Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
2 Képújság 1978. május 25. New York, ENSZ Megkezdődött az általános vita a leszerelésről New Yorkban szerdán tartotta első munkaülését az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka. (Képtávírónkon érkezett.) Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Szerda délután Veszelin Gyuranovics jugoszláv kormányfő, Walter Mondale amerikai alelnök, Simon Alberto Consalvi venezuelai külügyminiszter, Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő és Thorbjörn Fälldin svéd miniszterelnök beszédével megkezdte érdemi munkáját New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka. Az eddigi bejelentések szerint — különböző időszakokban — húsz állam- és kormányfő, öt alelnök vagy miniszterelnök-helyettes, ötvenhárom külügyminiszter és három egyéb miniszter vesz részt küldöttségvezetőként az ülésszak munkájában, amely június 28-ig tart. Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakán részt vevő magyar delegáció vezetője kedden este megérkezett New Yorkba. A Kennedy repülőtéren Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviseletének vezetője és Esztergályos Ferenc washingtoni nagykövet fogadta. A keddi megnyitó ülésen jóváhagyott napirend szerint előbb az általános vitában, majd az úgynevezett teljes bizottság ülésein át kell tekinteni és értékelni kell a jelenlegi nemzetközi helyzetet, tekintettel „a leszerelés területén teendő lényeges előrehaladás égető szükségességére.” Az ülésszakon el kell fogadni egy leszerelési nyilatKádár János és Losonczi Pál távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Jo- szip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének 86. születésnapja alkalmából. kozatot, egy akcióprogramot (ezek közös záróokmányba kerülnek), végül meg kell vizsgálni az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét a leszerelésben, és a leszerelési tárgyalások egész mechanizmusát, beleértve a leszerelési világértekezlet összehívásának kérdését. New Yorkban azt is megállapítják, hogy az ülésszak körül már megkezdődött bizonyos kétes játék: sokasodnak az Egyesült Államokban a szovjetellenes akciók, megkezdődött a washingtoni NATO-csúcstalálkozó ideológiai és propaganda-előkészítése, egyesek keresik a szocialista és az el nem kötelezett országok szembeállításé- nak lehetőségeit, vagy megpróbálják feledésbe meríteni a szocialista országok alapvető leszerelési kezdeményezéseit. A rendkívüli ülésszak előkészítő bizottsága jelentésén kívül ötkötetnyi melléklettel lepte meg a delegátusokat és a sajtót. A kétezer oldalas összeállítás nyomdai előállítási költségei gondot okoztak. ENSZ-körökben, míg végül valaki felhívta a figyelmet arra, hogy a kellő példány- számú publikálás megoldható annyi pénzből, amennyit a világ 18 másodperc alatt költ fegyverkezésre. Az ENSZ-közgyűlés első rendkívüli leszerelési ülésszaka megnyitásának napján 50 angol munkáspárti képviselő radikális, hatpontos leszerelési javaslatot terjesztett az ülésszak elé, mert — véleményük szerint — kormányuk csak jóval szerényebb programmal érkezett Nyugati hírügynökségi jelentések szerint Shaba tartományban a francia idegenlégiósok megindították az első nagyszabású hadműveletet a Kolwezi város környékére visszavonult felkelők ellenállási gócainak felszámolására. A harcokban mindkét oldalon voltak halottak — írja az UPI hírügynökség. Giscard d’Estaing francia elnök kedden közölte: a franNew Yorkba. A kormánypárt baloldala az alsóházban felháborodottan tiltakozott amiatt, hogy a leszerelési ülésszakkal egyidőben, amelyen Callaghan miniszterelnök is felszólal, a tőkés világ fegyvergyártói nagy bemutatót tartanak júniusban az angliai Aldershotban legújabb termékeikből. A munkáspárt baloldalának hatpontos programja követeli minden újabb nukleáris fegyverfajta, beleértve a neutronfegyver kísérletezésének és gyártásának tilalmát, a BT állandó tagjai hadseregeinek és fegyverzetének csökkentését, a fegyverkereskedelem fokozatos megszüntetését, a két nagy katocia csapatok egyelőre Zairében maradnak, hogy „felkutassák az eltűnt, illetve a felkelők által esetleg elhurcolt francia polgárokat”. Nyugati hírügynökségek ugyanis azt állítják, hogy a felkelők nagy része Zambiába és Angolába vonult vissza és túszokat vitt magával. A francia katonai jelenlét igazolására a shabai idegenlégiósok parancsnoka azt is felhozta, hogy a rézbánai tömb egyidejű feloszlatását, a fegyvergyártásban foglalkoztatott dolgozók más ágazatokba való átirányításának kutatását és a béke világkonferencia összehívását. A brit nukleáris leszerelési kampány ugyanezen a napon százezer aláírást nyújtott át a külügyminisztériumban azzal a felhívással, amely követeli a neutronfegyver kutatásának és gyártásának végleges betiltását. A felhíváshoz a brit társadalom legszélesebb rétegei csatlakoztak, aláírta számos munkáspárti képviselő, köztük Michael Foot miniszterelnökhelyettes, szakszervezeti és egyházi vezetők. nyászat központjába, Kolwe- zibe lassan visszatérő lakosokkal együtt a felkelők is beszivároghatnak. A romvárossá vált Kolwe-. zi egyébként változatlanul csendes. Az utcákat oszlásnak indult hullák borítják és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői szerint tífusz- és kolerajárvány fenyegeti a várost. A francia csapatok Zaire-ben maradnak lfíhar előtti csenő Afrikában A függetlenségükért küzdő népek harcának drámai fejezetei bontakoznak ki napjainkban Fekete-Afrikában. Miközben a haladó emberek szerte a világon Afrika felszabadításának napjára emlékeznek, s kifejezik, kifejezzük szolidaritásunkat, a nyugati hírügynökségek és a nemzetközi monopóliumok irodái nagy megkönnyebbüléssel jelentik: Kolweziben minden csendes. E lakonikus mondat azt jelenti, hogy vérbefojtot- ták a zaire-i felkelést, elhárultak az akadályok az urán- és a rézbányák kincsének elszállítása, az egyik leggazdagabb afrikai állam könyörtelen kirablásának folytatása elől. Zimbabwe és Namíbia népei a fehér kisebbség uralmának megdöntésére, a zaire-i elnyomott milliók pedig az egykori és az újgyarmatosítókat kiszolgáló Mobutu és korrupt rendszerének elsöprésére ragadtak fegyvert. Mobutu az utóbbi hetekben mind kétségbeesettebb táviratokat küldött Brüsszelbe és Párizsba, jelezvén, hogy veszélybe került hatalma, s vele együtt a gazdag profitot hozó, francia és belga érdekeltségű bányák is. Ekkor avatkoztak be — akárcsak egy esztendővel ezelőtt — a külföldi monopóliumok védelmében — amerikai jóváhagyással — a marokkói rohamosztagok, a belga ejtőernyősök és a francia idegenlégiósok, akiket az érintett kormányok szemforgató közleményei szerint csupán azért vezényeltek a több ezer kilométerre levő országba, hogy „megmentsék” az ott dolgozó néhány száz európait. Az idegenlégiósok, akiknek mestersége a halál, továbbá Mobutu egységei, amelyek egy- magukban nem tudtak ellenállni a felkelőknek, kegyetlen vérengzést rendeztek Kolweziben, nem kímélve az európaiakat sem, akik közül több mint százan nem élték túl „megmentésüket”. Tették ezt olyan hidegvérrel, mint amilyen hidegvérrel e mészárosakció szervezői most a felkelők nyakába akarják varrni tettük következményeit. Ahogy oszladozik a Zaire körüli pánikkeltő nyugati propaganda füstfüggönye, egyre több részlet lát napvilágot, amelyből lassan kialakul a valóságos kép. Még a beavatkozásban érdekelt Nagy-Britannia kommunistabarátsággal nem gyanúsítható polgári lapjai is megírják, hegy a „Felmentő csapatok” lőtték halomra a védtelen lakosságot. Továbbá, hogy a francia idegenlégiósok Mobutu katonáit sem kímélték, mondván — azok is feketék. A jobboldali Daily Mail és a Daily Telegraph pedig nyíltan követeli, hogy a Nyugat szervezzen „tűzoltóbrigádokat” a „zavarok elhárítására”, mert Afrika új nemzetei úgymond képtelenek kormányozni önmagukat. Az áldozatokat azóta eltemették. A hevenyészett tömegsírok Kolweziben akárcsak az angolai Cassigában — ahol néhány nappal korábban a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság csapatai rendeztek tömegmészárlást egy namíbiai menekülttáborban — az új gyarmatosító törekvések örök mementói maradnak. Arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi monopóliumok és a mögöttük álló imperialista erők semmitől sem riadnak vissza, hogy megőrizzék befolyásukat egykori külbirtokaikon. Erről tanúskodik a forradalmi változásokat végrehajtó etiópiai nép elleni, kudarcot vallott intervenció, a rhodesiai fehér kisebbség uralmának átmentésére, továbbá Dél-Afrika Namíbia fölötti uralmának megőrzésére angol, francia, amerikai és nyugatnémet segédlettel kidolgozott terv, s erre utal a francia katonai beavatkozás Chadban, valamint a maroknyi szaharai nép függetlenségi törekvéseinek elfojtására szervezett akció is. A kulisszák mögötti diplomáciai mesterkedéseket és a nyílt katonai akciókat Washingtonban és Párizsban, Brüsszelben és Londonban egyaránt azzal indokolják, hogy „külső erők tevékenysége nyomán veszélybe került a? érintett országok, az egész térség stabilitása”. Akárcsak korábban másutt, Zairében is Kubát és a Szovjetuniót vádolják. A nemzetközi közvéleményt azonban egyre nehezebb megtéveszteni. A világ jól tudja, hogy a stabilitás alatt ők a nemzetközi monopóliumok zavartalan tevékenységét értik, az állítólagos kubai és szovjet beavatkozásra való hivatkozás pedig csupán félrevezető manőver saját agresszív katonai akciók szentesítésére, a cas- sigai és a kolwezi mészárlás feledtetésére. Azt mondják, Kolweziben minden csendes? Lehetséges. Örömujjongásuk azonban korai. A csend ugyanis vihar előttinek bizonyulhat, amely csak addig tart, amíg a gyarmati kizsákmányolás megszüntetéséért, az ország tényleges függetlenségének kivívásáért küzdők erőt gyűjtenek, újra rendezik soraikat. S azt se feledjék Washingtonban és Párizsban, Brüsszelben és Londonban, Pretoriában és Salisburyben, hogy Zaire csupán egyetlen állomása annak a mind hatalmasabbá váló folyamatnak, a 400 milliós afrikai nép küzdelmének, amelynek győzelme lehetővé tette, hogy a térség sok állama — köztük a legutóbbi években Mozambik és Angola is — elnyerje függetlenségét. Mozambik és Angola példája is bizonyítja, a történelmi folyamatot nem lehet többé feltartóztatni. KANYÓ ANDRÁS Brezsnyev üzenete , Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége; a szovjet kormány, a szovjet nép és a maga nevében szívélyes üdvözletét intézett az afrikai államok kormányaihoz és népeihez Afrika felszabadulásának napja alkalmából. A Szovjetunió Afrika-poli- tikájáról szólva Leonyid Brezsnyev egyebek között hangsúlyozza: „A Szovjetunió világos és határozott álláspontot foglal el Afrika és más kontinensek felszabadult államainak irányában. Országunk mindent elkövet, hogy fejlessze velük' a baráti és gyümölcsöző együttműködést, támogassa a politikai függetlenség és a gazdasági önállóság megszilárdításáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak igazságos, az egyenjogúság alapján történő átszervezéséért vívott harcukat. Síkra- szállunk minden népnek azért a jogáért, hogy maga válasz- sza meg fejlődésének útját... Támogatjuk az afrikai országoknak azokat a követeléseit, hogy atommentes övezetté tegyék a kontinenst és megakadályozzák azt, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság nukleáris fegyverhez jusson. Biztosítani a szilárd tartós békét — ez a szovjet külpolitika legfőbb célja. Leonyid Brezsnyev befejezésül további sikereket kíván az imperializmus és a fajgyűlölet ellen, a gyarmati iendszer minden maradványa ellen, a békéért és a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő afrikai népeknek. Szerda esti kommentárunk. A kereskedőkkel kezdődött, most a szakértők hazarendelésével folytatódott Kína furcsa eljárása a Vietnami Szocialista Köztársasággal szemben. Különösen Vietnam déli részén, mindenekelőtt Ho Si Minh-városban — a volt Saigon Cholon negyedében — igen sok (vietnami állampolgárságú) kínai élt. Ázsia kalmárai — így szokták nevezni az üzleti érzékükről híres kínaiakat — tömegesen szöktek vissza Kínába, a magyar szóhasználattal élve disszidáltak. Érthető, hogy a vietnami hatóságok rosszallásukat fejezték ki emiatt, különös tekintettel arra, hogy a kereskedők szökése egybeesett a vietnami pénzreformmal, az addig délen és északon más névértékű dong egységesítésével. Hanoi nagy erőfeszítéseket tett és tesz a gazdasági élet normalizálására, a lakosság szükségleteinek ellátására. Miután a kereskedelmet a déli országrészben jelentős mértékben a kínaiak üzletei, piaci standjai jelentették, a kereskedők eltűnése nem csekély zavart okozott. A legújabb lépés még érzékenyebben érinti Vietnamot. Közismert, hogy a súlyos háborús károkat szenvedett országban a három évtizedes küzdelem győzelmes befejezése után minden energiát az újjáépítésre, az ipari termelés megindítására, az öntözőrendszerek kijavítására összpontosítottak. A szocialista országok — akárcsak a honvédő háború idején — Vietnam békés korszakának anyagi és műszaki megalapozásához nélkülözhetetlen támogatást ajánlottak föl. Kína húsz létesítmény fölépítéséhez vállalt hozzájárulást, szakértők közreműködésével is. Mind a húsz beruházás a korábban létrejött segélynyújtási megállapodások keretébe tartozott, s a vietnami népgazdaság számára létfontosságú, hogy mielőbb elkészüljön. Peking azonban — május 19-i, tehát visszamenő hatály- lyal — úgy döntött: kivonja szakembereit a húsz létesítményből. Alaposan gyanítható, hogy a kínai vezetés előbb gondosan mérlegelte, milyen kárt okoz ezzel a lépésével Vietnamnak. Ha mindehhez még azt is számításba vesszük, hogy a hanoi békekezdeményezések ellenére Kambodzsa — nyilvánvaló kínai sugalmazásra — folytatja agresszióját Vietnammal szemben, világossá válik a kép: Peking célja, hogy a szomszédos 50 milliós szocialista országgal elfogadtassa hegemóniáját. Nehezen egyeztethető össze Peking eljárása a kínai politikusok megnyilatkozásaival, a Szovjetunió állítólagos hegemonisz- tikus törekvéseinek oly gyakori bírálatával. Tény: Kína éppen abban marasztalható el, ami ellen a legzajosabban ágál. GYAPAY DÉNES RAN®RÁMA MOSZKVA Moszkvában szerdán egy szovjet állampolgár berontott a „Finnair” fin:n légitársaság irodájába, többször belelőtt a kirakatba és azt követelte a légitársaság dolgozóitól, hogy tegyék lehetővé külföldre való távozását. A támadót a rendőrség őrizetbe vette. Az incidens során senki sem sérült meg Mint a rendőrség közölte, a támadóról kiderült, hogy több bűncselekmény elkövetése miatt körözés alatt állt. ADDISZ ABEBA „Etiópiában most az a hazafias erők legfontosabb feladata, hogy megsemmisítsék az ország északi részén garázdálkodó ellenforradalmi csoportokat, amelyek az etiópiai forradalom vívmányaira törnek” — mondotta katonák előtt tartott beszédében Men- gisztu Hailé Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke, aki ellenőrző körutat tett az ország keleti területein. GENF Szerdán Genfben a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség megtartotta újabb ülését. II. Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp herceg ötnapos NSZK-beli hivatalos látogatásuk során szerdán Nyugat- Berlint keresték fel. (Képtávírónkon érkezett.) SZÖFIA Bolgár közlés szerint a szófiai szeizmológiai állomás szerdán éjjel 1 óra 24 perckor Bulgáriától déli irányba eső epicentrummal földrengést észlelt. Károkról nem érkezett jelentés. Furcsa döntés
