. Ezek közül csaknem 12 ezret 1977-ben építettek. Az építőket — a munkás­családokat. szövetkezeti pa­rasztokat, sokgyermekes csa­ládokat — állami támoga­tásban részesítik. A takarék- pénztárak és bankfiókok 1971 vége óta összesen 3,4 milliárd márkát fordítottak építési kölcsönökre. Csak 1977-ben 725 millió márkát tett 'ki ez az összeg. Az épí­tési költségeket átlagosan 85 százalékban ezen a módon fedezik, s ezek 70 százaléka kamatmentes hitel. Az állami kölcsönökön kí­vül a lakásépítők munkahe­lyükön pénzügyi és anyagi támogatást is kapnak. A csa­ládi házak építése az NDK- ban 1980-ra valószínűleg 15 százalékkal növekszik majd, és előreláthatólag az ötéves terv folyamán 55 000 új la­kás épül ilyen feltételek mellett. Rejtélyes nomád jelek Szovjet régészek rejtélyes nomád jelrendszert fedeztek fel az Aral-tó nyugati part­vidékén. Repülőgépről, 800 méter magasból vették észre először a 27 nyíl alakú jelet. A helyszínre érkezve csak hosszú és megfeszítő kutatás után találták meg az. egyik „nyíl”, végét: 30 centiméter magas, földbe szúrt fahasá­bokból alakították ki készí­tőik a nyilakat. Mindegyik jel 1,5 kilométer hosszú és 800 méter széles. Az egész rendszer 50 kilométer hosz- szúságban húzódik Az erdők és a törvény Az emberek képzeletében szövődött erdei istenekről szóló legendák évszázadokon át védték az erdőket, nap­jainkban pedig már egy rendszert is kialakítottak e kincs megóvására. Az utób­bi évek intenzív tanulmá­nyainak és előkészületeinek eredménye az erdővédelmi törvény, amely 1978. január 1-én lépett életbe Csehszlo­vákiában. A törvény számot­tevő része a fafeldolgozó vál­lalatiakra vonatkozik: mun­kájukat úgy kell végezniük, hogy a kitermeléssel a leg­értékesebb fa-matuzsálemek — különlegességek ne szen­vedjenek kárt A kiterme­lésnek összhangban kell len­nie az évi gyarapodással. A többi iparágtól eltérően az erdőgazdálkodásban a terven felül elért százalékok nem jelentenek sikert, ellenkező­leg, súlyos felelőtlenséget takarnak. Az erdőkről gon­doskodó szervökre azt a fel­adatot rója a törvény, hogy ésszerű gazdálkodóssal, jól megválasztott ültetéssel és állandó gondozással kiváló minőségű, egységes erdei nö­vényzetet alakítsanak ki. Csupán a szépen fejlődő er­dők képesek kielégíteni mind a fafeldolgozó ipar, mind pe­dig a természetbarátok és a felüdülni vágyók igényeit. MARIE HOMOLOVÁ Egy gyönyörű fa-matuzsálem Csehszlovákiából A „manőver” - és az első sikerek LENGYELORSZÁGBAN — amely a beruházások ütemét tekintve 1977-ben a második helyet foglalta el Európában — a következő évekre jelen­tősen csökkentik ezt az üte­met, s egyúttal .a kiemelt népgazdasági ágazatokba koncentrálják az eszközöket. Ez a változtatás, amelyet egyébként „gazdasági manő­vernek” neveztek el, a fejlő­dés olyan új szakaszát nyitja meg, amely összhangban van az ország megváltozott gaz­dasági, demográfiai és társa­dalmi helyzetével. Tavaly a beruházásra for­dított összeg 545,7 milliárd zlotyt tett ki — 1971-es ára­kon számítva —, míg 5 év­vel korábban csak 245 mil­liárd volt. Ezzel a rekord­összeggel két fő célt sikerült elérni: a háború utáni idő­szakban született fiataloknak munkahelyet biztosítottak, s ugyanakkor a fejlett tőkés országokban vásárolt modern berendezésekkel és gépekkel korszerűsítették az ipart. A beruházások részaránya a lengyel nemzeti jövedelem­ben 1975-ben elérte a 32 százalékot, tehát rendkívül magas volt. Ezzel egyidejűleg azonban nehézségek adódtak a mezőgazdaságban, s rom­lottak a külkereskedelmi cserearányok, s mindez a belső piac feszültségét okoz­ta. A feszültség csökkentése és a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében dol­gozták ki az úgynevezett „gazdasági maővert”, amely­nek tervét a LEMP 5. plénu­ma hagyta jóvá. A „manő­ver” tervében 1980-ig hatá­rozták meg a beruházások ütemét és irányait. Megálla­pították, hogy az előző évek feszített beruházási üteme immár szükségtelen; a ko­rábbi erőfeszítések lehetővé teszik majd a termelés to­vábbi növekedését — mér­sékeltebb beruházások mel­lett. így 1977-ben az ország gaz­dasági fejlesztésére már csu­pán a nemzeti jövedelem 27,2 százalékát fordítják, s ez az arány 1980-ig 26 százalékra csökken. A népgazdaság egynémely ágazatát azonban — minde­nekelőtt a lakossági áruter­melést, az élelmiszerterme­lést és a lakásépítő ipart — kiemelten kezelik. E három ágazatra az idén a pénzeszközök 51 százalékát fordítják, s ez az arány to­vább növekszik. Döntések születtek a terven felüli jut­tatásokról is: így egymilliárd zlotyt fordítanak az új lakó­telepek közművesítésére, 4 milliárdot a lakásgazdálko­dásra és 10 milliárdot a piaci ellátás növelését szol­gáló beruházásokra. EZ A GAZDASÁGI ma­nőver tehát az élelmiszer- és a fogyasztási cikkek áru­alapjainak bővítését és a la­kásépítés gyorsítását szolgál­ja. Sikere azonban igen nagy mértékben függ a népgazda­ság alapvető kérdéseinek megoldásától: főleg az ex­port dinamikus növekedésé­től és a külkereskedelmi egyensúly helyreállításától. Ezért az exportra termelő ágazatok beruházásai is ugyanolyan jelentőséggel bírnak, mint az előbb emlL tett célok. A legfontosabb célkitűzé­seket illetően már jelentős eredményekről számolnak be. Az 1977-es esztendő első félévében az ipari termelés 9 százalékos növekedése mellett a fogyasztási cikkek termelése 12,5 százalékkal növekedett. Többek közt azt jelenti ez, hogy 27 ezer hűtő­géppel, 17 ezer mosógéppel, több mint 9 millió darab kö­töttáruval vásárolhatott töb­bet az ország lakossága. A mezőgazdaság előzetes eredményei szerint jelentős fejlődés tapasztalható az ál­lattenyésztésben. A sertés- állomány 5,4, a szarvas- marha-állomáfiy 0,8, a juh­állomány pedig 13,8 száza­lékkal növekedett. Ezeknek azonban — az idei esős idő­járás miatt is — további ta­karmányimport növelésére lesz szükség. Szépen fejlődött a tojás- és a tejtermelés is: az előbbi 18. az utóbbi 10,3 százalékkal növekedett Az első félév az idén ered­ményes volt külkereskedelmi szempontból is. Az export az előző évhez viszonyítva 12,7 százalékkal, az import pe­dig 6,3 százalékkal volt na­gyobb. A lakásépítés 1972-ben ki­dolgozott távlati programja azt a célt tűzte ki, hogy 1990-ig minden egyes lengyel család saját otthonnal ren­delkezzék. Ezt a határidőt az eredmények alapján 1985- re szándékoznak előre hozni. Azt tervezik, hogy az 1 575 ezer lakással szemben, amely a jelenlegi ötéves tervben épül, 1981—85 között 2,5 mil­lió lakást építenek fel. A beruházások mintegy 24 százalékát olyan ágazatokra fordítják, amelyek közvetle­nül vagy közvetve a mező- gazdasági termelés eredmé­nyességét segítik elő. Fej­lesztik a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek, a mű­trágya és a növényvédő sze­rek gyártását, valamint az élelmiszeripart. A „MANŐVERT” tehát, amely az első sikereket már meghozta, a jelenlegi ötéves tervben a következők jel­lemzik: a feszültségek csök­kentése, az egyensúly hely­reállítása és az, hogy a nép­gazdaság egész fejlődését a lakosság életszínvonala jelen­tős emelésének vetik alá. Z. CZAPL1NSKI Kuba hétköznapjai Az idén nyáron a kubai főváros