Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
mmmmammmmm V ilág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 87. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. április 14., péntek Mai számunkból A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) EGY ESTÉRE ÜRESEK A PUTRIK (5. old.) JÓKEDVVEL A HÁZTÁJIBAN (5. old.) (3. old.) ÜJ ÜZEMCSARNOK DOMBÓVÁRON A realitásokhoz igazítva < 1977 decemberi ülésén, az 1978Az országgyűlés as terv elfogadásakor, immár hagyományosan, meghatározta az árak alakulását is. Ezt a tervtörvény így tartalmazza: az egy lakosra jutó jövedelem 7—7,4 százalékkal emelkedik, miközben a fogyasztói árszínvonal megengedett emelkedése nem haladhatja meg a tervezett 4 százalékot. A kettő különbsége adja az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedésének mértékét, amely — az idén 3—3,4 százalék lesz. — Ezúttal annak megvilágítására törekszünk: miért van szükség a világpiaci árakkal arányos belső árakra; miért kell szükségszerűen a világ- * piaci körülményekhez igazítani a hazai termelői és fogyasztási körülményeket. Nem kisebb súlyú kérdés, hogy a változó — növekvő — árak miként illeszthetők életszínvonal-politikánk kereteibe ? A kiinduló pont: a szocialista termelési viszonyok áru- _ termelő jellegéből következően a termékek munkaráfordításai közvetlenül az árakban fejeződnek ki. Ha valamely termék előállításának költségei arányosan jelennek meg az árban, akkor helyesen tükrözik annak ] valódi értékét. Az árképzés és az árpolitika mellőzhetetlen feladata tehát, hogy a társadalmi termelés költségeiben végbemenő változásokat az árak változásai kövessék — különben az árak és a ráfordítások közötti szoros összefüggés meglazul, torzul, s előnytelenül változik az érték megítélése. Azaz: fiktív árak esetén nem lehet megtudni az árakból, hogy mi mennyibe kerül valójában. Ha a valóságos ráfordítások például egy fogyasztási cikk esetében nem fejeződnek ki az árban — a fogyasztók sem érzékelik mi mennyibe kerül a társadalomnak, az országnak — következésképpen nem tud- | nak alkalmazkodni a lehetőségekhez. A szükséges taka- I rékossági törekvések elmaradhatnak, miközben az ál- I lam, a költségvetés egyre nagyobb terheket vállal magára. Ezért indokolt követni az árszínvonalnak az olyan változásokat is, amelyek az árak növekedését is maguk után vonhatják. Ezen a ponton találkozik az árpolitika a hatékonyság igényeivel. , , az áraknak — a maguk lehetőségeivel — Ugyanis szoros közük van ahhoz, milyen hatékony- I • Sággal termelünk. Az árakat meghatározó tényezők a termelésben gyökereznek — s természetesen j vissza is hatnak rá. Gondoljunk csak azokra a tapasztalatokra, amelyeket az állami támogatások, kedvezmények elszaporodásával szereztünk. A túl „olcsó” anya- . I gok, beruházási eszközök, energiahordozók nem szorították rá a vállalatok nagy részét arra, hogy az anya- j | gokat a lehető legtakarékosabban, a legkorszerűbb eljárásokkal a legkorszerűbb cikkekké dolgozzák fel. Ennek j hatásait a sok helyütt elmaradott termékszerkezet, a pa- j zarló energia- és anyagfölhasználás sajnálatosan őrzi még napjainkban is. Aligha kétséges: a reális árakon j értékesített-vásárolt nyersanyagok, energiahordozók, gé- J pék mellett kiderül, hogy mit érdemes, mit nem érdemes termelni: olyan tervek készíthetők, amelyek a reá- I litást veszik figyelembe. És ez nem csupán a vállalatok | működése szempontjából létfontosságú, hanem az egész 1 társadalom, a népgazdaság szempontjából is. Természetesen a termelői árak változását követnie £ kell a fogyasztói árak idomulásának — hiszen mint már j indokoltuk —, nem szakadhatnak el azoktól. Ez nem je- j lenti azt, hogy minden termelői árváltozást azonnal és j | maradéktalanul érvényesíteni szükséges a fogyasztói | árakban — ezt az életszínvonal-politikai célokkal kell i összehangolni. A tervgazdálkodás előnye és lehetősége, hogy a változtatást csak olyan mértékben közvetítjük, engedjük meg, hogy az ne sértsen más fontos érdekeket, ne rójon aránytalanul nagy terheket egyetlen fogyasztói rétegre sem. Ám az árpolitikának ez a funk- j ciója igen érzékeny és nagy figyelmet igényel: a fogyasztói árak változatlanságát csak az állami költség- vetés terhére lehet megvalósítani. Ez olyan többlet, ami mérsékli a fejlesztési és életszínvonal-politikai feladatok teljesítéséhez rendelkezésre álló központi forrásokat. \ Mindezekre tekintettel az árrendszert folyamatosan | úgy kell továbbfejleszteni, hogy áz árak kifejezzék a j nemzetközi árviszonyok által is indokolt ráfordításokat, a fogyasztói árszínvonal változása pedig legyen ossz- jj hangban az életszínvonal-emelés céljaival. emelkedése pedig megvalósít- Az életszínvonal ható a növekvő árszínvonal mellett is, ha az árak emelése I tervszerűen szabályozott és a fogyasztók pénzbevételei gyorsabban emelkednek, mint az árak. MATKÓ ISTVÁN Huszár István Moszkvába utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke N. K. Bajbakov miniszterelnök-helyettesnek, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének meghívására a két ország gazdasági kapcsolatait érintő kérdések megtárgyalására csütörtökön Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Ecevit Belgrádban Bülent Ecevit török miniszterelnök csütörtökön hivatalos látogatásra Belgrád- ba érkezett. Veszelin Gyura- novicsnak, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökének meghívására Bije- dics akkori kormányfő 1972- es ankarai látogatását viszonozza. Azóta, 1976-ban, Tito elnök is járt Törökországban. Ecevit a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában a többi között elmondta, hogy az elkövetkező két hónapban látogatást tesz Bulgáriában, az NSZK-ban, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is. Űrhajósok kitüntetése A kiemelkedő orosz tudósról, az űrhajózás elméletének atyjáról, Konsztantyin Ciolkovszkijról elnevezett aranyéremmel tüntették ki csütörtökön Alekszej Guba- rév, Georgij Grecsko és Pjotr Klimuk űrhajósokat. A Szovjet Tudományos Akadémia elnöksége által háromévenként odaítélt magas elismerésre a Szaljut—4 űrállomáson végzett nagyszerű munkájukkal váltak méltóvá a szovjet űrhajósok. A Szaljut—4 1974—1977-ig keringett Föld körüli pályáján és több űrhajó, köztük 1975-ben a Szojuz—17 és a Szojuz—18 személyzetének munkahelyéül szolgált. Gubarev, Grecsko és Klimuk együttesen csaknem három hónapot dolgozott az űrállomáson. Németh Károly látogatása megyénkben Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Kovács Antalnak, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztálya vezetőjének kíséretében Tolna megyébe látogatott. A megye határán K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogadta. A vendégek első útja a paksi atomerőmű-építkezéshez vezetett, ahol dr. Ábrahám Kálmán építési és város- fejlesztési, valamint dr. Simon Pál nehézipari miniszter, valamint a két minisztérium vezető munkatársai, továbbá dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára, Hegedűs György, az Atomerőmű Beruházási Pártbizottságának titkára és Szabó Benjamin, az Atomerőmű Vállalat igazgatója várta. Az érkezést követően a beruházás helyzetéről adott tájékoztatást Szabó Benjamin, majd a soron következő feladatokról folytattak tárgyalást. A tanácskozás után megtekintették az építkezést, majd a lakótelepet. Ezután Szekszárdon rövid városnézés szerepelt a programban, majd K. Papp József Tolna megye gazdasági, A látogatás a délutáni politikai helyzetéről nyújtott órákban ért véget, tájékoztatást. F. A tanácskozás után az építkezés megtekintésére indulnak a vendégek Az épülő reaktornál A szovjet köztársaságok új alkotmánya A 167. plenáris ülés Csütörtökön Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 167. plenáris ülését. A Stanley Re- sor nagykövetnek, az Egyesült Államok delegációja vezetőjének elnökletével megtartott tanácskozás egyedüli felszólalója Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője volt. Két csütörtök reggeli központi szovjet lap, a moszkvai Pravda és a Szovjetszkaja Rosszija is teljes terjedelemben közli a legnagyobb szovjet köztársaság, az oroszországi föderáció április 12-én elfogadott és hatályba lépett új alkotmányát. A Szovjetunióban a többi szövetségi köztársaságban is folytatódik a kodifikációs tevékenység. A hatályos szovjet alkotmány értelmében ez év végéig valamennyi köztársaság törvényhozó testületé megalkotja a megváltozott körülményeknek megfelelő új alaptörvényt. Csütörtökön Belorussziában, Észtországban, Örményországban és Tádzsikisztánban ült össze rendkívüli ülésszakra a legfelsőbb népképviseleti szerv, hogy megtárgyalja és elfogadja a hónapokkal ezelőtt össznépi vitára bocsátott alkotmánytervezeteket. Április 19-én az ukrán parlament ülésszaka kezdődik meg Kijevben. (MTI)
