Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
a Képújság 1978. május 17. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Áthelyezés Kovács Miklósné Hőgyész- ről írta a következő levelet: ....Tizennégy éve dolgozom a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetnél, mint könyvelő. Adódott egy olyan munka- lehetőség, amely a lakóhelyemhez közelebb lenne, ugyanis elég messze lakom a munkahelyemtől. A problémám a következő: az, ahol dolgozom szövetkezet, ahova szeretnék menni, erdőgazdaság. Megállapodtam az erdő- gazdasággal, hogy áthelyezéssel kikérnek a szövetkezettől, ami meg is történt. Régi munkahelyemen sajnos, azt válaszolták, hogy szövetkezettől vállalathoz nincs áthelyezés. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy • jogilag így van-e?” Válaszunk a következő: A szövetkezetekről szóló törvény szerint a szövetkezeti tagsági viszony megszűnik, „ha a tag meghal, a szövetkezetből kilép vagy kizárják, továbbá ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik”. A tag az alapszabályban meghatározott időtartam eltelte előtt csak a vezetőség hozzájárulásával léphet ki a szövetkezetből. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a szövetkezeti tagsági viszony megszüntetésére egy vállalathoz történő áthelyezéssel kerüljön sor, ahol a szövetkezeti tag nyilván munkaviszonyt létesít. Más a helyzet a szövetkezeti alkalmazottak esetében, akik a szövetkezetnél munkaviszonyban állnak, s akiknek a munkaszerződése a felek egyező akarata szerint módosítható. Ebben az esetben is utalunk azonban arra, Telefonszámunk: 129-01, 123-61. hogy az áthelyezéshez való hozzájárulás a munkáltató részéről nem kötelező. Szántóterület-eladás Megyeri Mátyás Bátaszék- ről arra szeretne választ kapni, miért nem adhatja el a saját tulajdonában lévő szántóföldterületet. Leveléből idézünk: „..Nyugdíjas vagyok, s egy ipari szövetkezetnél dolgozom. Feleségem beteges. Van egy kis konyhakertünk, szabad időnkben azt műveljük. Van egy szántóterületünk is (180 négyszögöl). Mivel úgysem tudjuk megművelni, szeretnénk eladni, s most volna is rá vevő, szintén nyugdíjas. Az ügyvédnél arról értesültünk, hogy ez az adásvétel nem jöhet létre, mivel a vevő nem kimondottan földműves, így tehát egy darab föld parlagon marad. Ajándékozzam el, vagy mitévő legyek?” Megyeri Mátyás levelét továbbítottuk a Tolna megyei Földhivatalhoz, ahonnan Szűcs Lajos hivatalvezető a következő választ adta: „Nevezett — tulajdonában és Bátaszék külterületén lévő szántóterületének eladásával kapcsolatos — levelére a következő tájékoztatást adom: a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. számú tvr. 4. § (1) bekezdése értelmében a külterületi földek tulajdonjogát csak mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély szerezheti meg. Az ügyvéd helyes tájékoztatást adott, mivel a szerző fél — nyugdíjas — nem mezőgazdasági főfoglalkozású, ezért külterületen ingatlant nem szerezhet. Az ajándékozás sem vezet eredményre, mivel az is szerzésnek minősül. Ahhoz, hogy" ne maradjon az ingatlan megműveletlenül, javaslom, hogy a területre kössenek magánhaszonbérleti szerződést. A hivatkozott törvényerejű rendelet 7. §-a lehetőséget ad arra, hogy magánszemély más magán- személytől területi korlátozás és hatósági engedély nélkül vehet mezőgazdasági művelés céljára haszonbérbe.” Öregségi nyugdíj Varga Mihályné Várdombról a következőket írja: „Egy előttem nem világos kérdésre szeretnék választ kapni anyám nyugdíjával kapcsolatban. Ugyanis a tsz megalakulásától 1968-ig folyamatos munkaviszonyban állt. Azóta, mint háztartásbeli dolgozik. A jövő évben lenne annyi idős, hogy nyugdíjat kaphatna, de mivel ilyen hosszú ideje nem dolgozik, megkaphatja-e?” Varga Mihályné levelét továbbítottuk a szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, s onnan Bán József osztályvezetőtől a következő választ kaptuk: „öregségi nyugdíjra az jogosult, aki tíz év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik és az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte. Édesanyja feltehetően termelőszövetkezeti tag volt, ebben az esetben az öregségi korhatár 1978 évben 57 év, 1979-ben 56 év lesz, majd 1980. I. 1-én lesz azonos az ipari dolgozókéval, vagyis 55 év. A leveléből nem tűnik ki, hogy édesanyja kilépett-e a termelőszövetkezetből vagy nem. Ha nem lépett ki, tehát jelenleg is tag, úgy az 1968-ig szerzett szolgálati idejét nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe lehet venni. Természetesen nyugdíjat csak akkor lehet megállapítani, ha addig az időpontig rendelkezik tízévi szolgálati idővel. Más a helyzet akkor, ha a termelőszövetkezetből - kilépett, vagyis a tagsága megszűnt. Ebben az esetben az 1968-ig szerzett" idejét szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. Az 1975. évi II. T. 56. §-a értelmében annak, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a megszakítást követően újabb 5 évi szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte (10 év) és az ezt követő 5 éven belül az öregségi- nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy megrokkant, és a rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. A levélre csak tájékoztató jellegű választ tudunk adni, mivel az nem tartalmaz minden adatot, amelyből pontos választ lehetne adni. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a termelőszövetkezetben besegítő családtagként eltöltött időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet, kivéve azt, ha ezek az évek megvásárlásra kerültek. Ml VÁLASZOLUNK A gyámhatósági eljárásról szóló korábbi jogszabályt módosítja az oktatási miniszter .5/1978. (IV. 23.) OM számú rendelete, amely szerint a gyermek láthatását, a gyámhatóság rendszeres (folyamatos) és rendkívüli (időszakos) láthatás formájában biztosítja. A rendszeres láthatás időtartama havonként általában 48 óra, a gyermek hároméves koráig általában 8 óra, a rendkívüli láthatás időtartama pedig naptári évenként általában egy hónap. A gyámhatóság a láthatást elsősorban egyezség létrehozásával rendezi, de ha egyezség nem jön létre, a gyermek érdekeinek figyelembevételével és a körülmények mérlegelésével a fentebb írtaknál több vagy kevesebb láthatási időtartamot is megállapíthat. A rendelet a kihirdetése napján — 1978. április 23. — hatályba lépett. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 27. számában.) A munkaidőről, a munkaközi szünetről és a készenlétről szól a közlekedés- és postaügyi miniszter 3 1978. (V. 4.) KPM számú rendelete, amely szerint az utazó szolgálatot ellátó, továbbá a vezénylési rend szerint vagy váltószolgálatban foglalkoztatott dolgozók napi munkaideje — a jogszabályban említett kivétellel 4 óránál rö- videbb és 12 óránál hosszabb nem lehet. A munkaidő beosztásának részletes szabályait a kollektív szerződésben kell meghatározni, a lakáson, munkásszálláson, vasúti laktanyában vagy ezeknek minősíthető szálláshelyeken töltött készenlétet, ügyeletet követően a dolgozót pihenőidő- nem illeti meg — mondja ki a jogszabály, amely a Magyar Közlöny idei 28. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a kispalacko- zású alkoholos italok forga- lombahozatalának megszüntetése, a palackok forgalomból való kivonás tárgyában, a Kereskedelmi Értesítő f. évi 13. számában megjelent közleményre, amelynek lényege, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása érdekében — a vonatkozó belkereskedelmi miniszteri rendeletnek megfelelően — — 1978. június 30. napján megszüntetik a féldecis és egydecis palackozású alkoholos italok forgalombahozata- lát, az ilyen betétdíjas palackokat a kereskedelem a lakosságtól 1978. augusztus 31-ig váltja vissza. A dolgozó nők és fiatalkorúak érdekvédelmét biztosító munkajogi rendelkezések megfelelő alkalmazása tárgyában jelent meg közlemény a Könnyűipari Értesítő f. évi 8. számában, s a közlemény szerint több esetben előfordult, hogy a 20 hét szülési szabadságból 4 hetet szakorvosi vélemény hiányában nem a szülést megelőzően adták ki, több vállalatnál hiányosan vezetik azt a nyilvántartást, amelyből a nődolgozók gyermekeinek száma, életkora lenne megállapítandó, s így nem állapítható meg a gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultság, illetve ennek mértéke, tévesen állapítják meg a fiatalkorúakat megillető pótszabadságot, stb. A közlemény megfelelő eligazítást is ad. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Csütörtök - piac (TUDÓSÍTÓNKTÓL) — Már szerdán este összekészítek mindent, de van úgy, hogy péntektől tervezgetem, mit vigyek még. Aki nem jár piacra, az nem érezheti azt, amit mj eladók — pedig nem is a pénzért megyünk, megszoktuk, a vérünkké vált. — mesélte egy tamási néni, aki gyerekkora óta jár árulni. — A csütörtök nem a legjobb, de mégis minden alkalommal jövők Budapestről — mondja a táskás. — Van itt cipő Dunaföldvárról, kötöttáru Pincehelyről, Szekszárdról, Tolnáról, női szabó Dunaújvárosból. N agylócról, Pécsről, farmer- nadrágokat, öltönyöket hoztak. A kalaposmester Hőgyészről, a cipészmester Bajáról, a szabómester Tabról, a fonalas Siófokról, a kékfestő Tolnáról érkezett, hogy eladja portékáját. A faesztergályos munkákat Iregszemcséről, a női szandálokat Balatonberényből, a szoknyákat Budapestről hozták. A mindenki által ismert „öreg” használt ruhákat kínál — ha nagy, kicseréli. De kapható zöldhagyma, retek, alma, dughagyma, élőbaromfi, naposliba, zöldpaprika, paradicsompalánta. Ugyanezen a napon malacokat is vásárolhat a jópénzű vevő. Megváltozott már a piac hangulata. Wartburg hozta — lovaskocsi viszi, vagy fordítva. Egy azonban maradt: a szép áru még magas áron is azonnal gazdára talál. Szöveg: SZARVAS ANTAL Fotó: KÖNYE IVÄN Bőséges választék palántákból — Fogattal hozták — kocsival visszük! — Ezt vegye meg! — Ha nagy, kicserélem. Nálam minden kapható!
