Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

1978. május 14. ^PÜJSÁG 7 Szolgáltatás - szolgálat Tudomásul kell vennünk, hogy egyre többet bajló­dunk háztartásunk berendezéseivel, magunk személyes szolgáltatásainkkal. Egyre több villamos gép, háztartási szerkentyű kerül a lakásba, segítve a házi munkát, ugyanakkor személyes szolgáltatási igényeink is növek­vő irányt mutatnak, hiszen ruhavarratás, cipőkészítés egyre növekvő számban szerepel az ipari szövetkeze­tekben, ugyanakkor a kozmetikai, fodrászati üzletek örökké zsúfoltak. Szolgáltatásainkat egész sor jól funk­cionáló szervezet látja el, egyre magasabb színvonalon. Ez még akkor is így van, ha mindannyian tudunk egy­egy esetet, amikor a szolgáltatásaink színvonalával nem voltunk megelégedve. Megjavítják az autót, a mosógépet, a Patyolat ki­mossa a ruhát, a kisiparos elkészíti a munkát... s hoz­zászoktunk, ennek így kell lenni. Megyénkben a taná­csi szervezet a felügyelője a szolgáltatásoknak. S nem­csak felügyel az állam, hanem jelentős támogatást is ad — hogy olcsóbb, jobb lehessen a szolgáltatás. Ezen az oldalon több olyan írást közlünk, amelyek a szol­gáltatásról szólnak, azaz arról, hogyan szolgálnak ben­nünket a szolgáltatók. Csak egy lépéssel a divat mögött Szolgáltatás gonddal és örömmel Az országban 106, Tolna megyében egyetlen szolgál­tatóipari szövetkezet műkö­dik. Az immár ötszörösen ki­váló szövetkezetnek éppen ezért rendkívül sokrétű fel­adatot kell ellátni, s mint azt a kitüntetések mutatják — sikeresen dolgoznak. Leg­gyakrabban azok találkoznak munkájukkal, akik rendsze­resen vendégei a fodrásznak, borbélynak, kozmetikusnak. A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek főként ez a területe ismert: a fod­rász keze nyomát mindany- nyian magunkon hordjuk. Pedig a szövetkezet tevé­kenysége ennél sokoldalúbb. Többek között az itt dolgozók javítják a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak mosó-, hűtőgépeit, centrifugáit. A már említett személyi szol­gáltatások mellett inari szol­gáltató részlegek is működ­nek. Javítanak háztartási gé­peket, motort, személyautót, olajkályhát, órát, tekercsel­nek, vízvezetéket és villanyt szerelnek, sokszorosítanak, a bádogosok pedig horganyzott fürdőkádakat, és puttonyo­kat készítenek. A dombóvári műanyagüzemben reklámcik­keket gyártanak, a tűzoltó­készülék ellenőrző-javító, és a mérlegjavító-részleg több megyét átfog. Dombóváron néhány teherautóval házhoz szállító részleget alakítottak. A tervek szerint idén az ösz- szes árbevétel 47 millió fo­rint lesz, s ennek 90 százalé­ka a szolgáltatásból szárma­zik. A szövetkezet dolgozóinak 95 százaléka szakmunkás, a 140 munkahelyből 80 fodrász­üzlet, kozmetika. Kiemelten kell tehát foglalkozni ezzel a rendkívül nagy anyagigényű, a divatirányzatoknak meg­felelő, „naprakész” szaktu­dást igénylő részleggel. Lé­péshátrányban egyedül a fér­fifodrászat van: a férfiak, fi­úk divatja a hosszú haj, s emiatt a fodrászok a nyolc­órás munkaidőből olykor csak hat, hat és fél órát dol­goznak. Ráadásul egy sima férfihajvágás ára 6 forint öt­ven fillér... A női fodrásza­tok, kozmetikák többnyire zsúfoltak; a hölgyek nem saj­nálják az időt és a pénzt a szépségért. A kozmetikusok az utóbbi évtizedekben orszá­gos hírre tettek szert, kevés megye dicsekedhet annyi ki-, váló, igényes szakemberrel, mint amennyi nálunk. Tolná­ban dolgozik. A divat mögött egy lépéssel haladunk; mikor Budapesten megjelenik az új frizura, kikészítés, arckezelés a fodrász- és kozmetikusklub az oktatóknak bemutatót tart. A következő lépés: az oktatók az új módszereket bemutatják kollégáiknak, munkatársaiknak. Sajnos gyakori és jogos panasz, hogy a kisközségek nem mindegyi­kében működik fodrász, pe­dig azok is szeretnének friss frizurát, akik naponta tíz órát dolgoznak a mezőgazda­ságban. A megoldást a helyi ÁFÉSZ-ekkel, termelőszövet­kezetekkel közösen keresik a szolgáltatóipari szövetkezet vezetői. Az ipari szolgáltatás nem zökkenőmentes, s ennek oka a krónikus alkatrészhiány. Jelenleg éppen 3800 olaj­kályhát képtelenek megjaví­tani l a hiánycikklistán ösz- szesen 36 alkatrész szerepel, amit sehol sem lehet besze­rezni. De nincs alkatrész a motorkerékpárokhoz sem — pedig garanciális javítást is végeznek. Hasonló a helyzet a személyautóknál — noha csak kisebb javításokat vál­lalnak —, és a rádió- és té­vészerviznél is. Ha nem len­ne ez a bosszantó alkatrész- hiány, egy-két nap, nem pe­dig két három hét múlva kapnánk vissza a meghibá­sodott járművet, gépet, tele­víziót. Az anyagbeszerzés már-már hagyományos mód­ja: itt is: gépkocsival járni a megyét, az országot. Az al­katrészellátás szervezetlensé­ge a szolgáltatásnál csapódik le: a megrendelőnek nehéz megmagyarázni, hogy miért kell hosszú időt várnia egy kisebb javításra... A szolgáltatóipari szövet­kezet az elmúlt években igyekezett színvonalasabbá, kulturáltabbá tenni a lakos­sági szolgáltatást. Jó néhány elavult épületet felújítottak, új szolgáltatóház épült Pak­son, Tamásiban, Ujdombóvá- ron, Szekszárdon és Tolnán. Idén újabb szolgáltatóház építését kezdik Dombóváron, Szekszárdon május végén a férfifodrászat és kozmetika új helyiségbe költözik. Meg­kezdték az építkezést Bony- hádon is. Még ebben az öt­éves tervben központi szol­gáltatóház lesz Pakson, s Szekszárdon a Mérey lakó­telepen. A fényképészrészleg hamarosan színes fotólabora­tóriumot ’kap. Szükség volt erre azért, mert nagyon so­kan szeretnék főleg az eskü­vői felvételeket, gyermekfo­tókat színesben elkészíttetni. A közeljövőben a fodrászüz­letek pénztárosai már szem­felszedést is vállalnak, s ter­vezik, hogy az üzletekben árulják azokat a piperecik­keket, kozmetikumokat, ame­lyek használatát a szakember a vendégeknek ajánlja.-a G E L K A Egy kirendeltség - öt főszerviz - tíz fiók A GELKA — Gépipari Elektromos Karbantartó Vál­lalat — az egész országra ki­terjedően látja el a lakosság szolgáltatását. Huszonkét ki- rendeltsége működik az or­szágban, ebből egy Szekszár­don. Tóth József kirendelt­ségvezetőtől kértünk tájékoz­tatást, milyen szervezetben látják el munkájukat. — A megyében öt főszer­viz van, Szekszárdon, Tamá­siban, Dombóvárott, Pakson és Bonyhádon. Ezek önálló egységként működnek, s hoz­zájuk tartozik tíz fiókszerviz — kaptuk a választ. A GELKA sokoldalú mun­kájához jól kiépített háló­zatra