Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

1978. május 21. HépÜJSÁG 9 Atomenergia - közös erővel Kiszámították, hogy a szo­cialista országokban az együttes villamosenergia­fogyasztás 1980-ra, 1970-hez képest megkétszereződik, 1990-re pedig körülbelül a négyszeresére emelkedik. Az alapvető szerves tüzelőanyag­készletek fokozatos kimerülé­se következtében az atom-- energetika idővel kétségtele­nül az egyik fő forrása lesz az évről évre mind nagyobb mennyiségben szükséges vil­lamos energiának. A KGST- tagállamok ezért helyeznek olyan nagy sújt az atomener­getika fejlesztése terén is a szoros és folyamatos együtt­működésre. A Szovjetunióban jelenleg az Obnyinszkban működő, a világon az első, mindössze öt megawattos atomerőműn kí­vül eredményesen üzemelnek olyan nagy atomerőművek, mint Ukrajnában a belojarsz- ki, a leriingrádi, a novovoro- nyezsi, a sarkvidéken a kólái, a Kaszpi-tenger keleti part­vidékén a sevcsenkói. Együt­tes kapacitásuk meghaladja a 7 ezer megawattot. Bulgáriában, Kozloduj vá­rosában épül a 880 megawat­tos atomerőmű újabb egysé­ge. A magyar—szovjet meg­állapodásnak megfelelően építik a Duna mellett a pak­si atomerőművet. Itt most már az első, 440 megawatt kapacitású reaktorblokk fő­épületén, az erőmű segédépü­letein, az építők és üzemelte­tők lakótelepén dolgoznak. Csehszlovákiában 1978-ban várható az újabb atomerőmű első blokkjának (440 mega­watt) beindítása. Nagy atom­erőmű épült az NDK-ban, Greifswald közelében. Kubá­ban, Lengyelországban és Ro­mániában folytatódnak az atomerőmű építésének elő­készítő munkálatai. Vessük össze az alábbi ada­tokat: az első, 1954-ben épült 5 megawattos erőművet és a Bulgáriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlo­vákiában működő, együttvé­ve több mint 10 340 mega­watt kapacitású erőműve­ket (1977) alig több mint húsz esztendő választja el egymástól! A KGST-tagálla- mok azonban ezt a sikert csak az első lépésnek tekin­tik a szocialista államok jö­vendő hatalmas atomenergia­rendszere felé. A KGST Végrehajtó Bi­zottságának 83. ülésén, 1977. novemberében megállapodást írtak alá a KGST-tagállamok egyesített villamos energeti­kai rendszereinek távlati fej­lesztéséről az 1990-ig terjedő időszakra. Ez a megállapodás előirányozza, hogy a követ­kező 12 esztendő során a Szovjetunió műszaki segítsé­get nyújt a KGST más tag­államainak atomerőművek létesítéséhez. A kitűzött cél elérése nem szorítkozik ugyanazon, már kipróbált energetikai reoktor- típusokat felhasználó atom­erőművek építésére. A konst­ruktőrök azon fáradoznak, hogy az előző típusoknál na­gyobb teljesítményű és gaz­daságilag előnyösebb model­leket hozzanak létre. SZ. KULINYICS Az örök életű erdő Csehszlovákiában körülbelül négy és fél millió hektár­nyi erdő van; az ország területének majdnem 35 százalé­kát erdő borítja. Az erdő nem csupán értékes nyersanyag- forrás, de egyúttal segíti a vízgazdálkodást, tisztítja a le­vegőt, üdülési és sportlehetőséget nyújt. Éppen ezért nagy gondot fordítanak az er dővédelemre. A csehszlovák erdő szép részlete; egy védett tölgy Pro­i Szállításra várnak a levá­sech községben gott fatörzsek Szabadtéri szoborkiállítás A természet csodálatos kinccsel, fehér üledékes mészkővel ajándékozta meg ezt a Kárpátok keleti lejtői­nél fekvő tájat. A lakosság körében nemzedékről nem­zedékre öröklődött a kőfara­gás mestersége; a hajdani névtelen művészek számos alkotása látható ma a fintin- recei parasztszobor-múzeum- ban. 1970-ben Buzau város kör­nyékén, a fenyvesekben meg­alakult a román szobrászok szabadtéri művésztelepe. Az első csoport egy hónapig dolgozott a szabad ég alatt. A munkájuk eredményekép­pen létrejött tucatnyi kő­szobor képezte a későbbi sa­játos stúdió-kiállítás, a ma­gurai „szabadtéri szobo'rkert” alapját. Az itt készült több mint száz alkotás nem egy darabja értékes állami díjat kapott. Az egyik alapító tag, Georghe Coman így beszél, a művésztelepről: Minden szükséges felszerelést meg­kapunk, még az emelődarut is. A helybeliek segítenek a bányából ideszállítani a kö­vet, sőt hasznos tanácsokkal is ellátnak, hiszen végső soron ők az ősi kőfaragó mesterség örökösei. A magurai kiállítás a kor­társ román szobrászat leg­szélesebb körű seregszemlé­je. Az itteni műalkotások különös sajátossága, hogy csodálatos egységet alkotnak, harmonizálnak a festői kör­nyezettel. Coman egy hatal­mas fehér kőtömböt mutat. Következő szobrának anya­gát a hét kilométernyire fek­vő bányából szállították ide, ahol valamikor a Szarmata- tenger aljzata volt... Bánya helyén - jó termés A lengyelországi Konin egykori külfejtésű barna­szénbányájának helyén 300 hektáron vetettek gabonát, és igen jó terméshozamot ér­tek el. A Lengyel Tudomá­nyos Akadémia mezőgazda- sági intézete dolgozta ki a műtrágyázás és a talaj műve­lés alkalmazott módszerét — búza, árpa, rozs, repce és lu­cerna vetéséhez. Az első esztendőben hektáronként 40 mázsát takarítottak be gabonafélékből, a lucernából 400, a repcéből pedig 20 má­zsát. Érdekes megfigyelést is végeztek: az egykori bánya területén a termést csökken­tő gyom sokkal kevesebb volt, mint .általában a szán­tóföldeken. Ennek okát azon­ban még nem tudták ponto­san megállapítani. Demográfia Mikor éri el a bolgár nemzet a 10 milliós lélek- számot? A korlátozott ter­mészeti kincsekkel rendel­kező Bulgáriában a lakosság számának emelkedése szo­rosan összefügg a munka­erőgonddal és a nemzeti va­gyon növekedésével is. A század eleje óta Bulgá­riában is csökkent a szüle­tések száma, és 1966-ra el­érte mélypontját, a 14,9 ez­reléket A század kezdetén az összlakosság 52 százaléka 19 évesnél fiatalabb volt, 40 százaléka a felnőtt, 20 és 60 év közötti, és mindössze 8 százalék a 60 évesnél idő­sebb. 1971 végére sorrend­ben a következőképpen ala­kultak a mutatók: 30, 55 és 15. Az elmúlt tíz évben a kormány széles körű prog­ramot dolgozott ki a népes­ségszaporulat meggyorsítá­Tiszta levegőben élni! Az ember természeti kör­nyezetéhez az atmoszféra is szervesen hozzátartozik. Enélkül az élőlények elpusz­tulnának és megakadna a szerves anyagok felbomlásá­nak a folyamata is. A környe­zetszennyeződés köréből a légköri szennyeződés éri leg­közvetlenebbül az embert. Légköri szennyeződésről ak­kor beszélünk, ha a levegő természetes alkatrészeinek a mennyisége tartósan eltér a normálistól, vagy idegen anyag, por, füst, gáz, köd, ko­rom, gőz, szag alakjában olyan mennyiségben jut a le­vegőbe, hogy az ember köz­érzetére káros hatású. A légkör szennyeződése nemcsak biológiailag káros, hanem korróziót is okoz, sőt az ózon a szigetelőanyagok és autógumik elöregedését is meggyorsítja. A kénhidro­gén a fehérre festett tárgya­kat idő előtt elsárgítja, sav­gőzös levegőben a textíliák gyorsan tönkremennek. A szennyeződéstől szenved a nö­vényvilág is. A kéndioxid, a klór, a sósav, a nitrogénoxid, a kénhidrogén, az ammónia mennyiségétől függően mér­gezi a növényzetet. Ilyen at­moszférában a zöld növény elsápad, súlyosabb esetekben leveleit lehullatja és elpusz­tul. Érzékenyen érinti az embert az is, ami ezáltal a növények növekedésének a csökkenésében nyilvánul meg. A nem kívánatos összeté­telű, szennyezett atmoszféra az ember szervezetét közvet­lenül is károsítja és különö­sen ipartelepek, nagyvárosok közlekedési gócpontjai -kör­nyékén okoz közegészségügyi gondokat. Ugyanilyen termé­szetű az egyéb urbanizációs hatásból fakadó környezet­ártalom: a zaj és a városi szemét is. Aktuális problé­maként jelentkezik napjaink­ban az új víkendterületek környezetromboló hatása is. Újabban egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak a környezetvédelem területén az ember viselkedésének, szo­kásainak (zaj, szemét, ciga­rettafüst, túlzott gyógyszer- fogyasztás, személygépkocsik számának növekedése, stb.). Feltehető, hogy ezek a társa­dalompszichológiai kérdések sokkal súlyosabbak, a már felsorolt környezeti ártalmak­nál, mert közvetlenebbül hat­nak vissza az emberre, mint a víz- vagy talajszennyező­dés. Varsóban, a mezőgazdasági akadémia kertészeti tanszéke mellett működő környezet- védelmi intézet főként a nagyvárosok környezetvédel­mi viszonyait kutatja. A for­galmas utak mentén létesí­tett zöldövezetek, parkok je­lentősen hozzájárulnak a ta­vasztól őszig tartó időszakban a levegő oxigéntartalmának a növekedéséhez. Az intézet kutatásokat folytat a nagy­városi környezet ártalmait jól tűrő fafajok kiválasztásá­ra is. A városokba való letele­pedések korlátozásával megakadályozzák a mező- gazdaságból az iparvidékre történő átáramlást, A VII. ötéves tervben (1976—1980) 470 ezer új lakás épül, két­szer annyi, mint az előző tervidőszakban. Az akció során előnyben részesitik a fiatal házasokat és a több. gyermekes családokat. 1980 végéig a gyermekek 25,6 százaléka kap bölcső­dei elhelyezést, a 3—7 éve­sek 82 százaléka óvodai el­látásban részesülhet. A termelőszövetkezetek­ben dolgozó nők a leghosz- szabb heti és szülési szabad­ságot élvezik egész Európá­ban. Diáklányok és egyedül­álló anyák részére gyermek- gondozási szabadságot és ez idő alatt a minimális mun­kabérnek megfelelő pénzbeli támogatást nyújtanak. A terhes anyák és a gyer­mekek orvosi ellátása ki­emelt feladat. 1944 óta a gyermekhalandóság hatod­részére, 22 ezrelékre csök­kent. A várandós anyák 99 százaléka a terhesség har­madik hónapjától orvosi ke­zelésben részesül. Az intézkedések hatására a születések száma jelenleg 16—17 ezrelék, az európai átlagnak megfelelő. A kétgyermekes anyák száma 1965 óta 40,7-ről 48,9 százalékra emelkedett, a gyermektelen nők száma pe­dig 9,2-ről 6,9 százalékra csökkent. Autó minden tizenegyedik emberre A Szövetségi Statisztikai Intézet 1978. márciusi je­lentése szerint Jugoszláviá­ban 1977-ben 1923 904 nyil­vántartott gépkocsi volt. Eb­ből 1 819 930 kocsi a magán- tulajdonosoké. Amíg 1976-ban minden ti­zenharmadik, 1977-ben már minden tizennegyedik ál­lampolgár ’ volt gépkocsi­tulajdonos. Tavaly a lakos­ság 178 000 személyautót vásárolt. A motorkerékpárok szá­ma 1977-ben, az előző év­hez viszonyítva, több mint 28 000 darabbal csökkent. Tavaly 241 583 darab mo­torkerékpárt tartottak nyil­ván. mmmmm A novovoronyezsi atomerőmű irányítópultjánál Képünkön: az intézet munkatársa a levegő áramlásátvizs­gálja egy hárs levelein. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents