Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
1978. május 28. “riiÉPÚJSÁG 3 Járási KlSZ-kiildöttgyűlásek TAMÁSI Tegnap Tamásiban a járási pártbizottság épületében rendezték meg a járás mintegy 1800 ifjúkommunistája képviselőinek küldöttgyűlését. A járás KISZ-alapszervezeteitől és bizottságaitól kilencven fiatal érkezett a küldöttgyűlésre. A megjelenteket, köztük Pusztai Jánost, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársát, Péti Imrét, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárát és János Jeromost, a járási pártbizottság első titkárát az ülés elnöke Törőcsik Gyula köszöntötte. A tamási járási KlSZ-bizott- ság beszámolóját, a bizottság megbízott titkára, Mészáros Gyula terjesztette a küldött- gyűlés elé. A beszámoló szólt a tamási járás KlSZ-fiatal- jainak a népgazdaság fejlesztésében végzett munkájáról, a fiatalok szerepéről a szocialista versenymozgalomban, a brigádok munkájában. A tanulófiatalokról szólva elmondotta, hogy az utóbbi időben megnőtt a különböző versenyek, vetélkedők száma, így a fiatalok jobban lemérhetik felkészültségüket, tudásukat. Különös fontossággal szólt a fiatalok testnevelési és sport- tevékenységéről. Megállapította, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy tovább szélesítsék a tömegsportmozgalmat, a mozgalom adta lehetőségeket még szélesebb körre terjesszék ki. A beszámolót a küldöttgyűlés résztvevői hozzászólásaikkal kiegészítették és elfogadtak. Ezt követően megválasztották az új tizenegy tagú járási KISZ-bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottság hét tagját és azt a tizennégy fiatalt, akik a tamási járás ifjúkommunistáit képviselik a megyei küldöttgyűlésen. Az új járási KISZ-bizottság első ülésén Szemesné Szöllösi Klárát választotta meg titkárává. Tegnap reggel kilenckor kezdték meg munkájukat Szekszárdon az Oktatási Igazgatóság előadótermében a szekszárdi járásban élő és dolgozó KISZ-fiatalokat képviselő küldöttek. A járási küldöttgyűlésen ott volt Tatár Lajos, az MSZMP Szek- szárd járási bizottságának első titkára. Pálos János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának munkatársa, PAKS A paksi járási küldöttgyűlést szombaton tartották meg Pakson, a munkásétteremben. A küldöttgyűlésen részt vett Mérten János, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának helyettes vezetője, Kamarás Györgyné, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára, Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára. Cselenkó József járási KISZ-titkár beszámolt arról, hogy milyen feladatok várnak Paks várossá fejlesztésében a fiatalokra, mit jelent a KISZ-védnökség az atomerőmű-építkezésen, miKrizsán István, a megyei KISZ-bizottság titkára. A megnyitó után Csáki Béla, a járási KISZ-bizottság titkára számolt be a kilencven küldöttnek a KISZ IX. kongresszusa óta végzett munkáról, annak tapasztalatairól. Elmondta, hogy munkájuk középpontjában a kongresszuson megfogalmazott alapkötelességek színvonalas teljesítése állt. Szólt a fiataloknak a szocialista munkaversenyben elért eredményeiről, a tanuló fiatalok helytállásáról. A feladatokat ismertetve hangsúlyozta, hogy a jövőben még hatékonyabban kell foglalkozniuk az ideológiai, politikai nevelőmunka időszerű kérdéseivel. A beszámoló után a vita következett. Ennek során a küldöttek őszintén, 'nyíltan feltárták hibáikat, szóltak gondjaikról, s természetesen eredményeikről is. Legtöbb hozzászóló az Edzett ifjúságért tömegsport-mozgalom során végzett tevékenységről, a további feladatokról, illetve a közművelődési munkáról, ezen belül az ifjúsági klubok helyzetéről, s az ott folyó munkáról beszélt. Délután a küldöttek megválasztották a 13 tagú járási KISZ-bizottságot, s a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait. Ezt követően a két bizottság tagjai sorából megválasztotta vezetőit.- A Szek- szárd járási KISZ-bizottság titkára Csáki Béla lett. lyen eredményeket értek el a KISZ-esek az Edzett ifiú- ságért mozgalomban, s végül arról, milyen tapasztalatok összegezhetők az idei alapszervezeti választások nyomán. Ezután a pénzügyi ellenőrzési bizottság beszámolója hangzott el, majd a hozzászólások következtek. A járási küldöttek megválasztották a 11 tagú járási KISZ-bizottságot, a kilenctagú pénzügyi ellenőrzési bizottságot és a 18 megyei küldöttet. Az új járási KISZ- bizottság tegnapi első ülésélj, tagjai sorából megválasztotta a bizottság titkárának Cselenkó Józsefet. Mészáros Gyula szóbeli kiegészítését tartja. SZEKSZÁRD A fejlődés-fejlesztés természetes akadályai A bátaszéki tsz sertéstelepe Tudomásul vesszük, ha elindul a munka, ha egy beruházás a megvalósítás útjára lép. Úgy helyes, ha az épület alapját kitűzik, megjelennek az emberek, a gépek, a betonozok, a szakiparosok, és elkészítik az épületet, felszerelik a gépi berendezést, és térmelni kezd a gyár, működni a hivatal. Sajnos amíg a kivitelezéshez hozzáfoghatnak, sok-sok egyeztető tárgyalás — pénzügyi, műszaki, jogi stb. —, a különféle alternatívák egybevetése, mérlegelése előzi meg. És eltelhet egy év, kettő, mire a kivitelezés kezdetét veszi Van azonban olyan eset is, amikor a legjobb szándék — akarat, együttműködés ellenére is veszélybe kerül egy- egy beruházás. Azaz a fejlődésnek, fejlesztésnek olyan akadályai, ütközői kerülnek a jó ügy útjába, amelyeket mindenki ismer, tudja, hogy van, és a rendelet, meg a törvény kötelező mindenki számára, s mégis szeretnék a kiskaput megtalálni, hogy a beruházást sínre tegyék. A BÁTASZÉKI PÉLDA Ismeretes olvasóink előtt, hogy 1980-ban már üzemel a szekszárdi vágóhíd. Rengeteg hízóra lesz szükség, hiszen az üzem kapacitása óriási, és egyre több húsra vágyik a hazai fogyasztó, meg a külpiac is csak a jó minőségű húst veszi át. A megyei vágóhíd élőállat-igényét a megyei gazdaságoknak kel kielégíteni. Ezért néhány év óta napirenden van a sertéságazatok fejlesztése, keresik, kutatják a szakemberek, miként lehetne több hízót kibocsátani a meglévő épületekből, hogyan új hizlaldákat, malacnevelőket építeni. A bátaszéki Búzakalász Tsz-ben arra vállalkoztak, hogy a jelenlegi hatezer körüli évi hízókibocsátást két év alatt hétezer-kétszázra, hétezer-ötszázra növelik. A beruházásigény találkozott a járási és mégyei vezetés álláspontjával is. Az ügy mégis nehezen halad előre, holott igen sokan egyengetik az útját. A program jó, megvalósítása biztosítaná plusz ezerötszáz hízó évi kibocsátását! Jelentős vállalkozás, hiszen a megyében működő mezőgazdasági üzemek mindegyike legalább ilyen mértékben foglalkozik a fejlesztéssel, s ezáltal a vágóhíd alapanyagát előteremtik. HÁROMSZÁZ MÉTERNÉL NAGYOBB A TÁVOLSÁG Amikor a sertéstelep fejlesztési területét kijelölték, az AGROBER vállalkozott a tervezésre, lebonyolításra — a kivitelezést pedig a Búzakalász építőbrigádja végezte volna el... De most azon az úton van ez a jó terv, hogy ne valósuljon meg. Ugyanis egy objektív tényező áll ütközőpontként a beruházás útjában. A jelenlegi sertéstelephez közel, alig több mint háromszáz méter távolságra működik a kenyérgyár. Hét-nyolc éve építették. Akkor itt még szarvasmarha-telep volt. Most lényegesen nagyobb sertéstelep kerülne ide fel- építésre-berendezésre, de nem lehet, mert a távolságnak ötszáz méternek kell len- nb Amikor a kenyérgyárat építették, még nem volt környezetvédelmi törvényünk, ma van; jó, azt mondják a külföldi szakemberek is, hogy párját ritkítja. Ez a törvény, illetőleg ennek egyik passzusa nem teszi lehetővé, hogy felépítsék a telepet. Illetőleg: vannak fokozatok, amelyek szerint ilyen, meg ilyen telepnek ennyi meg ennyi méterre kell lennie az élelmiszeri üzemtől, jelen esetben a kenyérgyártól... A törvényt senki nem akarja megszegni. A KIBONTAKOZÁS ÜTJAI Keresni kell tehát a sertéstelep fejlesztésének módját. Azt természetesnek tartom, ha a KÖJÁL nem járul hozzá a munkák kezdéséhez, hiszen a törvények szerint jár el. Mégis valahol lenni kell egy kiskapunak. Több lehet ilyen, én csak néhányat sorolok fel: 1. A sertéstelep és a kenyérgyár közé telepíteni erdősávot. (A szélirány nem a kenyérgyár felé mutat.) 2. Amennyiben belátható időn belül sor kerül a gyár korszerűsítésére, bővítésére, másutt kellene egy újat, modernet, korszerűt felépíteni. 3. Szigorúbb feltételek előírása a telep üzemeltetéséhez: gyakoribb fertőtlenítést. újszerűbb trágyakezelést stb. 4. Tanulmányozni az olyan üzemeket, ahol nincs meg a távolság az élelmiszerüzem és az állattenyésztési telep között — milyen tartási technológiát használnak. 5. S vegyük tekintetbe, hogy az első telep építésekor ide családi házakat i-s építettek, s ezek még közelebb vannak az állattartó telephez, mint a kenyérgyár. A bátaszéki sertésprogram megvalósítása tehát ilyen objektív akadályba ütközött. Mégis, abban bízom, hogy illetékesek — ki tudja még hány tárgyalás során — megtalálják majd azt a kiskaput, amelyen át — képletesen szólva — évente ezerötszáz hízóval lehet többet áthajtani, mint jelenleg ... PÁLKOVÁCS JENŐ Párt-vb Pakson Az együttműködés fokozása érdekében Első ízben tanácskozik együtt a két párt-végrehajtóbizottság Rendhagyó módon kezdődött kedden reggel 9 órakor a Paks községi pártszékház tanácstermében a végrehajtó bizottsági ülés. Hiszen még ha egy ilyen testület, megalakulásakor, első ízben ül össze, a tagok rendszerint ismerik egymást, nincs szükség bemutatkozásra. Itt azonban — az üdvözlő szavak után — ez következett. Hegedűs György, az atomerőmű-pártbizottság titkára bemutatta a végrehajtó bizottság tagjait, majd ugyanezt tette Baksai Ferenc, a községi pártbizottság titkára. Formálisnak tűnhet ez a „nyitás”, de mégis szükség volt rá. Hiszen azok közül, akik itt tanácskozásra jöttek ösz- sze, többen ismerték egymást, ám valamennyien nem. Történelminek nevezni ezt az időpontot — amit a fényképezőgép is rögzített — mindenesetre túlzás lenne. De valami elkezdődött, amire — épp ez derült ki a vitából, hogy szükség lesz rá máskor is — gyakran kerül majd sor. Első ízben tartott együttes ülést a két párt-végrehajtóbizottság. Részletesen indokolni e lépés szükségességét, felesleges. Hiszen Paks életében, fejlődésében egyre inkább meghatározó ez a nagyberuházás, és egyre sokasodnak azok a tennivalók, amelyeket a két politikai vezető testület csak együttes, összehangolt munkával oldhat meg eredményesen. A napirend első pontjának- előadója Oláh Mihály tanácselnök volt. Arról számolt be, hogy hogyan működik együtt a tanács a nem tanácsi szervekkel a községfejlesztési feladatok megoldásában, és milyenek az együttműködés eredményei. Kiderült, hogy az utóbbi években e tekintetben rohamos volt a fejlődés — 1974-ben huszonegy együttműködési megállapodása volt a tanácsnak, ma már harminchat. E harminchat megállapodásból ötöt tömegszervezetekkel, négyet intézményekkel, huszonhetet vállalatokkal kötött a tanács. Hosszadalmas lenne felsorolni, hogy az ünnepségeken való megjelenés megszervezésétől a társadalmi munkán, a gyermekiintézmények támogatásán keresztül az OTP- lakásépítésig mi mindenre kötöttek megállapodást, ebből mi teljesült, mi nem, és ami nem, az miért nem. Ezt számba vette a jelentés, és kiegészítették a felszólalók. Kiderült azonban az is, hogy az együttműködés lehetőségeiben még igen sok a tartalék. Tanulságként mondta el Hegedűs György, hogy a napirend előkészítésébe helytelen volt nem bevonni az ő pártbizottságukat, és így kissé szegényes a jelentés, nem lehet belőle megtudni, hogy a beruházáson dolgozó vállalatok, illetve részlegek közül melyikkel van már megállapodás, melyik jöhet még számba. Az azonban bizonyos, hogy a mostanin kívül még igen sokat tehetnek és akarnak is tenni — ezek a vállalatok, a versenyző szocialista brigádok. Természetesen a beruházáson dolgozó vállalatoknak is vannak igényeik, — hiszen zömük hosz- szabb időre rendezkedik be Pakson. Ilyenek többek közt a dolgozók gyermekeinek bölcsődei, óvodai, napközis elhelyezése, esetleg a feleségeknek munkalehetőség biztosítása, de segíteni is tudnak, hogy e feltételek mielőbb létrejöjjenek. Sok „vonalon” jelentkezik az egymásra utaltság a munkában — kulturális együttműködés — ami nem korlátozódhat pusztán anyagi támogatásra, az ellátás javítása, stb. Nem szükséges túl gyakran együtes ülést tartani, ám célszerű a kölcsönös képviselet rendszeresítése. A két párt-végrehajtóbizottság úgy határozott, hogy mindazon tanácsi szervekkel meg keli kötni az együttműködési megállapodást, amelyekkel ez még nem történt meg, itt különös figyelmet fordítanak a beruházáson működő vállalatokra, intézményekre, mozgalmi szervekre. Létre kell hozni egységes kulturális alapot, ebben részt kell vállalniuk a településen lévő szövetkezeteknek, üzemeknek, vállalatoknak. Közös érdekeltségű volt a másik két napirend is. Az építkezés KISZ-bizoltsága számolt be többek közt a község területén működő KISZ-bizottságokkal kötött együttműködési megállapodások végrehajtásáról, majd Paks sportéletének helyzetét és a feladatokat, különös tekintettel a tömegsportra, vitatta meg a két végrehajtó bizottság együttes ülése. Úttörők köszöntik a szekszárdi küldöttgyűlés résztvevőit
