Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

XXVIII. évfolyam, 104. szám ÄRA: 0,80 Ft 1978. május 5., péntek Mai számunkból 160 ÉVE SZÜLETETT MARX KAROLY (3. old.) házgyári RIPORTOK II. (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) (ZÁRÓJELES RIPORT) A VENDÉGLÁTÁSRÓL (5. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (5. old.) Kellemetlen emberek ? A nagyvállalat üzemi éttermében asztalunkhoz ült egy középkorú, gyorsbeszédű férfi. Vendéglátóm, a cég egyik vezetője megadóan hallgatta asztaltársunk in­dulatos szavait, amikből megtudhatta, még most sem jutott dűlőre a nagy reményekkel kecsegtető javaslat, mivel a technológiai főosztálynál negyedik hónapja .. . Megáll az eszem, mondta a hallottakra feleletként, ta­lán udvariasságból, talán valóban azért, mert elké­pesztette a történet. Mire a másik: Az a baj, hogy meg­áll az eszed, ahelyett, hogy használnád, arra, miként csördíthetsz a technológusok nyaka közé! S ezzel elvi- harzott a színről a férfi, akire — mentegetődzésként — vendéglátóm, kérdve ugyan, de gyorsan rámondta: Ugye, szörnyen kellemetlen stílusú ember? A stílus tényleg nem mellékes. Asztaltársunk azonban — ahogy megtudtam az ebédnél lezajlott közjáték után __ a n agyvállalat rendkívül tehetségű mérnöke, képességeit találmányok, újítások, s a munkakörét jóval túllépő ésszerűsítési javaslatok bizonyítják. A szóbanforgó ügyben is — puszta szívességként — olyan műveleti megoldást dolgozott ki — a technológusok helyett, akik másfél esztendeje kínlódtak a feladattal! — egyik, sok­ezres sorozatban készülő alkatrészük forgácsolás nél­küli, hidegalakítással történő előállítására, hogy az önköltség, az előzetes számítások szerint legkevesebb 35—38 százalékkal kisebb lesz. Féltékenységből, irigységből, tehetetlenségből for­málták azt a kálváriát, melyet a javaslat immár hóna­pok óta jár? Vagy inkább a vállalati szervezet nehéz­kessége, bürokratizmusa az oka ennek a sorsnak? A javaslat hányódásának alkotóelemeit most félretolva, vegyük szemügyre magát a jelenséget. Valaki rálel ar­ra, ami jobb a meglévőnél. Nem magának keresi a hasznot — bár az sem vétek, ha valaki a közös érde­keltséghez hozzákapcsolja a magáét —, hanem mun­kahelyének. A megoldás haszna első pillantásra nyil­vánvaló. Igenám, de gyakorlatbani megvalósítása az emberek sorának ad teendőt, a megszokottal szembe­kerülő feladatot, félretétetve a rutint. Az érintettek bár sejtik az újdonság általános előnyeit, látni pusztán a maguk konkrét többletmunkáját hajlandók, s elkez­dődik a javaslattal a labdajáték. Aki rálelt a változást hozó módszerre, s kidolgozta, egyre türelmetlenebb. A türelmetlenség indulatokat szül, az indulatok nem ad­nak időt a stílus finommá csiszolására: nyers lesz a szó, esetleg sért, bánt is. S már nem a javaslat a téma, hanem az illető kellemetlen egyénisége...! Szociológiai vizsgálatok tapasztalataira utalva: a vállalati szervezetben létrejövő helyzet- és személyi­ség konfliktusok legtöbbször a működési modell ellent­mondásaira vezethetők vissza, azaz — most mondan­dónkra értve — a kellemetlen embert gyakran ezek az ellentmondások teszik látszatra kellemetlenné. Sok ilyen mérnök van? Igen, ahogy szövőnő és szerkezeti lakatos, művezető és anyagkönyvelő szintén. Sokan vannak, akik képtelenek mechanikusan tenni a dol­gukat, akik — tudatosan meg ösztönösen is — szün­telenül kutatják, mi kínál jobbat ésszerűbbet, célra­vezetőt. Sűrűn olyasmibe is beleszólnak, amihez for­ma szerint semmi közük, mert nem munkakörük, nem feladatuk. Okvetetlenkednek, mármint azok számára — s az ilyenek tábora sem kicsiny —, akik szeretik az állóvizet, a zavartalan nyugalmat, a megszokottat. A címkék tasakjából bármi előhúzható, s az illetőre ra­gasztható, mert nemcsak kellemetlen, hanem stréber is, ráadásul nem ért hozzá, mit akar, kitüntetést, miéit nem jó az neki, ami van, s így tovább. Sajnos, ezek a címkék a kezdeményező kedvű, a munkát a holnapi jobb termőföldjeként felfogó, különböző beosztású em­berek egy részét visszariasztják.-'Elkedvetlenednek, rá­unnak az örökös bizonykodásra, s bár tudnának to­vábbra is sok mindenen jobbítani, elhallgatnak. Szem­lélőkké válnak, holott alkotó részesei kívántak lenni egy — akár termelői, akár más — folyamatnak. Ott, ahol nagyon kevés — most az egyszer, a félre- érthetetlenség kedvéért tegyük idézőjelbe — a „kelle­metlen ember”, ahol túl nagy a csend, az egyetértés, ott bajt kell gyanítanunk. Napjainkban mindenfajta termelőtevékenységben — de nemcsak ott — döntő al­kotóelem a megújulási, a friss iránti befogadókész­ség. A közösségnek az a képessége tehát, hogy nyitott szemmel járjon, s tárt karokkal. A nyitott szem föl­fedezi, mindazt, amit jobban lehet csinálni, a tárt kar pedig e jobb hogyanját öleli át. Ami óhajnak is túl szép, nemhogy a valóság jellemzőjének. Mégis, aligha véletlen, hogy a tekintélyes fejlesztési sikereket elérő vállalatoknál — amint azt egy, a kohó- és gépiparban, valamint a nehéziparban lebonyolított vizsgálat mu­tatta —, a termelésüket folyamatos műszaki megúju­lással fenntartó cégeknél az iparági átlagnál kisebb, mégpedig jóval kisebb a mérnökök, a nagy képzettsé­gű szakmunkások, a begyakorlott irányítók cserélődé­se. Nem vándorolnak, mert feladataik vonzóak, mert meghallgatják őket; céljaik lehetnek és sikereik van­nak. Máshol kellemetlen embernek neveznék őket. Ér­tő légkörű közösségüktől is kapnak jelzőt, ám megér­demeltet, azt, hogy alkotó típusú emberek. VERESS TAMÁS • • illést tartott a Minisztertanács Másodszor élüzem a BVK A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a külügyminisz­ter jelentését a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának Szófiá­ban tartott üléséről. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a kor­mány elé terjesztett jelenté­sében összegezte a tanács- törvény végrehajtásának ta­pasztalatait. A Minisztanács megállapította, hogy a tör­vény elvei és rendelkezései jól szolgálják a tanácsrend­szer, az állami élet, a szo­cialista demokrácia fejlesz­tését. A kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette a je­lentést, s határozatot hozott a végrehajtás további fel­adatairól. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kor­mány jóváhagyta a Halimba III. bauxitbánya bővítésének beruházási javaslatát. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Piegl Ferenc igazgató gratulál Bodor István üzemigazga­tónak Baranyai Kálmán gyárigazgató ismerteti az elmúlt évi eredményeket Tegnap délután Szekszár- don a művelődési központban rövid ünnepség keretében át­adták a BVK szekszárdi gyár­egységének immár második alkalommal az élüzem okle­velet. Az ünnepségen megje­lent párt-, állami és társadal­mi vezetők, a gyár dolgozói előtt Baranyai Károly igaz­gató ismertette’ az elmúlt évi eredményeket. 1972-ben indult az üzemszerű termelés és a tavalyi évben az akkori értéknek tizenháromszorosát állították elő; 220 millió fo­rint volt a termelési érték. Még egy jellemző mutató: öt és fél millió forint volt az egy főre jutó termelési ér­ték. Körtvélyesi István, a BVK vezérigazgatója, röviden is­mertette a közeljövő fejlesz­tési terveit. A gyáregység nemzetközi összehasonlítás­ban is megálljé a helyét, ezért a fejlesztés a mennyi­ségi növekedés mellett új ter­mékek előállítását is célozza. Elismeréssel szólt a gyár munkájáról, majd átadta az élüzem oklevelet. Részt vett az ülésen és fel­szólalt K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Méltatta a gyár kollektí­vájának munkáját és röviden elemezte a BVK szerepét a megye ipari fejlődésében. Ezután Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára átadta a vállalat KlSZ-szer- vezetének a KISZ KB dicsérő oklevelét. \ Brezsnyev Bonnba érkezett Bonn, Bochkor Jenő, Kiss Csaba és Sándor István, az MTI tudósítói jelentik: Csütörtökön délelőtt négy­napos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztár­saságba érkezett ' Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Röviddel tizenegy óra előtt a két állam lobogóival fel­díszített köln-bonni repülő­tér légterében feltűnt az IL 62-es különrepülőgép, ame­lyet az államhatártól -a nyu­gatnémet légierő vadászgé­pei kísértek. A repülőgépből kilépő Leonyid Brezsnyevet Walter Scheel köztársasági elnök, Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter üdvözölte, miközben elhang­zott az államfőnek kijáró huszonegy díszlövés. (Folytatás a 2. oldalon.) SZMT-elnökségi ülés Üdülési tájékoztató Tegnapi ülésén négy na­pirendet tárgyalt a szakszer­vezetek megyei tanácsának elnöksége. Antal Pál, a megyei bi­zottság szervezési és káder­osztályának vezetője tett je­lentést a szakszervezetek XXIII. kongresszusa, vala­mint a megyei küldöttérte­kezlet határozatainak vég­rehajtásáról. Az SZMT, a megyei bizottságok, a szak­maközi szervezetek és a kul­turális intézmények múlt évi gazdálkodásáról Triber De. zsőné, az SZMT pénzügyi és gazdasági osztályának veze­tője számolt be, a szakszer­vezeti és vállalati üdültetés helyzetéről Egyed Dezsőné üdültetési felelős adott tá­jékoztatót, majd Egyed Mi­hely vezem titkár előterjesz­tése alapján a két elnökségi ülés között végzett munkát vitatták meg a megjelentek. * Az elnökségi ülés megál­lapította — többek között —, hogy az üdültetés fejlődési üteme nem tart lépést a növekvő igényekkel, a szak­szervezeti taglészám növeke­désével. Ezért a beutalóje­gyek odaítélésénél fokozot­tabban kell törekedni arra, hogy az üdülésben részt ve­vők összetétele tükrözze a szakszervezeti tagság külön­böző rétegeinek arányát. Tavaly a szakszervezeti tagoknak öt és fél százaléka üdült szervezett keretek kö­zött. Az üdülési jegykeret el­osztásánál gondot okozott a kétgyermekes beutalók irán­ti többszörös igény. Jogosan észrevételezték a szakszervezeti alapszerveze­tek a balatoni beutalók szá­mának csökkenését. Tavaly a szervezett üdül­tetésben részt vevők nem egészen ötven százaléka volt fizikai dolgozó, ez elmaradt a kívánt mértéktől, ugyan­úgy elgondolkoztató az is, hogy a külföldi beutalót ka­pottak mindössze 17 száza­léka volt fizikai munkás. Az elnökségi ülés, mind az üdültetéssel, mind a többi napirendben szereplő tenni­valókkal kapcsolatban meg­felelő határozatokat hozott. Élüzem a Volán dombóvári üzemegysége tisztelő címet tanúsító okle­velet és a vándorzászlót. MAGYARSZÉKI ENDRE A Volán 11 számú Válla­lat dombóvári üzemegysége részére, Piegl Lerenc igazga­tó adta át az élüzem meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents