Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
1978. május 17. Képújság 3 Az MTI jelenti Beszélgetés Lakatos Ernővel, a Magyar Távirati iroda vezérigazgató-helyettesével NEB-vizsgálat Tejtermelés, -feldolgozás, -fogyasztás A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta meg a tejtermeléssel -feldolgozással és -fogyasztással kapcsolatos vizsgálat anyagát. A vizsgálatban részt vettek a városi—járási népi ellenőrzési bizottságok is. Tolna megyében a IV. ötéves terv időszakában a tehénállomány 14, a tejtermelés 12,9 százalékkal emelkedett. Ebben a tervidőszakban várhatóan 11—12 százalékkal emelkedik az állomány. A tejtermelés — fajtajavítás, jobb termelési körülmények megteremtésének következtében a megelőző időszakhoz viszonyítva dinamikusabban, körülbelül 30— 31 százalékkal nő, ezen belül az első két év növekedése 7—7,5 százalék. A vizsgált 15 mezőgazdasági üzemben lényegében a megyei átlagnak megfelelő a tehénállomány és a tejtermelés emelkedése. Szinte mindegyik szövetkezetben szóvá tették, hogy a fejés és tejkezelés eltérő technológiai berendezéseinek alkatrész- és szervizellátása nem megfelelő és a körülményeknek megfelelően csökkenteni kellene a típusok számát. A tej higiénikus fejősének feltételei általában adottak. A felvásárlási és szállítási szerződésekkel az üzemek általában elégedettek, de célszerűbbnek tartanák a csíraszám szerinti átvétel és az éves átlagár bevezetését. Az 1976 77-es adatok szerint a tej, sajt és túró forgalma változatlan, míg tejfölből és vajból kevesebbet vásárolták. A lakossági igények kielégítése általában megfelelő. A kisebb településeken és a kisebb boltokban nem mindig kapható megfelelő mennyiség és választék tejből és tejtermékekből annak ellenére, hogy lényeges előrehaladás történt a kis községek ellátásában. Javult a kereskedelem hűtőgép-ellátottsága, bár e vonatkozásban még korántsem lehetünk elégedettek. A tej és tejtermékek népszerűsítése érdekében az ipar és a kereskedelem közösen rendezett árubemutatókat és tájékoztatókat. A vendéglátóipar tej- és tejtermékkínálata, -forgalmazása számos vonatkozásban javítandó — állapítja meg a vizsgálat, és hadd tegye még hozzá az újságíró, hogy akinek a megyeszékhelyen a délutáni órákban támad kedve arra, hogy nem kávé és nem sör mellett (nyáron még ez utóbbi is kétséges vállalkozás lenne) szeretne beszélgetni, azt bizony nagyon megnéznék a vendéglátó- egységekben, arról nem is beszélve, hogy tejet nem kapna, legfeljebb a Garay ételbárjában. A jövedelmezőség és a feldolgozás kérdéseivel részletekbe menően foglalkozik a vizsgálatról szóló jelentés, itt csak annyit említünk meg, hogy minden jó minőségű tejet át tud venni az ipar a jövőben is, a vizsgált időszakban pedig a felvásárlás és a továbbszállítás folyamatos és zavartalan volt. A tejipar bizalmi szerződés keretében' esetenként ellenőrzi a tej minőségét és ha az alacsonyabb, az eltérés tízszeresét fizetteti meg a termelő gazdasággal, de ha a jelzettnél jobb a minőség, a tejipar a különbséget elszámolja. A javulásra mi sem jellemzőbb, mint hogy 1975-ben 154, 1977-ben pedig csak 39 hektoliter tej nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Az idei év első negyedévében 97-féle tejterméket lehetett kapni a megyében, ebből 32-t a helyi tejipari vállalat állított elő. Az új kaposvári tejüzem belépése után várható, hogy a poharas termékek választéka bővül. A vendéglátóipari tevékenységet folytató vállalatok, szövetkezetek és üzemek saját kezelésű konyháinak étlapján szerepelnek tejből készült ételek. A választék növelését befolyásolják a fogyasztók étkezési szokásai. A NEB jelentésében a fentieken kívül még számos téma részletes vizsgálati anyaga szerepel. Foglalkoznak többek között az iskolatej- ellátással is. Ez utóbbival kapcsolatban a megyei tanács elnökhelyetteséhez intéztek realizálási javaslatot annak érdekében, hogy minél szélesebb körben kapjanak a gyerekek tejet az iskolában. IHÁROSI IBOLYA „A hírügynökségek tájékoztatása szerint ...az MTI külföldi tudósítójától kaptuk a hírt... — hangzik el naponta a rádió, a televízió hírközlésében egy-egy világesemény bejelentése előtt. Ha végignézzük a napilapokat, általában így kezdődnek a külföldi információk: Rómából jelenti az MTI; Helsinkiből jelenti a TASZSZ vagy csak röviden: Uj-Delhi, Reuter; Brüsszel, AFP; Ankara, AP és így tovább. A Magyar Népköztársaság hírszolgálati sajtószerve a Magyar Távirati Iroda. A tömegtájékoztatás — a sajtó, a rádió, a televízió — hírforrásának jelentős részét ez az intézmény gyűjti össze és továbbítja. Budapesten, a Naphegyen épült fel az MTI székháza. A többszintes épület szürke falai mondhatnánk magukba zárják az egész világot: telexen, telefonon, rádión keresztül ide érkeznek be a külföldi tudósítóktól, hírszolgálati irodáktól, fotóügynökségektől, a 19 megyei szerkesztőségtől a nap 24 órájában történt események. Az intézmény bel- és külföldi szerepéről, technikai fejlesztéséről. a hazai hírforgalom óramű pontosságú mechanizmusáról Lakatos Ernő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettese tájékoztatta munkatársunkat. — Az MTI klasszikus hír- ügynökség, magába foglalja a hír-, cikk-, sajtó- és fotószolgálatot. Európa egyik legrégibb hírügynöksége, még az Osztrák—Magyar Monarchia idején, 1880-ban alapították. Létrejöttét magyar szabadságtörekvések motiválták, s ez a haladó hagyomány jellemezte később is: a fasizmus idején sok ellenálló, kommunista újságíró dolgozott az MTI-ben. akik közül többen mártírhalált haltak. A közeljövőben ünnepeljük az intézmény 100 éves fennállását, tehát időszerű a történelmi visszapillantás most, a centenárium küszöbén. Hír- ügynökségünk különösen az utóbbi 20 esztendőben gyorsan fejlődött, ma már korszerű hírszolgálati irodaként tartják számon. — Hogyan működik ez az egész világot átfogó, élő „gépezet”? — Alapvető feladatunk a magyar lakosság gyors, pontos, hiteles tájékoztatása. A szocialista demokrácia szélesítéséhez szükséges az emberek tisztánlátása. Emellett az MTI arra is törekszik — egyetértésben a sajtóirányító szervekkel —, hogy a kormány bel- és külpolitikájának megfelelően a magyar valóságról külföldön is közöljön híreket, cikkeket, fotókat, melyek a nagy hírügynökségek — az angol Reuter, a szovjet TASZSZ, az NSZK- beli DPA, az amerikai AP és UPI, a francia AFP — és 70 hírszolgálati iroda útján jutnak el a világ minden részébe. A híráramlás tehát oda-vissza történik. Intézményünk naponta — 70 ezer szót tartalmazó — mintegy 3500 gépelt oldalnyi híranyagot fogad és továbbít. A világ valamennyi jelentős orgánumát — 450 lapot — rendszeresen szemlézzük. A bel- és külföldi témájú fényképek napi forgalma eléri a háromszázat. Korszerű lézersugaras berendezésekkel rögzítjük az érkező fotókat, s a hazaiakat is ugyanígy továbbítjuk. Külön körön a szocialista országokkal állandó ösz- szeköttetésünk van. A külpolitikai főszerkesztőség 3—4 nyelven beszélő újságíró-apparátussal dolgozik. Külön részlegek foglalkoznak a szocialista, a fejlett kapitalista, továbbá a fejlődő országok anyagaival. Ide tartozik a világgazdasági információk figyelemmel kísérése, begyűjtése is. A belföldi főszerkesztőség tükrözője hazánk belpolitikai, gazdaság- politikai és kulturális életének. A 19 megyéből érkező híreket is ők továbbítják a lapoknak, a rádiónak, a tv- nek. Dokumentációs szerkesztőségünk archív szöveg- és képgyűjteményével a magyar sajtó rendelkezésére áll. A jövőben meg akarjuk valósítani a számítógépes, elektronikus hírtárolást. Az MTI-ben nyomdai úton 56 napi, illetve heti kiadvány, bulletin készül magyar és külföldi előfizetőknek. Buda- press néven önálló, 30 tagú szerkesztőséget hoztunk létre, mely valamennyi világnyelven dolgozik. A hazánkban tartózkodó külföldieknek adjuk ki kétnyelvű napilapunkat, a Daily News-t és a Neues Nachrichtent. — Az MTI külföldi tudósítóhálózata Washingtontól Tokióig szinte átfonja a Földet, de vannak még fehér foltok. Tervezik-e a közeljövőben a 21 tagú hálózat bővítését? Feltétlen szeretnénk. A szocialista országokban — Moszkvában, Berlinben, Varsóban, Szófiában, stb. —, Nyugat-Európában sűrű a tudósítóhálózatunk, de Skandinávia, Ázsia, Afrika és Dél- Amerika egyes területeit még nem tudtuk átfogni. Jelenlétünket indokolnák a magyar tájékoztatáspolitika általános követelményei, az, hogy a külföldi adókkal egy időben tájékoztassuk a magyar lakosságot a világeseményekről. Saját tudósítóink jelentései ugyanis mindjárt fontossági sorrendben érkeznek, tehát nem kell a nemzetközi tömegtájékoztatás csatornáit elárasztó hírözönből szelektálni, mert már a források színhelyén megtörténik. Szó van arról, hogy az említett fehér foltokra is küldünk ki tudósítókat. Persze ez utánpótlás-nevelés kérdése is. Az anyagiakról nem is beszélve. — Ha már a káderhelyzetnél tartunk: kik dolgoznak az MTI-ben? — Létszámunk több mint ezerre tehető. Világnyelveket beszélő újságírók, fordítók, fotóriporterek, műszakiak, gyorsírók és technikai dolgozók. Szinte anyanyelvi szinten kell ahhoz beszélniük az idegen nyelveket, hogy visszaadhassák az ismert nagy politikusok, államférfiak sajátos beszédstílusát, szóképeit, szójátékait, hogy ezek írásba rögzítve megmaradhassanak az utókor számára. Újságíró- körben nem a legideálisabb munkahelynek tartják az MTI-t, mivel nálunk nagy az időbeni kötöttség, kevés az úgynevezett mozgásszabadság. A hírügynökség-láncolat szigorú rendszeréhez kell igazodnunk, éjjel és nappal, munkaszüneti napokon is. Hálásak vagyunk a magyar sajtónak, az újságíró-szövetségnek, hogy politikailag, szakmailag jól képzett embereket nevelnek, akik közül az MTI sokakat foglalkoztat. A derékhad ugyanis — sajnos — lassan kiöregszik, s helyükbe inkább fiatalok lépnek. Egyre nagyobb számú a tehetséges utánpótláscsapatunk. — Beszélgetésünk alatt elhangzott, hogy az MTI előkelő helyet foglal el a hír- ügynökségek között. Ez plasztikusan is érzékeltethető? — Elég, ha annyit mondok, hogy az ogadeni frontról tudósítóink, fotóriportereink jelentéseit olyan neves hírügynökség vette át, mint az amerikai AP. Munkatársaink ott voltak az utolsó puskalövésig Angolában, mi tudósítottuk a külföldi hírügynökségeket a kambodzsai—vietnami határ- konfliktusról. Megbízható, gyors informátorként tart számon bennünket az egész szocialista sajtó. — Mit értenek gyorsaság alatt? — A hazai hírközlés gyorsaságára jellemző például, hogy ha 11 óra 45 perckor történik egy világesemény, az már a rádió 12 órás híreiben hallható. Külföldi tudósítóinkkal állandó telex- és telefonösszeköttetésben vagyunk. Kis Csabával Moszkvában vagy Heltai Andrással Washingtonban egy percen belül kapcsolatot tudunk teremteni. A nagyobb nemzetközi eseményekről is percek leforgása alatt érkezik hozzánk a hír. Például a VIT-en részt vevő újságíróink a következőképpen juttatják majd el hozzánk tudósításaikat: Kubában mikrohullámú sugárzással „fellövik” a mesterséges holdra, azt Berlin többcsatornás továbbítórendszere veszi, s azonnal közli Napheggyel. — A nyomtatott és elektronikus sajtó hírszolgálati igénye egyre növekszik. Hogyan tud ezzel az MTI — jelenlegi technikai felkészültsége mellett — lépést tartani? — A hírszolgálati munka hagyományos eszközei, a telefon, a távírógép helyhez- kötöttsége, a központok, illetve a vonalak túlzsúfoltsága valóban egyre jobban nehezíti munkánkat. Napjainkban a hírügynökségek életében valóságos technikai forradalom zajlik. A jövő a video-display rendszeré, mely egyesíti magában az írógép, a telex, a televízió, a tárolásvisszakeresés, vagyis a komputer tulajdonságait. Ezzel a képernyős szerkesztési rendszerrel egy másodperc alatt egy gépelt oldal továbbítható, míg telexen percenként 10 soros a szövegsebesség. Magyarországon ebben az évben kezdjük meg bevezetését A hazai és külföldi hír- szolgálat továbbfejlesztése összhangban van pártunk tömegtájékoztatási politikájával, mely meghatározza, hogy az MTI-nek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyors, összefüggéseket is sokoldalúan bemutató tájékoztatási munkában. A lakosság csak így értesülhet időben és pontosan minden lényeges hazai és világeseményről. HORVATH ANITA A világ minden tájára A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár több mint százharmincféle készítményt — gyógyszert, gyógyszer- alapanyagot és növényvédő szert — gyárt. Termékeiket a világ csaknem valamennyi országába exportálják. A képen látható üzemben állítják elő a Thimet 10 G növényvédő szert, mely egészségre ártalmas, ezért védőöltözékkel óvják a dolgozókat. Csavargyár Licenc eladása (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Hat tagú lengyel " küldöttség látogatott a Csavaripari Vállalat dombóvári gyárába. A látogatás célja a gyárban üzemelő, a világ egyik legnagyobb teljesítményű oszcilláló sajtológép prototípusának megtekintése és üzemi tapasztalatok szerzése volt. A nagy teljesítményű gép a Csavaripári Vállalat mérnökeinek és dolgozóinak konstrukciója, mely már több tőkés országban kapott szabadalmi védettséget. A KGST-együttműködés eredményeként a lengyel Metalexport és a magyar NIKEX Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötött a gyorssajtoló lecencnek, és gyártási dokumentációjának megvásárlására. A vendégek elismerően nyilatkoztak a konstruktőrök munkájáról, a gép is jól vizsgázott. VARGA ANDRÁS Zománcozó automates Hat-hétezer lábas, fazék festését végzi naponta a két éve üzembe helyezett zománcozó automata a ZIM bonyhádi gyárában. A berendezés, amely három műszakban dolgozik, a Bonyhádon készülő edények közel felét vonja be színes zománcréteggel. Fotó: Szepesi
