Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
1978. május 14. Képújság 3 A pártkongresszus határozatainak tükrében Állami ellenőrzés - népi ellenőrzés Az utóbbi időben társadalmi életünk különböző fórumain mind gyakrabban esik szó az ellenőrzésről. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának a határozata többek között kimondta: fejleszteni kell az állami és a társadalmi ellenőrzés rendszerét, hatékonyabbá kell tenni a népi ellenőrzést, amelynek a hatókörét ki kell terjeszteni a társadalmi és a gazdasági élet minden területére. E határozatban foglaltak végrehajtásának az eredményeként az elmúlt évben az ellenőrzési tevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatban több fontos intézkedés látott napvilágot, amelyeknek a megjelenését alapos előkészítő munka előzte meg. Úgy vélem, nem lesz érdektelen a népi ellenőrzési munka tapasztalatainak a tükrében erről néhány gondolatot kifejteni. A múlt év decemberében jelent meg a Minisztertanács rendelete az állami ellenőrzésről, valamint a népi ellenőrzés tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló határozat. Ugyancsak rendeletét adtak ki a szövetkezetek belső ellenőrzéséről. Ezek a jogszabályok egymással szoros összefüggésben, kapcsolatban vannak. Egymásra épülve és egymást kiegészítve, az ellenőrzési tevékenységet a társadalmi igényeknek megfelelően, átfogó módon szabályozzák, egyben meghatározzák a különböző jellegű és funkciójú ellenőrző szervezetek feladatait, működésük fő területeit. Az átfogó szabályozást az a követelmény tette indokolttá, hogy az ellenőrzés kerüljön összhangba társadalmi, gazdasági életünk fejlődésével, a központi gazdasági döntési gyakorlattal és az ágazati irányítás feladataival. Fontos kívánalma e munkának, hogy az ellenőrzések céljai essenek egybe a gazdaságpolitikai célokkal, segítsék elő azok megvalósulását. A szabályozás azt is lehetővé és egyben kötelezővé is teszi, hogy a különböző hatáskörű és jellegű munkát végző ellenőrző szervezetek között megfelelő munkamegosztás alakuljon ki, kiküszöbölhetők legyenek az indokolatlan párhuzamosságok, átfedések Az indokoltság mellett a feltételei és a lehetőségei is megteremtődtek a jogszabályok kiadásának. A társadalmi, termelési viszonyok fejlődésével együtt az állami ellenőrzés rendszere is kiépüli, amely képes átfogni a gazdasági élet különböző folyamatait és területeit, az ellenőrzési munkának ma már általánosítható tapasztalatai vannak. A népi ellenőrzés — amely 20 év óta működik hazánkban — az állami ellenőrzés rendszerén belül, annak részeként végzi munkáját. Feladatait a dolgozók széles körű bevonásával, a szocialista demokrácia érvényesülésének erősítésével oldja meg. Működése arra irányul, hogy elősegítse — többek között — az ország gazdasági és társadalmi (szociális, kulturális, stb.) fejlesztésére vonatkozó célok megvalósítását, az irányítás és vezetés hatékonyságát, az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a munka szervezettebbé és. gazdaságosabbá tételét. Változatlanul kiemelt feladata a népi ellenőrzésnek, hogy rendszeresen vizsgálja és kísérje figyelemmel a közérdekű bejeletések és a panaszok alakulását, tárja fel és elemezze azok előidéző okait, lépjen fel következetesen a közélet tisztaságának megőrzése érdekében. Az elmondottakból is kitűnik, amit a Minisztertanács határozata is aláhúz, hogy a népi ellenőrzési munka alapját továbbra is az 1968. évi V. törvény és annak végrehajtási utasításai képezik. A népi ellenőrzés szervei előtt az a feladat áll, hogy elsősorban — a társadalmi és