ad otthont a XI. Világifjúsági Találkozónak. A távoli ország hétköznap­jaiba ad betekintést képriportunk. A Capitoliutn Cukornádaratók Állami gazdaságok Long Anban Ho Si Minh várostól délre, Long An megyében két ál­lami gazdaság munkájához teremtik meg a feltételeket. A gazdaságok több mint 17 000 hektárnyi terület fö­lött rendelkeznek. Létreho­zásukhoz önkéntes munkások több mint 670 hektár szűz­földet törtek fel, az itt folyó építkezésekhez pedig ugyan­csak társadalmi munkával járultak hozzá a Hat Hung megye fiatal önkéntes építői. Eddig 27 000 négyzetméter­nyi lakást építettek és 300 000 köbméter földet mozdítottak el a tervezett öntözőmű épí­téséhez. A gazdaságok főleg rizst és jutát fognak termelni. Egyelőre 620 hektárt helyez­tek víz alá a rizstermeléshez és 300 kilogrammnyi juta­magot vetettek el. Az idén újabb 3000 hektár megművelésére készülnek és újabb lakásokat építenek az ország többi részéből mun­kára ide érkező 10—15 ezer mezőgazdasági dolgozó szá­mára. Alkoholellenes mozgalom Régi hagyományai vannak Bulgáriában az alkoholelle­nes mozgalomnak. Az első absztinens társaságot 1869- ben alapították Karlovóban. Az országban szervezetten és eredményesen küzdenek az alkoholizmus ellen. A mozgalom fő szervezője az Országos Mértékletességi Bizottság, amelyhez több mint 3000 megyei, városi és falusi bizottság tartozik. Részt vesznek a mozgalom­ban a fiatalok is, akik az „absztinens ifjúsági klubok­ba” tömörülnek. Az üzemek­ben több ezer alkoholellenes bizottság tevékenykedik. A társadalmi összefogást állami támogatás erősíti. Több erélyes rendszabály vet gátat az alkoholizmusnak. Az iskolák közelében lévő vendéglőkben csökkentik a szeszesital-kínálatot. Déli 12 óráig nem lehet szeszes italt vásárolni. A szövetkezeti parasztság üdültetése A korszerű mezőgazdasági termelés, a műszaki újdon­ságok széles körű használa­ta következtében a szövetke­zeti dolgozók ma már nem­csak télen üdülhetnek. A Szövetkezeti Parasztok Szö­vetségének üdülési bizottsá­ga három évszakban — ősz­től tavaszig — nyújt pihenési lehetőséget a szövetkezeti tagoknak. 1978-ban 36 000 szövetke­zeti tag vesz részt családtag­jaival a szervezett üdültetés­ben. Az üdülőhelyek közül választhatják Prágát, Po­zsonyt, Brnót, Karlovy Va- ryt, Mariánské Láznet, Lu- hacovicét, vagy a helyi üdü­lőközpontok közül Krkono- sét, Krusné Horyt, a Beszki­deket, az Alacsony- és a Magas-Tátrát. Az idén is, akárcsak az utóbbi években, igen nagy az érdeklődés a szovjet temati­kus üdülés iránt. A dolgozók szívesen kötik össze a pihe­nést a szakmai tájékozódás­sal. Külföldi útjaik során meglátogatják a mintagazda­ságokat, ismerkednek a helyi gazdálkodással és kicserélik a tapasztalatokat. A szovjet utak mellett pél­dául az NDK-ba 17 ilyen üdülést szerveztek az or­szág több területére — a lipcsei AGRA és az erfurti IGA mezőgazdasági kiállítá­sok megtekintésével. Az 1978-as évre összesen 7250 szövetkezeti dolgozó számára biztosítottak külföldi üdülést, s ebből 515 helyet a szak­munkástanulóknak, 712-t pedig az utazó szövetkezeti tagok gyerekeinek utaltak ki. Az utóbbi két számadat­ból kitűnik, hogy gondot for­dítanak a fiatalokra is. így például csupán ebben az évben a hazai üdültetés­ben hétezer tanuló vesz részt. A szövetkezeti dolgo­zók gyerekei számára úttörő­táborokat szerveznek Nép­szerű a gazdag kulturális programmal egybekötött prágai gyermeküdülés. A nyári szünetet a szövetkezeti tagok gyermekei közül mint­egy húszezren fogják úttörő­táborokban tölteni. ■HM

Next

/
Thumbnails
Contents