Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-13 / 111. szám
1978. május 13. “rÍÉPÚJSÁG 3 Szoborépítkezés Szekszárdoo Alapozzák a hatszáz négyzetméteres tavat A számítógép életünk része A számítógép-tudományi társaság megyei szervezetének terveiről A szobrot „állítják”, esetleg „emelik”, de sokkal ritkább eset az, amikor valósággal „építeni” kell. Szek- szárdon ez utóbbi történik jó ideje, széles körű érdeklődéstől kísérve. Ami valahol még soha nem volt, érthető módon mindig nagyobb érdeklődést vált ki, mint a megszokott, a hétköznapi. Tény, hogy Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész id§ kerülő szoborkompozíciójához hasonló sehol sincs Magyar-# országon, így az itt folyó munkák magyarázatot kívánnak. Azt, hogy a megyei párt- bizottság és a művelődési központ között nem is nagyon régen még a bőrdíszmű ódon épülete ormótlankodott, napjainkra a szekszárdiak többsége már elfelejtette. Az, hogy ezt a területet nem építik be: — természetes, hiszen a városon végig húzódó térlánc itt szerencsésen gyarapodott egy új taggal, Szek- szárd belterülete levegősebb lett. Az illetékesek Varga Imre műalkotását és dr. Mő- csényi Mihály nyug. egyetemi tanár parktervét fogadták el, a kettő egymással szinkronban van. A szoborról készülésének különböző periódusaiban már írtunk, erre felesleges visszatérni. A művelődési központ sarkától induló és a szakszervezetek leendő székházáig hajló földsánc azt a célt szolgálja, hogy a tetején végighúzódó körjárat révén jó rálátást biztosítson a kiöblösö- désénél elhelyezendő, mintegy 600 négyzetméter felületű vízmedencére, a benne tükröződő szoborra és annak mellékalakjaira. A sánc kanyaréban jelenleg látható lefaragás a különböző vezetékek elhelyezését szolgálja. Ez a sánc építésével egy időben már csak az ülepedés, tömö- rödés veszélye miatt se történhetett meg. Ugyanígy bajos lett volna két, egymáshoz pontosan csatlakoztatható sáncot megszakítással építeni. A most készült mély bevágás a tavat ellátó gépház felépülte után eltűnik. Az egyelőre még sorba rakott hatalmas sziklatömbök szeszélyes, de esztétikus elrendezésben kerülnek majd végleges helyükre. Tehát nem a „szekszárdi Kárpátok” épül, mint azt egy rosszmájú szemlélődétől hallottuk, hanem a park szerves része, mely a későbbi pázsit felületétől fokozatosan rávezeti a szemet a leghangsúlyosabb ponton emelkedő szoborhoz. A jelenlegi gyomos, buckás gyep természetesen szintén eltűnik. Idáig is csak azért volt rá szükség, hogy a város központját ne lephesse a por, mely menthetetlenül felszállt volna, ha a fű meg nem fogja. A parkon átvezető séta- utak vonala már ma kirajzolódik a szemlélő előtt. Az egyik a sánc külső lábánál vezet és a 160 lakásos épület alatti üzletsor megközelítését szolgálja. Az építkezési területet övező drótkerítés természetesen ideiglenes, de felettébb célszerű, ismerve azt a hajlandóságunkat, hogy milyen előszeretettel gázolunk keresztül a kész, nemcsak a készülő parkok pázsitján is. A rézsüt később cserjék takarják majd és folyamatosan helyére kerül a park többi növényanyaga is. A kivitelezés munkáját a költségvetési üzem, a vízmedencével kapcsolatosakat a Szekszárd—paksi Vízi Társulás végzi. ORDAS IVÁN Fotó: BAKÓ JENŐ A KISZ-mb ülése Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Kri- zsán István, a megyei KISZ- bizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd első napirendként a bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg az 1978-as nyári országos és helyi