Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

2 Képújság 1978. május 13. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tar­tott, amelyen megvitatta az üzemi demokrácia fejleszté­sének főbb tapasztalatait és tennivalóit, továbbá meghall­gatta a IX. szakszervezeti vi­lágkongresszuson részt vett magyar küldöttség tájékozta­tóját a kongresszusról, annak dokumentumairól és a ma­gyar delegáció tevékenységé­ről. Társadalmunk mind tuda­tosabban törekszik az üzemi demokrácia fejlesztésére, s ezzel közelebb került a gya­korlat a párt XI., és a szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusán meghatározott célok­hoz — állapította meg a ta­nácsülés határozata. Különösen jelentősek a de­mokratizmus új fórumai, a vállalati szakszervezeti taná­csok és a bizalmiak együttes ülései, amelyek immár a vál­lalatok 68 százalékánál mű­ködnek. Ezek munkájában még sok a gyengeség, ered­ményeik azonban biztatóak. A gazdasági vezetés felelős azért, hogy a dolgozók részt vehessenek a vezetésben, s ehhez a feltételeket minde­nütt megteremtsék. Az eddi­ginél sokkal többet kell ten­niük azért, hogy a dolgozók magukénak érezzék munka­helyüket, észrevételeikkel, kezdeményezéseikkel fokozot­tan segítsék vállalatuk mun­káját. A tanácsülés utalt az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülésének ha­tározatára, amely változatla­nul fontosnak tekinti a szo­cialista demokrácia, az üzemi demokrácia fejlesztését. A ta­nácsülés szorgalmazza, hogy a szakszervezeti szervek — együttműködve a párt-, a KISZ-szervezetekkel és a gaz­dasági vezetőkkel — mindent megtegyenek e feladat meg­oldása érdekében. Gál László, a SZOT főtit­kárhelyettese terjesztette elő a napirend beszámolóját, amit sokrétű vita, majd hatá­rozathozatal követett. A IX. szakszervezeti világ- kongresszuson részt vett ma­gyar küldöttség nevében Timmer József, a SZOT tit­kára tájékoztatta a tanács­ülést. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a magyar szak- szervezetek iránti nagy meg­tiszteltetésként értékeli, hogy Gáspár Sándort, a SZOT fő­titkárát választották meg az SZVSZ elnökének. A tanácsülés felhívta a tagságot és a tisztségviselő­ket, az országos és helyi szervezeteket, hogy tanulmá­nyozzák a IX. szakszervezeti világkongresszuson elfogadott dokumentumokat, és minden­ki a maga munkahelyén ve­gyen részt az azokban fog­laltak megvalósításában. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Méhes Lajost felmentette a SZOT elnökségi tagsága alól, mert időközben a Budapesti Pártbizottság el­ső titkárának választották meg. Herczeg Károlyt fel­mentette a SZOT főtitkárhe­lyettesi tisztsége és SZOT- titkársági tagsága alól, mivel a Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárává vá­lasztották. (MTI) Gromiko befejezte berlini látogatását Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, aki csütörtökön érke­zett hivatalos, baráti látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaságba, pénteken Ber­linben folytatta előző nap kezdett megbeszéléseit Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK állam­tanácsának elnökével. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és Andrej Gromiko délben aláírta az NDK és a Szovjetunió közöt­ti új kulturális és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si egyezményt. Erich Honecker ebédet adott a szovjet külügyminisz­ter tiszteletére, amelyen részt vett Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, az NDK szá­mos más párt- és állami ve­zetője, s a szovjet küldöttség tagjai, köztük Pjotr Abraszi- mov, a Szovjetunió berlini nagykövete és Anatolij Ko- valjov külügyminiszter­helyettes. Gromiko pénteken délután elutazott Berlinből. Erich Honecker, az NSZEP főtitkára, az NDK államtaná­csának elnöke Berlinben fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Marjai József kitüntetése Róma 0 Berlinguer és Zaccagnini az olasz helyzetről A „Népek Barátsága” ér­demrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége Marjai Jó­zsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, hazánk távozó moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, azért a nagy munkáért, amelyet a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztése és megszilárdítása érdekében végzett. A kitüntetést pénteken dél­ben a moszkvai Kremlben nyújtotta át Marjai Józsefnek Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének el­ső helyettese. Marjai József szívből jövő köszönetét mondott a meg­tisztelő kitüntetésért. A kitüntetés átnyújtása után Vaszilij Kuznyecov bú­csúlátogatáson fogadta Mar­jai Józsefet és szívélyes, ba­ráti megbeszélést folytatott vele. MOSZKVA Szovjet pártküldöttség uta­zott pénteken Svájcba Ivan Kapitonovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága titkárának ve­zetésével. A küldöttség a Svájci Munkapárt XI. kong­resszusán vesz részt. MILÁNÓ Milánóban pénteken reg­gel újabb terrorista merény­letet követtek el. Két férfi és egy nő az utcán közrefogta Tito Berardinit, a keresztény- demokrata párt egyik körzeti titkárát és ötször lábon lőt­te. A 41 éves férfit kórházba szállították. A merénylők az ANSA olasz hírügynökség milánói irodájához eljutta­tott üzenetükben a „vörös brigádok” nevében vállalták magukra az akciót. PÁRIZS Ku Mu, a Kínai Népköz- társaság államtanácsának al- elnöke pénteken délelőtt Pá­rizsból európai kőrútjának következő állomására, Zü­richbe repült. A kínai állam­férfit az Orly repülőtéren Raymond Barre francia mi­niszterelnök búcsúztatta. Nem kétséges, hogy Moro gyilkosai és az egyéb terror­akciók elkövetői az OKP és a kereszténydemokrata párt szövetségének felbomlasztá- sát tűzték ki célul — jelen­tette ki Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára csütörtökön este az olasz televízióban. Nem vélet­len, hogy Aldo Morót már­cius 16-án, éppen azon a napon rabolták el, amikor működésbe lépett az a kor­mány, amely a keresztény- demokrata pártelnök közre­működésével megvalósított, kommunista részvételű öt­párti parlamenti többségre támaszkodik, s nem véletlen az sem, hogy Moro holttestét a gyilkosok a kommunista és a kereszténydemokrata párt székházának közelében hagy­ták — mondotta Berlinguer. Az OKP főtitkára kijelen­tette továbbá, hogy semmi szükség nincs új diszkrimi- náló és elnyomó jellegű rend­kívüli törvényekre. A terro­rizmus leküzdésére elégsége­sek a meglévő törvények, va­lamint azok, amelyek elfoga­dásával a parlament éppen most foglalkozik. Az olasz televízió „Politi­kai tribün” című csütörtök esti műsorában meginterjú­volták Enrico Berlinguer mellett Beningo Zaccagninit, a kereszténydemokrata párt (DC) főtitkárát is. Olaszország két legfonto­sabb politikai erejének veze­tője egyetértett az ötpárti Magyar—jugoszláv tárgyalások Megtartották pénteken Sza­badkán a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság elnöki találkozóját Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter és Ászén Szimitajev, a szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) minisztere, a bizottság tagozati társelnökei részvételével. A megbeszélé­sen áttekintették a két or­szág gazdasági együttműkö­désének tapasztalatait, meg­határozták a kapcsolatok to­vábbfejlesztésének irányát. Megtárgyalták a határ menti gazdasági kapcsolatok bővíté­sének további lehetőségeit is. parlamenti többség megőrzé­sének és a demokratikus pár­tok összefogása konszolidálá­sának szükségességében. Berlinguer szerint a de­mokratikus erők össze­fogása általában kiállta a súlyos próbát, jóllehet né­zeteltérések, megingások és „repedések” előfordultak köz­tük a Moro-üggyel kapcsolat­ban. Úgy vélekedett, hogy — mindent egybevetve — szi­lárdabb viszony teremtődött a DC, az OKP és a szocialis­ta párt között. Zaccagnini kijelentette: „Annak a kemény próbának, amelyet kiálltunk és amelyen ma is keresztül megyünk, elő kell segítenie a parlamenti többségben részt vevő erők egységének megszilárdulását és képessé kell tennie a kor­mányt feladatainak elvégzé­sére”. Sürgette az egységet a köztársasági intézményeket még mindig fenyegető erő­szakkal szemben. Berlinguer és Zaccagnini egyaránt politikailag korrekt­nek, demokratikusnak nevez­te Cossiga belügyminiszter lemondását. Berlinguer sze­rint Cossiga döntése nem gyengíti meg az Andreotti­kormány helyzetét. Hozzá­fűzte, hogy nem lehet kizá­rólag a belügyminiszternek tulajdonítani sem a neki alá­rendelt szervek jó, sem pedig rossz munkáját, jóllehet Cos­siga egyszemélyben vállalt felelősséget a Moro-üggyel kapcsolatos mulasztásokért. Zavargások Bogotában Zavargások törtek ki csü­törtökön Bogotában, Kolum­bia 4,5 milliós fővárosában és az ország három vidéki nagyvárosában. A zavargáso­kat az váltotta ki, hogy a kolumbiai kormány a múlt évi 29 százalékos infláció miatt felgyülemlett elégedet­lenség újabb fokozásaként a múlt héten a városi busz vi­teldíjak emelését határozta el. A tüntetők ellen felvonuló rendőrség könnygázbombák- kal és gumibotokkal oszlatta szét a tömeget. Az összecsa­pás következtében 40 ember megsebesült, 250 tüntetőt le­tartóztattak. Gibraltár A* utóimé európai gyarmat \ A helyet lakosai egyszerűen csak Sziklának nevezik. A szűk szavú elnevezés találó: valóban itt, Gibraltáron, az Ibériai-félsziget déli csücské­ben csak szikla van. Innen nyerte elnevezését is a XX. század hetvenes éveinek egyetlen európai gyarma­ta. A mórok, akik 711- ben elfoglalták, vezérük­ről Tarik ibn Szaidról nevezték el. így kapták Her­kules egykori oszlopai új ne­vüket, s lettek „Tarik szik­lái”, azaz arabul Dzsebel al- Tarik. AZ UTRECHTI BÉKE Az észak-afrikai hódítók nem az elsők voltak-, akik megtelepedtek itt, a Földközi­tenger atlanti kapujánál. Is­merték a helyet az ókor gö­rög és római hajósai, a föní­ciaiak is. A tengerparti szik­laerődöt a középkor folyamán ostrom alá vették a norman­nok, a kasztíliaiak, s végül 1462-ben a spanyolok hódítot­ták vissza. A terjeszkedő vi­lágbirodalom számára fontos volt az erőd, hiszen délről és nyugatról az oszmán hajó­hadak és az észak-afrikai ka­lózok fenyegették területét. A spanyol királyok uralmának azonban nem a félhold vetett véget: 1704-ben a brit lobogó kúszott fel a gibraltári erőd ormára, s lett ezzel a Szikla Nagy-Britannia egyik legfon- t.ósabb támaszpontja. Az an­golok hódítását 1713-ban, az utrechti békével a spanyol uralkodóknak is el kellett is­merniük. A város és közvetlen kör­nyéke azóta Anglia birtoka, azaz gyarmata. Igaz, 1969 óta Gibraltárnak alkotmánya van, s hivatalosan domínium­nak nevezik. A lakosság ti­zenöt tagú képviselőházat vá­laszt, s a szavazások minden­kori győztese, a munkáspárt minisztertanácsot alakít. Az ügyeket azonban valójában már több mint 250 éve a Londonból kinevezett kor­mányzó irányítja. VIZET IMPORTBÓL Gibraltár egy 1200 méter széles, 5000 méter hosszú, a Földközi-tengerbe nyúló ter­méketlen, kopár félsziget, ahová a legszükségesebb élel­miszereket, s az ivóvizet is importálni kell. Tengeri vagy légi úton, mert a Franco- kormány több mint tíz éve teljes blokádot hirdetett Gib­raltárra, s elzárta a félszige­tet a szárazföldtől. A blokád válasz volt az angolok által rendezett népszavazásra, amelyen 12 ezer szavazat el­lenében csupán 44 szólt a Spanyolországhoz való csatla­kozás mellett. Azóta a gibral- táriak még több „British fo­rever”, azaz „Brit mindörök­ké” feliratot festenek a szűk utcák falaira, s a határon túl élő hozzátartozóikkal a lezárt sorompókon keresztül kiabál­va közölhetik csupán a csa­ládi híreket, mivel nincsen a szárazfölddel telefon-össze­köttetése sem Gibraltárnak. A Szikla, mint mindig, most is a tengerből él. Igaz. a gibraltári hadikikötő és a légitámaszpont hadászati ér­téke valamelyest csökkent, de az itteniek számára mégis ez az egyik legfontosabb kere­seti lehetőség. Ezenkívül ter­mészetesen számos kereske­delmi és turistahajó is meg­áll Gibraltár védett kikötő­jében, s a kereskedelem to­vábbra is jelentős hasznot hoz, hiszen az egész gyarmat „Duty free” — azaz adó- és vámmentesek az itt kapható holmik. A kereskedelem uralja a város külső arcát. Minden ház egy-egy bolt, s az utcára kirakott árucikkek csábítva kínálgatják magukat a kü­lönböző egyenruhát viselő tengerészeknek és a turisták­nak. A kényelmetlenségek el­lenére ugyanis továbbra is van idegenforgalma Gibral­tárnak. Az állandóan sütő Nap, a Földközi-tenger vize aránylag sok üdülőt vonz ide ma is. Az egyenruhák gyako­ri felbukkanása azonban ar­ra figyelmezteti a gibraltári Main street-en sétálót: Gib­raltár a hajdani brit világ­hatalom egyik utolsó marad­ványa, amelynek megtartá­sáért 1967-ben London a tér­ségbe vezényelte flottáját is. A félszigeten vannak olyan erők is, amelyek Gibraltár teljes állami függetlenségét tűzték zászlajukra. A többség azonban ma már nyilván számol azzal, hogy a jövőben hozzá kell szokniuk a Spa­nyolországhoz való csatlako­zás gondolatához. Az, hogy anakronisztikus jelenség egy gyarmat Európában, valószí­nűleg egyre világosabb Lon­don számára is. Az is igaz, hogy Nagy-Britannia amúgy sem túl jó egészségnek örven­dő pénzügyeit alaposan meg­viselik Gibraltár költségei is. Érthető volt természetesen a gibraltáriak szembenállása a Franco-rezsimmel, hiszen még a gyarmati uralom is felmér­hetetlenül több jogot biztosí­tott számukra, mint a fa­siszta rendszer. TÁRGYALÁSOK A jelenlegi spanyol kor­mány és London között az utóbbi hetekben megindultak a tárgyalások a félsziget­gyarmat sorsáról. Sokan úgy tartják, Nagy-Britannia és a demokratizálódás útjára lé­pett Spanyolország hamaro­san megtalálja azt az utat, amellyel a bonyolult helyze­tet megoldják. Nyilván, át­meneti megoldásokkal kísér­leteznek majd, s a Szikla kü­lönleges helyzete még sokáig fennmarad. A tárgyalások nem kerül­hetik el Gibraltár legneveze­tesebb létesítményeit, a szik­laerődöt, a kövekbe vájt hadikikötőt, a hadihajók ja­vítódokkjait és a katonai re­pülőteret sem. A Földközi­tengernek a NATO-stratégiá- ban továbbra is nagy szerepe van. így aztán valószínűnek látszik: a Szikla átadását már egy NATO-tag Spanyolor­szágnak tervezik. Ez azonban aligha valósul meg rövide­sen. A falakon még ott a fel­irat: „Gibraltár örökké brit marad!”, s a sziklákon még ott élnek Gibraltár híres maj­mai. amelyekről azt mondja a fáma, jelenlétükkel bizto­sítják a brit uralom folyama­tosságát. Európában itt, Gibraltár­ban élnek csupán szabadon majmok. S ez kontinensünk egyetlen gyarmata is. Való­színűnek látszik, hogy a maj­mok megérik a brit lobogó lehúzását. K. B. Gibraltár ma

Next

/
Thumbnails
Contents