Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-13 / 111. szám
2 Képújság 1978. május 13. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az üzemi demokrácia fejlesztésének főbb tapasztalatait és tennivalóit, továbbá meghallgatta a IX. szakszervezeti világkongresszuson részt vett magyar küldöttség tájékoztatóját a kongresszusról, annak dokumentumairól és a magyar delegáció tevékenységéről. Társadalmunk mind tudatosabban törekszik az üzemi demokrácia fejlesztésére, s ezzel közelebb került a gyakorlat a párt XI., és a szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusán meghatározott célokhoz — állapította meg a tanácsülés határozata. Különösen jelentősek a demokratizmus új fórumai, a vállalati szakszervezeti tanácsok és a bizalmiak együttes ülései, amelyek immár a vállalatok 68 százalékánál működnek. Ezek munkájában még sok a gyengeség, eredményeik azonban biztatóak. A gazdasági vezetés felelős azért, hogy a dolgozók részt vehessenek a vezetésben, s ehhez a feltételeket mindenütt megteremtsék. Az eddiginél sokkal többet kell tenniük azért, hogy a dolgozók magukénak érezzék munkahelyüket, észrevételeikkel, kezdeményezéseikkel fokozottan segítsék vállalatuk munkáját. A tanácsülés utalt az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülésének határozatára, amely változatlanul fontosnak tekinti a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia fejlesztését. A tanácsülés szorgalmazza, hogy a szakszervezeti szervek — együttműködve a párt-, a KISZ-szervezetekkel és a gazdasági vezetőkkel — mindent megtegyenek e feladat megoldása érdekében. Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a napirend beszámolóját, amit sokrétű vita, majd határozathozatal követett. A IX. szakszervezeti világ- kongresszuson részt vett magyar küldöttség nevében Timmer József, a SZOT titkára tájékoztatta a tanácsülést. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a magyar szak- szervezetek iránti nagy megtiszteltetésként értékeli, hogy Gáspár Sándort, a SZOT főtitkárát választották meg az SZVSZ elnökének. A tanácsülés felhívta a tagságot és a tisztségviselőket, az országos és helyi szervezeteket, hogy tanulmányozzák a IX. szakszervezeti világkongresszuson elfogadott dokumentumokat, és mindenki a maga munkahelyén vegyen részt az azokban foglaltak megvalósításában. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Méhes Lajost felmentette a SZOT elnökségi tagsága alól, mert időközben a Budapesti Pártbizottság első titkárának választották meg. Herczeg Károlyt felmentette a SZOT főtitkárhelyettesi tisztsége és SZOT- titkársági tagsága alól, mivel a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárává választották. (MTI) Gromiko befejezte berlini látogatását Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, aki csütörtökön érkezett hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba, pénteken Berlinben folytatta előző nap kezdett megbeszéléseit Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és Andrej Gromiko délben aláírta az NDK és a Szovjetunió közötti új kulturális és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. Erich Honecker ebédet adott a szovjet külügyminiszter tiszteletére, amelyen részt vett Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, az NDK számos más párt- és állami vezetője, s a szovjet küldöttség tagjai, köztük Pjotr Abraszi- mov, a Szovjetunió berlini nagykövete és Anatolij Ko- valjov külügyminiszterhelyettes. Gromiko pénteken délután elutazott Berlinből. Erich Honecker, az NSZEP főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke Berlinben fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Marjai József kitüntetése Róma 0 Berlinguer és Zaccagnini az olasz helyzetről A „Népek Barátsága” érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Marjai Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, hazánk távozó moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, azért a nagy munkáért, amelyet a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztése és megszilárdítása érdekében végzett. A kitüntetést pénteken délben a moszkvai Kremlben nyújtotta át Marjai Józsefnek Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese. Marjai József szívből jövő köszönetét mondott a megtisztelő kitüntetésért. A kitüntetés átnyújtása után Vaszilij Kuznyecov búcsúlátogatáson fogadta Marjai Józsefet és szívélyes, baráti megbeszélést folytatott vele. MOSZKVA Szovjet pártküldöttség utazott pénteken Svájcba Ivan Kapitonovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A küldöttség a Svájci Munkapárt XI. kongresszusán vesz részt. MILÁNÓ Milánóban pénteken reggel újabb terrorista merényletet követtek el. Két férfi és egy nő az utcán közrefogta Tito Berardinit, a keresztény- demokrata párt egyik körzeti titkárát és ötször lábon lőtte. A 41 éves férfit kórházba szállították. A merénylők az ANSA olasz hírügynökség milánói irodájához eljuttatott üzenetükben a „vörös brigádok” nevében vállalták magukra az akciót. PÁRIZS Ku Mu, a Kínai Népköz- társaság államtanácsának al- elnöke pénteken délelőtt Párizsból európai kőrútjának következő állomására, Zürichbe repült. A kínai államférfit az Orly repülőtéren Raymond Barre francia miniszterelnök búcsúztatta. Nem kétséges, hogy Moro gyilkosai és az egyéb terrorakciók elkövetői az OKP és a kereszténydemokrata párt szövetségének felbomlasztá- sát tűzték ki célul — jelentette ki Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára csütörtökön este az olasz televízióban. Nem véletlen, hogy Aldo Morót március 16-án, éppen azon a napon rabolták el, amikor működésbe lépett az a kormány, amely a keresztény- demokrata pártelnök közreműködésével megvalósított, kommunista részvételű ötpárti parlamenti többségre támaszkodik, s nem véletlen az sem, hogy Moro holttestét a gyilkosok a kommunista és a kereszténydemokrata párt székházának közelében hagyták — mondotta Berlinguer. Az OKP főtitkára kijelentette továbbá, hogy semmi szükség nincs új diszkrimi- náló és elnyomó jellegű rendkívüli törvényekre. A terrorizmus leküzdésére elégségesek a meglévő törvények, valamint azok, amelyek elfogadásával a parlament éppen most foglalkozik. Az olasz televízió „Politikai tribün” című csütörtök esti műsorában meginterjúvolták Enrico Berlinguer mellett Beningo Zaccagninit, a kereszténydemokrata párt (DC) főtitkárát is. Olaszország két legfontosabb politikai erejének vezetője egyetértett az ötpárti Magyar—jugoszláv tárgyalások Megtartották pénteken Szabadkán a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság elnöki találkozóját Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Ászén Szimitajev, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) minisztere, a bizottság tagozati társelnökei részvételével. A megbeszélésen áttekintették a két ország gazdasági együttműködésének tapasztalatait, meghatározták a kapcsolatok továbbfejlesztésének irányát. Megtárgyalták a határ menti gazdasági kapcsolatok bővítésének további lehetőségeit is. parlamenti többség megőrzésének és a demokratikus pártok összefogása konszolidálásának szükségességében. Berlinguer szerint a demokratikus erők összefogása általában kiállta a súlyos próbát, jóllehet nézeteltérések, megingások és „repedések” előfordultak köztük a Moro-üggyel kapcsolatban. Úgy vélekedett, hogy — mindent egybevetve — szilárdabb viszony teremtődött a DC, az OKP és a szocialista párt között. Zaccagnini kijelentette: „Annak a kemény próbának, amelyet kiálltunk és amelyen ma is keresztül megyünk, elő kell segítenie a parlamenti többségben részt vevő erők egységének megszilárdulását és képessé kell tennie a kormányt feladatainak elvégzésére”. Sürgette az egységet a köztársasági intézményeket még mindig fenyegető erőszakkal szemben. Berlinguer és Zaccagnini egyaránt politikailag korrektnek, demokratikusnak nevezte Cossiga belügyminiszter lemondását. Berlinguer szerint Cossiga döntése nem gyengíti meg az Andreottikormány helyzetét. Hozzáfűzte, hogy nem lehet kizárólag a belügyminiszternek tulajdonítani sem a neki alárendelt szervek jó, sem pedig rossz munkáját, jóllehet Cossiga egyszemélyben vállalt felelősséget a Moro-üggyel kapcsolatos mulasztásokért. Zavargások Bogotában Zavargások törtek ki csütörtökön Bogotában, Kolumbia 4,5 milliós fővárosában és az ország három vidéki nagyvárosában. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a kolumbiai kormány a múlt évi 29 százalékos infláció miatt felgyülemlett elégedetlenség újabb fokozásaként a múlt héten a városi busz viteldíjak emelését határozta el. A tüntetők ellen felvonuló rendőrség könnygázbombák- kal és gumibotokkal oszlatta szét a tömeget. Az összecsapás következtében 40 ember megsebesült, 250 tüntetőt letartóztattak. Gibraltár A* utóimé európai gyarmat \ A helyet lakosai egyszerűen csak Sziklának nevezik. A szűk szavú elnevezés találó: valóban itt, Gibraltáron, az Ibériai-félsziget déli csücskében csak szikla van. Innen nyerte elnevezését is a XX. század hetvenes éveinek egyetlen európai gyarmata. A mórok, akik 711- ben elfoglalták, vezérükről Tarik ibn Szaidról nevezték el. így kapták Herkules egykori oszlopai új nevüket, s lettek „Tarik sziklái”, azaz arabul Dzsebel al- Tarik. AZ UTRECHTI BÉKE Az észak-afrikai hódítók nem az elsők voltak-, akik megtelepedtek itt, a Földközitenger atlanti kapujánál. Ismerték a helyet az ókor görög és római hajósai, a föníciaiak is. A tengerparti sziklaerődöt a középkor folyamán ostrom alá vették a normannok, a kasztíliaiak, s végül 1462-ben a spanyolok hódították vissza. A terjeszkedő világbirodalom számára fontos volt az erőd, hiszen délről és nyugatról az oszmán hajóhadak és az észak-afrikai kalózok fenyegették területét. A spanyol királyok uralmának azonban nem a félhold vetett véget: 1704-ben a brit lobogó kúszott fel a gibraltári erőd ormára, s lett ezzel a Szikla Nagy-Britannia egyik legfon- t.ósabb támaszpontja. Az angolok hódítását 1713-ban, az utrechti békével a spanyol uralkodóknak is el kellett ismerniük. A város és közvetlen környéke azóta Anglia birtoka, azaz gyarmata. Igaz, 1969 óta Gibraltárnak alkotmánya van, s hivatalosan domíniumnak nevezik. A lakosság tizenöt tagú képviselőházat választ, s a szavazások mindenkori győztese, a munkáspárt minisztertanácsot alakít. Az ügyeket azonban valójában már több mint 250 éve a Londonból kinevezett kormányzó irányítja. VIZET IMPORTBÓL Gibraltár egy 1200 méter széles, 5000 méter hosszú, a Földközi-tengerbe nyúló terméketlen, kopár félsziget, ahová a legszükségesebb élelmiszereket, s az ivóvizet is importálni kell. Tengeri vagy légi úton, mert a Franco- kormány több mint tíz éve teljes blokádot hirdetett Gibraltárra, s elzárta a félszigetet a szárazföldtől. A blokád válasz volt az angolok által rendezett népszavazásra, amelyen 12 ezer szavazat ellenében csupán 44 szólt a Spanyolországhoz való csatlakozás mellett. Azóta a gibral- táriak még több „British forever”, azaz „Brit mindörökké” feliratot festenek a szűk utcák falaira, s a határon túl élő hozzátartozóikkal a lezárt sorompókon keresztül kiabálva közölhetik csupán a családi híreket, mivel nincsen a szárazfölddel telefon-összeköttetése sem Gibraltárnak. A Szikla, mint mindig, most is a tengerből él. Igaz. a gibraltári hadikikötő és a légitámaszpont hadászati értéke valamelyest csökkent, de az itteniek számára mégis ez az egyik legfontosabb kereseti lehetőség. Ezenkívül természetesen számos kereskedelmi és turistahajó is megáll Gibraltár védett kikötőjében, s a kereskedelem továbbra is jelentős hasznot hoz, hiszen az egész gyarmat „Duty free” — azaz adó- és vámmentesek az itt kapható holmik. A kereskedelem uralja a város külső arcát. Minden ház egy-egy bolt, s az utcára kirakott árucikkek csábítva kínálgatják magukat a különböző egyenruhát viselő tengerészeknek és a turistáknak. A kényelmetlenségek ellenére ugyanis továbbra is van idegenforgalma Gibraltárnak. Az állandóan sütő Nap, a Földközi-tenger vize aránylag sok üdülőt vonz ide ma is. Az egyenruhák gyakori felbukkanása azonban arra figyelmezteti a gibraltári Main street-en sétálót: Gibraltár a hajdani brit világhatalom egyik utolsó maradványa, amelynek megtartásáért 1967-ben London a térségbe vezényelte flottáját is. A félszigeten vannak olyan erők is, amelyek Gibraltár teljes állami függetlenségét tűzték zászlajukra. A többség azonban ma már nyilván számol azzal, hogy a jövőben hozzá kell szokniuk a Spanyolországhoz való csatlakozás gondolatához. Az, hogy anakronisztikus jelenség egy gyarmat Európában, valószínűleg egyre világosabb London számára is. Az is igaz, hogy Nagy-Britannia amúgy sem túl jó egészségnek örvendő pénzügyeit alaposan megviselik Gibraltár költségei is. Érthető volt természetesen a gibraltáriak szembenállása a Franco-rezsimmel, hiszen még a gyarmati uralom is felmérhetetlenül több jogot biztosított számukra, mint a fasiszta rendszer. TÁRGYALÁSOK A jelenlegi spanyol kormány és London között az utóbbi hetekben megindultak a tárgyalások a félszigetgyarmat sorsáról. Sokan úgy tartják, Nagy-Britannia és a demokratizálódás útjára lépett Spanyolország hamarosan megtalálja azt az utat, amellyel a bonyolult helyzetet megoldják. Nyilván, átmeneti megoldásokkal kísérleteznek majd, s a Szikla különleges helyzete még sokáig fennmarad. A tárgyalások nem kerülhetik el Gibraltár legnevezetesebb létesítményeit, a sziklaerődöt, a kövekbe vájt hadikikötőt, a hadihajók javítódokkjait és a katonai repülőteret sem. A Földközitengernek a NATO-stratégiá- ban továbbra is nagy szerepe van. így aztán valószínűnek látszik: a Szikla átadását már egy NATO-tag Spanyolországnak tervezik. Ez azonban aligha valósul meg rövidesen. A falakon még ott a felirat: „Gibraltár örökké brit marad!”, s a sziklákon még ott élnek Gibraltár híres majmai. amelyekről azt mondja a fáma, jelenlétükkel biztosítják a brit uralom folyamatosságát. Európában itt, Gibraltárban élnek csupán szabadon majmok. S ez kontinensünk egyetlen gyarmata is. Valószínűnek látszik, hogy a majmok megérik a brit lobogó lehúzását. K. B. Gibraltár ma