szervezésű építőtáborozás előkészítéséről, a mozgósítás jelenlegi helyzetéről. Ezt követően a nyári úttörőtáborokba való mozgósítás helyzete került napirendre. Az elhangzott tájékoztatókat a bizottság tagjai javaslataikkal, észrevételeikkel kiegészítve elfogadták. Az 1978-as megyei küldött- gyűlés munkabizottságainak megbízására és a küldöttgyűlés munkaprogramjára tett javaslatot Krizsán István terjesztette a megyei bizottság elé. A javaslatot a bizottság tagjai elfogadták. Végezetül a megyénkben folyó Ifjú Gárda-tevékenységről, az ifjúgárdisták előtt álló feladatokról hangzott el beszámoló. Magyar-NDK barátsági hét Az évenként megrendezésre kerülő, hagyományos magyar—NDK barátsági hetek eddigi legnagyobbszabású rendezvénysorozata kezdődött pénteken az NDK egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális központjában, Potsdamban. A május 12— 18-ig tartó idei program két partnere Postdam megye, vendégként pedig a magyar- országi testvérmegye, Hajdú- Bihar. A barátsági hét palettája rendkívül színes. Potsdamban kiállítás mutatja be Hajdú- Bihar iparának és mezőgazdaságának fejlődését, a magyar népművészetet, a megye képző- és iparművészeiét, a magyar munkásmozgalom történetének számos fontos dokumentumát. Az idei magyar—NDK barátsági hét május 16-tól kibővül a két ország fővárosának „fesztiváljával”, a „Budapest köszönti Berlint” reprezentatív eseménysorozattal. A közelmúltban alakult meg a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Tolna megyei szervezete. A helyi csoport tervei a következők : A megyei szervezet azzal a céllal alakult, hogy eszközeivel segítse a számítástechnikai kultúra terjesztését Tolna megyében. Fontos feladatunknak tartjuk, a központi számítástechnikai fejlesztési program helyi feladatainak, valamint az MSZMP XI. kongresszusa idevonatkozó határozatainak megyei megvalósítását. Munkánk során szoros együttműködést kívánunk kialakítani a megyei SZVT szervezési és vezetési tudományos szakosztályával, valamint a KISZ megyei számítástechnikai védnökségi bizottságával. Részt kívánunk venni az NJSZT országos szerveinek munkájában is. A megalakulás utáni első két évben fő feladatunk a számítástechnikai ismeretek népszerűsítése és terjesztése. Már most fel kell készülni az elkövetkezendő évek várhatóan nagyarányú számítás- technikai fejlesztéseire (paksi atomerőmű, Szekszárdi Húskombinát, megyei SZÜV vállalat létesítése stb.) E feladatok megvalósítása érdekében 1978-ban az alábbi programot tervezzük végrehajtani: — Számítástechnikai témájú előadások tartásával kívánjuk biztosítani a számítástechnikai ismeretek népszerűsítését, terjesztését. — A számítástechnikai oktatás, képzés feladatkörben segítjük a középiskolás számítástechnikai szakkörök létesítését. Eszközeinkkel támogatjuk a SZÁMOK és a PM. Szervezési és Ügyvitel- gépesítési Intézet helyi tanfolyamainak szervezését. A továbbiakban szeretnénk a megyében megvalósítani a számítástechnika intézményesített oktatásának bevezetését. — Számítástechnikai szakemberek és érdeklődők részére számítástechnikai szakmai klubot kívánunk létrehozni. Számítástechnikus szakemberek tapasztalatcseréjét szolgálná a KlSZ-véd- nökséggel közösen rendezendő megyei számítástechnikai szakmai nap is. — Szakembereink szakmai fejlődését szakmai verseny és pályázat kiírásával kívánjuk biztosítani. Ügyviteltechnikai gépkezelőknek szakmai versenyt rendezünk, szervezők és programozók részére szellemi versenyzési lehetőséget adunk. — Hasonló célt akarunk elérni szakmai tanulmányutak szervezésével. Látogatást szervezünk a BNV számítástechnikai anyagának megtekintésére. Ősszel kétnapos szakmai kirándulást tervezünk, melynek során meglátogatjuk Budapesten a MŰM SZÁMTI és az SZKI számítóközpontját, valamint a székesfehérvári VIDEOTON számítástechnikai gyárat. — Az év folyamán megyei számítástechnikai tanácsadó szolgálatot kívánunk megszervezni. — Megyénk ésszerű számítástechnikai fejlesztésének biztosítására segítjük megyei számítástechnikai koordinációs bizottság létrehozását. — Kapcsolatot kívánunk tartani a környező megyei NJSZT szervezetekkel. — Tervezzük testvérmegyei, testvérvárosi számítás- technikai kapcsolatok felvételét a következő főbb irányokban: Karl-Marx-Stadt megye (NDK), Tambov megye (Szovjetunió), Becse város (Jugoszlávia), Bezons város (Franciaország). Rendezvényeinken szívesen látjuk tagságunkon ki? vül megyénk gazdasági szakembereit, vállalati vezetőket és mindenkit, akinek napi munkájához szervezetünk tevékenységével segítséget nyújthatunk. SZÜLE LÁSZLÓ NJSZT megyei szervezet titkára Ketten hat helyett? fogászati ellátással Sorozáson Bajok a A megyeszékhely fogászati ellátása az ismert fejlődés ellenére sem nevezhető régóta megnyugtatónak. Vala- hányan tudói, mi több szenvedői vagyunk ennek, hiszen kevés közöttünk az olyan ember, aki sikerrel citálta annak idején a vasfogakat ajándékozó kisegérnek a közismert mondókát. így, a soknál is jóval többen szorulnak fogászati ellátásra. Azaz, szorulnánk, ha rágószerszámaink megelőző, majd karbantartó, illetve pótló kezelése nem lenne a fogászat zsúfoltsága miatt olyan iszonyúan időigényes tortúra. Ha fogászaink legalább esetenként szusszanthatnának egyet- egyet a rájuk zúduló napi, heti, havi betegforgalomban. De szusszanásra évek óta nincs mód. Röviddel ezelőtt pedig bekövetkezett valami, amit nyugodtan nevezhetünk csődnek. Irdd és mondd, ösz- szesen két fogszakorvosra maradt a megyeszékhely és környékének ellátnivalója, és ha csak foghúzással foglalkoznának, akkor sem győzhetnék ok- és jogszerű „támadásainkat”. Mert ugye, alkotmányos jogunk van az ingyenes és magas szintű fogászati ellátásra is. Csakhogy az ellátás személyi, valamint tárgyi feltételei már régóta nem képesek ezt szavatolni! Egy, a városközpontban működő fogászati rendelő három (?!) munkahelyén váltásban dolgoznak a fogászok. Van hat státuszunk, kellene körülbelül 9 ahhoz, hogy ne jelentsen betegnek és fog- szakorvosnak egyaránt embertelen megterhelést az ellátás. Hova lettek a meglévő fogorvosok? Kettő GYES-en, egyet katonai szolgálatra hívtak be, egy pedig Bátaszékre cserélte Szekszárdot, elment a MÁV-hoz üzemi fogásznak. Szolgálatunkra állnak — mint említettük — ketten. Ez magyarázza, hogy tömegek mérgelődtek az elmúlt napokban a fogászati szakrendelés várójában és botrányosnak minősítették a helyzetet. Dr. Erdősi Mária főorvosnak, á Tolna megyei Balassa János Kórház—Rendelőintézet főigazgató-helyettesének tettük fel a kérdést: — Milyen intézkedés történik, vagy történt annak érdekében, hogy Szekszárd fogászati ellátásának egyensúlya helyreálljon? — Noha ez nem kifejezetten a mi feladatunk, úgy kívánunk segíteni a bajokon, hogy ideiglenesen három kórház—rendelőintézeti fogászunk segít a két helyén maradt fogszakorvosnak napi három-három órában. Ez az intézkedés nem oldja meg generálisan az ellátás problémáját, de javít valamit a frissen kialakult helyzeten, amit magunk is tarthatatlannak ítélünk. — Tisztelet a segítőkészségnek, de ez nem több mint tűzoltás. — Ezzel tisztában vagyunk és tisztában kell, hogy legyen ezzel a városi tanács is. A megyeszékhely fogászati ellátása akkor lesz majd megnyugtató, ha a városi tanács bővíti évek óta folyó sürgetésünkre a tárgyi feltételeket. Amíg ezek nincsenek, nincs mód újabb státusok megteremtésére. Szekszárd- nak kellene és lehetne 9 fog- szakorvosa, miután a napi betegforgalom felét azok adják, akik Szekszárdon dolgoznak, de a környező településeken laknak. Most a bejáró dolgozók ellátását kell kikapcsolnunk a napi forgalomból addig, amíg két szakorvos tud csak dolgozni a központi rendelőben a már említett segítséggel. — Ez azt jelenti, hogy vidéken lakókat nem látnak el? — Ellátják fogszakorvosaink az akut eseteket, de a megtartó és fogpótló munkák elvégeztetésére a betegeket a lakóhelyük szerint illetékes körzeti fogorvoshoz irányítják. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez átmeneti megoldás, de kérjük a fogászati ellátásra szorulók megértését és türelmét. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a megyeszékhelyen a fogszakorvosi ellátás javuljon. Addig azonban a fogászat csak szekszárdiakat fogadhat. Záró megjegyzés: a javító igyekezet őszinteségében nincs okunk és jogunk kételkedni. De hozzáfűzzük, hogy a továbbiakban a gazda, a városi tanács sem állhat csak a pálya szélén, hiszen ami most égett a körmükre, régóta ismert gond. — II — A három szekszárdi termelőszövetkezet egyesülése után megüresedett a Garay Tsz újvárosi székháza. Az épület falán most zászlók lengenek, transzparens köszönti a sorozásra érkező fiatalokat. Az aktus hivatalosan katonai nyilvántartásba vétel, de a köznyelvben változatlanul megmaradt sorozásnak. A mai napra idézett fiatalok egy-két kivétellel — tanulmányi verseny, külföldi út miatt — itt vannak, pontosan nyolc órára. A jelentés után bemutatják a sorozóbizottság tagjait, a nyilvántartócsoport vezetőjét. Következik az idézettek névsorának egyeztetése. Kolompár Márton... Kom- lódi József... Kovács László... Ketten pattannak fel: Parancs! Nagy derültség. Duplázódik a derültség, mert kiderül: Kövecses László névre is ketten hallgatnak. Mielőtt a nyilvántartásba vétel adminisztrációja megkezdődik, a hadkiegészítési parancsnokság tisztje, Szabó János írásvetítő segítségével ismerteti a honvédelmi törvény hadkötelesekre vonatkozó részét, a bevonulással, a katonai szolgálattal kapcsolatos tudnivalókat. Az orvosi vizsga után az utolsó állomás a sorozóbizottság előtti megjelenés. Miután a fiatalok nagy része középiskolás diák, vagy ipari tanuló, szóba kerül a továbbtanulás, és a katonai szolgálatra behívás egyeztetése. Érdeklődik a bizottság a fiatal családi körülményei felől is — esetleges szociális szempontok miatt —, és afelől is, hogyan igazodik el a hazai és világpolitikai kérdésekben. És szóba kerül természetesen, milyen fegyvernemhez kerül a fiatal. Egy hegesztő szakmunkást építő-műszaki alakulathoz jegyeznek elő, egy villanyszerelőt a honi légvédelemhez, egy jó kiállású, barna, száznyolcvan centis fiút pedig a kormányőrséghez. Amíg a hivatalos aktus folyik, a várakozók sem unatkoznak. Részükre filmeket vetítenek, bemutatják a katonaélet mindennapjait, egy gyakorlat során a különböző fegyvernemeket. Végh János őrnagy, az MHSZ városi titkára az MHSZ-ről tart tájékoztatót, ahol majd a fiatalok honvédelmi előképzést kapnak. A sorozást tegnap meglátogatta dr. Nedók Pál, a városi tanács elnöke is. B. 1. Kövecses József a sorozó bizottság előtt
