Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
esi Egyet' Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 109. szám A KA: 0,80 Ft 1978. május 11., csütörtök Mai számunkból A SZOVJET TÁRSADALOM ÜJ VONÁSAI (2—3. old.) HÄROM ÉS FÉL MILLIÁRD RAKODASGÉPESÍTÉSRE (3. old.) „NEM HITTEM VOLNA” (5. old.) KÖZÉPISKOLÁSOK ATLÉTIKAI BAJNOKSÁGA (fi. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (1. old.) A mezőgazdaság fejlesztése és a tudomány HÉTFŐN KEZDŐDÖTT a Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlése, amely egy két évvel ezelőtt hozott határozat szellemében most nem tekintette át egész tudományos tevékenységét, hanem egy különösen fontos, az ország egész gazdasági életét közvetlenül érintő témát vitatott meg. A közgyűlés központi előadója Tamássy István akadémikus, az MTA agrártudományok osztályának elnöke volt, aki „A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése és a tudomány feladatai” címmel tartott összefoglaló előadást. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar kedvező irányban és jó ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben. A mezőgazdasági termelés hosszabb idő óta évente átlagosan több, mint 3 százalékkal emelkedik, ami európai viszonylatban is jó eredmény. Hazai búzatermelésünkben az 1955—1960-as hektáronkénti 15 mázsás átlagot sikerült 1977-ben 40 mázsára emelni, amelyhez hozzájrultak a hazai nemesítésű búzák is. Ezek vetésterülete 1977 őszén elérte az ország vetés- területének több mint egyharmadát. Kukoricánál a háború előtti hektáronkénti 20 mázsás termésből 1977. évben 50 mázsás eredményig jutottunk el. Ebben is megmutatkozik tudósaink és szakembereink munkája: a IV. ötéves tervben 36, az V. ötéves terv első és második évében 10 új kukoricahibrid került elismerésre. Állattenyésztésünkben a nagyüzemi baromfitenyésztés I a húszszorosára, a vágósertés-termelés az ötszörösére nőtt. Tíz év alatt a vágóállattenyésztés 54, a tejtermelés 15, a tojáshozam 52 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy az eredmények elérésében nagy szerepe volt a fejlesztő munkának és a hazai ag- | rártudománynak. A mezőgazdasági és élelmiszerexport I évi devizabevétele 1960-tól ötszörösére emelkedett. Tamássy István a továbbiakban az agrártudomány előtt álló feladatokat vázolta fel. Általánosságban úgy fogalmazott, hogy alapvető feladat a természeti erőforrások — termelőterület, vízkészlet és éghajlati adottságok — jobb hasznosításának az elősegítése, s a területegységre jutó termelés gazdaságosságának a növelése, e mellett természetesen fontos a minőség javítása és a versenyképesség biztosítása. A hozamnövelés legkézenfekvőbb módja a genetikai lehetőségek jobb kihasználása, pl. a kukorica vonatkozásában is. A meny- nyiségi és minőségi továbbjavulás azért is fontos, mert a kukorica ma már nemcsak takarmánynövény, hiszen a gazdaságilag fejlett országokban egyre jobban térI jed az ún. kukoricaipar, amely a kukoricából cukrot, keményítőt és számos egyéb terméket gyárt. KIAKNÄZATLAN TARTALÉKOT jelent még az ökológiai adottságok jobb hasznosítása. A hazai ökológiai adottságok elemzése — szakemberek széles táborának az igénybevételével — esetleg új termesztési koncepció kialakítását tenné lehetővé .amely a termelői tájkörzetek kialakításához vezethet. Nagy termelésnövelő lehetőséget jelent az öntözés is, de a szálastakar- mány-növényeken kívül nem vagyunk eléggé felkészülve az öntözésre fajtaellátottságban. Nincsenek búzafajtáink, kukoricahibridjeink erre a célra, hiszen ez a költséges agrotechnikai módszer búzánál hektáronként 90—100, kukoricánál pedig 120—140 mázsás termésnél gazdaságos. A kemizálás is a hozamok növekedésének az egyik kulcsa. A műtrágyák mennyiségi növekedése mellett a minőség javítását várja a vegyészektől az agrártudomány. De nagy jelentőségűek a különböző növekedésszabályozók, a talaj tápanyagkészletét mobilizáló szerek, a cellulózbontást elősegítő kemikáliák stb. is, hasonlóképpen a növényvédő szerekhez. A mezőgazdaság jövő feladatai között kiemelt jelentőségű a melléktermékek jobb hasznosítása, hiszen a 7—8 millió tonna betakarítható melléktermékből jelenleg mindössze 2,2 millió tonna hasznosul. E téma megoldását főként a műszaki szakemberektől várja a mezőgazdaság. Az állattenyésztésben a takarmányfelhasználás javítása, az akceleráció fokozása a jövő célja. Jelentős eredményeket ért el a hazai kutatás a nyúlhibridek előállítása terén, ennek eredményeként a sertés, baromfi és szarvasmarha után a nyúl a negyedik állat- tenyésztési ágazat hazánkban — kiváló exportlehetőségekkel. A továbbiakban Tamássy István a társadalom- tudományok feladatait taglalta a mezőgazdasággal ösz- szefüggő kérdésekben. Az előadás korreferense Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Utalt rá, hogy a mezőgazdaságnak meg kell állnia helyét bizonyos kedvezőtlen körülmények között is. Szűkül a mezőgazdasági terület, a keresők száma csökken, a korszerűbb termelési módszerek drágábbak és nagy a termelési kockázat. E nehézségek legyőzésében sokat segíthet a tudomány, és a szocialista üzemek várják is a tudomány eredményeit, de jogos óvatossággal, hiszen a tudományos eredmények végső, megfellebbezhetetlen ítéletét a gyakorlat mondja ki. A TANÁCSKOZÁS kézzelfoghatóvá tette Havasi Ferencnek, az MSZMP KB titkárának a közgyűlést üdvözlő szavait: a tudományos alkotó munka a nép szolgálata. HORTI JÓZSEF Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága szerdán kibővített ülést tartott. Az ülésen megjelent és felszólalt Czinege Lajos vezérezredes, a Központi Bizottság tagja. A pártbizottság meghallgatta és tudomásul vette a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i üléséről: a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a további feladatokról szóló tájékoztatót. Megvitatta és elfogadta a Tolna megyei pártbizottságnak az MSZMP XI. kongresszus óta végzett munkájáról előterjesztett beszámolót. Tájékoztatást kapott a pártbizottság az 1978. évi gazdaságpolitikai munka, az 1978. I. negyedévi gazdálkodás megyei tapasztalatairól. E napirendek előadója K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára volt. A pártbizottság személyi kérdésekben is döntött: Bucsi Elek elvtársat érdemei elismerése mellett felmentette a gazdaságpolitikai osztály vezetői tisztségéből. Befejeződött az Akadémia közgyűlése A műszaki fejlesztéseknél, a gazdaságosság elbírálásánál a társadalmi igényekhez való igazodás legyen a döntő — hangoztatták többen is a Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlésének szerdai, az elnöki, valamint a főtitkári beszámoló felett nyitott vitájában. A Szentágothai János akadémikusnak, az MTA elnökének elnökletével megtartott zárt ülésen központi téma volt a tudomány eredményeinek a mindennapi gyakorlatban való hasznosítása. A vitában összesen 17-en nyilvánítottak véleményt. Az elhangzottakra Szentágothai János és Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára válaszolt. Ezt követően titkos szavazással az Akadémia alelnö- kévé Fülöp József akadémikust, az elnökség tagjává pedig Szőkefalvi Nagy Béla akadémikust, a Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Prohászka János akadémikust, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választották meg. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatban rögzítette az Akadémia előtt álló időszerű feladatokat, állást foglalt a közgyűlésen, az elnökség és a főtitkár beszámolójában felvetett kérdésekben. A közgyűlés határozatot hozott a mezőgazdasági termelés természeti, környezeti feltételeit átfogóan felmérő alkalmi munkabizottság alakítására. A Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlése ezzel plenáris munkáját befejezte, az osztálygyűléseket a következő napokban tartják meg. (MTI) A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának vasszerkezeti üzemében befejezéséhez közeledik a paksi atomerőmű részére készülő harminc tonna teherbírású, harmincöt méter hosz- szú híddaru szerelése. Az év végéig még egy harminctonnás és két darab húsz tonna teherbírású darut gyártanak az atomerőmű részére. (MTI fotó, Fehér József felvétele — KS) Vb-ülés Szekszárdon és Dombóváron Ügyfélfogadás, kereskedelem Tegnap délután ülést tartott Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága A vb- tagok meghallgatták dr. Bősz Endréné beszámolóját az ügyfélfogadásról. Valamilyen formában előbb-utóbb minden állampolgár kapcsolatba kerül az államigazgatási szervekkel, így nagyon fontos, hogy ez a kapcsolat gyümölcsöző legyen, senkiben ne hagyjon rossz szájízt, és amennyire csak lehet, mindenkinek kevés idejét rabolja el. Tavaly a városi tanács ügyiratforgalma 29 824 darabra rúgott, 7160 első fokú határozatot hoztak, és 24 507 határozat jellegű okiratot adtak ki. A korábbi évekhez mérten valamennyi szám némi emelkedést mutat. A ha(Folytatás a 3. oldalon) Az V. ötéves terv időszakában épülnek Üjabb 180 bölcsódés s 650 óvodás kisgyermek elhelyezése oldódik meg Szekszárdon ebben az ötéves tervben. Az új gyermekintézmények a megyeszékhely különböző pontjain épülnek. Képünkön a Mére.v uteai óvoda, mely szép temberre készül el. Fotó: KOMAROMI Személyi hír Bucsi Eleket a Tolna megyei Tejipari Vállalat igazgatójává nevezték ki; Costa Rica Új elnök Rodrigo Carazo Odio, a Costa Rica-í Köztársaság elnöke és az ország új keresztényszocialista kormánya megkezdte az 1978—1982. időszakra szóló négyéves hivatali megbízatását. Az új elnök vasárnapi beiktatási ünnepségén 60 állam képviselői vettek részt, köztük Magyarország küldöttsége Katona Imrének, az Elnöki Tanács megbízott titkárának vezetésével. Carazo Odio a február 5-i elnökválasztáson a négy ellenzéki polgári pártot tömörítő Nemzeti Egyesülés Pártjának képviseletében a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, és így 7 százalékkal megelőzte Luis Alberto Monge Alvarez elnököt, aki a nyolc éve kormányon lévő szociáldemokrata irányzatú Nemzeti Felszabadulás Pártja színeiben indult. Daru az atomerőműnek
