Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

2 “ríÉPÜJSÁG 1978. május 11. Olaszország gyászolja Oldó Mórát Rómában máris virágcsokrok sokasága jelent meg azon a helyen, ahol kedden megtalálták Aldo Moro holttestét. A rómaiak így róják le kegyeletüket a meggyilkolt keresz­ténydemokrata politikus emléke előtt. (Képtávírónkon ér­kezett.) Demokratikus reformok, haladó külpolitika Tárak? »* új afgán kormány terveiről BONN Nagy érdeklődés előzi meg a Leonyid Brezsnyev látoga­tásával foglalkozó nyugat­német kormánynyilatkozatot, amelyet Helmut Schmidt kancellár csütörtökön délelőtt olvas fel a bonni parlament­ben. Az ellenzék nevében Helmut Kohl, a CDU, és Franz Josef Strauss, a CSU elnöke válaszol a kancellár szavaira. PHENJAN Hua Kuo-feng, a kínai ál­lamtanács elnöke, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke, szerdán hatnapos hivatalos látogatása végeztével eluta­zott a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságból. Bú­csúztatására a phenjani pá­lyaudvaron megjelent Kim ír Szén, a KNDK elnöke, a Koreai Munkapárt KB főtit­kára és az ország más veze­tő személyiségei. BEJRUT Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet V. B. elnöke szerdán rövid látogatásra Rijadba érkezett. Arafat a közel-keleti helyzet legutóbbi fejleményeiről Fahd herceggel, a kormányfő első helyettesével és más hivata­los személyiségekkel tanács­kozott. ATHÉN Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök szerdán átalakította kormányát. A görög diplomácia vezetőjévé Georgiosz Ralliszt, eddigi gazdasági együttműködési miniszterét nevezte ki. Politikai helyzetelemzők értékelése szerint a kormány- átalakítás a közös piaci csat­lakozást előkészítő jelentős reformok jegyében zajlott le. NEW YORK Az Egyesült Államok szén­bányáinak és egész energeti­kai iparának államosítására szólította fel Gus Hall, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára egy pittsburg-i nagygyűlésen el­mondotta beszédében. A széniparban és az ener­getikai iparban megfigyelhe­tő válságjelenségek oka — mondotta Gus Hall — ezek­nek az iparágaknak a mono- polizálása. A monopóliumok a munkások kizsákmányolása révén évi 120 milliárd dollár tiszta nyereségre tesznek szert. Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán reggel több tíz­millió olasz ember a felhá­borodás és a keserűség érzé­sével indult munkába, hiva­talos nemzeti gyász híján is mindenki, akinek fontos a társadalmi haladás ügye — gyászolta Aldo Morót. Moro temetésének napját még nem tűzték ki. Golyók­tól átlyuggatott holttestét a római egyetem igazságügyi kórbonctan intézetében vizs­gálják. A gyilkosok tizenegy­szer lőttek rá, közvetlen kö­zelről, szívére célozva. Az első vizsgálatok kiderítették azt is, hogy feltehetően már­cius 16-án, elrablásakor is megsérült, sebét azonban nem kezelték, s az elmérge­sedett. Szerdára virradóra több százan virrasztottak a ke­reszténydemokrata párt szék­háza előtt, jelképesen szoli­daritást vállalva a meggyil­kolt politikus családjával és politikájával. Luciano Lama, az Olasz Általános Szakszer­vezeti Szövetség (CGIL) fő­titkára kijelentette: „Nekünk, élőknek az a kötelességünk, hogy kivezessük az országot ebből az állapotából, elszige­teljük a gyilkosokat, meg­akadályozzuk, hogy a terro­rizmus diadalmaskodjék.” Az antifasiszta állandó bizottság Milánóban kiadott felhívásá­ban a demokratikus egység megerősítésére, az ellenállási mozgalom értékeinek védel­mére szólított fel. A torinói Fiat munkásai megerősítet­ték az üzemóriás védelmét. Az olasz főváros utcáin szerdára virradóra megjelen­tek a demokratikus pártok, köztük az OKP Moróról meg­emlékező és a politikus fény­képét ábrázoló falragaszai. Valamennyien megbélyegzik a gaztettet és kiállnak a de­mokrácia mellett. A szerda reggeli olasz la­pok csaknem egész terjedel­müket Moro meggyilkolásá­nak, életútjának, a