Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

8 “rí^PÜJSÁG 1978. május 7. Havanna, a YIT városa A XI. világifjúsági talál­kozó színhelye idén nyáron Kuba fővárosa lesz. Ez az el­ső eset, hogy a találkozót la­tin-amerikai országban tart­ják. A résztvevők saját szemük­kel győződhetnek meg arról, hogyan él, dolgozik és alkot a kubai ifjúság, milyen vál­tozások mentek végbe az el­múlt két évtized alatt. A gyors egymásutánban létesü­lő iskolák, turistacentrumok, parkok és városrészek szinte napról napra változtatják a főváros arculatát. Amerika meghódítása ide­jén Havanna — kedvező stra­tégiai helyzete miatt — a spanyol gyarmatosítók leg­főbb katonai bázisa volt. Ké­sőbb a város, mint a turis­ták paradicsoma és a nagy üzletek szintere, az Egyesült Államok érdekeit szolgálta. A kubai felső tízezer hozta létre többek között a Country Club Park és a Havana Bilt- more lakónegyedet. Az 1959-es forradalom győ­zelme után Havanna élete gyökeresen megváltozott. Más amerikai fővárosoktól elté­rően itt a lakosság állandóan csökken az ország többi ré­széhez viszonyítva, ami a nemzetgazdaság fejlődési szintjének egyensúlyban tar­tására és a vidék életszínvo­nalának emelésére irányuló kormánypolitika eredménye. Jelenleg kétmillió ember, az ország lakosságának egy­ötöde él a fővárosban, míg 1959. előtt minden negyedik vidéki lakos ide vándorolt a jobb élet reményében. Néhány hónappal a VIT előtt a kubaiak mindent elkö­vetnek, hogy méltóképpen fo­gadhassák majd a küldötte­ket a szolidaritás városában. Új Zaporozsec A legkisebb szovjet sze­mélygépkocsi gyártását a za- porozsjei Kommunár Autó­gyár kezdte meg 1960-ban. Az autógyár és a léghűtéses mo­torokat szállító melitopolszki motorgyár kollektívája jelen­leg a különösen kis méretű ZAZ—968M kibocsátásának előkészítésén dolgozik. Az új modell elsősorban kedvezőbben alakított kocsi- szekrénnyel különbözik előd­jétől, a ZAZ—968A-tól. A műszerfalat a nemzetközi biztonsági követelmények­nek megfelelően lágy anyag­ból alakították ki. A kocsit külső és belső visszapillantó tükrökkel látták el, a szélvé­dőt triplex üvegből készítet­ték és gumialátéttel rögzítik. A pótkereket a motorházba helyezték át, ezáltal nagyobb lett a csomagtér. Az ülések mind vízszintesen, mind füg­gőlegesen szabályozhatók. A kormány a gyújtáskapcsoló­val lezárható. Megváltozott ' az első fel­függesztés is. A gömbcsuklós megoldású új változat jelen­tős mértékben megkönnyíti a felfüggesztés karbantartását. Az új típusú gépkocsiba 40. 45, és 50 lóerős motor épít­hető. Legnagyobb sebessége 120, 123, vagy 130 kilométer óránként. Az új kocsi soro­zatgyártását idén kezdik el. APN—KS „Piramisok” Bulgáriában A robotok beléplek az izenette Bulgáriában kevéssé is­mert terület az ország dél­nyugati részén, a Sztruma és Meszta völgye között húzó­dó terület: az ország legva­dabb és legszebb hegysége, a Pirin. Csodálatos tájai miatt a bolgárok „Bolgár Alpok­nak nevezik. De amíg az Alpok valójá­ban fiatal hegység, csak a harmadkorban gyűrődött fel, addig a Pirin sokkal régeb­bi, már a földtörténeti ókor­ban keletkezett. Tulajdon­képpen a Trák-Macedon masszívumhoz tartozik. Óko­ri eredetére utal a hegység anyaga, a gránit is, amely átalakította a felette levő kő­zeteket is. A hegység mai formáját a jégkorszaki jég alakította ki, faragta élesre a csúcsokat és „U” alakú völ­gyeket vájt. Ma a Pirinben a legmagasabb csúcsok sem érik el a hóhatárt, de a kelet, észak-kelet felé néző oldalak mélyedéseiben augusztus vé­géig megmarad a hó. A hegység 65 kilométer hosszúságban húzódik a Ri- lától délre. A Szóifából Plov- divba vezető vasútvonalon Velingrádban átszállva Banszkónál érjük el legkön­nyebben. Innen már csak gyalog, esetleg szamárháton lehet tovább menni. A vá­roska festői, kiugró erkélyes, sokszor várszerű, emeletes balkáni házaival 840 méter magasságban van a tenger szintje felett. A városán túl kezdődik a hegység. Először ritka lombos erdőbe jutunk, ahol még kocsiút is van. Az­után elnyel bennünket a sö­tét fenyőerdő, és csak a völgy egy-egy kanyarulatánál vil­lannak meg a merész csú­csok, majd megint csak az erdő végtelen csendje veszi körül a kirándulót. A völgy itt szűk, de feljebb 1500—1600 méter magasságban kiszéle­sedik. Talpa lapos, de olda­lai meredekek. Közben cso­dálatos, bizarr geológiai for­mákban gyönyörködhetünk Feljebb a gerinc, majd a csúcs fehér márványból épül fel. Itt már alig tengedőik egy-két fűszál, csupasz, ko­pár a világ. A sziklák eldu­gott, meredek részein nagy­ritkán havasi gyopárra lehet bukkanni. A Pirin magasság szem­pontjából az egész Balkán­félsziget harmadik hegysége, csak a Rila és a görög Olim­posz múlják felül. A terület ritkán lakott, a hegységben nincs is település, csak a kör­nyező medencékben. Ásvány­kincseit még nem tárták fel. A természet szeszélyes alkotásai a Pirinben. A különbö­ző keménységű és ellenállóképességű sziklák lepusztu­lása furcsa piramisokat hozott létre. Nemrég még a jövőből jött vendégeknek nevezték a robotokat. Megjelenésük a termelésben napjainkban egyre megszokottabbá vá­lik. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt, amikor a sugaras irányítási rendszerek labora­tóriumában jártam, vezető­jétől, Igor Mezintői, a műsza­ki tudományok doktorától hallottam, hogy szeretnék megoldani a bonyolult folya­matok legegyszerűbb pneu­matikus rendszerű automa­tikus irányításának gyakor­lati feladatát. S lám, most e laboratórium egyik helyisé­gében megpillantottam a tu­dósok megtestesült vágyát, egy kétméteres robotot. Mielőtt láthattam volna, hogyan működik a robot, a tudósok bemutatták művük­nek afféle írásbeli ellenőrző munkáját, a Whatman-papí- ron precízen megrajzolt bo­nyolult ábrákat, grafikono­kat. Igor Mezin elmagyarázta, hogy a robot közönséges go- lyóstollal készítette a rajzo­kat. S ha nem tudtam volna, hogy a robotnak melegüzem­ben kell végeznie közvetlen feladatait, akkor azt hittem volna, hogy a műszaki rajz a „hivatása”. — Egy laboratóriumban természetesen nehéz bemu­tatni a manipulátor minden képességét — figyelmeztetett Mihail Beljajev csoportveze­tő — egyet mást el kell kép­zelni... Tegyük fel, hogy a hevítő­kemencében a munkadarabo­kat ezer Celsius fok fölé he­vítik. A munkás sorra kieme­li őket és a kovácsoló gépbe helyezi. Hőség, füst, robaj. A munka nehéz, egysíkú és nem érdekes. Pedig számos ilyen művelet van: hegesztés, ed­zés, sajtolás, agresszív köze­gekben végzett munka. Ezért természetes az a törekvés, hogy az ilyen munkákra automatákat használjanak fel. A mechanikai robotok egyes modelljei már átlépték az ilyen üzemek küszöbét. Főleg az eletkronikus techni­ka eszközein, egyszerűbben szólva az elektronikus szá­mítógépeken alapuló irányí­tási rendszerek vitték őket oda. — A mi manipulátorunk azonban különleges — mond­ja. I. Mezin. — Talán világ- viszonylatban az egyedüli olyan ipari rendeltetésű lég­sugaras, többpozíciós robot,' amelynek vezérlése nem az elektronikához kapcsolódik. Elhatároztam, hogy köze­lebbről is szemügyre veszem a pulttól kiinduló kék veze­tékek kötegeit. — Ezek a légcsatornák — magyarázták a tudósok. Fülemet a robot „melléhez” közelítve, halk susogást hal­lottam. Nem hallucináltam. Az elektronáramlást itt az aerodinamika szigorú törvé­nyei alapján kiszámított lég­áramlások helyettesítették. Miközben a tudósok ma­gyaráztak, a robot kinyújtot­ta acélkezét és megfogta az első munkadarabot. Könnye­dén megfordult és, „kézfejé­vel” a láthatatlan kovácsoló­gépben manipulálva egy kes­keny résen át ládába dobta, A prágai zenei fesztivál Az idén immár 33. al­kalommal rendezik meg a prágai zenei fesztivált. Az el­sőt 1946-ban tartották — az akkor ötvenéves fennállását ünneplő Cseh Filharmónia tiszteletére. Azóta ennek a rendezvénysorozatnak évről évre nőtt a vonzereje, tekin­télye nemcsak Csehszlová­kiában, hanem szerte a vi­lágon. Mint minden évben, a fesztivál az idén is május 12- én, az újkori cseh zene meg­teremtője, Smetana halálá­nak évfordulóján kezdődik. A programban Smetana művei mellett olyan neves zeneszer­zők alkotásai szerepelnek, mint Beethoven, Mozart, Csajkovszkij vagy Debussy. De megismerkedhet a közön­ség a kortárs csehszlovák ze­neszerzők darabjaival is — azokéval, akik az elmúlt há­rom évtized során jelentős alkotásokkal gazdagították a csehszlovák . zeneművészetet. A prágai zenei fesztivál jú­nius elején egy szimbolikus gesztussal zárul: a csehszlo­vák főváros Smetana-termé- ben a résztvevő hazai és kül­földi művészek Beethoven IX. szimfóniájával búcsúz­nak a zenebarátoktól. (Orbis Sajtóiroda — KS) Barokk emlékek Pozsonyban A Pozsonyba látogatóknak általában igen hamar feltű­nik, hogy ebben a csehszlo­vák városban milyen sok a barokk stílusú műemlék. Po­zsony építőművészetének e legjelentősebb képviselői a krónikák szerint aránylag rövid idő alatt, a XVIII. szá­zad első harmada után készültek. A feljegyzések és a gyönyörű épületek tanúsá­ga szerirt a barokk-kori Po­zsony legtehetségesebb épí­tész egyénisége F. A. Hil­debrandt volt. Az ő munká­ját dicséri a turisták kedvenc zarándokhelye, a pozsonyi vár csakúgy, mint az eszter­gomi érsek mindmáig fenn­maradt nyári palotája, amely ma a szlovák kormány szék­háza. A barokk kor sokak ál­tal felkeresett építőművésze­ti emléke az egykori Magyar Nemzetgyűlés hatalmas épü­lete is, amely jelenleg az Egyetemi Könyvtárnak ad otthont. Ugyancsak ma­gyar vonatkozású a mai Na- lepka utca egyik nevezetessé­ge — az Eszterházy grófok volt palotája, amely 1740 után épült. Mégis — a turis­ták és a város lakói egyaránt azt állítják — Pozsonyban a barokk stílus legértékesebb gyönyszeme az 1778—1781. között épült Prímási Palota. A képek e műemlék szépsé­géről mindennél beszédeseb­ben árulkodnak. ELENA ZATKOVA ORBIS Sajtóiroda — KS az elkészült munkadarabot. Ugyanezt tette a másodikkal, a harmadikkal, szünet nélkül, folytonosan... I. Mezin egy kis műanyag­hengert mutat, amelybe pa­rányi fúvócsöveket préseltek be. Semmi sincs, ami mozog­na ebben az úgynevezett tur­bulens erősítőben. Semmi sem ékelődhet bele, semmi sem szorulhat meg benne, semmi sem rongálódhat meg. Ebben a szerkezeti részegy­ségben különböző átmérőjű, parányi mozdulatlan csator­nákon kívül semmi sincs. Légsugarak hatnak egymás­ra. De nem kaotikusán, ha­nem a matematikai logika törvényei szerint. Amíg a tudósok elmagya­rázták a robot „agyának”, „szíve”, „izmai” (ez utóbbiak egyébként hidraulikus vezér­lésűek), működésének tulaj­donságait, addig a robot sor­ra dobálta le félméter ma­gasságból a munkadarabo­kat. Valamennyi pontosan egy keskeny nyílásba esett. — A robot más műveletek­re is megtanítható — jegyzi meg Alekszej Hitrovo főmér­nök. — Néhány ilyen mani­pulátort a különféle szer­számgépek mellé állítva mentesíthetők az emberek a munkadarabok edzésével, galvanizálásával és egyéb műveletekkel járó nehéz munkától. A robotnak ma még nincs hangzatos neve, csupán a „296” szám jelöli és hamaro­san elindul az üzemek műhe­lyeibe. Szerencsés utat kívá­nunk neki! V. TORGAJEV APN—KS Ősi kultúra - nagyipar - világ­kereskedelem Lipcse, az NDK második legnagyobb városa évente kétszer, tavaszi és őszi vásá­rain látogatók tízezreit, 60 or­szág kiállítóit fogadja. Világ­kereskedelmi rangra emelke­dett vásárai alkalmat nyúj­tanak arra, hogy az NDK és Lipcse megyéje ipari fejlő­déséről számot adjon ország­világ előtt. A megye iparának fejlődé­sét a következő adatok iga­zolják: az elmúlt öt eszten­dőben a vegyipar 47,8, az elektrotechnikai, elektronikai ipar 46,8, a fémkohászat 32,9 százalékkal növelte termelé­sét. A szénbányászat, az ener­giatermelés és a vegyipar to­vábbi fellendítésére ugyan­ebben az időszakban 12,4 mil­liárd márka értékben létesí­tettek beruházásokat. A me­gye üzemei minden száz már­kányi árut a tervezettnél egy márkával olcsóbban állíta­nak elő. A megye tizenegy főiskolá­jában és 14 szakiskolájában ötvenezer diák tanul. A Kari Marx Egyetem húsz fakultá­sára 13 ezer hallgató jár. Az ország művészutánpótlásá­nak csaknem felét is ez a te­rület adja: színészeket, mu­zsikusokat, képzőművészeket nevelnek művészeti főiskolái. A lakás- és életkörülmé­nyek lendületesen fejlődnek. Az elmúlt öt esztendőben 150 ezer állampolgár lakásviszo­nyait javították meg. 1980-ig újabb 39—41 ezer lakást épí­tenek, 21 ezret korszerűsíte­nek. Ezenkívül 1100 új tan­termet, 50 tornacsarnokot, 2600—3800 bölcsődei, 5500— 6000 óvodai, 3750 kollégiumi férőhelyet adnak át rendel­tetésének. Az idősek gondo­zására szolgáló intézmények befogadóképességét újabb A legszebb barokk kori műemlék, az egykori Prímási Palot 3 A Prímási Palota szobordíszei több mint kétezer férőhely- lyel növelik.

Next

/
Thumbnails
Contents