Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
XXVIII. évfolyam, 121. szám ARA: 0,80 Ft 1978. május 25., csütörtök Mai számunkból TANMŰHELY — AZ AUTÓBUSZBONTÓBAN (3. old.) RUSZTAMNAK SOK BARÄTJA VAN (5. old.) NÉGY ÉVVEL az Állásfoglalás után (6. old.) KÖZÉLETI EMBER (3. old.) ...es a pártszervezet A nagyközségi pártvezetőség ülésén a községfejlesztés van napirenden. Közelebbről: mily módon segíti a lakosság, az üzemek, intézmények dolgozói, a szocialista brigádok társadalmi munkával a bölcsőde létesítését, vagy a meglévő bővítését, a terek, utcák parkosítását, a járdaépítést, a fásítást. Elhangzanak különféle vélemények, megállapítások, ki a gondokról, ki a megoldásról, ki mindkettőről beszél. Az egyik felszólalás hallatán felkapom a fejem. Hiányérzetem támad. Arról beszél az egyik vezetőségi tag — aki egyben üzemi párttitkár is —, ha a vezető nem intézkedik, hogy az üzem teljesítse, amit felajánlott, jelenteni kell a felettes hatóságnak az esetet és az majd felelősségre vonja a vezetőt. Ismeretes, hogy az ilyesfajta társadalmi összefogásnak, munkának kétféle változata van. A munkáskollektívák, a szocialista brigádok csak arra vállalkozhatnak, hogy dolgoznak, külön fizetés nélkül. Csak üzemek adhatnak betonkeverőt, dömpert, vagy darut, földmunkagépet, bontásból származó anyagot stb. Ez esetben az utóbbiról van szó. És ha a vállalat, szövetkezet nem teljesíti, amit vállalt, hiába a munkások igyekezete, ők sem dolgozhatnak. Várom, hogy milyen megoldást javasolnak a felszólalók. Várok... várok, mikor esik már szó a pártszervezetről. Szóba került az is az összefoglalóban, ám csak olyképpen, hogy a társadalmi munkavállalások előkészítésében segítsen, mozgósítson a pártszervezet. Végül is a járási párt- bizottság osztályvezetője mondja ki: tegyen róla az üzemi pártszervezet, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő. Mert ez a lényeg. A pártszervezetnek nemcsak agitálnia, mozgósítania kell, hogy az üzem tőle telhetőén segítse elő a községfejlesztést, hanem olyan légkört kell teremtenie, amelyben a vezető kénytelen eleget tenni a vállalásnak. Keletkeznek nap mint nap ellentétek az egyéni, a csoportos és az országos érdekek között. Ezek megoldásában a kommunistáké a döntő szerep. Az idézett esetben csak (vélt) üzemi és községi érdekellentétről van szó. Megmagyarázni a vezetőnek, hogy a községfejlesztés az üzemnek is érdeke, tudtára adni, hogy a vállalás nem teljesítésével az üzem becsületén esik folt, a párttitkár, a vezetőség, az egész kommunista kollektíva feladata. A felelősségre vonás is. Segíthet ebben a felsőbb pártszerv is. Ha másként nem megy közvetlen felelősségre vonással. De hatásosabb, és az alapszervezeti munka színvonalának javításában sokkal eredményesebb, ha azt mondja a, párt vezetőség titkára: ez a ti dolgotok, így és így csináljátok. És ha nem megy, akkor kérjetek segítséget. (J) A megyei tanács vb megtárgyalta Nemzetiségi politikánk alakulása ®HMMI ## tooÄtssi űtf elűgyelet A Tolna megyei Tanács végrehajtó bizottsági ülésének tegnap délelőtt szokatlanul sok volt a tanácskozási joggal meghívott vendége. Az érdeklődés annak a beszámolónak szólt, mely István József elnökhelyettes előterjesztésében került a testület elé és arról adott számot, hogyan alakult a nemzetiségi politika szűkebb hazánkban, ahol közel 20 ezer német és 71 szerb él. Jelen volt és részt is vett a napirend vitájában Klotz Miklós, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének titkára, Gyúrok György, a Magyarországi Dél-szlávok Szövetségének titkára, a kulturális és oktatási minisztériumok egy-egy vezető munkatársa, Rácz György Géza, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára mellett Békés Ferenc, a megyei tanács oktatási és szakmunkásképzési bizottságának elnöke is. A megyei tanács vezető testületé ezt megelőzően 1973. júliusában foglalkozott önálló napirendként azoknak a feladatoknak a megfogalmazásával, melyek az MSZMP Politikai Bizottságának 1958. és 1968. években hozott határozatából fakadnak. Mint ismeretes, a párt politikai bizottsága ez évben is áttekintette nemzetiségi politikánk gyakorlatát, s megállapítva ennek eredményeit, határozatában megszabta a további tennivalókat. Nemzetiségi politikánk alapelvei változatlanok. Az az alapvető feladat, hogy biztosítsuk a nemzetiségieket megillető jogokat, a nyelvi egyenjogúságot, az anyanyelv és nemzetiségi kultúra ápolásának lehetőségét, erősítve a nemzetiségi lakosság jó állam- polgári közérzetét, a szocialista nemzeti egységet. A beszámoló — melynek tömörségéről és valóságfeltáró alaposságáról elismeréssel szóltak a vita résztvevői —leszögezte, hogy a megye nagyon jó kapcsolatokat alakított ki a nemzetiségi szövetségekkel, melyek kulturális kőrútjaikkal erősítik a vegyesajkú települések lakosságának egységét, s tovább oldják azt a zárkózottságot, ami a nemzetiségiek részéről a korábbi években volt tapasztalható. A nemzetiségi politika gyakorlatának eredményeihez természetesen jó alapot adott a megye dinamikus ipari fejlődése és a kulturális lehetőségek bővülése mellett az életmód változása is. Fontos törekvésünk volt az elmúlt évtizedek során a nemzetiségiek kulturális egyenjogúságának biztosítása. Az oktatási szükségleteket, az anyanyelvi kultúra fejlesztését a német nyelvű oktatás keretében, az egyéb kulturális igényeket a köz- művelődési intézményekben elégítjük ki. Hat óvodánk 11 csoportjában folyik 231 gyermek részvételével nemzetiségi nyelvoktatás. Iskolahálózatunkban — 24 általános iskolában — 2780 gyerek vesz részt anyanyelvi nyelvoktatásban. A német nyelvoktatás megyénk valamennyi gimnáziumában és szakközépiskolájában folyik. Emelkedett az elmúlt tíz évben a nemzetiségi művészeti együttesek száma. A ma működő tizenöt együttes közül kiemelkedik a német hagyományokat őrző pári népi együttes. A német nemzetiségi báziskönyvtár állománygyarapítására a korábbi 50 ezer forint helyett 110 ezer forintot fordíthatunk. Az állomány az induló 400-ról 6200-ra nőtt, és 30 községünkben működik német nemzetiségi letéti könyvtár. A medinai szerb könyvtár a mohácsi bázis- könyvtárhoz tartozik. Állományának gyarapítására évi 70—80 ezer forint fordítható. Több községben működik eredményesen honismereti szakkör, pezsdítően hat a nemzetiségi kultúra fejlesztésére a nemzetiségi öltözködési kultúra hagyományainak felkutatása. Javításra szorulnak ugyanakkor a nemzetiségi nyelvoktatás személyi feltételei, noha a jelen tanévben például a megyei tanácsnak 14 ösztöndíjasa tanul főiskolán és egyetemen. Kevés a német nyelvtudású, főiskolai, egyetemi végzettségű közművelődési szakember is. Rácz György Géza, az MRT elnöksége nevében üdvözölte a végrehajtó bizottság ülésének résztvevőit, azt jelentette be, hogy július 1-től tovább bővítik a nemzetiségi műsorokat, amennyiben a 3. programban sugároznak vasárnap reggel 7.30-tól 8-ig német nyelvű és 7-től 7.30-ig szerb-horvát műsorokat a pécsi stúdióból, összesen heti 1—2 órával bővül a nemzetiségi adások műsorideje. A két szövetség titkára a szövetségek ősszel sorra kerülő kongresszusaira való felkészülésről beszélt, Csaj bók Kálmán pedig arról, hogy a megye nemzetiségi lakosságának jó a közérzete és feltehetően ezt fogják tükrözni a szövetségi kongresszusok is, melyek egyebek között arról készítenek mérleget, hogy milyen az ország, a megye nemzetiségi lakosságának részvétele a szocialista építés munkájában, a választott testületekben, a közéletben. A végrehajtó bizottságot az ülést megszakító rövid szünet után tájékoztatta dr. Kacskovics Miklós, a Pécsi Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója a forgalomba hozott élelmiszerek minőségvizsgálatának tapasztalatairól, különös tekintettel a tanácsi és szövetkezeti ipar termékeire. Végül Tajnafői Sándor, a KPM Közúti Igazgatóság vezetője és Sipőcz Győző, a megyei Tanács ÉKV. osztályának vezetője tett jelentést a KPM és a tanácsi útfelügye- let munkájáról. E téma megvitatásában részt vett Molnár János, a KPM tanácsi közlekedési főosztályának vezetője is, aki úgy ítélte meg, hogy hasznos dolog együtt áttekinteni a KPM és a tanácsok útfelügyeleti tevékenységét, lévén ez a munkának fontos területe. Losonczi Pál a XVII. kerületben Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a főváros XVII. kerületébe látogatott. Az egész napos programban részt vett Méhes Lajos, a Központi Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. A vendégeket a kerületi pártbizottságon Égető Lajos, a pártbizottság első titkára és Erdei Zoltán, a helyi tanács elnöke fogadta. Égető Lajos tájékoztatást adott a városrész helyzetéről, fejlődéséről, párt-, társadalmi és gazdasági életéről. A beszélgetést követően Losonczi Pál látogatást tett a Budapesti Tejipari Vállalatnál, ahol Simka István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója, Laczkó György igazgató és Szabó Barnabás, a vállalati pártvezetőség titkára fogadta. A házigazdák tájékoztatást adtak a vállalat életéről, politikai, gazdasági tevékenységéről, Budapest tejiparának fejlesztési terveiről. Délután a Rákosmezeje Termelőszövetkezet központjába látogatott el Losonczi Pál. Itt Cselényi Dezső, a monori járási pártbizottság első titkára, Tóth József, a tsz elnöke és Fazekas Ernő, a tsz pártbizottságának titkára köszöntötte, és tájékoztatta a közös gazdaság helyzetéről, eredményeiről, fejlődéséről. A tájékoztatást követően a vendégek megtekintették a takarmányüzemet, a borjúnevelőt és a szarvasmarha-hizlaló telepet. (MTI) Tanácskozás Dalmandon Hatékonyság a mezőgazdaságban Ma még szinte felmérhe- tetlenek a távlatok, a gazdaságos termelés beláthatatlan lehetőségeit rejti magában mezőgazdaságunk. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek még nagyon sokat tehetnek a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás hatékonyságának javításán. Talán ezért is bír különös jelentőséggel az a tanácskozás, amelyet tegnap a Dalmandi Állami Gazdaságban rendeztek. A Magyar Agrártudományi Egyesület vállalatgazdálkodási szakosztálya tartott ülést, ahol az ország különböző vidékeiről érkezett hetven mezőgazdasági szakember tárgyalt a mezőgazdasági termelés hatékonysága növelésének lehetőségeiről, az erről szóló párt- és kormány- határozatok végrehajtásának helyzetéről. A tanácskozáson ott volt dr. Mentényi Miklós, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatóhelyettese. A megjelenteket a szakosztály elnöke, dr. Vendég Ferenc pénzügyminisztériumi főosztályvezető üdvözölte. Rövid bevezetőjében elmondta, hogy a tanácskozást azért rendezték a Dalmandi Állami Gazdaságban, mert a hasonló nagyságrendű szántóterületen gazdálkodó állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek közül Dalmandon folyik a leghatékonyabb szántóföldi gazdálkodás. . A Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója Vas István vitaindító előadását az állami gazdaság gazdálkodásának eredményeiről tartotta. Vitaindítója után a tanácskozás résztvevői különösen nagy súllyal foglalkoztak a szántóföld — mint legfontosabb termelési eszköz — fokozottabb hasznosításában rejlő lehetőségekkel, az állattenyésztést és a növénytermesztést segítő biológiai eszközök aktív működtetésével, valamint az állattenyésztés melléktermékeinek hatékony kihasználásával. A tanácskozás befejezése után a szakosztály tagjai Vas István igazgató, valamint Varga János termelési igazgatóhelyettes kalauzolásával két csoportban látogatták meg az állami gazdaságot. Útkorszerűsítés Tevel és Kurd között mielőtt felújítják az útburkolatot, az utat kiszélesítik. Jelenleg az új sáv alapozási munkái folynak. — czakó —