politikus emlékének szentelik. Ismer­tetik a külföldi államférfiak, politikusok részvéttáviratait, nyilatkozatait, a külföld rea­gálását Moro halálának hí­rére. Szerdára virradóra Rómá­ban találtak egy kézzel írott közleményt, amelyet egy is­meretlen telefonáló ugyan a „vörös brigádoknak” tulajdo­nított, de a hatóságok kétség­be vonják hitelességét. A „10. számú közleményben” az is­meretlen azzal fenyegetőzött, hogy Moro után másokat is elrabolnak majd. Milánó szerdán reggel újabb terrorakció színhelye volt. Három férfi és egy nő, az utcán közrefogta Franco Giacomazzit, a Montedison cég fejlesztési és szervezési igazgatóját és pisztollyal a lábába lőtt. Az 50 éves férfit kórházba szállították. A világ felháborodással reagál a „vörös brigádok” bűntettére. A különböző or­szágok kormányai nyilatko­zatokban bélyegzik meg az olasz kereszténydemokrata párt elnökének meggyilkolá­sát, számtalan részvéttávirat érkezett eddig is az olasz kormány, az olasz nép és Moro gyászoló családja cí­mére. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Aldo Morénak, az olasz kereszténydemokrata párt elnökének halála miatt táviratban fejezte ki részvé­tét Giovanni Leone olasz köztársasági elnöknek és az elhunyt olasz politikus csa­ládjának. A moszkvai Pravda szerdai római tudósításában gaztett­nek nevezi Aldo Moro meg­gyilkolását. Carter amerikai elnök hit­vány, gyáva gaztettnek minő­sítette Aldo Moro meggyilko­lását, amelyet szerinte bűnö­zők kis csoportja hajtott végre. Hasonlóképpen hang­zott a washingtoni külügy­minisztérium hivatalos nyi­latkozata. Táviratban fejezte ki rész­vétét az olasz kormánynak és Moro családjának Erzsé­bet angol királynő és Calr laghan miniszterelnök. Nicolae Ceausescu román államfő Giovanni Leone olasz elnökhöz intézett táviratában mélységes részvétét tolmá­csolta az olasz kormánynak, az olasz népnek és Moro csa­ládjának. Konsztantin Cacosz görög elnök és Konsztantin Kara­manlisz kormányfő részvét­táviratukban „égbekiáltó bűn­tettnek” minősítették Moro meggyilkolását. Helmut Schmidt nyugat­német kancellár részvéttáv­iratában a demokrácia elleni kihívásnak nevezte a gyilkos­ságot. Ugyancsak táviratban nyil­vánította ki részvétét János Károly spanyol király, Habib Burgiba tunéziai elnök, Fu- kuda Takeo japán kormány­fő. Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi ta­nácsának elnöke, miniszter- elnök, a kabuli rádióban el­hangzott nyilatkozatában az új kormány politikájáról adott tájékoztatást. A közeljövőben Afganisz­tánban demokratikus agrár­reformot hajtanak végre a dolgozó parasztság érdeké­ben. Megszüntetik a még meglévő feudális és prefeu- dális viszonyokat, tudomá­nyos tervezés alapján meg­erősítik a gazdaság állami szektorát, demokratizálják a társadalmi életet és más ra­dikális reformintézkedéseket foganatosítanak, hatékony lépéseket fognak tenni az el­nyomás minden formájának felszámolása érdekében. Külpolitikájában az új kor­mány az el nem kötelezettség elvét vallja: kapcsolatot kí­ván létesíteni valamennyi szomszédos országgal és sok­oldalú, baráti kapcsolatok ki­építésére törekszik nagy, északi szomszédjával, a Szovjetunióval — hangoztat­ta rádióbeszédében Afganisz­tán állam- és kormányfője. Csatazaj és szavazás Szerda esti kommentárunk. Úgy kezdődött, hogy visszalőttek. A közismert szólás­mondást nem alaptalanul idéztük. Libanonban egyre ismét­lődnek, s mind nagyobb aggodalomra adnak okot az össze­tűzések az ENSZ-erők és különböző színezetű fegyveres osz­tagok, köztük bizonyos palesztin erők között. Nem titok, hogy a palesztin mozgalmon belül sokféle irányzatot tartanak nyilván. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke és Kurt Waldheim többszöri érintkezése meggyőzően bizo­nyítja, hogy a reálpolitikus palesztin vezető köré tömörültek támogatják a világszervezet „kék sisakosait” a libanoni rend- fenntartásban. Csakhogy közben Dél-Libanonban éppúgy, mint Bejrútban újabb és újabb incidensek mérgezik a leve­gőt. Akik a felelőtlen lövöldözéssel szítják a feszültséget, ta­lán tudatosan, talán elvakultan cselekednek, de minden­képpen az izraelieknek tesznek szolgálatot: hivatkozási ala­pot, ürügyet teremtenek a dél-libanoni csapatkivonás lassí­tására, a megszállásra. Akárcsak a libanoni lövöldözések, az sem válik a közel- keleti béke javára, hogy Washingtonban csütörtökön szavaz a szenátus külügyi bizottsága az Izraelnek, Szaúd-Arábiának és Egyiptomnak szállítandó korszerű harci gépekről. Egy kompromisszum körvonalai bontakoznak ki: Izrael netán a jelzett 90 darab F—15-ös és F—16-os gépnél többet is kapna, ha Szaúd-Arábia szavatolná, hogy a 60 hasonló típusú gépet nem használja föl Izrael ellen. Sem a dél-libanoni dombok, a bejrúti városnegyedek felől időnként felhangzó fegyverropogás, sem a washingtoni törvényhozás jól időzített szavazása nem megnyugtató. Az ENSZ főtitkára nem alaptalanul adott hangot aggodalmának a libanoni helyzet értékelésében. Az sem véletlen, hogy Waldheim ismételten és nyomatékosan a Biztonsági Tanács március 19-i, 425. számú határozatának megvalósítására szó­lította föl az érdekelteket. A tűzszünet megtartása és az iz­raeli csapatok haladéktalan kivonása Dél-Libanonból kétség­kívül sarkallatos pont. De éppoly fontos lenne a térségbe áramló fegyverszállítások fölfüggesztése. Erről viszont Wa­shington hallani sem akar. GYAPAY DÉNES Bonn Ecevit látogatása Szovjet vélemények és álláspontok >1 szovjet társadalom uj vonásai Bonn, Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Hosszú kívánságlistával ér­kezett szerdán délután Bonn- ba Bülent Ecevit török mi­niszterelnök. Péntekig tartó hivatalos látogatása során több alkalommal tárgyal Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellárral, felkeresi Wal­ter Scheel köztársasági elnö­köt és találkozik Hans- Dietrich Genscher külügy­miniszterrel is. A bonni kormány „politi­kai szolidaritásáról” biztosít­ja a török kormányfőt. Klaus Bölling szóvivő már keddi nyilatkozatában utalt arra, hogy a ciprusi kérdés körüli Bár a Carter-kormányzat kompromisszumos javasla­tokkal igyekszik rávenni a kongresszust közel-keleti fegyverszállítási csomagter­vének elfogadására, az Izra­elt támogató lobby befolyása miatt eddig nem sikerült elfo­gadtatni a hadigép-szállítási tervet. Az eredeti elgondolás sze­rint az Egyesült Államok az Izraelnek szánt összesen 90 gatnémetek bizonyos korlá­tozott szerepet játszhatnak: „Nem akarunk közvetítők len­ni, de ahol a két fél úgy gon­dolja, hogy segíthetünk, ott készek vagyunk a közremű­ködésre”. Miután Konsztan­tin Karamanlisz görög mi­niszterelnök a múlt héten személyes megbeszélést foly­tatott Bonnban Schmidt kancellárral, megfigyelők fel­tételezik, hogy az NSZK ér­demi közvetítésre is szívesen vállalkozik. A kancellár — Bölling sza­vai szerint — nagyra értékeli török tárgyalópartnerét: „a nyugati szövetség alapkövé­nek” tekinti Törökországot. darab F 15 és F 16 típusú gép mellett Szaúd-Arábiának is szállítana 60 darabot a mo­dern harci repülőgépekből és 50-et Egyiptomnak a jóval kevésbé korszerű F 5-ös tí­pusból. A szenátus külügyi bizott­sága kedden két órán át folytatta vitáját a kormány­zat javaslatáról, a szavazást azonban csütörtök délutánra halasztották. A fejlett szocializmusban elsődleges és meghatározó szerepe van a fejlődés minő­ségi és intenzív tényezőinek. Ez egyben azt is jelenti, hogy napjainkban az immár saját bázisán épülő szocialista tár­sadalomban mindent átfogó dinamizmussal jelennek meg a jövőbe mutató, kommunis­ta jellegű elemek és vonások. V. Sz. Szemjonov, a Vop- roszi Filoszofii egyik utóbbi számában a következő új vo­násokra hívja fel a figyel­met: a Szovjetunióban fejlett szociális struktúrájú társa­dalom jött létre, amelynek gerincét a munkásosztály al­kotja; megvalósult vala­mennyi nemzet és nemzetiség tényleges és magas szintű egyenlősége, monolitikus egy­sége és barátsága; jelentősen elmosódtak a társadalmi és osztálykülönbségek, tovább szilárdult az alapvető osztá­lyok és rétegek szövetsége; új történelmi közösség — a szovjet nép — jelent meg. EGYSÉGES, EGYNEMŰ SZOCIALISTA TULAJDON A jelenlegi szakaszban az elért eredmények és a továb­bi fejlődés meghatározó és egyesítő ereje az egységes és egyre inkább egynemű szo­cialista tulajdon. Nem egy­szerűen a szocialista társa­dalmi tulajdon egységesíti a szovjet társadalmat, hanem a mind erőteljesebben uralko­dóvá váló össznépi állami tu­lajdon. Hogy — Szemjonov szerint — a fejlett szocializ­musban éppen ez a tulajdon- forma a jellemző, azt bizo­nyítja az a tény is, hogy 1977-ben a Szovjetunió la­kosságának 84,3 százaléka, vagyis a népesség túlnyomó többsége az össznépi tulaj­donnal állt kapcsolatban. Az össznépi-állami tulajdon fog­ja össze az ország egységes népgazdasági komplexumát, amelyben leginkább érvénye­sülhetnek a tudományos­technikai forradalom vívmá­nyai és a tökéletesebb mun­kafeltételeket biztosító kor­szerű nagy gazdálkodó válla­latok (ipari egyesülések, tu­dományos-ipari egyesülések, agrár-ipari komplexumok, stb.) előnyei. Az egységes és egynemű szocialista tulajdon- viszonyok jobban lehetővé teszik, hogy a dolgozók részt vegyenek gazdasági és társa­dalmi ügyeik irányításában, elsősorban munkakezdemé­nyezésekkel a szocialista ver­seny új formáinak és a mun­kaszervezésnek a tökéletesí­tésében. A tulajdonviszonyok típusának közössége a munka szerinti elosztás tökéletesíté­sét és egységesitesel, a tár­sadalmi fogyasztási alapok szociálisabb felhasználását is jobban lehetővé teszi. Vagyis — összefoglalva a kérdést — elősegíti a szovjet társada­lom homogenitásának erősö­dését. A SZOVJET NÉP A szovjet népnek, mint az emberek, osztályok és nem­zetek új, átfogó és magasabb rendű közösségének fő társa­dalmi vonásait is éppen az össznépi tulajdon hegemóniá­ja és az integrálódott, egyre jobban megszilárduló egysé­ges népgazdasági komplexum határozza meg. Ezt bizonyít­ja, hogy valamennyi köztár­saságban a kereső népesség többsége a szocialista tulaj­don legfejlettebb formájával áll kapcsolatban. A szovjet népre integráló művelődési és eszmei-világ­nézeti vonások is jellemzőek. A hasonló színvonalú isko­lai végzettség alapján a Szov­jetunió valamennyi társadal­mi csoportja, nemzete és nemzetisége aktívan és széles körben sajátítja el az egysé­ges szocialista kultúra kin­cseit. A szovjet emberek tár­sadalmi tudatában a tudo­mányos materialista világné­zet uralkodik, az alapvető ér­dekek, célok es indítékok kö­zössége fűzi őket egymáshoz a hazafiság és az internacio­nalizmus szellemében. Ami a jövőt illeti, a kom­munizmusba való fokozatos belenövés történelmi tenden­ciája a még létező osztály- és nemzeti vonások további át­alakulásához vezet. A mind­inkább egységesülő közös vo­násokban egyre kevesebb szerepet játszik az emberek eltérő történelmi és nemzeti­etnikai helyzete és érvényre jut a kommunizmus társadal­mi egyneműsége. Ez az igazi szabadság és egyenlőség to­vábbi lehetőségeit vetíti a Szovjet emberek elé. A Szovjetunió tényleges, mindennapi gyakorlatában a szocialista életmód, az embe­rek szellemi-erkölcsi arcula­ta egymással szoros össz­hangban és kölcsönhatásban álló folyamatok eredménye­ként fejlődik. További előre­haladásuk megköveteli, hogy a fejlődés velejáróinak te­kinthető ellentmondások fel­oldása, a jelentkező problé­mák megoldása is összehan­goltan, komplex módon tör­ténjen. A társadalom és az ember fejlődése elválasztha­tatlan. A komplex módon fejlett szocializmus egyre in­kább — és ugyanilyen komp­lexitással — kifejezésre jut a török—görög vitában a nyu­Washington Vita a repülőgép-szállításról

Next

/
Thumbnails
Contents