Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
2 Képújság 1978. május 28. Hétfő: Megnyílt az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka. — Brzezinskit Pekingben fogadta Hua Kuo-feng. — Az angol királynő hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Kedd: Közleményt adtak ki az iráni császár magyar- országi látogatásáról. — Nicolae Ceausescu Hanoiba érkezett. — Sztrájk, tüntetés, rendőrsortűz a perui fővárosban. — Véget ért Párizsban a francia—afrikai csúcstalálkozó. Szerda: Leonyid Brezsnyev üdvözlete Afrika kormányaihoz és népeihez „Afrika napján”. — A francia fővárosban találkozott Tindemans belga miniszterelnök és Mobutu. Csütörtök: Vance és Púja Frigyes találkozója New Yorkban. — Brzezinski hazautazott ázsiai körútjáról, amelynek során Kínában, Japánban és Dél-Koreában tárgyalt. — Mondale és Giscard d’Estaing ismertette leszerelési elképzeléseit az ENSZ-közgyülésen. Péntek: Gromiko New Yorkban előterjesztette a szovjet leszerelési javaslatokat. — Palesztin—libanoni megállapodás, amelynek értelmében a PFSZ kivonja fegyvereseit Dél-Libanonból. — Kínai vádak a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. Szombat: Gromiko Washingtonban a Fehér Házban felkereste Carter amerikai elnököt. — Haferkamp, a Közös Piac képviselője Moszkvába utazott. — Samora Machel, mozambiki párt- és kormányküldöttség élén Pekingben tárgyal. — Nicolae Ceausescu Laoszba látogatott. A hét 3 kérdése A héten összeült az ENSZ közgyűlése. Rendkívüli ülésszakának napirendjén a leszerelés kérdése szerepel. Mi várható New Yorkban? — ezt kérdi ma az egész világ. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet és a libanoni kormány között megállapodás jött létre, amelynek egyik eleme a PFSZ-nek az az ígérete, hogy beszünteti a fegyveres tevékenységet Dél-Libanonban. Üj fejezetet jelent-e ez a palesztin mozgalom történetében? Pekingben vádakat hangoztatnak: a Vietnamban élő kínaiakat állítólag „kiüldöznék”... A közelmúltban más jelei is voltak annak, hogy Kína nyomást kíván kifejteni a délkelet-ázsiai térség országaira. Hogyan alakul Kína és ezeknek az országoknak a viszonya? 1. Mi várható New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán? Az ülésszak már összehívásának puszta tényével is pozitívan volt értékelhető, most pedig, hogy összegyűltek New Yorkban a világ országainak vezető diplomatái, sőt egyes állam- és kormányfők is, a közgyűléssel párhuzamosan létrejövő találkozások, eszmecserék, tárgyalások A héten folytatódott New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka, amely a leszerelés kérdéseivel foglalkozik. Az általános vita keretében beszédet mondott az ülésszakon Veszelin Djuranovics jugoszláv kormányfő, aki — képünkön — Kurt Waldheim főtitkárral is találkozott. (Képtávírónkon érkezett.) képesek jótékonyan kihatni a világ dolgainak alakulására — ugyanakkor viszont nem tudni még, hogy eredeti célját mennyire éri el a közgyűlés, nehéz megjósolni, hogy milyen, valóban hatékony határozatokat, ajánlásokat hozhat a leszerelés érdekében... A leszerelésre vonatkozó szovjet és amerikai elképzelések különbségét jól mutatta Gromiko szovjet külügyminiszter, illetve Mondale amerikai alelnök felszólalása. Míg az USA képviselője csak általánosságokat hangoztatott, és a közgyűlés résztvevőiben csalódást keltett, addig Gromiko rendkívül átfogó leszerelési javaslatokat ismertetett Zaire-ban, a Shaba tartománybeli Kolwezi városban a hét elején folytatódtak a korrupt Mobutu-rezsim megsegítésére odaküldött belga és francia csapatok „tisztogatási akciói”. Képünkön: a kegyetlenkedéseiről hírhedt francia idegenlégiósok „munkában”. (Képtávírónkon érkezett.) a Szovjetunió nevében. Az atomfegyverek gyártásának beszüntetése mellett például még a hagyományos fegyverzet növelésének és fejlesztésének tilalmát is tartalmazza a szovjet javaslat. Mondale beszédében szovjetellenes rágalmak is elhangzottak. New York-i megfigyelők szerint ez most „divat” az amerikai diplomáciában... Eredetileg Carter maga lépett volna az ENSZ szónoki emelvényére, de ha ő is ilyen kijelentéseket tett volna, akkor nyilván veszélyeztette volna a Gromikóval a hét végére kitűzött megbeszéléseket. így aztán Mondalenek kellett „beugrania” a szov- jetellenesség szerepébe, hogy „a karzatnak” eljátssza, amit ma az USA-ban az enyhülés ellenfelei hallani és hallatni akarnak. Ez természetesen nem az utolsó szava Amerikának. Inkább a tárgyalások újabb szakasza előtti taktikázásnak minősíthető: keménységet, hajthatatlanságot próbálnak mutatni. A Szovjetunió végtelen türelemmel keresi a megegyezés lehetőségeit, de — és ezt a diplomáciai finomságok ismerői észrevehetik — „nem megy a helyébe” Amerikának. Amit az is jelez, hogy míg az amerikai külügyminiszter ismételten Moszkvába látogatott, addig Gromiko egyszer Genfben találkozott amerikai kollégájával, az USA-ban viszont csak az ENSZ-közgyűlés kapcsán utazott, tavaly ősszel és most is. Ami. persze, az Egyesült Nemzetek Szervezete bizonyos hasznosságát is jelzi. 2. Üj fejezet kezdődik-e a Palesztinái Felszabadítási Szervezet történetében? Alighanem igenlő a válasz... A Palesztinái Felszabadítási Szervezet, amely nem is olyan régen még kategorikusan tagadta Izrael állam létjogosultságát, s amely fegyveres harcot hirdetett Izrael ellen, most először ad elsőbbMoszkvában járt a héten Dzsagdzsivan Ram indiai hadügyminiszter. A szovjet tárgyaló küldöttséget Dmitrij Usztyi- nov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere vezette. (Képtávírónkon érkezett.) séget az önálló palesztin állam kialakításáért folyó küzdelmében a pQlitikai eszközöknek. Dél-Libanonban ezelőtt „az El Fatah országában” palesztin kiképzőtáborok voltak, ezeknek újra felállítása úgyszólván lehetetlennek bizonyul, mivel az ENSZ „kék acélsisakosai” meg akarják akadályozni a palesztin fegyveresek visszatértét Izrael területének közelébe. Az elmúlt hetekben több fegyveres összetűzés volt az ENSZ-erők és palesztinok között, amelyek francia, norvég, szenegáli, stb. katonák halálát is okozták. (A nyugati sajtó minden egyes esetből világszenzációt csinált, és alkalmat talált a palesztin mozgalom egésze elleni vádak, rágalmak felújítására.) Persze, közismert, hogy a palesztin mozgalom korántsem egységes, és az is világos, hogy dr. Georges Habbas szélsőséges csoportja a múltban többször is keresztezni igyekezett a Palesztinái Felszabadítási Szervezet törekvéseit. Most pontosan az történt, amire számítani lehetett: Habbasék, valamint más kisebb csoportok Arafat ellen fordultak. Arafat személyét Washingtonból is támadás érte: Young, az USA ENSZ-nagykövete nyilatkozott úgy, hogy Jasszer Arafat és a PFSZ nem képviseli igazán a palesztin népet. Persze, az ilyen nyilatkozat időzítése elgondolkodtató: éppen akkor hangzik el, amikor a PFSZ nagyszabású engedményeket tesz a libanoni kormánynak és az ENSZ-erőknek. Lehet, hogy az Egyesült Államoknak az volt a jobb, ha egyes palesztin fegyveresek — feltehetően provokációs céllal — szembeállították a palesztin mozgalmat a világszervezettel? 3. Hogyan alakul Kína és a délkelet-ázsiai térség államainak viszonya? A héten a kínai—vietnami viszony romlását újabb esemény jelezte: Pekingben hivatalos nyilatkozat hangzott el a Vietnamban élő kínaiak állítólagos „kiüldözésé- ről”. A kínai államtanács mellett működik egy bizottság, amely a külföldön élő kínaiakkal foglalkozik, nos, ennek a bizottságnak a hivatalos közlése szerint a Vietnami Szocialista Köztársaság hatóságai intézkedéseket hoztak a Vietnamban élő kínai származású személyek ellen. Hanoiban határozottan visszautasították a kínai nyilatkozatban elhangzott vádakat, és közölték: a kínai állítások minden alapot nélkülöznek. Természetesen előfordulhat, hogy kínai származású vietnami állampolgárok távozni kívánnak az országból, joguk és lehetőségük is van erre, de „kiüldözésről” szó sincs. Más kínaiak is távoztak a héten Vietnamból: olyan kínai szakértők, akik korábban létrejött kínai—vietnami megállapodások alapján mintegy húsz, kínai segítséggel épülő, új létesítményen dolgoztak. Pekingben úgy döntöttek, hogy megvonják az ilyen támogatást a VSZK-tól... Mindez beleillik abba, hogy a jelenlegi kínai vezetők görbe szemmel nézik az egységes, és erős Vietnam kialakulását déli szomszédjukban, nincs ínyükre, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság nem a pekingi politikai vonalra állt rá. Úgy érezhetik, hogy az 50 milliós, új Vietnam a kínai terjeszkedés gátja lehet Délkelet-Ázsiában. Ennek következménye lehet, hogy Kambodzsa ösztönzést és támogatóst kap Kínától a Vietnam elleni akcióihoz. Pekingi pártfogók nélkül aligha fogalmaznának ma úgy Phnom Penh-ben, hogy „akár hétszáz (!) éven át” harcolni fognak és „kétmillió ember feláldozásával” fogják „teljesen megsemmisíteni az ötvenmillió Vietnamit...” Kambodzsának pedig ott lenne a helye Vietnam mellett, hiszen a két nép együtt küzdött a közös ellenség, az amerikai imperializmus ellen. PÄLFY JÓZSEF Losonczi Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról). tikájában — a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára tért, s helyesen tette munkásosztályunk, társadalmunk is, hogy nagyarányú politikai és anyagi támogatásban részesítette a szövetkezeti mozgalmat. Eredményeink forrása a párt politikája iránti bizalom volt és az lesz a jövőben is. Kézzelfogható tények szólnak emellett. Losonczi Pál ezt követően áttekintette szövetkezeti mozgalmunk fejlődésének fontosabb állomásait, tisztelettel adózott azoknak, akik ott álltak a bölcsőjénél, s minden elismerést megérdemlő kitartással alapozták meg mai eredményeiket. Szövetkezetpolitikánk kút- forrása, a lenini elvekre, a jelen és a jövő számára levonható tanulságok miatt nem árt emlékezni és emlékeztetni egy ilyen nevezetes jubileumon sem — hangoztatta ezt követően Losonczi Pál, s ezek közül az első helyen, az önkéntességet említette. Az önkéntesség és a tsz-demokrácia ikertestvérek. Nem kis gondunk, de feltétlenül megoldandó feladatunk, hogy a nagyra nőtt közös gazdaságokban is „átmentsük” sőt továbbfejlesszük a demokráciát, mégpedig nem is elsősorban a formáit, hanem a lényegét. — Szoros kapcsolatban vannak az önkéntességgel, az önállósággal az anyagi érdekeltség, az irányító- és a tervezőmunka fejlesztésének feladatai is. Az a véleményünk, hogy nincs szükség a szövetkezetek állami irányításában alapvető változásokra, de az irányítást okvetlenül hozzá kell igazítani a megváltozott, a mára kialakult körülményekhez és a jövő követelményeihez. Arra van szükség, hogy összehangoltan, egységes egészként fejlesszzük tovább a népgazdasági tervezést, a közgazda- sági szabályozást és az irányító szervek munkáját. Az ezzel kapcsolatos elképzelések kimunkálásán már dolgozik is egy e célra alakult bizottság. — Változatlanul érvényesnek és időszerűnek tekintjük a lenini szövetkezeti elvek másik elemét, a fokozatosságot, amely a jövőre nézve is érvényes módszer. Ebben az összefüggésben szólott az Elnöki Tanács elnöke a közös és a háztáji kapcsolatáról is. — Ma már senki sem vonja kétségbe — hangoztatta — a szövetkezeti tulajdon szocialista jellegét. Az is általánosan elfogadott nézet, hogy a háztáji szerves része a közösnek. Az utóbbi gyakorlati konzekvenciáit azonban nem sikerült mindig határozottan, következetesen és egyértelműen érvényesíteni. Közrejátszottak ebben a háztáji termelés jelentőségét meg nem értő, sőt lebecsülő nézetek, továbbá az anyagi érdekeltség megsértése és a felvásárlás szervezetlensége. Agrár- és szövetkezetpolitikánk alapelveiből adódó konkrét feladatok vázolása után az Elnöki Tanács elnöke így folytatta: — Megnyugtató az az egyértelműség és következetesség, amellyel az MSZMP Központi Bizottsága a mező- gazdaságot érintő kérdésekben állást foglalt. Határozatában megerősítette a lenini elveket és egységes, következetes továbbvitelük mellett szállt síkra. Hitet tett két évtizede folytatott bevált és helyes agrár-szövetkezetpo- litikánk mellett, ezek szellemében jelölte meg a továbbhaladás útját. Mezőgazdaságunk ügye és sorsa ezzel hosszú távra kapott olyan garanciát, amilyenre szüksége van a nép és a haza sorsáért, a szocializmus jövőjéért, a munkás-paraszt szövetség szorosabbra fűzéséért küzdő erőknek. Az ünnepi beszéd után Losonczi Pál átnyújtotta a Lenin Tsz elmúlt évi kimagasló munkájával kiérdemelt „Kiváló szövetkezet” kitüntető oklevelet Bódi Imrének. Ezt követően a munkában élenjáró szövetkezeti vezetőket, tagokat tünteti ki. Bódi Imrének a tsz-mozgalom fejlesztésében végzett kimagasló munkájáért a Szocialista Magyarországért Érdemrendet nyújtotta át. Az ünnepséget követően Losonczi Pál a társaságában levő személyiségekkel és a tsz vezetőivel rövid látogatást tett a Lenin Tsz gazdaságában. (MTI) Gromiko a Fehér Házban Washington, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken, magyar idő szerint az esti órákban Washingtonba érkezett. Az Andrews légitámaszponton, ahol amerikai kollégája, Cyrus Vance üdvözölte, a szovjet diplomácia vezetője kijelentette: azért érkezett, hogy folytassa a Vance-szel a New Yorkban megkezdett tárgyalásokat a leszerelés, mindenekelőtt a SALT-egyez- mény kérdéseiről. Gromiko szombaton, helyi idő szerint reggel nyolc órától tárgyalt a Fehér Házban, ahol James Carter elnök és más vezető kormányférfiak fogadták. A nap további részében az amerikai külügyminisztériumban folytatódtak a tárgyalások. Mozambiki párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a meghívására Samora Machel- nek, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) és a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének vezetésével a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra mozambiki párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba. PAItfnÁMA BUDAPEST Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével szombaton magyar küldöttség utazott Dubrovnikba, a KGST fémkohászati állandó bizottságának 48. ülésére. A tanácskozáson megvitatják a hosszú távú színesfém-ellátási, együttműködési célprogram előkészítésének feladatait és egyeztetik a legfontosabb műszaki fejlesztési javaslatokat. PRÁGA A Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormánydelegáció május 30-án kezdődő csehszlovákiai látogatásával összefüggésben a Rudé Právo szombati száma vezércikkben méltatta a csehszlovák—szovjet kapcsolatok fejlődését.