van szükség. Ezért a fogyasztási szövetkezetekkel kötöttek megállapodást: 119 begyűjtőhelyet létesítettek, ahol a lakosság leadhatja a javítani való gépet, és oda készen szállítják vissza a GELKA menetrend szerint közlekedő járművei, össze­sen 158 település tartozik a szekszárdi kirendeltséghez, ötvenhét műszerész dolgozik a lakosság érdekében, s 37 szerződött gépkocsi segíti a munkát. Évente körülbelül tizenötmillió forint értékű munkát végeznek, de évről évre növekszik a teljesít­mény, értékben és mennyi­ségben egyaránt. Tavaly 87 000 esetben nyújtottak szol­gáltatását, a reklamációk száma tized százalékban fe­jezhető csak ki. Az összes híradástechnikai eszközök, és háztartási gépek javításával foglalkozik a GELKA, ennek ellenére egyre újabb szolgál­tatásokat vezetnek be. Pél­dául az olajégők javítására is vállalkoznak, s természe­tes, hogy amint megjelentek az automata mosógépek, azonnal megszervezték szer­vizellátásukat, és ma már a villanybojlerek szerelését is vállalják. Újabban a gépjár­művek akkumulátorainak töltését is vállalják, miután a lakosság ebben a szakmában -»rosszul volt ellátva. Gond a szekszárdi kirendeltségnél is, mint szerte az országban, hogy egyes gépek, berendezé­sek alkatrészellátása rossz. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy nagyobb raktárkészle­tet tartanak és szorosabbá tették kapcsolatukat az al­katrészboltokkal. Terveikben szerepel, hogy korszerűsítik állandóan a szervizeket, a műszerészek szerszámkészletét, ugyanak­kor újabb felvevőhelyeket is létesítenek. Legközelebb Szekszárdon, az újvárosban árubegyűjtő és a Hermann lakótelepen kis szervizt szer­veznek. S ami a legfontosabb: nagy gondot fordítanak arra, költ­séget nem kímélve, hogy a műszerészek képzése együtt haladjon a legújabb eszkö­zök megjelenésével. Azzal együtt, hogy a GELKA is egyre fiatalodik, mind több fiatalember választja ezt a szép szakmát, a lakosság szolgálatát hivatásának. Je­lenleg a GELKÁ-nak 50 ipa­ri tanulója van, közöttük két leány. CSAK NÉGY PANASZ VOLT TAVALY Két éve sincs még annak, hogy önálló szerviz lett a GELKA paksi javítóhelye és máris a legjobbnak bizonyult a megye ilyen vállalatai kö­zül. Tavalyi munkájáért megkapta a „Kirendeltség legjobb szervize” kitüntetést, a jubileumi munkaverseny eredményeként. A tények közül érdemes rögtön megemlíteni a legbe­szédesebb számot: 1977-ben mindössze négy panasz érke­zett a rengeteg televízió, rá­dió, háztartási gép javítása után, a négy késedelem is al­katrészhiány miatt adódott. Steigerwald György szerviz­vezető azt mondja, „jól ösz- szeérett ez a dolgozó kollek­tíva”. A szerviz dolgozói egyúttal szocialista brigádta* gok és a brigád is első helyet ért el a megyében. Steiger­wald György és Stadler Fe­renc Budapesten vette át a kiváló dolgozó kitüntetést a GELKA központi ünnepsé­gén, ahol az országos válla­latnak a kiváló címet ado­mányozták. Pakson 7 műszerész és 5 tanuló tevékenykedik. A la­kossági árbevétel kétmillió 186 ezer forint volt tavaly. Átalánydíjas tv-javítást szer­ződés már 1560 van, hűtő­gépre pedig 56 szerződést kö­töttek. Nagyon hamar el­készülnek minden javítással: az átfutási idő a készpénzes javításoknál átlagosan 1—3 nap, a garanciálisnál 1—2 nap, tehát alig több mint egy nap után már viheti is a megrendelő a televízióját, a mosógépét vagy egyéb ké­szülékét. Két fiókszerviz tartozik Pakshoz, a dunaföldvári és a nagydorogi. Utóbbi helyre mindennap kijárnak Paksról, mert nagy a körzet, sok a munka. Dunaföldváron ál­landóan bent tartózkodik egy műszerész meg egy félfoga­dó, de a Paksról való kijárás itt is rendszeres. Ily módon tökéletesen átfogja a GEL­KA a paksi járás területét. Illetve ehhez a tökéletesség­hez még az is kellett, hogy a kis községekben begyűjtőhe­lyeket létesítsenek, a ME- SZÖV-vel való együttműkö­Televízi »szerelés dés alapján, a helyi boltok­ban. így ezeknek a lakóknak is biztosítva van a gyors szol­gáltatás, egy esztendő óta. A szerviz minden dolgozó­ja állandóan tanul valamit. Reggelenként egy óra hosz- száig együtt van a brigád, az új típusú készülékekkel is­merkednek, amikor ez esedé­kes. Hárman végeztek tech­nikusminősítő tanfolyamot, jó eredménnyel vizsgáztak Szekszárdon. Jelenleg is jár egy dolgozó ilyen oktatásra. Most arra készül a szerviz egyebek között, hogy a színes televízió javítását is vállalni tudja az év végétől kezdődő­en. Nagyon jó az együttműkö­désük a szekszárdi szak­munkásképző intézettel, s fő­ként a szaktanárral, Szabó Bélával, aki paksi származá­sú. A szerviznél jellemző mun­kakedvet érzékelteti: június elejétől vasárnapokon ügye­letet tartanak, kísérleti jel­leggel. A lakosság nyilván­valóan örömmel veszi az ilyen kísérleteket. GEMENCI JÓZSEF Új egységek Szekszárdon Kölcsönző, fodrász- és kozmetikai szalon létesül Szek­szárdon a Széchenyi utcai torony ház földszintjén. Je­lenleg a helyiségek belső szerelése folyik, a tervek sze­rint az új szolgáltatóegységek még ebben a hónapban nyitnak. Fotó: KZ Kisiparosok A szolgáltatások helyzeté­ről, színvonaláról szinte min­dennap szó esik valamilyen formában. Nem ritkán a job­bításért szólunk, s felidézzük néhány közismert kisiparos emlékét, akik az első hívás­ra jöttek, s szinte minden ja­vítást el tudtak végezni, ami a ház körül adódott. Mi a helyzet ma a kisipa­rosokkal, milyen munkát végeznek? Az eredmények­ről, a gondokról beszélget­tünk Simon Józseffel, a KIOSZ megyei titkárával és Váradi Henrik titkárhelyet­tessel. A legfrissebb adatok sze­rint a megyében dolgozó kis­iparosok száma valamivel meghaladja a 2400-at. Ebből alig több mint 1400 a főfog­lalkozású, a többiek vagy munka mellett folytatnak kisipari tevékenységet, vagy nyugdíjuk mellett. A szám — akárhogy is nézzük — eléggé alacsony. De még ér­dekesebb a következő adat: városokban 553 a kisiparosok száma, falvakban 1842. Arról hirtelenjében nehéz lenne képet kapni, hogy ebből mennyi az ötezer lakosnál ki­sebb községben tevékenyke­dők száma, az viszont a tit­kár és helyettese tájékoztatá­sából egyértelműen kiderül, -hogy a háromezer lakosnál kisebb községekben kevés a kisiparos, s mivel más szek­tor itt nincs jelen, nekik kel­lene kielégíteni az igényeket. De mielőtt eljutnánk a leg­érdekesebb adatig, folytassuk a sort: Legtöbben az építő­iparban (ez 17 szakmát ölel fel), találhatók, számuk 823, legkevesebben a vegyipar­ban, itt mindössze hatan vál­tottak iparjogosítványt. A kádárok száma — bortermelő megye vagyunk! — mind­össze 7. Szekszárdon, a tör­ténelmi borvidék kellős kö­zepén egyetlen kádár sincs. Sem szövetkezet, sem kisipa­ros. Ha összevetjük az igénye­ket a kielégítettség szintjé­vel, akkor némi javulásról szólhatunk a kisipari szolgál­tatásban. Megelégedettségre azonban semmi ok. Mielőtt a szakmai utánpótlás helyzeté­ről mondanánk elgondolkoz­tató dolgokat, arról szólunk, mit tett és tesz a KIOSZ a helyzet javítására. Tavaly például húsz községben hív­ták össze az ott élő szakem­bereket, s beszélgettek velük. Az eredmény az lett, hogy közülük nyolcvanan kértek iparjogosítványt, így ezentúl legálisan, törvényes keretek között végezhetnek szolgál­tató tevékenységet. Ügyeleti szolgálatban 18 szakmában, tíz helységben, 57 kisiparos vesz részt, a gyorsszolgálatban részt ve­vők száma 130. Hetvenhatan járnak át, meghatározott na­pokon, a szomszédos közsé­gekbe a jelentkező igények kielégítésére. Kívánalom, hogy minél több családtag dolgozzék ki­segítőként. Hivatalosan,minl- egy 120 ilyen családtagról tudnak, számuk, föltehetőleg. lényegesen nagyobb, de a mester az adóvonzatoktól félve nem jelenti. Van aki teljes műszakban, vagy aki csak pár órára segíti a kis­iparost. Ebben az esetben gondot okoz, hogy nem meg­oldott a besegítő családtagok munkajogi és társadalom- biztosítási helyzete. A jelen­legi jogi szabályozós szerint előnyösebb idegen munkaerőt foglalkoztatni, mint család­tagot. Ösztönző intézkedések várhatók. Mind többen váltanak munka melletti iparűzésre jogosítványt. A háromezer lé­lekszámú községekben a há­roméves adómentesség soka­kat ösztönöz az iparengedély kiváltására, továbbá három év után is hatvanszázalékos adókedvezményt kap a kis­iparos. De ez nemcsak a KIOSZ-on múlik, hanem ar­ra is volt már példa, hogy a munkáltató nem adta meg a hozzájárulását, noha tudta az illetőről, hogy engedély nélkül végez munkaidő után szolgáltatást. Amíg minden területen van előrelépés, addig a tanuló- képzés nem kielégítő. Ponto­sabban a kisiparosnál tanu­lók száma messze alatta ma­rad a kívánalomnak. Főleg a hagyományos szakmákban kevés a jelentkező. Ezek: ci­pész, sütő, bádogos és kádár. Ezelőtt öt évvel még 250—300 gyerek jelentkezett évente szakmunkástanulónak, most a százat se éri el a számuk. Egy jellemző szám: bádogos­nak mindössze kelten jelent­keztek, egyik saját gyerek, cipésznek pedig egy (!), ő is a mester lánya. Pedig a kisiparos mellett univerzálisan meg lehet ta­nulni a szakmát és a gyere­keknek csakúgy előnyös, mint a mestereknek. Az előbbiek 250 forintot kapnak a rendes ösztöndíjon felül, a mester pedig 300 forint ta­nulónevelési pótlékot. A beszélgetést abban össze­geztük, hogy a meglévő gon­dok ellenére, a kisiparosok által nyújtott szolgáltatások mennyiségében és minőségé­ben is javulás tapasztalható. A KIOSZ idei évre szóló cse­lekvési programja — reális célkitűzéseivel — további előrelépést ígér. Remélhető­leg az öt-, de még inkább a háromezer lelkesnél kisebb községekben is. LETENYEI GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents