Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

6 KÉPÚJSÁG 1978. május 7. dobén megrendezik. A szo­cialista brigádok pedig fel­ajánlásukon kívül — a hár­mas jelszó „szocialista mó­don élni" részének jegyében — a természetes, magától ér­tődő feladataik közé sorolják, hogy meg-meglátogassák GYES-en lévő kolléganőiket. Hogy ennek az élő kapcso­latnak is köze van ahhoz, hogy három év után száz kö­zül kilencven—kilencvenkét anyuka ismét a régi munka­helyére jön vissza dolgozni, biztosra vehető. Sőt nem ke­vesen sokkal több tudás bir­tokában, mint mikor elmen­tek. Sokan ugyanis a gyer­meknevelés, csemetéjük első lépteinek igazgatása mellett tanulnak is. Ezt is lehetősé­geihez mérten segíti a gyár. Hát hogyne tenné, mikor a jobb felkészültségű, maga­sabb ismeretekkel, végzett­séggel rendelkező dolgozók alkalmazása minden gyár, üzem kollektívájának érdeke. Az eltelt tíz év bizonyí­totta, hogy az intézkedés, mely lehetőséget adott az anyáknak, hogy három évig gyermekük mellett tölthes­sék egész napjukat, hasznos volt. Társadalmunk ugyanis módot adott, hogy az anyák az egyik legkritikusabbnak mondható időszakban figye­lemmel kísérjék, irányítsák az emberpalánták értelmi, érzelmi fejlődését. Az MMG-ben az anyák napja előtt megrendezett ün­nepség kellemes órákat oko­zott a vendégeknek. A vi­szontlátás öröme, a tudat, hogy gondolnak rájuk, tö­rődnek velük a gépek mel­lett dolgozó munkatársak, emlékezetessé tette ezt a ta­lálkozást. S jól esett azok­nak, akiket a nagy távolság miatt nők napján nem tud­tak a volt, és leendő mun­katársak megköszönteni, hogy most megkapták a fi­gyelmességet tükröző aján­dékokat. A gyár dolgozói közül százhuszonötén vannak GYES-en. Közülük nyolcva- nan voltak itt. Sokukat a nagy távolság akadályozta, hogy találkozzanak a gyár­ral, a gyáriakkal. Sokan ugyanis erre a néhány évre a szülőkhöz, az ország más részébe költöztek. De legtöb­ben, mikor a gyermekgon­dozás három esztendeje le­telik, visszajönnek. S ebben része van ezeknek a kisma­ma-találkozóknak is, ahol bebizonyosodik: a régi tár­sak várják őket. — szepesi — Vendégeket fogadtak pén­teken délután az MMG Auto­matika Művek szekszárdi gyárában. Vendégeket, akikre nemrég még nem illett ez a titulus, s néhány év, hónap múlva ismét napjaik egyhar- madát a műszergyárban töl­tik. A gyár a GYES-en lévő kismamákat köszöntötte, akik találkozni és újat látni jöt­tek a már ismert falak kö­zé. Nem is egyedül. Legtöb­ben magukkal hozták cseme­téjüket. Anyák napja előtt a gye­rekek helyett a munkatársak, barátok köszöntötték a csöppnyi gyerekeiket nevelő anyukákat. S az ünnepség, mely mindig a hivatalos for­maságokat nélkülöző, baráti összejövetelek közé tartozott, most az anyák napja előtt még meghittebb volt. Horváth Endre, a gyár igazgatója köszöntötte a ven­dégeket, elmondta mit csinál­tak, milyen eredményeket ér­tek el tavaly, meg az idei néhány hónapban, s később megnézték a gyárat a ma­mák. A műhelyeket, ahol ko­rábban sok időt töltöttek, s várhatóan később is dolgozni fognak. A kedvesség, a szeretet, tö­rődés megnyilvánulása volt a pénteki ünnepség. Jele an­nak, hogy ebben az időszak­ban sem szakadnak el a gyá­riak az átmenetileg távol lé­vő társaiktól. A kis ajándékok, a díszes táska, meg a gyereknek adott játékok az ajándékozóknak is akkora örömet okoztak, mint a megajándékozottak­nak. S a vendéglátók nem­csak annak örültek, hogy si­kerekről, tisztes eredmények­ről számolhattak be a GYES- en lévő munkatársaiknak, ha­nem annak is, hogy a pöt­tömöket nevelő anyukák is jó híreket hoztak. Az MMG-ben egyébként sok éves hagyománya van a kapcsolattartásnak. Az ilyen találkozókat minden eszten­,,A pécsi nyomozó alosztály múlt hó 20-án Medina és