Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

1978. május 25. KÉPÚJSÁG 3 Vetőmag (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat 1978. év tavaszán Tolna megye nagy­üzemi gazdaságainak 78 000 hektár terület elvetéséhez szükséges hibridkukorica-ve­tőmagot szállított. A lakosság zöldség, virág és konyhakerti vetőmag ellá­tásával foglalkozó 78 elárusí­tó egység részére 700 000 da­rab tasakolt és kis kiszerelé­sű vetőmagot szállított a vál­lalat, amely 100 000 db-bal több, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az 1979. évi igények felmérése meg­kezdődött. L. Sz. Tanfolyam (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolna megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalatnál, másodszor szervez­tek kétéves szakmai tanfolya­mot. Ennek végeztével a Szé­kesfehérváron megtartott vizsgán minden hallgató meg­állta helyét és megkapta a szakmunkás bizonyítványt. A közepes feletti átlag a szak­oktatók és a tanulók lelkiis­meretes munkáját igazolta. A vállalat vezetősége szep­temberben újból beindít egy kétéves tanfolyamot. Eddig már 25-en jelentkeztek, hogy továbbképzéssel gyarapítsák elméleti és gyakorlati isme­reteiket. Reméljük, még töb­ben élnek ezzel a lehetőség­gel, amihez a vállalat minden segítséget megad. HALMOS FERENC Májüs végére részlegesen berendezik azt a tanműhelyt, amely Szekszárdon, a Volán autóbuszbontó telepén épült. A hónap közepén megtörtént a műszaki átadás; a teljes üzembehelyezés, megnyitás szeptemberben, a tanév kez­detén lesz. A Volán 11-es Vállalat tan­műhelyében 120 első- és má­sodéves autómotorszerelő, ka­rosszérialakatos, autóvilla­mossági szerelő és esztergá­lyos sajátíthatja el szakokta­tók irányításával a szakma alapjait. A hatvan harmad­éves ipari tanuló már nem itt, hanem a vállalat közpon­ti műhelyében dolgozik. A három tanműhely közül az egyikben egyszerre két gép­jármű állítható be; a tan­rendnek megfelelően az autó­busz, a személygépkocsi, és a tehergépkocsi felépítésével, szerelésével ismerkednek a hallgatók. A korszerű tanmű­helyben lehetőség nyílik arra is, hogy megismerkedjenek a legújabb diagnosztikai beren­dezésekkel is. A létesítményben szociális helyiség, oktatói szoba, és egy tálalókonyhás étkező is he­lyet kapott. A beruházás a berendezésekkel együtt vár­hatóan tizenhárom millió fo­rintba kerül. Fotó: Gk A közéleti ember Az újjáépülő paksi főutca gödrein, buckáin átbükdácsol- va, árkon keresztül fektetett pallón lehet bejutni a kis üz­letbe. Az üzletbe, mely mű­hely is. Ott javulnak a kör­nyék úrái a két Schukker asztalán. — Apa mindjárt jön. Ebé­del. Várja meg. Várok. S közben a felnőtt fiút kérdezem. Azt már tu­dom, hogy náluk az üzlet délben is nyitva van. Felvált­va ebédelnek. De már ő mondja el. hogy negyven éve nem húzták le hétköznap a rolót. Az idős mester, négy kö­zépiskola után 1934-ben itt kezdte tanulni a szakmát. Harminchétben szabadult, s negyvenben, mikor letette a mestervizsgát, tanítójától, Schaltz József órás, éksze­rész és látszerésztől megvet­te a boltot. Azóta itt mindig volt, aki orvosolja a beteg időmérőket, javítsa a szem­üvegeket, a dioptriásokat, meg a szürke, barna, kék, zöld üvegűeket. Mikor Schukker Sándort behívták katonának, édesanyja, aki késes kisiparos volt, a segéd­del vitte az üzletet. Pár beosztásnyit megy elő­re a régi falióra mutatója mire megjön a tulaj. A szek- rénnyi szerkezetet ő mutat­ja be: 260 éve csinálta egy svájci kézműves, de ma is csak néhány másodpercet té­ved hetente. Jogosan áll raj­ta a tábla: Pontos idő. Leül az asztal mellé. Órá­kat mutogat. Űj, modern szerkezeteket, amiket — így mondja — élvezet javítani Persze csak akkor, ha meg­van hozzá minden alkatrész. Mert, hiába a négy évtized alatt értékessé dúzzadt alkat­részraktára, ha az új órákhoz az ellátóközpontjukban nem lehet kapni egy-egy parányi­nál parányibb szerkezetet, elemet. S bár nekem az órák, és Schukker Sándor, mint órás az új — „civilben” már sok év óta sokszor találkoztam vele a megye kisiparos veze­tőinek értekezletén — inkább a mesterség mellett végzett munkájára terelem a szót. A paksi órás ugyanis a kisebb- nagyobb órák orvoslása, mel­lett lelkesen egyengeti váro­siasodó községének útját, ugyanúgy, mint a megyei, sőt az egész ország kisiparossá­gának jövőjét. Évtizedek óta tevékenykedik vezetőként a Hazafias Népfrontban. Ha kell, vitákat vív a leendő vá­rosért. Most éppen azért dohog, mert kissé, vagy nem is ke­véssé szervezetlenül folyik a főutca átépítése. Bontanak ott is, ahol hetek múlva is ráérnének feltúrni mindent. De nem kevesebb munkát végez a KIOSZ-ban sem Idén szeptemberben lesz har­mincéves a szövetség, s ő Tolna megyében alapítótag volt. A napokban volt a ju­bileumi bizottság ülése. A bizottságnak ő az elnöke. Sok címe, beosztása felso­rolásban is tetemes lenne. Tagja a KIOSZ országos vá­lasztmányának, már húsz éve. A Baranya, Somogy, Tol­na, Vas és Zala megyei vá­lasztmányi tagok csoportve­zetője. így hát sokat utazik. A csoportértekezleteket Keszthelyen tartják, ahol az öt megye kisiparosainak gond­jairól beszélnek. — Hogy manapság mi ke­rül leggyakrabban szóba? A szolgáltatás fejlesztése. Az, hogy bővítve a kisiparosok együttműködését, hogyan le­hetne javtíani a munkát. — És Pakson mi a legfőbb kisiparosgond? — Hogy kevesen vagyunk. Az óriási építkezésnek érez­ni az elszívó hatását. Tévé­műszerész kéne, bádogos, meg vízvezeték-szerelő és ci­pész. A cipész egyébként is kihaló szakma. De a többi­ben sem megfelelő az után­pótlás. Persze, nem azt akarjuk, hogy a szakemberek eljöjje­nek a vállalatuktól, hanem, hogy aki tudja, vállalja má­sodállásban a kisiparosságot. Országos, megyei és paksi gondok. Megoldásukon fára­dozni nehéz, szép feladat. A fizetség: elismerés. Az ellenforradalom után az elsők között kapta meg a Könnyű­ipar kiváló dolgozója kitün­tetést, nagyon büszke a Paksért érdeméremre, s ért­hetően leginkább arra, amit idén április 4-én kapott: Munka érdemrend bronzfo­kozatára. Utazik, tanácskozik, képvi­sel különböző fórumokon sok ezer kisiparost. S mellet­te életre kelti, pontosságra kényszeríti a mozdulatlan, vagy rakoncátlankodó órákat, javítja a beteg szemüvege­ket. Azt mondják, jó szakem­ber. — szí — Csatorna a téglagyárnak A több tízmilliárdos atom­erőmű-beruházásnak sok „melléktermékével” találko­zunk nap mint nap Pakson. És itt nemcsak a város fej­lesztéséről, az új postáról, a vasút meghosszabbításáról, a főutca kiszélesítéséről van szó, hanem több, az összkép­ben jelentéktelen, ám az ér­dekelt üzem számára fontos . fejlesztésről, mint a téglagyár szenny- és csapadékvizének elvezetése. Annyiban is „köze van” a nagyberuházáshoz, hogy annak egyik kivitelező­je, a 22-es Állami Építőipari Vállalat végzi ezt a munkát. Képünkön helyükre emelik a Dunába vezető csatorna be­tonelemeit. Ikerlakások Nagykónyiban Célcsoportos beruházással épít a község nagycsaládosai­nak két lakást magában fog- lalló lakóházat a nagykónyi közös tanács. A mintegy hat- százötvenezer forintos beru­házás átadását az idei év vé­gére tervezik. Gyommentesítés... A közút, a vasút és a vízi utak mentén Megyénk összterületéhez viszonyítva a közút, vasút és vízfolyásokat szegélyező terü­let 4267 ha-al elenyésző nagy­ságrendet tesz ki, mégis bár­mely közlekedési eszközzel érkező vendég e területekről ezek gondozottságáról szerzi első benyomásait Tolnába érkezvén. A gyommentesítés itt komplex feladatként je­lentkezik és érinti az e terü­leteken folyó valamennyi munkát. Az útjavítás, -kar­bantartás a KPM Tolna me­gyei Igazgatóság feladata — mint a megye úthálózatának gazdájáé. A megnövekedett gépjárműforgalom a jó utak mellett megfelelően gondo­zott szegélyterületet is igé­nyel. Az útszegélyek gyom- mentesítése a műtárgyak, út­jelző, útbaigazító, utasítást adó jelzések jobb felismeré­sét szolgálja. A forgalombiz­tonság alapját képezik az utak mentén létrehozott és jól ápolt gyepterületek. Az árokpartok, út melletti rézsűk növénytakarója az erózió ká­ros hatásának megakadályo­zása érdekében gondos ápo­lást igényel, amelyet kaszá­lással és esetenkénti gyomir­tással kell biztosítani. Elsőd­leges feladat az elmúlt évi kórók és fás szárú növényma­radványok eltávolítása. To­vábbi teendő, hogy vala­mennyi karbantartási munka során a kultúrállapot meg­teremtésére törekedjünk. Eh­hez tartozik annak megaka­dályozása is, hogy az útmen­ti területeken szemétleraka- tokat alakítsanak ki a helyi lakosok, illetve az átutazók. A 65-ös, a 61-es és 6-os utak mentén létesített autóspihe­nők példáját követve kívána­tos lenne a többi útszakaszok mellett is hasonló kultúrterü- let kialakítása. A mezőgaz­daságilag művelt és az utak közötti területek kultúrgyep- pé történő átalakítása eszté­tikai szempontból lényeges, ugyanúgy mint az elöregedett fák kivágása, illetve az újon­nan ültetettek gondos ápolá­sa. Kiemelt feladatnak te­kintendő az árokpartok, út­szegélyek gépi kaszálásra való alkalmassá tétele. To­vábbá a veszélyes gyomnö­vények (aranka, fenyércirok, lósóska, stb.) ellen időben végrehajtott — foltszerű, vagy irányított — vegysze­res kezelések elvégzése. Min­den esetben a gyomok meg­kötése előtt szükséges a to­vábbterjedés megakadályo­zása miatt. A MÁV Pécsi Igazgatósága kezelésében van Tolna megye vasúthálózata. A megyében közel 800 ha területet fog­lalnak el a vasúti pályates­tek és töltések. A forgalom biztonsága érdekében a pá­lyatestek gyommentességét mindenkor biztosítani kell, ami a vasúti töltések helyes karbantartásával könnyebben elérhető. Fokozott gondot kell fordítani a vasútállomások teljes területén az iparvágá­nyok rakodóhelyek közelé­ben virító, elgyomosodott szemetes foltok felszámolá­sára. A pályaudvarok kör­nyékének rendbe tételére cél­szerű lenne igénybe venni a rakodó felek szocialista bri­gádjainak társadalmi munká­ját. A Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő területeken kiemelten keze­lendő az árvízvédelmi tölté­sek és gátak növénytakaró­jának megóvása. A rendsze­res kaszálással a belvízcsa­tornák és vízfolyások gyom- mentesítése kettős feladatot jelent. Egyrészt a parti sá­vok növénytakarójának kul- túrállapotban tartása, más­részt a medrek gyommentes- ségének biztosítása. A munkák végrehajtása te­rén a speciális és hagyomá­nyos kaszák alkalmazása ke­rüljön előtérbe a hasznos élőszervezetek védelmének érdekében. Természetesen körültekintő szakértelemmel a herbicidek alkalmazására is sor kerülhet az érintett területen. A megyében működő két vízitársulat kezelésében lévő közcélú vízfolyások és a sze­gélyező területek rendszeres karbantartása elősegíti a víz­ügyi igazgatóság munkáját is. A társulatoknak kettős fel­adatot kell végrehajtani. A vízfolyások jókarba helyezé­sét és azok karbantartását. A vízfolyások területén és kör­nyékén a kultúrállapotok fenntartása elengedhetetlen feladat a jókarba helyezés előtt is. BEA JÓZSEF Tolna megyei N övény védelmi és Agrokémiai Állomás Egyszerű átszervezés Átszervezést hajtottak vég­re néhány héttel ezelőtt a Tolna megyei Ruhaipari Szö­vetkezet bonyhádi üzemében, a termelés növelése céljából. Az intézkedés nagyon egy­szerű és senkit nem érint hátrányosan, éppen ellenke­zőleg. A Triumph cégnek dolgo­zik az üzem, rendkívül na­gyok a minőségi követelmé­nyek, évekig tart, amíg egy varrónő elsajátítja azt a pre­cíz, kifogástalan munkastí­lust, gyakorlatot és ügvessé- get, amellyel ezeket a fehér­neműket el lehet készíteni olyan ütemben, hogy meny- nyiségi teljesítmény is le­gyen, ne csak kitűnő minő­ség. A bonyhádi — és a pak­si — üzem elérte ezt a szin­tet, a cég megelégedéssel hozza a szövetkezetnek a varrnivalókat. Nem véletlen, hogy kiváló vállalat lett is­mét a megyei ruhaipari szö­vetkezet. A munka könnyítése, a ter­melékenység növelése minde­nütt szinte állandó feladat. Ennek megfelelően történt Bonyhádon az átszervezés: egy-egy részleg ezentúl csak egy termékkel foglalkozik, csak azt készíti és így elér­heti a tökéletes begyakorlást, nem kell átállásokkal küsz­ködnie (a Triumph vala­mennyi termékét gyártja már a szövetkezet). Tehát a gya­korlatot, a tudást olyan fok­ra emelik ezáltal, hogy nem kell görcsösen erőlködni a jó teljesítmény eléréséhez, a dolgozók ujjaiban benne lesz, benne lehet az a képesség, amellyel enyhíteni tudják az erős koncentrálást, valószí­nűleg nem lesz annyira ideg­munka a varrás. A gyakor­lat rengeteget számít az egy­hangú munkáknál is. A bony­hádi varrónők pontosan tud­ják, hány öltés lehet bizo­nyos hosszúságú anyagon és semmivel sem több, így írja elő a kíméletlenül szigorú technológia, mivel a Triumph nagyon kényes a hírére. Ha mindig ugyanazzal a termék­kel foglalkozik a varrónő, ál­mában is úgy varr, ahogyan kell. Azt mondhatja erre valaki, jobb a változatosság, kevés­bé fárasztó. Nem, ebben az esetben nem így van. Mert ha időnként nemcsak háló­inget, hanem például frottír- köntöst is kell készítenie ugyanannak a dolgozónak, a köntöst is egyhangú munká­val csinálja, hetekig, hónapo­kig. Csak jobban kell figyel­nie, főként az első időben, amíg megszokja az új mun­kát. Egyszerű, kézenfekvő tehát az átszervezés. A szövetke­zet vezetői 10 százalékos ha­tékonyságnövekedést várnak tőle és még minőségjavulást is. (gemenci) Tanműhely - az antóbuszbontóban Negyven éve nem húzták le a rolót

Next

/
Thumbnails
Contents