Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

1978. május 23.

wÉPÚJSÁG 3

Paksi iparterület

Betonelemgyár készül

Ervenyesüles és Hívat äs

^^Anyagiasság” — vagy erkölcsi érték I

gyón is előtérbe kerülnek és materializálódnak, a jellem, erkölcs, látókör nagyon is közrejátszik abban, hogy a fiatal milyen irányba hajlik. Az a törekvés erősebb-e benne, hogy távlatokban gondolkozzék, a hivatásszeretet és hivatástudat szavára hallgasson, avagy pillanatnyi előnyök és érvényesülési lehetőségek szerint döntsön. Sajnálatos és megütköztető példa akad éppen elég. Hiszen hány és hány fiatal eleve azért választ jó keresettel kecsegtető pályát, hogy minél könnyebben és miinél hamarább megszerezze .azokat az eszközöket és javakat, amelyeket majd környezete a „siker jeleinek” fog fel. S kétszeresen súlyos az eseti ha a pályaválasztás egyetlen indítéka az anyagi szempont, s az eredmény a hivatásbeli közömbösség. Amikor " a munkahely-változtatásnak, az állhatatlanságnak szinte kizárólag forintban, címben, rangban megadható magyarázata van, de semmi köze a hivatásbeli igényekhez.

AMIKOR az elmélyedést, energiát, kockázatot, kitartó munkát követelő és hosszú távon gyümölcsöző szakmai munkát minden belső konfliktus nélkül cseréli el valaki rögtön átváltható anyagi előnyökre. Hiszen szó se róla, találkozni ilyenekkel sokhelyen. De látni a következményeket is! A morális érzéketlenséget, a bürokratikus érdektelenséget, a szakmai hanyatlást jeleit. S legyen valaki agronómus vagy közgazdász, mérnök vagy állam- igazgatási szakember, megfizeti az erkölcsi alapokat nélkülöző döntések következményeit. Csak az a baj, hogy előbb a közösséggel fizetteti meg az árát, mert hivatástudat és hivatásszeretet hiányában lelketlen munkát végez. S végül — ha nem válik cinikussá —, megfizeti azzal is, hogy önmagával elégedetlen emberré válik.

Nem vitás, hogy elsősorban a társadalmi és gazdasági feltételeket kell olyanná tennünk, amelyben minél kevesebb fiatal kényszerül a hivatást és érvényesülést szembeállítani egymással. De ne álmodjunk arról, hogy olyan ideális viszonyokat valaha is létrehozhatunk, amelyben nincsenek konjunkturális csábítások! Ehhez még olyan szemléletet, közmorált, érték- rendszert is meg kell valósítanunk, amely csökkenti vagy éppen hatástalanítja a konjunkturális csábításokat a fiatalság nagy többségében.

A FIATALSÄG önmagában nem anyagias, hiszen a legfogékonyabb az erkölcsi értékek iránt és legtöbbre becsüli, ha a munka kielégíti és tartalmassá teszi életét. De ez nem elvont igazság. A feltételrendszert is biztosítani kell hozzá, figyelemmel is, de követelményekkel is.

RÓZSA LÁSZLÓ

EGYIK kiváló közgazdászunk írja tanulmányában a bér és a béren kívüli tényezők szerepéről, hogy a bér vonzereje mind a foglalkozás-, mind a munkahelyvS- lasztásban (és annak változtatásában) sokkal nagyobb a fiatalokra, mint a kevésbé vállalkozó szellemű, nehezebben alkalmazkodó idősebbekre. Ez a jelenség nemenként is módosul. Megfigyelték, hogy a fiúk inkább a jobb keresetet nyújtó szakmákat, a lányok a kedvező munkakörülményeket részesítik előnyben.

Ha gyorsan és felületesen ítélnénk, azt kellene mondani, hogy ezek szerint a fiatalok „anyagiasabbak”. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy manapság a közép- és felsőfokú képzettségű szakemberek munkahelyváltoztatásának 86 százalékát nem a vállalat, hanem a munkavállaló kezdeményezi. Ha viszoint nemcsak a puszta tények, hanem az összefüggések megértése vezet bennünket, akkor be kell sétálnunk a realitások világába, amely fiatalra és idősre egyaránt hat cselekvéseinek és törekvéseinek kialakításában. Egyáltalán nem arról van szó, hogy „a mai fiatalok anyagiasak”. A fiatalok munkahelyi vagy hivatásbeli magatartását nem lehet megérteni és tanulmányozni a teljes életkörülményeik számbavétele nélkül, életszakaszukból következő sajátos gondjaik és konfliktusaik ismerete nélkül. Azokon a tényezőkön túl, amelyek általában befolyásolják a munkahelyválasztást — mint amilyen például a kereset, a végzett munka társadalmi presztízse —, a fiataloknál különösen fontos, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak családi életük, háztartásuk berendezésére, leendő gyermekeik ellátására és nevelésére.

TÉNY, hogy minél magasabb szakképzettségű fiatalokról van szó, annál későbbre tolódik ki és viszonylag egyszerre jelentkezik náluk az önálló háztartás, családi élet berendezésének ösz- szes anyagi és egyéb gondja. fi z egyetemet és főiskoiát végzett fiatalok zömének a 24—34. életévekben kell kialakítani a végleges munka- és hivatás elképzeléseit, megkeresni és megtalálni azt a tevékenységi kört, amely legjobban megfelel hajlamuknak, képességeiknek és nagyobb távon is biztosítja jövőjüket. Ezek tehát a keresés és önkipróbálás évei. Amikor tehát a statisztikusok megfigyelik, hogy a többszöri munkahelyváltoztatás zöme a 20 és 30 év közötti foglalkoztatottakra jut, nem szabad az egyszerű anyagiasságra szűkíteni a jelenség okait. De természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni sem.

Sőt! Éppen amiatt, hogy az élet berendezés gondjai naségeket okoz, hogy az ott lévő villanyvezeték oszlopait gondosan ki kell kerülni, nehogy kidőljenek. Képünk éppen ilyen részt mutat.

GEMENCI—GOTTVALD

Tanácskozás a termelésirányításról az Akadémián

A termelésirányítás tudományos és gyakorlati eredményeinek megismerését — a fejlesztés összehangolását szolgálja az a háromnapos tanácskozás, amely hétfőn kezdte meg munkáját, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az együttműködés kibontakoztatását indokolja, hogy sok különféle területen szakembereink — mérnökök, szervezők, közgazdászok, matematikusok és számítástechnikusok közös munkáján alapul a korszerű termelésirányítás, amely természetesen nem nélkülözheti a tudomány, a kutatások legjobb eredményeinek hasznosítását sem. A gépipar, a kohászat, a műszeripar, a vegyipar és más iparágak több nagyvállalata már sikeresen hasznosítja a számítógépes és néhány más korszerű termelésirányítási rendszert. A tanácskozás három napján az eddigi gyakorlati eredményeket ismertetik előadásukban a Csepel Vas- és Fémművek, a Hajdúsági Iparművek, a Dunai Vasmű, az Egyesült Izzó és a Taurus vezetői, a legújabb tudományos munkákat pedig az egyetemek és kutatóintézetek képviselői. A tanácskozáson 18 előadás alapján összegezik az eredményeket, a gondokat, s ajánlásokat dolgoznak ki a termelésirányítás korszerű módszereinek szélesebb körű elterjesztésére.

A paksi határban, a kijelölt iparterületen megkezdődött az első üzem építése: előkészítik a területet a betonelemgyár alapozásához. Sok homokot kell elegyengetniük a Szekszárd-paksi Vízitársulat gépeinek, nagy dombok, buckák vannak ezen a helyen, kiöregedett szőlőföldön. A lánctalpas traktorok először megtisztították a terepet a fáktól és bokroktól, aztán szabályos rendben legyalulták a laza talaj magaslatait. Amikor ott jártunk, 12 gép dolgozott, nagy területen mozogtak. Hatalmas üzem lesz a betonelemgyár, sokféle termék előállítására alkalmas, korszerű és gyors eljárással, a nehéz munka kiküszöbölésével dolgozik majd. Az elemek egy nap alatt megkötnek, a hagyományos eljárással viszont hetekig kellett érlelni a betont. Helyesebben: még most is kell, a régi helyen, a konzervgyár és a 6-os számú fő közlekedési út által bezárt területen, amely része lesz Paks új központjának. Ezért kell kitelepíteni és korszerűen újjáépíteni az üzemet Pakstól délre. A mostani üzem helyén strand épül, valószínűleg már a következő tervidőszakban. Az új üzem területének földmunkája részben könnyű, mert könnyen mozdul a homoktalaj, de nehézMi lesz a Bencze Ferenc utcaiakkal ?

szennyvíz folydogál az árokban. Kétoldalt beépített. Lakóházak között folyik ez a bűzt árasztó lé. A lakók nem merik kiengedni a gyermekeket az utcára, féltik őket. Egy felnőtt már belefulladt, húsvétkor majdnem egy másik is. Bizonyára pénzbe kerülne ez a munka is, jó lenne minél előbb előteremteni. Emberéletek és az itt lakók egészsége szempontjából is

ocnlr fiirliulr i otto c a! n i

Újjáépítik az újat

Egy városi szennyvízcsatorna életében öt-tíz év nem nagy idő. Szekszárdon most mégis az történik, hogy so- kadszori javítgatás után újjá kell építeni a város szennyvizét dél felé vezető vezeték egy részét* egészen pontosan 255 méternyit. Ezt a munkát kezdte a napokban a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat a múzeumtól a Tartsay lakótelep felé vezető út nyomvonalában. A régi egyszerűen eltűnt, ahogy az építkezést vezető szakember mondja, eltűnt a „limá- nyos” talajban. Tudjuk, tudják a kertvárosiak is, erre tényleg ilyen a talaj. Horda- lékos, homokos, gyenge, közel a talajvíz, erre bizony nehéz építeni. Most megpróbálják az építők másodszor is ezt. A régi csatorna aljától számított egy méterig talajcserét végeznek. Ezt a magasságot aztán B—70-es betonnal töltik ki és erre kerül majd az új, négyszáz milliméteres vezeték. Tisztítási szempontok miatt harmincméterenként építenek aknákat, jóval sűrűbben, mint ahogy ez a „réginél” volt.

A magas talajvíz miatt búvárszivattyút kell majd használni. A vállalat bérbe is vette a vízmű svéd, eletkro- mos gépét, mely majd éjjelnappal szívja a vizet, de a zajt majd természetesen nem ez okozza, hiszen ez szinte hangtalan. A zaj majd a pátrialemezeket leverő géptől ered, de csak délután ötig. Eddig dolgoznak ugyanis a szakemberek, nem zavarják a városrész estéit. Az építők ígérik. augusztusra készen

lesznek. A felszíni betonozást is elvégzik, csupán az aszfaltozás marad más vállalatra.

Ez eddig szép. Ami továbbra is megoldatlan, az a Bencze Ferenc utcai rész. Itt ugyanis már nyitott a vezeték. jelenleg is eg.vméternyi

Dolgoznak a földgyaluk

' " " 111 111

..... ................................ .......................

D

olgozik o markoló

....................................................................................—...............-...........................................................

A biztonságos munkavégzés lehetőségei

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A dombóvári vontatási főnökség dolgozói, vezetői és a munkavédelmi apparátus évek óta erőfeszítéseket tesz a munkavédelmi, baleseti helyzet javítására, az egészséges, biztonságos munkavégzés lehetőségeinek megteremtésére. A tények azt igazolják, hogy ez a munka eredményes. 1972 óta nem fordult elő súlyosnak minősülő üzemi baleset. A kisebb sérülésekkel járó balesetek száma. és a nem üzeminek minősülő balesetek száma is nagymértékben csökkent, bizonyítva a munkavédelmi tudat helyes fejlődését. A dombóvári vontatási főnökség csatlakozott a Nemzetközi Vasút Egyesület (UIC) által meghirdetett „Nemzetközi

balesetelhárítási hetek” mozgalomhoz is. A mozgalom keretében minden részlegnél balesetelhárítási ankétot rendeztek, feltárva nagyon sok veszélyforrást.

A közlekedésbiztonsági tanács bevonásával „Alkohol a közlekedésben” címmel filmvetítéssel egybekötött ankétot szerveztek, ahol Tengerdi Gyula rendőr százados, az alkohol káros hatásáról, a közlekedési balesetek okairól, dr. Nagy Judit üzemorvos pedig az alkohol biológiai hatásáról tartott előadást.

A rendezvénysorozat záró napján a főnökség vezetője, Harangozó László, a munka- irányítók részére tartott

rendkívüli munkavédelmi értekezletet. Elmondta: Ma

már a termelés és a munkavédelem elmulaszthatatlan. Nem lehet termelésről és munka- védelemről külön-külön beszélni, csak biztonságos és hatékony termelésről, egészséges, biztonságos munkakörülményekről. Kiemelte a munkát közvetlenül irányítók felelősségét azzal, hogy a munkahelyi vezetőknek, a munkát közvetlenül irányítóknak a munkavédelmi tevékenység nemcsak szakmai, de emberi kötelessége is.

Befejezésül feladatokat határozott meg annak érdekében, hogy megvalósulhasson az a célkitűzés, hogy a vontatási főnökségnél az üzemi balesetek száma az emberileg elérhető legkisebb számra csökkenjen.

KRAJCZÁR ANTAL

A Bencze Ferenc utca egy részlete

Kép, szöveg: BAKÓ JENŐ