Kö­lesé községekben a Kanadai Magyar Munkás című kom­munista újság terjesztése és azzal kapcsolatos SZERVEZKEDÉSI ÜGYBEN nyílt nyomozást végzett, melynek során 16 egyént je­lentett fel állami és társadal­mi rendbe ütköző vétségért a pécsi királyi ügyészségnek.” A kölesd—medinai szervez­kedésben agrárproletárok voltak többségben. Olyan emberek, akik egykor „kitán­torogtak” Amerikába, a jobb élet reményében, de vissza­jöttek ... Kanadában megis­merkedtek a kommunisták céljaival, s elhatározták, hogy itthon is létrehozzák a kommunista pártszervezetet. A csendőrség azonban hamar felfedte a szervezkedést K. BALOG JÁNOS A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége nemrégiben Kiváló Termelőszövetkezet címmel tüntetett ki számos mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Me­gyénkben kilenc szövetkezet mondhatja magáénak a ki­tüntetést. Még soha nem volt arra példa, hogy ily sok kiváló termelőszövetkezet lett volna megyénkben. Hogy legalább vázlatosan megismertessük olvasóinkat azzal, minek köszönhető a siker, a következő kérdéssel fordul­tunk Horváth Józsefhez, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége titkárához: — Minek tulajdonítja, Horváth elvtárs, hogy ilyen sok szövetkezetünk kapta meg a kiváló címet? Köztudott, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek 1977. évi termelése minden eddi­ginél jobb volt. Nőttek a termésátlagok, javult a mi­nőség. Megyei szinten 1975- höz viszonyítva kilenc szá­zalékos termelésnövekedést terveztünk a múlt évre. Ez­zel szemben mind a terme­lési érték, mind az árbevétel növekedése ezt a számot jó­val meghaladta. A tervezett növekedésnek — legalábbis a kitüntetett szövetkezetek esetében — mintegy kétsze­rese következett be. A me­zőgazdasági szövetkezetek termelési értéke 1977-ben megközelítette az ötmilliárd forintot. A kilenc kitüntetett mező- gazdasági szövetkezetben — Decs Sárközi Egyetértés. Dombóvár Alkotmány, Duna- kömlőd Szabadság, Fadd Lenin, Kocsola Vörös Csillag, Mözs Üj Élet, Tengelic Petőfi, Tolna Aranykalász és Zomba Egye­sült Erővel — az eredmények mind a megyei, mind az orszá­gos átlagnál jóval magasabbak, amit néhány adat is szépen szemléltet. Az egy dolgozó tagra jutó üzemi termelési érték megyei átlaga 226 ezer forint volt. Ugyanakkor például Du- nakömlődön ez 303 ezer, Zombán 295 ezer, Dombóvárott 281 ezer, Decsen 274 ezer forint volt, de lehetne folytatni a fel­sorolást. Akár a bruttó jövedelmet, akár a nyereséget néz­zük, kitüntetett szövetkezeteinkben kimagasló eredmények születtek. A kilenc szövetkezet ezeket az eredményeket elsősorban megfelelő munkaszervezéssel, a rendelkezésre álló munka­erő és anyagi eszközök tervszerű felhasználásával és nem utolsósorban a vezetés, irányítás magas színvonalával érte el. Az említettek között szoros összefüggés van. Ki kell emelni a szövetkezeti demokráciában rejlő erők kibontakoztatásának szerepét. A szövetkezeti demokrácia adta lehetőségekkel kitüntetett szövetkezeteink példásan él­tek. A tagság tájékoztatása, véleményének figyelembevéte­le, a brigádgyűlések, munkahelyi kollektívák tanácskozásá­nak keretei között a feladatok, tapasztalatok megbeszélése, az egyéni és közös érdek összehangolása — és itt is lehetne folytatni a sort — mind hozzájárult az eredmények megszü­letéséhez. Lendületet adott szocialista brigádjainknak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny. A kitüntetett kilenc szövetkezet­ben több mint száz brigád másfél ezer tagja vett részt a versenyben és járult hozzá a termelési egységek sikereihez Itt utalnék vissza az eredeti kérdésre: a szocialista mun­kaverseny és brigádmozgalom jelentősen elősegítette, hogy megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinek tizenhárom száza­léka kiváló lett. Ilyesmire eleddig még valóban nem volt példa. A kilenc kitüntetéssel, de megyénk többi mezőgazdasági szövetkezetének eredményei alapján is, előkelő helyet fogla­lunk el az országos versenyben. Hangsúlyozom, hogy nem szeretek országos összehasonlításokat tenni a megyei ered­ményekkel, mert azt is tudni kell, hogy Tolna megye mező- gazdaságától többet kell és lehet várni, mint sok más me­gyéétől. Adottságaink az ország sok más vidékeinél lénye­gesen jobbak. A jobb adottságokból jobb eredményeknek kell születniök. Az előbbiek bizonyítására csak annyit említenék, hogy megyénkben átlagosan 26 aranykorona az értéke egy hektár területnek, ugyanakkor az országos átlag 20 aranykorona alatt van. Ez önmagáért beszél. Meggyőződésem, hogy az eredmények alakulásában ked­vezően szerepelt a magasan képzett szakemberek számának emelkedése. Egyre nő mezőgazdasági szövetkezeteinkben az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek száma. Jelenleg 507 egyetemet vagy főiskolát végzett szakember dolgozik a szövetkezetekben vezető beosztásban, középvezetői beosztás- ! ban pedig mintegy. 580 mezőgazdasági technikumot végzett i szakemberünk van. Nem kis mértékben a jobb, képzettebb szakvezetésnek tudhatjuk be, hogy fejlődött a termelés színvonala, techno­lógiája. Csak egy példát erre. Míg a műtrágya-felhasználás­ban — amelynek szerepe a termésátlagok alakulásában min. I den szakember számára közismert — a megyei átlag 366 kilogramm volt hektáronként, addig a kitüntetett szövetke­zetek között 500, 450, 420 kilogrammos felhasználókat talá­lunk. Emelkedett a traktorok száma, de nem is annyira a darabszám növekedése a fontos, hanem az, hogy új, nagy tel­jesítőképességű, korszerű, gépek jelentek meg az elmúlt években, amelyek nemcsak a jobb munkát, hanem a mun­kák időbeni elvégzését is lehetővé teszik. Szabad legyen elmondanom, hogy a szövetség elnöksége örömmel fogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter és a TOT-elnökség döntését, hogy a fölterjesztett szövet­kezetek közül kilencet ilyen magas kitüntetésben részesített. A megyei elnökség határozata további három szövetkezetét a szövetség elnökségének dicsérő oklevelével jutalmaz. Ezek: a pálfai Egyetértés, a kapospulai Ezüstkalász és a teveli Kossuth Tsz. Amikor elismeréssel szólunk kitüntetett szövetkezeteink tagjairól és vezetőiről, egyszersmind azt is szeretnénk hang­súlyozni. hogy tapasztalataikat, módszereiket igyekszünk hasznosítani, a többi szövetkezetekben értékesíteni, hogy 1978. évi munkájukban felhasználhassák. Ki volt a csendőr?, mi volt a csendőrség? Az ifjabb nem­zedék csak legfeljebb film­ről ismeri a falu egykor hír­hedt, rettegett alakját, s a múzeumokban láthatja a gyű­lölt egyenruhát. Az idősebb nemzedék emlékezetében él, hogy miként félemlítették meg az embereket, milyen go­nosztetteket hajtottak végre. Ki volt a csendőr? mi volt a csendőrség? Az Űj Magyar Lexikon erről a következőket írja: „Csendőrség, zsandárság: katonai fegyelem alatt álló felfegyverzett belső erőszak­szervezet. Először 1791-ben állították fel Franciország­ban; Napóleon építette ki tá­bori rendészeti célokra, ké­sőbb a belső elnyomás bizto­sítására. Ausztria 1814-ben vette át, de csak Lombardi­ában állította fel. 1849-ben, a polgári forradalmak leveré­se után az egész birodalom­ban megszervezték zsandár­ság névvel. Az 1867-i kiegye­zés után ezt Magyarországon feloszlatták, de már 1881-ben felállították csendőrség néven. A csendőrök kiképzésük és a beléjük nevelt vakfegyelem folytán a kizsákmányoló és népelnyomó rendszer megbíz­ható támaszai voltak. A csá­kójukon viselt toliakról „ka­kastollasoknak” is nevezték őket. A felszabadulás szüntet­te meg a nép által gyűlölt csendőrséget.” A hét története rovatban mi magunk is már számtalan esetben tettünk említést A CSENDÖRSÉGRŐL amelyet az élet- és munkakö­rülményeik javításáért sztrájkba lépő munkások, pa­rasztok ellen vetettek be. Nem egyszer megyénkben is sortűzzel verték szét a mun­kások és parasztok megmoz­dulásait, s e sortüzeknek nem egy esetben halál lett a vége. De más alkalommal is fegy­vert fogtak, olykor saját so­raikban keletkezett nézetel­térés „rendezésére” is. így történt ez Bátán 1928. május első napjaiban. Az esemény­ről a Tolnamegyei Üjság számolt be 1928. május 6-i számában. „Egy bátai csend­őr négyszeres gyilkossága” címmel. Idézzük a cikk egy részletét. „Csütörtökön reggel borzal­mas dráma játszódott le Bá­tán, ahol Kovács Sándor csendőr őrmester négy egyént agyonlőtt és mikor üldözői bekerítették, öngyilkos lett. A méreteiben oly rettenetes eset részletei a következők: Kovács István csütörtökön reggel a fegyverét tisztogatta a laktanya udvarán. Amíg Kovács őrmester ezzel a mun­kával foglalatoskodott, ki­jött a lakásából az udvarra Krascsenics Géza őrsparancs­nok csendőrtiszthelyettes is. Az udvaron Kovács a feljebb­valójával szóváltásba kevere­dett. A szóváltás hevében rá­fogta a puskáját Krascsenics- ra és belelőtt. Az őrsparancs­nok a lövés következtében holtan rogyott össze és ami­kor a lövés zajára odarohant a felesége, Kovács az asszony­ra is rálőtt, majd agyonlőtte, a csendőrlaktanya szakácsnő­jét és védelmükre elősiető Délczeg Ferenc csendőrt is. Ezután be akart menni a köz­ségházára, de azt zárva talál­ta. A községházától átsétált, a Bokányi-féle vendéglőbe, ahol megivott egy fél liter bort, majd a Hangya Szövet­kezet üzlethelyiségébe sietett, ahol egy szó nélkül ledurran- totta haragosát, Bátor Ferenc szövetkezeti üzletvezetőt. Ez­után kiment a határba,” A tudósítás ezt követően leírja, miként mozgósították a környező csendőrparancsnok­ságokat, a szekszárdi csendőr­iskolát, a közigazgatási appa­rátust. A szekszárdi csendőr- osztagparancsnok, — aki ép­pen Bátaszéken tartott szem­lét — a helyszínre érve, meg­szervezte a gyilkos elfogását. Több órán át tartott a hajsza, amíg sikerült bekeríteni Ko­vács István csendőrt. Tűz­harc bontakozott ki, majd Ko­vács öngyilkos lett. A fenti tragikus eseménye­ket közlő újságból szerez­tünk tudomást arról is, hogy Szekszárd város elhatározta, megszünteti a barlanglakáso­kat. A közölt hír szerint: „Szekszárd rt. város taná­csa mindazon benedekszurdi- ki barlanglakásokat, ame­lyeket a mérnöki hivatal sze­rint az összeomlás veszélye fenyeget, vagy hozzávezető útjai veszélyesek, kiüríteni szándékozik. Tekintettel azonban arra, hogy szurdik- ban lakó családok elhelyezé­sére a városban lakások nin­csenek, azokat a családokat, akik Szekszárdon illetőséggel nem bírnak, a városból kito- loncoltatja. Mint értesültünk, a kitoloncolástól való félel­mükben már többen kiköltöz­tek a barlanglakásokból.” (csak zárójelben jegyezzük meg: a kitoloncolást csend­őrök végezték ..). Hiába hozott azonban ilyen határozatot a város vezető tes­tületé, a szurdiklakások még sokáig megmaradtak. Itt ta­láltak maguknak lakást so­kan, akiknek nem volt ele­gendő jövedelmük, hogy lak­bért fizessenek, vagy pedig a társadalom perifériájára ke­rültek. E lakásokban tisztes­séges emberek is éltek és vol­tak közöttük köztörvényesek is. Ugyancsak a csendőrséggel, a karhatalommal függ össze az alábbi jelentés is: Nyolcvan édesanyát és száz nál is több kisgyereket lát­tak vendégül az MMG AM szekszárdi műszergyárában. az anyák napja előtt megrendezett kismama-találkozón. Letartóztatott agrárszocialisták (Jantyik Mátyás tusrajza)

Next

/
Thumbnails
Contents