Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
A "Sépújság 1978. május 25. Brecht munkanaplója __ _ lyen sok népdal szól a BalaER MEGYEI tonr°l, a somogyi és az északi ^ part gyümölcsöt, szőlőt érlelő lankáiról, hegyeiről, a környék földműveseiről, a halászokról, a vízparti emberekről. De a balatoni ember, a dalok teremtője és hőse örömmel hallgatja más népek dalait is, s ezért fogadja nagy szeretettel a Siófokra érkezett lengyel kórus előadásait. HÍRLAP Nagy sikere van annak a különleges kiállításnak, amely nemrégiben nyílt meg a székesfehérvári Csók István Képtárban: a belföldi látogatókon kívül számos külföldi csodálója is akadt. A kiállításra az Árpád-kori pompás kőfaragványok sokaságát szállították Fehérvárra az ország minden részéből, a múzeumok kiállítótermeiből és és raktáraiból. Egy helyütt még sehol sem volt látható a távoli magyar múlt ilyen sokféle kőemlék-gyűjteménye, amely az újabb kutatások és feltárások gazdag leleteit is bemutatja. A figurális ábrázolások és a díszítő jellegű, ornamentális faragványok a XI—XIII. században élt kőfaragók meglepően magas színvonalú művészetéről tanúskodnak. A Fehérvárról származó faragott kövek jól érzékeltetik, hogy szépek, megka- póak lehettek a középkori város egyes épületei. A kövek sokaságának múltat idéző hangulatát szerencsésen egészítik ki a fényképek, továbbá az ősi kódextöredékek bemutatása, valamint a különféle érdekes pecsétmásolatok bemutatója, amelyek sorában Fehérvár városának a XIII. századbeli pecsétje éppen úgy megtalálható, mint a fehérvári keresztesek pecsétje, II. András híres Aranybulla pecsétje és sok más érdekesség. Somogyi Néplap Mire Füredre ért a hajó, az idő is nyáriasra fordult s a közönség méltán örült, hogy a nap egyik nagyon várt rendezvényét — a kivilágított vitorlások felvonulását — a kedvezőtlen előjelek ellenére megtarthatják. Dunöntült napló A KSH Baranya megyei Igazgatóság jelentése 1978. I. negyedévéről. A megye szocialista iparának I. negyedévi termelése 5,7 százalékkal, bányászat nélkül 13,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedési üteme gyorsult, a múlt év hasonló időszakáénak termelésnövekedésénél jelentősebb volt a fejlődés. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,7, az egy munkaórára jutó termelés 4,2 százalékkal fokozódott. A termelés növekedésének 48 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Az ipar foglalkoztatottjainak átlagbére az I. negyedévben 10,0 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, a fizikai foglalkozásúaké kismértékben, de ezt meghaladóan nőtt (10,3 és 10,1 százalék). • Érdeklődéssel várták a könyvbarátok Brecht munkanaplóját, mely februárban jelent meg a berlini és wei- mari könyvkiadónál. A könyvkiadók közleménye szerint egy olyan munkanapló került a nyilvánosság elé, melyben 1938 és 1955 között készített feljegyzéseket a művész a fasizmus és a háború ellentmondásairól. A munkaEgyre nagyobb gondot fordítanak az idegen nyelvek oktatására a Vietnami Szocialista Köztársaságban. Miután bevezették a nyelvoktatást a fő- és középiskolákban, jenapló csak egy része azoknak a műveknek, amelyeket a könyvkiadó az elmúlt hónapokban olvasói rendelkezésére bocsátott, mint új kiadásokat. A 29 kötetes Brecht-ki- adásból 14 kötet színdarab. 4 próza, 7 színházi kézirat. 2 irodalmi és művészeti kézirat, valamint két kötet politikai és társadalmi írás. lenleg a nagyobb városokban esti nyelvtanfolyamokat szerveznek, és a nyelvoktatást a dolgozók üzemi iskoláiban is rendszeresítik. Ősi fővárosok: Pliszka, Preszlav A bolgár állam alapításától, 681-től kezdve Pliszka volt a főváros, 893-tól 972-ig pedig Veliki Preszlav. Az államalapítás közelgő, 1300. évfordulója alkalmából a Bolgár Tudományos Akadémia sumeni régészeti kutatóintézete a kutatásokról, az ősi, helyreállított várfalakról, építményekről több nyelvű tájékoztatót ad ki, melyet vitaindítónak szánnak az 1980-ban hazájukban megrendezendő nemzetközi szláv régészeti kongresszus elé. < Preszlavban például feltárták a kettős erődítmény- falat. A várban és környékén nyolc kolostorra, számos templomra bukkantak. A preszlavi kolostorok a korabeli ipari fejlődés, a kulturális élet, a felvilágosodás központjai voltak. A város — az eredeti szláv feliratos emlékek tanúsága szerint — iskoláival a kora középkori szláv kultúra irodalmi központján nak számított. Az ásatásokat továbbra is folytatják. Az ősi fővárosok emlékei mellett nem kevésbé jelentős régészeti lelet a híres madarai szikla-relief, amelyet környékével együtt régészeti védett területté nyilvánítottak. Amatőr filmesek Csehszlovákiában a publicisztikai filmek 58 százalékát az üzemi és amatőrstúdiók alkotói készítik. Filmjeiket — más nemzetek amatőr alkotásaival együtt — kétévenként a pardubicei fesztiválon értékelik. Az amatőr filmesek 430 alkotó csoportban dolgoznak. A szakkörök üzemi szakszervezeti klubokban, kultúrházak- ban működnek. Anyagi segítséget a vállalatoktól kapnak a technikai * felszereléshez, szakmai fejlődésüket pedig stúdiófoglalkozások biztosítják. Az évek múltával legtöbbjük már túllépte az amatőr szintet. Ennek szép példája a legutóbbi pardubicei fesztivál egyik díjnyertes műve, a zsolnai kórházban működő filmklub tagjai, dr. Ota Novotny és társai „Az élet nevében” című filmje. Az alkotók négy hónapig dolgoztak a — vágás után — húszperces filmen, amely a kórház életén keresztül mutatja be a szocialista egészségügy fejlődését, felhasználva a kórház nyugdíjas, 95 éves orvosa visszaemlékezéseit. Borús, esőt ígérő ég alatt gyülekezett a siófoki kikötőben a két napig tartó dalosünnep közönsége és az énekkarok tagjai. A Beloiannisz fedélzetén — mielőtt a hajó Füredre indult, Siófok tanácselnök-helyettese megnyitotta a hagyományos ünnep két napig tartó rendezvénysorozatát és a Balaton-parti idegenforgalmi évadot. Néhány helyi és vendégkórus repertoárja bizonyítja, miA mezőgazdasági munkából származó lakossági bevételek a múlt évi szint körül alakultak. Ez azonban nem tekinthető kedvezőtlennek, mert a mezőgazdasági tevékenység 1977. évben tapasztalt fellendülése, s ennek kapcsán az e forrásból származó jövedelmek emelkedése olyan mérvű volt, ami nehezen múlható felül. PETŐFI NÉPE A múlt évben ünnepelte alakulásának 25. — a hírneves halasi csipke létének pedig a 75. évfordulóját a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet. — A közös műhelyekben dolgozó 160 lány és asszony, valamint a környező községek 400 bedolgozójának jó munkáját dicséri, hogy az első negyedévi terveiket időarányosan teljesítették. Hosszú évek óta tartoznak vevőik közé a külföldi cégek, bár tőlük nem közvetlenül jut az áru határainkon túlra. A HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat részére az idén 1,5 millió forintért dolgoztak, míg a Háziipari Export Szövetkezet — amely 27 társszövetkezet társulása — 7,5 millió forint megrendelés teljesítését várja. A vállalat útján jut Hollandiába a bérmunkában készített férfi-' és női köntös, havonta mintegy 2 ezer darab. A társulás továbbítja a Szovjetunióba az itt készült gyermekruhákat, az év végéig 6 millió forint értékben mintegy 120 ezer darabot. ® T(IMEOBCKClSI nPUBflfl A Szovjetunióban fontos feladatnak tekintik a gyerekek nyári pihenésének biztosítását, mivel a szervezett üdültetés a kommunista nevelés hathatós része. Hogyan lehetne még gyümölcsözőbbé tenni, s elérni, hogy Tambov megye valamennyi iskolása részesüljön az üdülés sokféle formájának egyikében? — erről tárgyaltak nemrégiben a megyei pártbizottság ülésén; oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a szakszervezetek képviselőivel együtt. Beszámoló hangzott el a gyógyüdültetés helyzetéről, továbbá ismertették a nyári táborozások tavalyi statisztikai adatait, összesen 75 ezer gyereket kapcsoltak be az üdülés valamely formájába; az e célra fordított pénzösszeg 1,5 millió rubel. Grúz művész kiállítása Lado Gudiasvili, a Szovjetunió népművésze, Ruszta- veli-díjas festőművész műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Teaaratók Nyelvoktatás Start és cél között Úton levők, megérkezők Nehéz dolog a pályaválasztás, pedig számtalan propagandakiadvány, iskola próbál segítséget nyújtani a választás előtt állóknak. Az adott lehetőségek legtöbbször távolállnak a gyerekkori vágyaktól — űrhajós, csikós, focista — és előfordul, hogy a későbbiekben még a módosult igényeket is képtelenség összhangba hozni a társadalom szükségleteivel, mert végül is nemcsak orvosra, jogászra fodrásznőre és matematikusra van szükség. Telnek az évek. Van akinek sikerül megvalósítani fiatalkori elképzeléseit, de van aki messze kanyarodik azoktól. Vajon mi minden befolyásolja ennek a többségnek a választását és egyáltalán elégedettek-e ázzál, amit éppen csinálnak, vagy csinálniuk kell? o „Az egyetemen a tanszéki előadóban a kísérleti laborokban, meg úgy egyáltalán mindenütt óriási elképzeléseket hordoztunk magunkban, és oltogattuk egymásba. Kutatóintézetekről, aspi- ratúrákról, külföldi ösztöndíjakról ábrándoztunk. A diploma után " — érthető okokból — ’ legtöbbünkre egészen más várt. Elcsépelt mondás," hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Hiszi is, nem is az ember amíg a maga bőrén nem tapasztalja. A munka — amely eleinte rengeteg buktatóval jár, később pedig rutinossá válhat — hamar száműzi az egyetemen megálmodottakat. így aztán marad a nosztalgia. Ha az ember egy-egy évfolyam- társának sikeréről hall, felfigyel az ismerős névre, aztán folytatja a mindennapit. Nem arról van szó, hogy elégedetlen vagyok, csak jp lenne néha önmagából többet adni az embernek, ha kevesebbet futna üresen a kocsi..’ Aki mindezt elmondta, Tóth Ferenc, a Dalmandi Állami Gazdaság központi növénytermesztő agronómu- sa. Harminc éves. e Annonymus. Nem adja a nevét, munkahelyét, csak a véleményét. De azt is nehezen. — Mi a beosztása? — Nagyon szépen hangzik. Gyártáselőkészítő mérnök. — Mikor végzett? — 1974-ben. Ez az első munkahelyem. Hű vagyok. Bár fogalmazhatnék másként is. — Mi akart lenni eredetileg? — Mindig érdekelt a műszaki tudomány, a mérnöki pálya. Hát ez be is jött, úgy kell nekem. — Elégedetlen? — Nézze, szívem szerint azt mondanám, hogy inkább hülye. Ugyanis a fizetésem viszonylag elfogadható, nem valószínű, hogy túlhajszoltság miatt belerokkanok a munkába. Félre ne értsen, nem a robotot, a kulizást hiányolom, hanem azokat a lehetőségeket, amelyek kedvéért ezt a pályát választottam. Olyan feladatokat, amelyek felvillanyozzák az embert, amelynek megoldásához le kell kaparni azt a mohát, ami lassan belepi az ember agyát. — Csalódott? — Bolti eladóként sem lehetnék távolabb a régi álmaimtól. A felnőtt ember pályáját a körülmények határozzák meg. Ágálni lehet ez ellen, de minek? A jutalom apró győzelmecskék lehetnének és nagy nagy bele- fáradás. Én realista lettem inkább. Elalvás után álmodom. Q A fiatalasszony maga a megtestesült elégedettség, amikor a munkájáról beszél. Právics Györgyné, a Dalmandi Állami Gazdaságban anyagkönyvelő. Amikor még Dombóváron a Gőgös Gimánziumba járt. csodálta, irigyelte a katedrán álló tanárokat, ő is tanár akart lenni. Most lepedőnyi kimutatásokon dolgozik, az a munkája és nem a gyerek tanítása, nevelése. — Hát, így első hallásra eléggé távol esik az álom a valóságtól. Nem magyarázkodik, csak elmeséli útját az anyagkönyvelésig. — Valószínű kevés volt bennem az elszántság. Meg a körülmények sem kedveztek, így kerültem egyre távolabb az iskolától, a katedrától. Dolgoztam Pesten adminisztratív munkakörben, elvégeztem a postatiszti tanfolyamot, később szinte a környék valamennyi községében ültem postaablak mellett. Távol attól, amit álmodtam, de végül is emberközelben. — Dalmandon is dolgoztam a postán, innen az ismeretség a férjemmel és kapcsolatom jelenlegi munkahelyemmel. Pár éves gyakorlat után tisztességes fizetéssel, jó kollektívában dolgozom. Ügy érzem, megbecsülik a munkámat. Mit mondhatok még? Elégedett vagyok ... Sorsok. Kezdődő, vagy félig már megtett életutak, start és cél között. GYŰRI VARGA GYÖRGY Etiópiái riport Budapesten, az MTI Fotó Vadas Ernő kiállítótermében május 9-én nyílt meg Bara István fotóriporter „Etiópiái riport” című kiállítása. őrségben
