Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
1978. május 25. KÉPÚJSÁG 3 Vetőmag (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat 1978. év tavaszán Tolna megye nagyüzemi gazdaságainak 78 000 hektár terület elvetéséhez szükséges hibridkukorica-vetőmagot szállított. A lakosság zöldség, virág és konyhakerti vetőmag ellátásával foglalkozó 78 elárusító egység részére 700 000 darab tasakolt és kis kiszerelésű vetőmagot szállított a vállalat, amely 100 000 db-bal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az 1979. évi igények felmérése megkezdődött. L. Sz. Tanfolyam (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, másodszor szerveztek kétéves szakmai tanfolyamot. Ennek végeztével a Székesfehérváron megtartott vizsgán minden hallgató megállta helyét és megkapta a szakmunkás bizonyítványt. A közepes feletti átlag a szakoktatók és a tanulók lelkiismeretes munkáját igazolta. A vállalat vezetősége szeptemberben újból beindít egy kétéves tanfolyamot. Eddig már 25-en jelentkeztek, hogy továbbképzéssel gyarapítsák elméleti és gyakorlati ismereteiket. Reméljük, még többen élnek ezzel a lehetőséggel, amihez a vállalat minden segítséget megad. HALMOS FERENC Májüs végére részlegesen berendezik azt a tanműhelyt, amely Szekszárdon, a Volán autóbuszbontó telepén épült. A hónap közepén megtörtént a műszaki átadás; a teljes üzembehelyezés, megnyitás szeptemberben, a tanév kezdetén lesz. A Volán 11-es Vállalat tanműhelyében 120 első- és másodéves autómotorszerelő, karosszérialakatos, autóvillamossági szerelő és esztergályos sajátíthatja el szakoktatók irányításával a szakma alapjait. A hatvan harmadéves ipari tanuló már nem itt, hanem a vállalat központi műhelyében dolgozik. A három tanműhely közül az egyikben egyszerre két gépjármű állítható be; a tanrendnek megfelelően az autóbusz, a személygépkocsi, és a tehergépkocsi felépítésével, szerelésével ismerkednek a hallgatók. A korszerű tanműhelyben lehetőség nyílik arra is, hogy megismerkedjenek a legújabb diagnosztikai berendezésekkel is. A létesítményben szociális helyiség, oktatói szoba, és egy tálalókonyhás étkező is helyet kapott. A beruházás a berendezésekkel együtt várhatóan tizenhárom millió forintba kerül. Fotó: Gk A közéleti ember Az újjáépülő paksi főutca gödrein, buckáin átbükdácsol- va, árkon keresztül fektetett pallón lehet bejutni a kis üzletbe. Az üzletbe, mely műhely is. Ott javulnak a környék úrái a két Schukker asztalán. — Apa mindjárt jön. Ebédel. Várja meg. Várok. S közben a felnőtt fiút kérdezem. Azt már tudom, hogy náluk az üzlet délben is nyitva van. Felváltva ebédelnek. De már ő mondja el. hogy negyven éve nem húzták le hétköznap a rolót. Az idős mester, négy középiskola után 1934-ben itt kezdte tanulni a szakmát. Harminchétben szabadult, s negyvenben, mikor letette a mestervizsgát, tanítójától, Schaltz József órás, ékszerész és látszerésztől megvette a boltot. Azóta itt mindig volt, aki orvosolja a beteg időmérőket, javítsa a szemüvegeket, a dioptriásokat, meg a szürke, barna, kék, zöld üvegűeket. Mikor Schukker Sándort behívták katonának, édesanyja, aki késes kisiparos volt, a segéddel vitte az üzletet. Pár beosztásnyit megy előre a régi falióra mutatója mire megjön a tulaj. A szek- rénnyi szerkezetet ő mutatja be: 260 éve csinálta egy svájci kézműves, de ma is csak néhány másodpercet téved hetente. Jogosan áll rajta a tábla: Pontos idő. Leül az asztal mellé. Órákat mutogat. Űj, modern szerkezeteket, amiket — így mondja — élvezet javítani Persze csak akkor, ha megvan hozzá minden alkatrész. Mert, hiába a négy évtized alatt értékessé dúzzadt alkatrészraktára, ha az új órákhoz az ellátóközpontjukban nem lehet kapni egy-egy parányinál parányibb szerkezetet, elemet. S bár nekem az órák, és Schukker Sándor, mint órás az új — „civilben” már sok év óta sokszor találkoztam vele a megye kisiparos vezetőinek értekezletén — inkább a mesterség mellett végzett munkájára terelem a szót. A paksi órás ugyanis a kisebb- nagyobb órák orvoslása, mellett lelkesen egyengeti városiasodó községének útját, ugyanúgy, mint a megyei, sőt az egész ország kisiparosságának jövőjét. Évtizedek óta tevékenykedik vezetőként a Hazafias Népfrontban. Ha kell, vitákat vív a leendő városért. Most éppen azért dohog, mert kissé, vagy nem is kevéssé szervezetlenül folyik a főutca átépítése. Bontanak ott is, ahol hetek múlva is ráérnének feltúrni mindent. De nem kevesebb munkát végez a KIOSZ-ban sem Idén szeptemberben lesz harmincéves a szövetség, s ő Tolna megyében alapítótag volt. A napokban volt a jubileumi bizottság ülése. A bizottságnak ő az elnöke. Sok címe, beosztása felsorolásban is tetemes lenne. Tagja a KIOSZ országos választmányának, már húsz éve. A Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyei választmányi tagok csoportvezetője. így hát sokat utazik. A csoportértekezleteket Keszthelyen tartják, ahol az öt megye kisiparosainak gondjairól beszélnek. — Hogy manapság mi kerül leggyakrabban szóba? A szolgáltatás fejlesztése. Az, hogy bővítve a kisiparosok együttműködését, hogyan lehetne javtíani a munkát. — És Pakson mi a legfőbb kisiparosgond? — Hogy kevesen vagyunk. Az óriási építkezésnek érezni az elszívó hatását. Tévéműszerész kéne, bádogos, meg vízvezeték-szerelő és cipész. A cipész egyébként is kihaló szakma. De a többiben sem megfelelő az utánpótlás. Persze, nem azt akarjuk, hogy a szakemberek eljöjjenek a vállalatuktól, hanem, hogy aki tudja, vállalja másodállásban a kisiparosságot. Országos, megyei és paksi gondok. Megoldásukon fáradozni nehéz, szép feladat. A fizetség: elismerés. Az ellenforradalom után az elsők között kapta meg a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, nagyon büszke a Paksért érdeméremre, s érthetően leginkább arra, amit idén április 4-én kapott: Munka érdemrend bronzfokozatára. Utazik, tanácskozik, képvisel különböző fórumokon sok ezer kisiparost. S mellette életre kelti, pontosságra kényszeríti a mozdulatlan, vagy rakoncátlankodó órákat, javítja a beteg szemüvegeket. Azt mondják, jó szakember. — szí — Csatorna a téglagyárnak A több tízmilliárdos atomerőmű-beruházásnak sok „melléktermékével” találkozunk nap mint nap Pakson. És itt nemcsak a város fejlesztéséről, az új postáról, a vasút meghosszabbításáról, a főutca kiszélesítéséről van szó, hanem több, az összképben jelentéktelen, ám az érdekelt üzem számára fontos . fejlesztésről, mint a téglagyár szenny- és csapadékvizének elvezetése. Annyiban is „köze van” a nagyberuházáshoz, hogy annak egyik kivitelezője, a 22-es Állami Építőipari Vállalat végzi ezt a munkát. Képünkön helyükre emelik a Dunába vezető csatorna betonelemeit. Ikerlakások Nagykónyiban Célcsoportos beruházással épít a község nagycsaládosainak két lakást magában fog- lalló lakóházat a nagykónyi közös tanács. A mintegy hat- százötvenezer forintos beruházás átadását az idei év végére tervezik. Gyommentesítés... A közút, a vasút és a vízi utak mentén Megyénk összterületéhez viszonyítva a közút, vasút és vízfolyásokat szegélyező terület 4267 ha-al elenyésző nagyságrendet tesz ki, mégis bármely közlekedési eszközzel érkező vendég e területekről ezek gondozottságáról szerzi első benyomásait Tolnába érkezvén. A gyommentesítés itt komplex feladatként jelentkezik és érinti az e területeken folyó valamennyi munkát. Az útjavítás, -karbantartás a KPM Tolna megyei Igazgatóság feladata — mint a megye úthálózatának gazdájáé. A megnövekedett gépjárműforgalom a jó utak mellett megfelelően gondozott szegélyterületet is igényel. Az útszegélyek gyom- mentesítése a műtárgyak, útjelző, útbaigazító, utasítást adó jelzések jobb felismerését szolgálja. A forgalombiztonság alapját képezik az utak mentén létrehozott és jól ápolt gyepterületek. Az árokpartok, út melletti rézsűk növénytakarója az erózió káros hatásának megakadályozása érdekében gondos ápolást igényel, amelyet kaszálással és esetenkénti gyomirtással kell biztosítani. Elsődleges feladat az elmúlt évi kórók és fás szárú növénymaradványok eltávolítása. További teendő, hogy valamennyi karbantartási munka során a kultúrállapot megteremtésére törekedjünk. Ehhez tartozik annak megakadályozása is, hogy az útmenti területeken szemétleraka- tokat alakítsanak ki a helyi lakosok, illetve az átutazók. A 65-ös, a 61-es és 6-os utak mentén létesített autóspihenők példáját követve kívánatos lenne a többi útszakaszok mellett is hasonló kultúrterü- let kialakítása. A mezőgazdaságilag művelt és az utak közötti területek kultúrgyep- pé történő átalakítása esztétikai szempontból lényeges, ugyanúgy mint az elöregedett fák kivágása, illetve az újonnan ültetettek gondos ápolása. Kiemelt feladatnak tekintendő az árokpartok, útszegélyek gépi kaszálásra való alkalmassá tétele. Továbbá a veszélyes gyomnövények (aranka, fenyércirok, lósóska, stb.) ellen időben végrehajtott — foltszerű, vagy irányított — vegyszeres kezelések elvégzése. Minden esetben a gyomok megkötése előtt szükséges a továbbterjedés megakadályozása miatt. A MÁV Pécsi Igazgatósága kezelésében van Tolna megye vasúthálózata. A megyében közel 800 ha területet foglalnak el a vasúti pályatestek és töltések. A forgalom biztonsága érdekében a pályatestek gyommentességét mindenkor biztosítani kell, ami a vasúti töltések helyes karbantartásával könnyebben elérhető. Fokozott gondot kell fordítani a vasútállomások teljes területén az iparvágányok rakodóhelyek közelében virító, elgyomosodott szemetes foltok felszámolására. A pályaudvarok környékének rendbe tételére célszerű lenne igénybe venni a rakodó felek szocialista brigádjainak társadalmi munkáját. A Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő területeken kiemelten kezelendő az árvízvédelmi töltések és gátak növénytakarójának megóvása. A rendszeres kaszálással a belvízcsatornák és vízfolyások gyom- mentesítése kettős feladatot jelent. Egyrészt a parti sávok növénytakarójának kul- túrállapotban tartása, másrészt a medrek gyommentes- ségének biztosítása. A munkák végrehajtása terén a speciális és hagyományos kaszák alkalmazása kerüljön előtérbe a hasznos élőszervezetek védelmének érdekében. Természetesen körültekintő szakértelemmel a herbicidek alkalmazására is sor kerülhet az érintett területen. A megyében működő két vízitársulat kezelésében lévő közcélú vízfolyások és a szegélyező területek rendszeres karbantartása elősegíti a vízügyi igazgatóság munkáját is. A társulatoknak kettős feladatot kell végrehajtani. A vízfolyások jókarba helyezését és azok karbantartását. A vízfolyások területén és környékén a kultúrállapotok fenntartása elengedhetetlen feladat a jókarba helyezés előtt is. BEA JÓZSEF Tolna megyei N övény védelmi és Agrokémiai Állomás Egyszerű átszervezés Átszervezést hajtottak végre néhány héttel ezelőtt a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet bonyhádi üzemében, a termelés növelése céljából. Az intézkedés nagyon egyszerű és senkit nem érint hátrányosan, éppen ellenkezőleg. A Triumph cégnek dolgozik az üzem, rendkívül nagyok a minőségi követelmények, évekig tart, amíg egy varrónő elsajátítja azt a precíz, kifogástalan munkastílust, gyakorlatot és ügvessé- get, amellyel ezeket a fehérneműket el lehet készíteni olyan ütemben, hogy meny- nyiségi teljesítmény is legyen, ne csak kitűnő minőség. A bonyhádi — és a paksi — üzem elérte ezt a szintet, a cég megelégedéssel hozza a szövetkezetnek a varrnivalókat. Nem véletlen, hogy kiváló vállalat lett ismét a megyei ruhaipari szövetkezet. A munka könnyítése, a termelékenység növelése mindenütt szinte állandó feladat. Ennek megfelelően történt Bonyhádon az átszervezés: egy-egy részleg ezentúl csak egy termékkel foglalkozik, csak azt készíti és így elérheti a tökéletes begyakorlást, nem kell átállásokkal küszködnie (a Triumph valamennyi termékét gyártja már a szövetkezet). Tehát a gyakorlatot, a tudást olyan fokra emelik ezáltal, hogy nem kell görcsösen erőlködni a jó teljesítmény eléréséhez, a dolgozók ujjaiban benne lesz, benne lehet az a képesség, amellyel enyhíteni tudják az erős koncentrálást, valószínűleg nem lesz annyira idegmunka a varrás. A gyakorlat rengeteget számít az egyhangú munkáknál is. A bonyhádi varrónők pontosan tudják, hány öltés lehet bizonyos hosszúságú anyagon és semmivel sem több, így írja elő a kíméletlenül szigorú technológia, mivel a Triumph nagyon kényes a hírére. Ha mindig ugyanazzal a termékkel foglalkozik a varrónő, álmában is úgy varr, ahogyan kell. Azt mondhatja erre valaki, jobb a változatosság, kevésbé fárasztó. Nem, ebben az esetben nem így van. Mert ha időnként nemcsak hálóinget, hanem például frottír- köntöst is kell készítenie ugyanannak a dolgozónak, a köntöst is egyhangú munkával csinálja, hetekig, hónapokig. Csak jobban kell figyelnie, főként az első időben, amíg megszokja az új munkát. Egyszerű, kézenfekvő tehát az átszervezés. A szövetkezet vezetői 10 százalékos hatékonyságnövekedést várnak tőle és még minőségjavulást is. (gemenci) Tanműhely - az antóbuszbontóban Negyven éve nem húzták le a rolót