gazdasági célokhoz igazodva — az alapvető kormányzati feladatok megoldását szolgáló átfogó, több ágazatra kiterjedő, ún. komplex vizsgálatokat végezzenek. A megyei népi ellenőrzési bizottság munkájában, ez á követelmény elsősorban a központi irányítású vizsgálatokban való részvétel útján érvényesül. További feladata a megyei népi ellenőrzési bizottságnak, hogy az irányítása alatt működő járási és városi bizottságokkal együtt tovább fejlessze, javítsa és tökéletesítse a saját, a helyi feladatokat tervező munkát. A folyo évi ellenőrzések tervezésénél — amelyeket a megyei tanács ülése hagyott jóvá —, alapvetően támaszkodtunk a megye vezető szerveinek a véleményére és javaslataira, a korábbi ellenőrzések tapasztalataira, a megye társadalmi és gazdasági életének, fejlődésének sajátosságaira. Az ellenőrzési feladatok — melyekről e lap hasábjain már korábban részletesen is szó esett — közvetlenül kapcsolódnak a megye életéhez, fejlesztésének és a lakosság ellátásának a gondjaihoz. A népi ellenőrzési munka tervezésének szerves részét képezi a különböző, állami ellenőrzést végző szervek munkájának a kordinációjá- ban való részvételi és közreműködési kötelezettség. A népi ellenőrzési munka során felhasználjuk a társ ellenőrző szervezetek, felügyeleti szervek ellenőrzési anyagait, értékeléseit és helyzet- elemzéseit, ugyanígy szükség szerint rendelkezésre bocsátjuk a saját vizsgálati anyagainkat, tapasztalatainkat hasznosítás céljából. Ezzel a módszerrel nagymértékben tudjuk csökkenteni az ellenőrzésben az átfedéseket és párhuzamosságokat, elkerüljük a felesleges zaklatásokat A népi ellenőrzési munka továbbfejlesztésének egyik lényeges eleme az ellenőrzések tapasztalatainak a gyakorlati hasznosítása, szaknyelven szólva: a realizáló munka. A Minisztertanács határozata kötelezően előírja, hogy a népi ellenőrzés szervei a vizsgálataikkal feltárt hiányosságok felszámolása érdekében gondoskodjanak az ellenőrzések megállapításainak a következetes érvényesítéséről, a tett intézkedések utóellenőrzéséről. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzések hasznosítását, a realizálást a gyakorlati munka középpontjába kell állítani. A feladat kettős.. Egyrészt nem elég csak a tényeket megállapítani, a hibákat feltárni, hanem megalapozott, célra törő javaslatok is szükségesek. Formális, alap nélküli, általánosságokban mozgó, csupán óhajokat kifejező javaslatokra nem is születhetnek konkrét és határozott intézkedések. Másrészt nem elég csak a javaslatokat megtenni és formális, esetleges intézkedéseket kilátásba helyező ígéretekkel megelégedni, számon is kell kérni a tett intézkedéseket. E vonatkozásban a népi ellenőrzésnek törvényben rögzített feladatai, jogai és kötelezettségei vannak. A feladat az, hogy a népi ellenőrzés éljen ezekkel a jogokkal, és kötelezettségekkel. Óriási tartalék rejlik még ezekben az eszközökben, amelyek nincsenek kellően kihasználva. A munkánk továbbfejlesztésének lényeges tartalmi és módszerbeni követelménye, hogy egy népi ellenőrzési vizsgálat csak akkor van befejezve, ha a feltárt hibák, fogyatékosságok megszűntek, a nem kívánatos helyzet megváltozott. Nem elsődleges célja a népi ellenőrzési munkának, de ahol és amikor szükséges, konkrét mulasztás, törvénysértés, vagy visszaélés esetén, el kell jutni a személyes felelősség megállapításáig és érvényesítéséig. Ugyanakkor a' népi ellenőrzésnek nemcsak a hibák keresése a feladata. Előre kell lépni abban is, hogy a népi ellenőrzési munka váljék eszközévé a jó módszerek, a kiemelkedő eredmények, a hasznos és követendő példák feltárásának és széles körben való ismertetésének, elterjesztésének. Ezekben az esetekben a realizálásnak ezt a célt kell szolgálnia. Eredményesen használhatók fel erre az ún. társadalmi realizálási módok különböző formái. A jövőben e cél érdekében fokozottabban kell felhasználnunk a különböző nyilvános fórumok — a sajtó, a rádió, a televízió — valamint az üzemi lapok, üzemi gyűlések, kollektívák, testületek fórumai által nyújtott lehetőségeket. A népi ellenőri munka széles körű társadalmi bázisra, a népi ellenőrök sokaságának munkájára támaszkodik. A vázolt tennivalók és törekvések lényegüket tekintve nem újak, ezek tulajdonképpen már megfogalmazódtak a XI. pártkongresszus határozataiban. Az azóta eltelt időszakban jelentős fejlődés ment végbe társadalmunkban, a fejlett szocialista társadalom építése újabb és újabb feladatok megoldását tűzi napirendre. A feladatok sikeres végrehajtásának nélkülözhetetlen eszköze az ellenőrzés, ezért szükséges, hogy ezt a munkát is az új feladatokhoz igazítva végezzük. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülése áttekintette és értékelte a kongresszus óta végzett munkát, meghatározta a további feladatokat. A határozat többek között aláhúzta: a nagyobb feladatok magasabb követelményeket támasztanak. A továbbiakban kiemelte a határozat az irányítás és az ellenőrzés közvetlen kapcsolatát, hangsúlyozva, hogy folytatni kell az ellenőrzési rendszer korszerűsítését, gondoskodni kell. a párt-, az állami és a népi ellenőrzés jobb összehangolásáról. A határozat amellett, hogy aláhúzta az ellenőrzés erősítésének és továbbfejlesztésének a szükségességét, egyben megerősítette az eddig tett intézkedések helyességét. A Tolna megyében működő népi ellenőrzési bizottságok kibővített üléseiken tárgyalták meg tennivalóikat, és intézkedési terveket dolgoztak ki a munkájuk továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldására. A megyei tanács legutóbbi ülése ennek szellemében vitatta meg a megyében folyó népi ellenőrzési munkát, és hagyta jóvá az elkövetkező időszakra vonatkozó irányelveket. DR. TÓTH BÁLINT, a megyei NEB elnöke GYALOGMUNKA Amikor októberben kibújik o felhők közül a délutáni nap és pasztákban teríti be a cukorrépaföldet, akkor szép. Amikor májusban a búzatábla felől zöldszagot hoz a meleg szél és finoman, porhanyóján süpped a föld, harsánykékek és friss zöldek a színek, nagyon szép. És aztán tél; a hókupacbál ki kell bontani a fagyos káposztái és bármilyen vastag a kesztyű, a hideg csíp, és ellene még van, de szél ellen nincs védelem. És aztán nyár; pattog a háton a bőr, már a viz se kell, csak fohászkodni lehet „istenem, csak öt percre a fa alá fekhetnék, csak öt perc a hűvös földön". Ez gyalogmunka. Munkásélet — két erdősáv között. A legtöbb a brigádvezetőn múlik, öt szidják, ha háromszor egymás után gazosabb a sor, mint a többieké, ha kevés a pénz, ha babra és nem haladós a munka. De azért néha nótákat is költenek róluk. Itt az Alsótengelici Állami Gazdaság központjában az iroda magas, szellős, nagy és hűvös, a Benyovszky uraságnak jó ízlése lehetett, mert az ablakból egy facserje nyiladékon tisztásra tágul a szem. A brigádvezetőt, Kálovics Józsefet ide várjuk. Mondják,- mesterien bánik a 35 asz- szonnyal,' a gazdaság egyetlen gyalogos csapatával. Innen mennek el legkevesebben és ide törekednek legtöbben. — Hol dolgozik most a brigád? — Ez a május eleje olyan semmilyen. Nincs most igazi Azt hiszem, szólnék ... munka. Istállót meszelnek, karámokat, fát ültetnek, parkosítanak. — S ha bejön a jó idő? — Akkor jön sorba, ami következik. Idegeneljük, címerezzük a kukoricát, válogatjuk a csöveket. Mienk a gyümölcs, az őszi, a kajszi, a cseresznye, a meggy. Márciusban 30-an el is végezték a betanítottmunkás-képző iskolát., — Józsi bácsinak mi a végzettsége? — Hat elemi, és kétszer voltam átképzőn. Szóval amikor köllött volna menni, idegességemben nem vállaltam. Most meg már minek? Két és fél év van hátra. — Itt mikor kezdett? — ötvenkettőben, mint fo- gatos. Később meg brigádmunkás, azaz hogy gyalogos voltam a növénytermesztésben. Aztán újra fogatos, de akkor már csapatvezető. Majd a munkám után ötvenhatban beválasztottak brigádvezetőnek. A háború előtt a Benyovszky nagyságosnál előbb fogaton, utóbb két évig meg Hofferen is ültem. — Hány brigádvezetője volt? — Az csak egy. De három igazgató keze alatt dolgoztam, jó volt szerencsére mind a három. Főagronómus meg volt tán öt is. — Mindig tudják előre, mit dolgoznak? Nincs toporgás, várakozás ? — Délben egykor jövünk beosztásra. Egy hétre előre meg van adva, mit csinálunk. De közben azért nézzük a határt, mi milyen, hol kívánkozik segítség. Havonta egyszer brigádértekezletet tartunk magunknak, megbeszéljük, mi ment eddig jól, mi nem, mire kell felkészülni. — S ha esik? — Leállunk. Van egy bódénk, az MTZ húzza utánunk, a föld végére. Beülünk, várunk, lessük az eget. Ha eláll, jó, ha szakad, kijön értünk a busz, és irány haza. — Honnan jönnek az asz- szonyok? — Kölesd, Kajdacs, Nagy- dorog, Tengelic. Vannak köztük régiek, 10—15 éve gazdaságiak, meg egészen fiatal lányok is. — Sok asszony, sok gond? — Az, az. Van bizony elég. Szocialista brigád, ezüst fokozatos, és mégis előfordul, hogy szólni kell az erősebbnek, segítsen a gyengén. Különben megtesznek mindent. — Civakodás, veszekedés? — Nem mondhatni. Olyan nincs azért, hogy ekkora családban ne legyen soha cívó- dás. Megmarjuk egymást, de ritkán. — Józsi bácsi, hogy kell bánni az emberekkel? — Nem tudom én azt megmondani. Erélyesnek is kell lenni, meg ha úgy jön, szépen kérni. Észre lehet azt venni az emberek arcán, mi való. — És ha maga rossz lábbal kelt fel? — Látják mindjárt, hogy áll a fejemen a svájci. Ha fel van tolva, már mondják: mérges a Józsi bácsi, nehogy valaki' rosszat szóljon. Na, de az is lehet, hogy még az irodán feltoltam, és úgy maradt. Tegyék félre a bajt. . . — Hány órát tölt az emberekkel? — Hét és felet. Egy órát idebenn vagyok, az elosztáson. — Bizalmas dolgokat is megbeszélnek? — Ügy-úgy. Családi ügyeket is, de mértékkel. Mondom sokszor, tegyék félre a bajt, mert azon úgysem tudunk segíteni. — Hogy búzdítja az asszonyokat? — Meg vannak kérve szépen. — Mégis, mit mond? — Gyerünk lányok, mert így akkor nem fejezzük be. Hát ezt szoktam mondani. Ők meg felhánytorgatják: nekem soha semmi sem elég. Dehogynem! Kérem, itt ez az egyetlen brigád, a traktorosokon kívül, amelyik ledolgozza az idejét. Most is április nyolcadikán szabad szombaton ha nem jön be mindenki szó nélkül krumplit válogatni, még vasárnap is itt vagyunk. — Mindig megmondja, ha magát vagy a brigádot értekezleten, elosztáson elmarasztalják? — Ilyen még nem fordult elő. De megmondanám, hadd tudják meg: én is kapok, ha valamit nem jól csinálunk. — Mi a legszebb emléke? — Mikor kitüntettek, minden brigádtag eljött az ünnepélyre. Jó érzés volt, megható, hogy akkora nagy tapssal fogadtak. — Most hova megy, Józsi bácsi? — Kikarikázok Katalin- ' majorba. Megnézem, hogyan állnak a festéssel, kell-e holnap menni vagy nem. Elosztásra nekem ezt tudni kell. D. VARGA MÁRTA Fotó: Bj. Csak a munka menjen . . . Gyerünk, lányok!
