Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21. HépÜJSÁG 9 Atomenergia - közös erővel Kiszámították, hogy a szocialista országokban az együttes villamosenergiafogyasztás 1980-ra, 1970-hez képest megkétszereződik, 1990-re pedig körülbelül a négyszeresére emelkedik. Az alapvető szerves tüzelőanyagkészletek fokozatos kimerülése következtében az atom-- energetika idővel kétségtelenül az egyik fő forrása lesz az évről évre mind nagyobb mennyiségben szükséges villamos energiának. A KGST- tagállamok ezért helyeznek olyan nagy sújt az atomenergetika fejlesztése terén is a szoros és folyamatos együttműködésre. A Szovjetunióban jelenleg az Obnyinszkban működő, a világon az első, mindössze öt megawattos atomerőműn kívül eredményesen üzemelnek olyan nagy atomerőművek, mint Ukrajnában a belojarsz- ki, a leriingrádi, a novovoro- nyezsi, a sarkvidéken a kólái, a Kaszpi-tenger keleti partvidékén a sevcsenkói. Együttes kapacitásuk meghaladja a 7 ezer megawattot. Bulgáriában, Kozloduj városában épül a 880 megawattos atomerőmű újabb egysége. A magyar—szovjet megállapodásnak megfelelően építik a Duna mellett a paksi atomerőművet. Itt most már az első, 440 megawatt kapacitású reaktorblokk főépületén, az erőmű segédépületein, az építők és üzemeltetők lakótelepén dolgoznak. Csehszlovákiában 1978-ban várható az újabb atomerőmű első blokkjának (440 megawatt) beindítása. Nagy atomerőmű épült az NDK-ban, Greifswald közelében. Kubában, Lengyelországban és Romániában folytatódnak az atomerőmű építésének előkészítő munkálatai. Vessük össze az alábbi adatokat: az első, 1954-ben épült 5 megawattos erőművet és a Bulgáriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában működő, együttvéve több mint 10 340 megawatt kapacitású erőműveket (1977) alig több mint húsz esztendő választja el egymástól! A KGST-tagálla- mok azonban ezt a sikert csak az első lépésnek tekintik a szocialista államok jövendő hatalmas atomenergiarendszere felé. A KGST Végrehajtó Bizottságának 83. ülésén, 1977. novemberében megállapodást írtak alá a KGST-tagállamok egyesített villamos energetikai rendszereinek távlati fejlesztéséről az 1990-ig terjedő időszakra. Ez a megállapodás előirányozza, hogy a következő 12 esztendő során a Szovjetunió műszaki segítséget nyújt a KGST más tagállamainak atomerőművek létesítéséhez. A kitűzött cél elérése nem szorítkozik ugyanazon, már kipróbált energetikai reoktor- típusokat felhasználó atomerőművek építésére. A konstruktőrök azon fáradoznak, hogy az előző típusoknál nagyobb teljesítményű és gazdaságilag előnyösebb modelleket hozzanak létre. SZ. KULINYICS Az örök életű erdő Csehszlovákiában körülbelül négy és fél millió hektárnyi erdő van; az ország területének majdnem 35 százalékát erdő borítja. Az erdő nem csupán értékes nyersanyag- forrás, de egyúttal segíti a vízgazdálkodást, tisztítja a levegőt, üdülési és sportlehetőséget nyújt. Éppen ezért nagy gondot fordítanak az er dővédelemre. A csehszlovák erdő szép részlete; egy védett tölgy Proi Szállításra várnak a levásech községben gott fatörzsek Szabadtéri szoborkiállítás A természet csodálatos kinccsel, fehér üledékes mészkővel ajándékozta meg ezt a Kárpátok keleti lejtőinél fekvő tájat. A lakosság körében nemzedékről nemzedékre öröklődött a kőfaragás mestersége; a hajdani névtelen művészek számos alkotása látható ma a fintin- recei parasztszobor-múzeum- ban. 1970-ben Buzau város környékén, a fenyvesekben megalakult a román szobrászok szabadtéri művésztelepe. Az első csoport egy hónapig dolgozott a szabad ég alatt. A munkájuk eredményeképpen létrejött tucatnyi kőszobor képezte a későbbi sajátos stúdió-kiállítás, a magurai „szabadtéri szobo'rkert” alapját. Az itt készült több mint száz alkotás nem egy darabja értékes állami díjat kapott. Az egyik alapító tag, Georghe Coman így beszél, a művésztelepről: Minden szükséges felszerelést megkapunk, még az emelődarut is. A helybeliek segítenek a bányából ideszállítani a követ, sőt hasznos tanácsokkal is ellátnak, hiszen végső soron ők az ősi kőfaragó mesterség örökösei. A magurai kiállítás a kortárs román szobrászat legszélesebb körű seregszemléje. Az itteni műalkotások különös sajátossága, hogy csodálatos egységet alkotnak, harmonizálnak a festői környezettel. Coman egy hatalmas fehér kőtömböt mutat. Következő szobrának anyagát a hét kilométernyire fekvő bányából szállították ide, ahol valamikor a Szarmata- tenger aljzata volt... Bánya helyén - jó termés A lengyelországi Konin egykori külfejtésű barnaszénbányájának helyén 300 hektáron vetettek gabonát, és igen jó terméshozamot értek el. A Lengyel Tudományos Akadémia mezőgazda- sági intézete dolgozta ki a műtrágyázás és a talaj művelés alkalmazott módszerét — búza, árpa, rozs, repce és lucerna vetéséhez. Az első esztendőben hektáronként 40 mázsát takarítottak be gabonafélékből, a lucernából 400, a repcéből pedig 20 mázsát. Érdekes megfigyelést is végeztek: az egykori bánya területén a termést csökkentő gyom sokkal kevesebb volt, mint .általában a szántóföldeken. Ennek okát azonban még nem tudták pontosan megállapítani. Demográfia Mikor éri el a bolgár nemzet a 10 milliós lélek- számot? A korlátozott természeti kincsekkel rendelkező Bulgáriában a lakosság számának emelkedése szorosan összefügg a munkaerőgonddal és a nemzeti vagyon növekedésével is. A század eleje óta Bulgáriában is csökkent a születések száma, és 1966-ra elérte mélypontját, a 14,9 ezreléket A század kezdetén az összlakosság 52 százaléka 19 évesnél fiatalabb volt, 40 százaléka a felnőtt, 20 és 60 év közötti, és mindössze 8 százalék a 60 évesnél idősebb. 1971 végére sorrendben a következőképpen alakultak a mutatók: 30, 55 és 15. Az elmúlt tíz évben a kormány széles körű programot dolgozott ki a népességszaporulat meggyorsítáTiszta levegőben élni! Az ember természeti környezetéhez az atmoszféra is szervesen hozzátartozik. Enélkül az élőlények elpusztulnának és megakadna a szerves anyagok felbomlásának a folyamata is. A környezetszennyeződés köréből a légköri szennyeződés éri legközvetlenebbül az embert. Légköri szennyeződésről akkor beszélünk, ha a levegő természetes alkatrészeinek a mennyisége tartósan eltér a normálistól, vagy idegen anyag, por, füst, gáz, köd, korom, gőz, szag alakjában olyan mennyiségben jut a levegőbe, hogy az ember közérzetére káros hatású. A légkör szennyeződése nemcsak biológiailag káros, hanem korróziót is okoz, sőt az ózon a szigetelőanyagok és autógumik elöregedését is meggyorsítja. A kénhidrogén a fehérre festett tárgyakat idő előtt elsárgítja, savgőzös levegőben a textíliák gyorsan tönkremennek. A szennyeződéstől szenved a növényvilág is. A kéndioxid, a klór, a sósav, a nitrogénoxid, a kénhidrogén, az ammónia mennyiségétől függően mérgezi a növényzetet. Ilyen atmoszférában a zöld növény elsápad, súlyosabb esetekben leveleit lehullatja és elpusztul. Érzékenyen érinti az embert az is, ami ezáltal a növények növekedésének a csökkenésében nyilvánul meg. A nem kívánatos összetételű, szennyezett atmoszféra az ember szervezetét közvetlenül is károsítja és különösen ipartelepek, nagyvárosok közlekedési gócpontjai -környékén okoz közegészségügyi gondokat. Ugyanilyen természetű az egyéb urbanizációs hatásból fakadó környezetártalom: a zaj és a városi szemét is. Aktuális problémaként jelentkezik napjainkban az új víkendterületek környezetromboló hatása is. Újabban egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak a környezetvédelem területén az ember viselkedésének, szokásainak (zaj, szemét, cigarettafüst, túlzott gyógyszer- fogyasztás, személygépkocsik számának növekedése, stb.). Feltehető, hogy ezek a társadalompszichológiai kérdések sokkal súlyosabbak, a már felsorolt környezeti ártalmaknál, mert közvetlenebbül hatnak vissza az emberre, mint a víz- vagy talajszennyeződés. Varsóban, a mezőgazdasági akadémia kertészeti tanszéke mellett működő környezet- védelmi intézet főként a nagyvárosok környezetvédelmi viszonyait kutatja. A forgalmas utak mentén létesített zöldövezetek, parkok jelentősen hozzájárulnak a tavasztól őszig tartó időszakban a levegő oxigéntartalmának a növekedéséhez. Az intézet kutatásokat folytat a nagyvárosi környezet ártalmait jól tűrő fafajok kiválasztására is. A városokba való letelepedések korlátozásával megakadályozzák a mező- gazdaságból az iparvidékre történő átáramlást, A VII. ötéves tervben (1976—1980) 470 ezer új lakás épül, kétszer annyi, mint az előző tervidőszakban. Az akció során előnyben részesitik a fiatal házasokat és a több. gyermekes családokat. 1980 végéig a gyermekek 25,6 százaléka kap bölcsődei elhelyezést, a 3—7 évesek 82 százaléka óvodai ellátásban részesülhet. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők a leghosz- szabb heti és szülési szabadságot élvezik egész Európában. Diáklányok és egyedülálló anyák részére gyermek- gondozási szabadságot és ez idő alatt a minimális munkabérnek megfelelő pénzbeli támogatást nyújtanak. A terhes anyák és a gyermekek orvosi ellátása kiemelt feladat. 1944 óta a gyermekhalandóság hatodrészére, 22 ezrelékre csökkent. A várandós anyák 99 százaléka a terhesség harmadik hónapjától orvosi kezelésben részesül. Az intézkedések hatására a születések száma jelenleg 16—17 ezrelék, az európai átlagnak megfelelő. A kétgyermekes anyák száma 1965 óta 40,7-ről 48,9 százalékra emelkedett, a gyermektelen nők száma pedig 9,2-ről 6,9 százalékra csökkent. Autó minden tizenegyedik emberre A Szövetségi Statisztikai Intézet 1978. márciusi jelentése szerint Jugoszláviában 1977-ben 1923 904 nyilvántartott gépkocsi volt. Ebből 1 819 930 kocsi a magán- tulajdonosoké. Amíg 1976-ban minden tizenharmadik, 1977-ben már minden tizennegyedik állampolgár ’ volt gépkocsitulajdonos. Tavaly a lakosság 178 000 személyautót vásárolt. A motorkerékpárok száma 1977-ben, az előző évhez viszonyítva, több mint 28 000 darabbal csökkent. Tavaly 241 583 darab motorkerékpárt tartottak nyilván. mmmmm A novovoronyezsi atomerőmű irányítópultjánál Képünkön: az intézet munkatársa a levegő áramlásátvizsgálja egy hárs levelein. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)